Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

Me a papír bűvöletében

A

z utóbbi időben gyakran kerül szóba a pártszervezetekben, hogyan lehetne erősíteni a pártmunka politikai, mozgalmi jellegét, megszabadulni a helyenként jelentkező bürokratikus módszerektől. Erőteljes ösztönzést adott ehhez a törekvéshez a XI. kongresszus, amely harcba hívott a párt és a dolgozó emberek kapcsolatát rontó hivatalnoki munkastílus ellen. Hiszen, ami hasznos és szükséges lehet egy állami hivatalban, az a pártmunkában, a társadalmi tevékenységben nemegyszer kifejezetten árthat.

Akik az ilyen jelenségek felszámolásáért . küzdenek, könnyen meg tudják nevezni az egyik fö »vétkest«: a papírt. A kapoccsal összefűzött papírlapok tömege, amely — mi tagadás — olykor és néhol a gyakorlati tevékenység eszközéből céllá változik, a munka egyik tényezőjéből végtermékké, végeredménnyé magasztosul. A papírok, bűvöletében élő pártaktivista szemléletében a valóságos összefüggés előbb-utóbb megfordul és tótágast áll: a beszámolók, előterjesztések, határozatok az ő szemében már nem egyszerűen a cselekvés előmozdítói, hanem szinte a gyakorlati munka folyik azért, hogy tényeit, tapasztalatait írásba 1c| hessen foglalni. Ezért van | például az, hogy némelyik ! pártszervezetben a munka- ! és üzemszervezés fejlesztését j célzó erőfeszítések jóformán j befejeződtek egy mutatós in- - lézkedési terv összeállításával.

Nem az a baj, ha egy párt- j munkás vagy egy pártszerv | papírra veti tapasztalatait, el- ! gondolásait. Kedvezőtlenné ez | akkor válik, ha a papírok j mennyisége elburjánzik, és nem hagy időt, energiát a cse- j lekvésre. vagy pedig ha ön- ' céllá válva helyettesíti a tet- í teket.

Ismert gyakorlat például, hogy a pártszervezete^ folyamatosan tanulmányozzák működési területükön az emberek véleményét, az őket foglalkoztató problémákat, s tapasztalataikról tájékoztatják az irányító pártszerveket is. E tapasztalatok írásbeli összegezése természetesen a legkevésbé sem bürokratikus. Ám, az olyan alapszervezeti vezetőség, amely kizárólag e je- j lentés elkészítését tekinti a ! vélemények összegyűjtése céljának, valóban hivatalnoki i módon jár el. Amelyik viszont j ezeknek az információknak a birtokában maga is elemzi a I politikai felvilágosító munka helyi feladatait, az általa megoldható, illetve megválaszolható kérdéseket öntevékenyen megoldja, vagy feleletei

ad rájuk, az nem válik bürokratává attól, hogy tapasztalatait gondosan papírra veti, és pontosan, időben továbbítja. ,

Összetett és árnyalt feladat I tehát a bürokratizmus jelenségeinek leküzdése. S ha azt keressük, mi legyen ebben a küzdelemben a teendőket megszabó »rendező elv«, akkor ezt nem szűkíthetjük le a papirosok kiküszöbölésére, de még pusztán mennyiségük csökkentésére sem. A legfontosabb az a szemlélet, amivel a dolgokat megközelítik: a

célravezető gyakorlatiasság, a dolgok érdemi és nem formális alapon való elbírálása; az emberek mindennapi gondjai iránti valóságos érzékenység. Ez olykor azt igényli, hogy az alapszervezeíi vezető, a pártaktivista toljon félre papírt, és azonnal cselekedjék. Máskor pedig éppen azt, hogy gondosan, figyelmesen gyűjtsék össze a szükséges írásos anyagokat, mert enélkül nem tudnának megalapozottan állást foglalni, dönteni.

I

gaz, a formális, papir- ízű hivatalnoki szemlélet megnyilvánulásai nem általánosak, létezésükkel mégsem békélhetünk meg. Mert az eleven mozgalmi tevékenységgel semmiképpen sem egyeztethetők össze.

Gy. L.

Pcrmetlc és műtrágya repülőgépről

Húsz éve kezdődött...

Műtrágyát »tankol« a növényvédő gcp.

Társadalmi ellenőrök

Szabad idejükben — társaikért

Elsők között alakult meg — még 1956-ban — a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában a kereskedelmi társadalmi ellenőrök üzemi csoportja. , Azóta sok száz vizsgálatot végeztek, feláldozva szabad idejüket társaik érdekében. A napokban a gyár szakszervezeti bizottsága hívta össze őket, s az eddigi munkájukról, a feladatokról tanácskoztak.

Az idén I I I ellenőrzés

Bende Lajosné, a csoport vezetője, kezdettől í'észt vesz ebben a munkában.

— Hárman kezdtük, most heten vagyunk, de a régiek közül már csak egyedül dolgozom. Ellenőrzésünk kiterjed az üzemi konyha működésére, s az ételek minőségét, mennyiségét, a változatosságot is vizsgáljuk. Azt tapasztaltuk, hogy ' a műszakba lépőknek néhány esetben nem jutott ebéd, az ipari tanulok késve kaptak meg a reggelit. Ilyenkor a vállalat központját — a Mecsek vidéki Vendéglátó Vállalathoz tartozik az üzemi konyha — meg az SZMT-t, s szakszervezeti bizottságunkat is tájékoztatjuk a hiányosságokról. Rendszeresen ellenőrizzük a dolgozóknak éjszaka kiszolgált fekete minőségét, azután a kereskedelmi felügyelőséggel, a minőségvizsgáló intézettel, a népi ellenőrökkel és a vállalati ellenőrökkel részt veszünk Kaposváron, valamint a megye más területein, sőt a Balatonnál is a kereskedelem ellenőrzésében. Az idén eddig 111 ilyen vizsgálatot végeztünk. Mindig meggyőződünk arról, hogy a feltárt hibákat kijavították-e.

Nyitott szemmel!

A textilművek ellenőrei mindenkor nyitott szemmel járnak, ha vásárolnak, s nem csupán akkor, amikor társadalmi feladatukat látják el.

— Legutóbb, amikor férjemmel egy rádiót szerettünk volna venni a Latinpa-ház új ■ üzletében,' azt tapasztaltuk, | hogy az eladók figyelmetlenek. Jó ideig várakoztunk,, meg sem kérdezték, hogy mit óhajtunk. Vásárlás nélkül hagytuk ott az üzletet. A Somogy Áruházban gyors, udvarias volt a kiszolgálás — mondja Kovács Józsefné.

Rácz Jánosné balatoni ellenőri tapasztalatairól szólt. Találtak olyan magán pecsenyesütőt, aki becsapta a J nyaralókat. Drágább kolbászt számolt nekik, mint amilyet számlává! igazolni tudott. I

Bende Valéria a fiatal társa- i dalmi ellenőrök közé tartozik, de már tapasztalta, hogy | egyes áruházakban — például i a Zselicben — nem minden ! pénztáros ismeri eléggé az árakat, s az árjelzés is hiányos.

— A boltvezetők igénylik a társadalmi ellenőrök munkáját, örömmel fogadnak bennünket, mert látják, segíteni akarunk — ismertette tapasztalatait Mándoki László. Erről győződtek meg Kaposváron a Cser vendéglőben és a 387-es élelmiszerboltban is. JSIeiczer Ádám, amikor arról beszélt, hogy erősödött a kereskedelmi társadalmi ellenőrök tekintélye, a kövektező tapasztalatait is elmondta:

— Akadnak vásárlók, vendégek — főként az italboltokban —, akik helytelenítik, hogy' kiszolgálás közben el- | lenőrzünk, mert ez szerintük akadályozza az ottani munkát 1 —

Nagyobb figyelmet

Az ellenőri csoport minden tagja szakmai szempontból j rendszeresen képezi magát, ) hogy vizsgálatait felkészülten I végezhesse. Papp Józsefné, az |

szb munkatársa elmondta, hogy a szakmai képzésié, azv ellenőrök munkájához szükséges feltételek biztosítására a jövőben is nagy gondot fordítanak.

Vizeli Istvánné szb-titkár véleménye szerint sokkal jobban kell ügyelni a kereskedelmi, társadalmi ellenörök munkájának megbecsülésére.

— Gyárunk és az SZMT vezetői is elismerik ellenőri csoportunk eredményes működését. Bende Lajosné megkapta a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést, és mások is kaptak különböző jutalmakat, elismeréseket. Szeretnénk a csoport létszámát legálább tízre növelni, hogy a jövőben még eredményesebben dolgozhassanak társaik, a fogyasztók érdekeinek védelmében. A szakszervezeti bizottság eddigi tevékenységükről csak ritkán — főként, ha a gyárban valami hibát találtak — kért tájékoztatást. A jövőben évente többször is tárgyalunk tevékenységükről. így még jobban megismerjük, segíthetjük munkájukat.

Sz. L.

Az 1951-as esztendőre úgy emlékeznek a mezőgazdaságok, mint a legnagyobo burgo- nyaúogár-invázió evére. A vé- detcezcsőén gyors segítséget jelentett az a nárom mezőgazdasági repülőgép is, mely a Szovjetuniódul ertiezett! »... Gép' madarak a somogyi földek fölött ...« — olvasom lapunk huszonegy évvel ezelőtti számában. riogy a króm ív a teljes legyen, följegyezték a három pilóta nevét is: Grugyin, Kaza- csenko és Makarov.

Miért idéztük fel ezt az eseményt? Mert következő évben, éppen ezeknek a gépeknek a mintájára a MALÉV két PO—2 tipusu repülőgépet alakított át mezögazdasagi célokra. így kezdődött húsz évvel ezelőtt a magyar repülőgépes növényvédelem. 1957-ben már a földművelésügyi minisztériumhoz tartozott, s újabb két gépét Vásároltat!. Négy évvel tcésöbo tizenkét PLZ. tipusu lengyel géppel nőtt a repülőgépes növényvédő állomás gépparkja. Ma száznál több repülőgéppel dolgoznak.

Császár Károly, a MÉM Repülőgépes Szolgálat kaposvári bázisának repülőtér-parancsnoka arról beszélt, hogy ma már négyfajta gép áll rendelkezésükre: a PLZ—lül, a

Z—37 és az AN—2 típusú repülőgépek mellett a K—26-os helikopterekkel is permetezik a növényeket és szórják a műtrágyát. A megyében különösen beváltak a helikopterek csakúgy, mint a Dunántúl más dombos vidékein. Somogybán főleg a szőlő, gyű- bölcsös és burgonya ápolására használják őket Balaton' boglár, Kétliely és Lobod környékén.

A repülőgépek és a helikopterek tulajdonosai a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, a szolgálat csupán az üzemanyagot adja, a javítást végzi és a személyzetet biztosítja. Azonkívül garanciát vállal az általa eladott gépekért. Egy-egy megvásárolt gép tíz éüig dolgozik a gazdaság táblái fölött, ha tönkremegy, újat adnak helyette a tartalék gépekből.

Császár Károly parancsnokkal kint sétáltunk a kapos- | újlaki repülőtéren. Majdnem j-kihalt« a terület, csak néhány I gépet láttunk.

— ... egész évben kint I vannak a gazdaságokban, csupán karbantartásra jönnek be a százhuszonöt repült óra után. Az országban dolgozó repülőgépek közül két típusnak, a PLZ—101-nek és a Z—

j 37-nek a középjavítását egyedül mi végezzük. A nagyjavításokra Budaörsön, a MÉM Repülőgépes Szolgálat köz- i pontjában kerül sor. A munka- folyamatok megállapítása sem a mi dolgunk. Ma egyre több jól képzett növényvédő mér- ! nők dolgozik a gazdaságokban, ők látják el ezeket a feladatokat.

— Milyen a pilóta-után- i pótlás?

— Nyíregyházán működik : egy főiskola, ott képeznek ki

fiatalokat. Amikor kikerülnek dolgozni, mc-g csak Z—37-ese- ket vezethetnek., Ahhoz, hogy j nagy gépekkel is feUzállhas- sanak, külön kiképzésben ré- > szesülnek bázisunkon. Utána az AN—2-esek kormányát is 1 kezükbe vehetik.

Hanságky Győző, Kemény , Gábor és Jcsu László évfo- ' íyamtársak voltak Nyíregyházán, most mindhárman együtt tanulnak tovább.

— Fél-e a repülő? Hansá- í ghy Győző szerint nemegyszer

Micisapkában, kerékpárral

A FAKÖKÉK micisapka

úgy borul a koponyájára, mintha hozzánőtt volna. Azonos színű elődjétől sem tudott végleg megválni: most huzatként szolgál kerékpárja nyergén.

Igen, a kerékpár. Ez a másik, amit nem tud nélkülözni. Ennek is kék a színe, akárcsak a sapkájának, de sokkal élénkebb, és így nem is nagyon illik hozzá. De azt hiszem, sosem nézte, mi a divat, a célszerűséget tekinti meghatározónak. Női gépet is azért választott legutóbb — amikor 'a másik már hasznavehetetlenné vált —, hogy nehézkes testével könnyebben felszállhasson rá. A harmadik elmaradhatatlan tárgy: a barna aktatáska, amely mindig ott lóg a kormányra akasztva.

Ennyire vitte. Az autóig nem. Van rendes, fürdőszobás háza, meg tisztességgel útjára bocsátotta két gyermekét.- — Valahogy sosem érdekeltek a motorok — mondja Matus Ferenc, az egyesült se- gesdi tsz ötvöskónyi gépcsoportjának vezetője. És mind[ ezt vasalkatrészek, lakatos- 1 szerszámok, javításra váró j kombájnok társaságában je! lenti ki. Kérdőn nézek rá.

1

j — Amennyi kell, annyit [ azért értek hozzájuk. Ez a munka inkább szervezésből I áll. Mit tegyek? Most ide I helyeztek. Azt kell csinálni,

| amivel megbízzák az embert.

Á 63 éves, hajdani hétholdas gazdára ez a mondat a legjellemzőbb. Sosem feszítették nagyratörő személyes vágyak, de nem is szűkítette le gondolatait, törekvéseit ön- j magára, a családjára. Magától értetődő természetességgel J vállalt közösséget mindennel, ami a falut előremozdította. Nehezen tudja szétválogatni emlékezetében, mi az, amit tsz-elnökként, vezetőségi tagként, párttitkárként, a tanács vagy az áfész intéző bizottságának tagjaként tett. Tisztségek, beosztások váltották egymást az elmúlt évtizedekben. Mindenütt a legjobb képességei ^szerint tette a dolgát.

A tanácstagság, amely immár negyedszázada clete kísérője, kiegészítője, mindvégig hűséges volt hozzá. Igaz, a ragaszkodás kölcsönös volt. Nem fogalmaz úgy, hogy szereti ezt a munkát, nem keresi a szavakat szépségének ecseteléséhez. A múltban tallózva. de a jövőbe is nézve beszél a testület tevékenységéről.

— Más lett a község. Szebb, gazdagabb. És a tanácsban sok minden elindult, amiből j mindig lett valami. Apróbb | dolgok, meg nagyobbak is. j Igaz, sokan nem értik meg az első, de még a második szóra ! sem, hogy jó lesz mindenkinek, amit akarunk. Emlékszem, mennyit kellett hada- j koznunk a községfejlesztési j hozzájárulás fölemeléséért.

1 Pedig ez a járdaépítéshez kel- [ lett, jól tudta mindenki. És mégis. Amikor meg elkészült, olyan természetesnek vették, mintha mindig ilyenen jártak volna. Most meg a törpe vízmű szervezése kezdődött meg. Jó víz kellene. Persze, hogy magas a hozzájárulás összege. De nem úgy élnek a faluban, hogy ne bírnak ki a csaladok.

Azután, ha meglesz, úgy járunk, mint a villannyal: ha

tízperces áramszünet keletke- | zik, szinte riadalom támad.

I Olyan ez, mint a kombájnok megjelenése volt. Hogy tiltakoztak a gépek ellen! Most meg azt «szeretnék, ha vala- I hogy a padlásra is fölszállí • j tanák a termést. De így van [ I jól. Én már megszoktam.

J hogy az emberek húzódoz- nak az újtól, de tudom, ké- I sőbb fölismerik: jól tettük, I | hogy elindítottuk ezt vagy j azt. Szerencsére jó a tanács- tagság, a vb — ennek nyolc éve vagyok tagja. Van vita, j hogyne, főképp a községfejlesztés körül meg gazdálko- I dási ügyekben, mit kellene | előbb, meg hogyan, de általában a helyes álláspont kerekedik felül.

Ma tus Ferenc reggel hatkor kezdi a munkát és késő délután fejezi be. A hét végét a ház körüli munkára fordítja.

— Mivel tölti a szabadságát?

CSODÁLKOZIK a kérdésen.

— Munkával. Ha van egy kis szabad ideje az embernek, hát dolgozik. Mi mái' csak jgy szoktuk meg.

Paál László

| kerül olyan helyzetbe, amikor ! bizony elfogja a félelem. Ha figyel az ember, betartja a szabályokat, elkerülhető minden baj.

Jakab Lászlótól — aki már 1953 óta oktató — kérdeztem:

— Mi a szép a repülésben?

— A repülés. Ha csak a táblák fölé emelkedik az ember. már akkor is másként látja a tájat. Ha hosszabb

j utakra indul, más vidéket lát. i — Mi a repülőgépes nö- I vényvédelem előnye?

— A növényvédő szerek és a műtrágyák gyors kijuttatása csak repülőgépekkel vagy helikopterekkel érhető el..Ott vplt a múlt ősz: amíg a földön álltak az erőgépek és mozdulni sem tudtál!, mi dolgoztunk a levegőből. A gyorsaság nem

[ utolsó szempont. Odalent két- j három hétig dolgoznak egy | munkán, amelyet én innen j lentről egy nap alatt megcsinálok. j

— Mi kell áhhoz, hogy a re- j pülőgép folyamatosan dolgozhasson?

— A munka fajtája és az időjárás szabja meg, hogy mikor dolgozhatunk. Lehet, hogy a szél sebessége még alkalmas a repülésre, de már nem jó a vegyszerezésre, mert a

j permetlevet olyan helyre fújja, ahol kárt okozhat.

— Mekkora a repülési magasság?

— A munkától függően két és tizenöt méter között válto! zik.

— Említette, hogy az ősz- | szel is dolgozott repülőgéppel.

— Igen. Gabonát vetettem. | A somogyjádi termelőszövet- [ kezeiben kísérletképpen ötven

hektárt szórtunk be maggal, j Azt mondják, kielégítő ez a i vetés. Lehetne a repülővel is I vetni, de ahhoz megfelelő la- I lajelőkészítés kell. Viszont, ha már földi gépekkel ezt meg | tudják csinálni, akkor nem I kell a légi vetés.

— Mennyit keres egy piló- I ta?

— A hiedelmek szerint tízezer forintokat, az igazság viszont: ötezer forint az évi átlagkeresetünk — válaszolták a fiatalabbak.

Elmondta Császár Károly, hogy náluk képezik ki a szerelőket is. Mi kell ehhez? Érettségi, majd kétéves szakmai gyakorlat valamilyen vasasszakmában. Ha ezek után megfelel valaki a feltételeknek, akkor kiienchónapos képzésen vehet részt. A sikeres vizsga után szakmunkás- bizonyítványt kap. Szeptembertől már a kaposvári szakmunkásképző intézetben tanulják a szakmát a jelentkezők. A gyakorlati oktatás továbbra is a kaposújlaki bázison lesz. A jövő év februárjában kezdik építeni a tanműhelyt, amelyben egyszerre négy gép is állhat majd.

— Várhatók-e további repülőgépek?

— Az ősszel kapunk két PLZ—106 típusú lengyel gépet. Ezek már a legkorszerűbbek közé tartoznak, minden követelménynek megfelelnek.

Nagy Jenő

Somogyi Néplap