Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

Folytatja munkáját KGST XXIX. ülésszaka Lázár György és A. Koszigin megbeszélése Emlékezés Koreára (Folytatás az 1. oldalról) termelés bővítéséhez szüksé­ges gépek és berendezések gyártásának magas műszaki, színvonalú növelésére. — Ülésszakunk, fontos fel­adatának tartjuk, hogy — múlt év tapasztalatainak át­tekintése mellett — kijelölje, dé legalább is fölvázolja azo­kat, köztük a hosszabb távra, az 1980 utáni időszakra szóló legfontosabb feladatokat is, amelyek megoldására figyel­münket és erőfeszítéseinket összpontosítanunk kell. Ami a fűtőanyag-energeti­kai együttműködést illeti, a beszámoló, Bajbakov és Nye- porozsnyij elvtárs bevezetője, reálisan tükrözi azt a hatal­mas munkát, amelyet a tag­államok a fűtőanyag-energe­tikai bázis fejlesztése és az energetikai berendezésszük­séglet kielégítése érdekében eddig végeztek. Szeretném hangsúlyozni: alapvető és közös érdekünknek tartjuk, hogy késedelem nélkül és programszerűen megvalósít­suk azokat a már sokoldalúan es kétoldalúan is egyeztetett fejlesztési elhatározásokat, amelyek a fűtőanyag és ener­getikai termelő- és szállító- kapacitások bővítését irá­nyozzák elő. — Emellett teljes mérték­ben indokoltnak és szüksé­gesnek tartjuk a további le­hetőségek feltárására irányuló munkák folytatását, azt. hogy már a legközelebbi időben megkezdjük az 1980. utáni időszakra szóló fűtőanyag­energetikai együttműködés lehetőségeinek és feltételeinek konkretizálását. A fűtőanyag-energetikai problémák megoldása érde­kében a nemzetközi együtt­működés fejlesztése természe­tesen magába foglalja, hogy minden tagállam erőfeszítése­ket tegyen saját energiafor­rásainak fokozott hasznosítá­sára is. Mi is törekszünk a hazai szénvagyon fokozott ki­aknázására, és mindenekelőtt a villamosenergia-termelésre való felhasználásara. Üjabb szénmezőket tárunk föl, és az ?ddiginél is nagyobb erővel, anyagi ráfordításokkal foly­tatjuk a szénhidrogének ha­zai kutatását 1980-tól kezdve | — terveink szerint — üzembe lépnek első atomerőművi egy- | tégeink. Számottevő anyagi erőt fordítunk a tüzelőanyag- es energiafelhasználás racio­nalizálására, a fajlagos ener­giahiány csökkentésére. — Mindezek ellenére, és a nagyfokú takarékosság mel­lett sem tudjuk energia- szükségletünket kielégíteni. Ezért előrendü érdekünk fű­ződik a két- és sokoldalú együttműködés további bőví­téséhez. A magyar népgazda­ság fűtőanyag- és energiaellá­tásában a jövőben is sok se­gítséget várunk a Szovjetunió­tól. Az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendsze­rének kiépítését fejlődésünk ugyancsak fontos feltételének tekintjük. Ebben az együtt­működésben is a távlati, terv­szerűen összehangolt megol­dásokat tartjuk ..elsődlegesnek. A közlekedés és a szállítási hálózat fejlesztéséről szólva Lázár György hangsúlyozta, hogy ez a jelen és a jövő egyik kulcsfeladatává vált. Magyarország földrajzi hely­zeténél fogva is különösen érdekelt abban, hogy a tag­államok szállításai — minde­nekelőtt a vasúti szállítások — zavartalanok legyenek. Ezért a tagállamok közleke­dési hálózatának a gazdasági élet fejlődésének ütemével arányos fejlesztésére a jövő­ben nagyobb figyelmet kell fordítani. Nagyobb figyelmet kell szentelni a folyami szál­lítás fejlesztésének is. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari együttműködés fej­lesztésének további lehetősé­geit elemezve a magyár mi­niszterelnök kiemelte, hogy az közös érdeke minden tag­országnak. Érdeke mind az exportáló, mind az importáló országoknak is, és ezért á megoldás is csak egyesült erővel lehetséges. — Olyan komplex megoldásra van szükség — mondotta Lázár György —, amely egyaránt magaba foglalja a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­melés technikai és tudomá­nyos bázisának, valamint közgazdasági feltételeinek egyidejű és összehangolt fej­lesztését. A világgazdaságban végbe­menő nagy fontosságú válto­zásokról, a fejlődő országok szerepének és gazdasági lehe­tőségeinek módosulásairól, továbbá a KGST iránt meg­növekedett érdeklődésről szól­va Lázár György elmondotta: mindez egész sor új kérdés megoldása elé állítja a KGST tagországokat. Utána így foly­tatta: — Elengedhetetlenül fontos­nak tartjuk, hogy a KGST keretében is rendszeresen és folyamatosan elemezzük, érté­keljük a világgazdaságban bekövetkezett változásokat, levonjuk belőlük azokat a kö­vetkeztetéseket, amelyeket nemcsak a nemzeti keretek között, de sokoldalú együtt­működésünkben is figyelembe kell venni. Azt*is nélkülöz­hetetlennek tartjuk, hogy ha­tékonyabbá tegyük a fejlődő országokkal folytatott együtt­működésünket. Beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: — Az a szilárd elhatározá­sunk, hogy együttműködésün­ket tovább erősítjük. A Szov­jetunióval és a többi KGST- országgal folytatott együtt­működés jelentette és jelenti a jövőben is hazai építőmun­kánk biztos nemzetközi bázi­sát. A Magyar Szocialista Munkáspárt közelmúltban megtartott XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-országokkal folytatott együttműködésünk­nek. Fejlesztési politikánk, a a népgazdaság termelési szer­kezetének korszerűsítése, mű­szaki színvonalának emelése, hatékonyságának növelése elválaszthatatlanul összekap­csolódik a KGST-országok között megvalósuló gazdasági együttműködéssel, a komp­lex program céljainak valóra váltásával. Népünk és kor­mányunk elhatározott szán­déka, hogy a jövőben is aktí­van elősegítse a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tését, a közösen kitűzött fel­adatok sikeres megvalósítását. Az ülésszak részvevői és közreműködői szerdán este az Operaházban megtekintet­ték az Állami Népi Együttes műsorát Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán délután megbeszélést folytatott Alekszej Koszigin- nal, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké­vel, aki a KGST 29. ülésszaka alkalmából tartózkodik Buda­pesten. A szívélyes, baráti és elv­társi légkörű eszmecserén a kormányfők ■* tájékoztatták egymást a magyar és a szov­jet ötéves népgazdasági terv teljesítésének menetéről, megvizsgálták a sokoldalú magyar—szovjet együttműkö­dés feljesztésének távlatait. Megtárgyaltak több olyan kér­dést, amely a következő öt év­re szóló népgazdasági tervek koordinációjával, illetve a szo­cialista gazdasági intergráeió komplex programjának meg­valósításával kapcsolatos. Alekszej Koszigin a szovjet kormány nevében baráti láto­gatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. A megbeszélésen részt vett Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint K. F. Ka­tuséi\ az SZKP KB titkára. N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, az Állami Tervbi- jrattség einöke, N. Sz. Patoli- csev külkereskedelmi minisz­ter es V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Két egyezményt írtak alá Befejeződött Púja Frigyes kuvaiti látogatása A hivatalos látogatáson Ku- [ vaitban tartózkodó Púja Fri- 1 gyes szerdán reggel Abdel Aziz Husszein államminiszter, mi­niszterelnök társaságában lá­togatást tett a parlament el­nökénél. Khaled Szalez Al-Gu- neim ismertette az egykama­rás — évente nyolchónapos ! ülésszakot tartó — parlament tevékenységét, nemzetközi ' kapcsolatait, így a magyar or­szággyűléssel fennálló kapcso- 1 latokat is. Púja Frigyes tájé­koztatta a kuvaiti parlamenti , elnököt a nemrég lezajlott or- j szággyülési választásokról, és eszmecserét folytatott vele a két ország kapcsolatairól. Púja Frigyes a délelőtt fo­lyamán fölkereste hivatalában Abdel Vahab Nafisszi keres­kedelem- és iparügyi minisz­tert. A két miniszter kormány- j köti közúti egyezményt írt alá. A megállapodás a két or-1 szág kereskedelmi kapcsolatai­nak fontos összetevőjét érinti: a közúti szállítással kapcsola- tqs elvi és gyakorlati kérdése­ket tisztázza, elősegíti a szállí­tások zavartalanabb le­bonyolítását. (A Magyaror­szág és Kuvait közötti nagy távolság ellenére a magyar áruk túlnyomó többsége ka­mionokon érkezik Kuvaitba.) Ugyancsak szerdán délelőtt az oktatásügyi minisztérium­ban a két ország képviselői két évre szóló kulturális munka­tervet írtak Iá — ez többek között ösztöndíjasok cseréjét irányozza elő. Púja Frigyes szerdán láto­gatást tett Abdul Al Ghanem elektromos- és vízügyi, illetve Abdul Rahman Al-Atiki pénz­ügyminiszternél is. Velük a két ország kapcsolatait érintő kér­déseket tekintette át. Púja Frigyes ma indul visz- sza Magyarországra. Sikereink megmutatták a világnak a tervgazdálkodás erejét és életképességét Alekszej Koszigin felszólalása a KGST XXIX. ülésszakán Moszkvában ismertették Alekszej Kosziamnak, a Szov- ' jetunió Minisztertanácsa elnökének a KGST XXIX. — buda­pesti — ülésszakán elhangzott felszólalását. — A KGST jelenlegi ülés- j szaka — mondotta Koszigin a keddi ülésen — olyan idő- \ szakban végzi munkáját, ami­kor országainkban összegezik a pártkongresszusokon elfő- j gadott határozatok teljesíté­sének eredményeit. A soron levő kongresszusok küszöbén — ezeknek előkészítése az or- j szágok többségében javaban folyik — magabiztosan meg­állapíthatjuk, hogy újabb nagy lépést tettünk a szocia- j lista világrendszer gazdasági erejének növelése, a világgaz- j daságban elfoglalt helyzeté­nek erősítése felé vezető úton. Akkor, amikor a .kapitalista rendszer gazdasági megráz­kódtatásokon megy keresztül, ezek a sikerek ismét megmu­tatták a világnak a tervgaz­dálkodás erejét és életképes- I ségét. A szocialista közösséghez tartozó országoknak a gaz­dasági fejlődésben elért sike- j reit nagyban elősegítette a testvérpártoknak, országaink kormányainak aktív és össze­hangolt külpolitikai tevékeny- ! sége. Az SZKP XXIV. kong­resszusa által meghirdetett és más testvérpártok által ener- ' gikus támogatásban részesített | békeprogram alapján kibon- j takozott a harc a nemzetközi enyhülésért, a békés egymás mellett élés elveinek széles körű elismeréséért és ez a harc reális eredményeket ! nyújt. Ez teremti meg a ked- j vező nemzetközi helyzetet a; szocialista országok további gazdasági fejlődése számára. A KGST-hez tartozó orszá- gok egészében sikeresen telje- j sítik az ötéves terveikben sze- [ replő feladatokat. Jelentősen növekedett az anyagi terme- ; lés, javult a népgazdaság struktúrája, és ami különösen fontos, emelkedett a lakosság j életszínvonala. A szocialista közösség országai hozzákezd­tek azoknak az átfogó gazda- ] sági és szociális programok- ' nak a megvalósításához, ame­lyek nagy jelentőségűek a szocialista társadalom továb­bi előrelépése és harmonikus fejlődése számára. — Fártunk központi bizott­sága és a szovjet kormány — folytatta Koszigin — sokra értékeli a gazdasági együtt- ! működés és a szocialista gaz- | dasági integráció fejlesztése területén végzett együttes te- , vékenység eredményeit, A ; legközelebbi öt évre vonat- : kozó népgazdasági tervek j összehangolásának előzetes eredményeit értékelve látjuk, hogy mennyire kiszélesednek az együttműködés méretei, hogy a termelés hatékony­ságának növelésében milyen j hatalmas tényezővé válnak a szocialista országok gazdasá­gi kapcsolatai. Kifejezésre jut ez a termelési kooperáció je­lentős fejlődésében es a köl­csönös áruforgalom növelé­sében. A szocialista országok kö­zös erőfeszítéssé] oldják meg a gazdasági fejlődés számos lényegbevágó problémáját. Amikor a kapitalista világ­nak még a legerősebb államai sem képesek leküzdeni a ko­moly gazdasági nehézségeket, köztük az energiaválság okoz­ta nehézségeket, a KGST-or­szágok a küszöbön álló ötéves | terv időszakában alapvetően megoldották a népgazdaság nagy fontosságú energia- és nyersanyagfajtákkal való el­látásának problémáját. A Szovjetunió nemcsak, ' hogy hosszú lejáratú alapokon biztosítja fontos nyersanyag­fajtákból a pótlólagos szállí­tásokat, hanem bizonyos vál­tozásokat is végrehajt saját j népgazdaságának struktúrá­jában, növelve abban a nyersanyag-termelő ágazatok j részarányát, számításba véve más szocialista országok szükségleteit. A népgazdasági tervek ; koordinálása terén már el- j végzett munka eredményeit1 értékelve azt látjuk, hogy a | gazdasági együttműködés mé- \ reteinek lényeges kiszélesedé­se és az integrációs folyama- | tok elmélyülése mutatkozik a gépgyártás területén. Az ötéves tervek összehan­golásának jellemző vonása volt az ipari objektumok együttes építését, a termelés sokoldalú szakosításának és kooperálásának fejlesztését szolgáló sokoldalú integrációs intézkedések összehangolt ter­vének összeállítása. Alekszej Koszigin aiTól tájékoztatta az Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö ke beszél. ülésszak részvevőit, hogy a Szovjetunió ötéves és éves népgazdaságfejlesztési tervei­ben külön fejezeteket szentel az integrációs intézkedések realizálásának. Ezek a terv­feladatok tükröződnek az agazati tervekben és a válla­latok megfelelő terveiben, * A továbbiakban foglalkozott a KGST-országok gazdaság- fejlesztésének számos na;y problémájával, amelyek meg­oldásában fontos szerep vár kölcsönös együttműködésükre és a szocialista integrációra. A jelenlegi ülésszakon megvi­tatjuk a KGST-tagállamok fűtőanyag-energiabázisa to­vábbi fejlesztésének koncep­ciójáról szóló Ijeszámolót. A KGST-hez tartozó európai országok egységes villamos- energia-rendszere megterem­tésének a beszámolóban föl­vetett eszméje lényegében a szocialista országok közös nemzetközi tervezete egy olyan nagy fontosságú szférá­ban, mint az energetika. — A gazdasági együttmű­ködés szerepe — mondotta Alekszej Koszigin — még in­kább megnövekszik a kapita­lista világgazdaságban kiala­kuló helyzetben. Ezt a hely- I zetet a nyersanyag-, energeti­kai- és valutaválságok folyta­tódó mélyülése, a konjunktú­ra mind nagyobb ingatagsá­ga. az inflációs folyamatok erősödése jellemzi. Országaink óriási eszközök­kel rendelkeznek ahhoz, hogy mentesítsék gazdaságukat a kapitalista vilaggazdaságban levő infláció és válság karos hatásától. Ezek az eszközök: a tervgazdaság, az a képes­ség, hogy összehangolják te­vékenységüket a kapitalista piacon, a szoros gazdasági együttműködés, az integrációs folyamatok további elmélyíté­se. Ide tartozik a KGST-or­szágok minden testvérpártjá­nak és kormányának arra irá­nyuló készsége is, hogy min­den módon erősítsék a kon­taktusokat és a kapcsolatokat, törekedjenek a gazdaságpoli­tika mind pontosabb össze­hangolására. Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy a legközelebbi öt évben még hatékonyabban kiaknázzuk a KGST-tagországok gazdasági integrációjának lehetőségeit, minden egyes ország és az egész szocialista közösség ér­dekében — mondotta végeze­tül Alekszej Koszigin. (MTI) Negyedszázada a Koreai-félszi­geten csapott át véres háborúba a második világháborút követően a szocialista világrendszer össze­roppanását célzó imperialista politika. A háborút követő évtized­ben egyes körökben újra és újra vitatták, hogy 1950 jú­niusában ki volt a támadó fél Koreában. A nyugati, burzsoá szakirodalomban akadtak, akik azt állították, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság indította meg a támadást. Az immár törté­nelmivé vált dokumentumok egyértelműen cáfolják ezeket az állításokat. Fénykép ké­szült 1950. június 18-án Dulles amerikai államtitkár­ról, amikor a 38. szélességi kör mentén megszemlélte Li Szin Man hadseregét. E szem­le után — mint az egykori szöuli belügyminiszter, Kim He Szék emlékiratában meg­örökítette ■— Dulles kijelen­tette: »Az ellenőrzés során mindennel meg voltam elé­gedve. Nagyon foglalkoztat a gondolat, hogy ideje betakarí­tani a termést. Minthogy minden előkészület megtör­tént, annál jobb, minél gyor­sabban kezdjük.« A szocialista Korea meg­semmisítésére indított agresz- szív háború kudarcba ful­ladt. 1953 júliusában Pan- mindzsonban aláírták a fegy­verszüneti egyezményt. A háborús károkat — a testvé­ri szocialista országok támo­gatásával — gyorsan helyre­állították és w Koreai NDK megindult a szocialista ipa­rosítás útján. A koreai háború kirobban­tása óta ellelt negyedszázad­ban alapvetően megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok: az imperialista erők hideghá­borús politikája helyett a szo­cializmus erőinek, a békés egymás mellet élés elve alap­ján álló politikája formálja a nemzetközi helyzetet. Ám éppen Korea helyzete másra is figyemeztet. Schle­singer, az Egyesült Államok hadügyminisztere, a Viet­namban elszenvedett vereség után fenyegető nyilatkozatban jelentette ki: egy koreai konfú-1 liktus esetén az Egyesült Ál­lamok -sokkal határozottab­ban lépne föl a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal szemben, mint a vietna­mi konfliktus idején a Viet­nami Demokratikus Köztár­sasággal szemben tette. E fe­nyegető nyilatkozattal egy- időben az amerikai hadveze­tés erősíti a Dél-Koreába ve­zényelt 42 ezer főnyi ameri­kai haderő ütőképességét. Az ország békés egyesítésének legfőbb akadálya a Dél-Ko- reában állomásozó amerikai haderő. Éppen ezért a nem­zetközi enyhülés megszilárdí­tásáért küzdő erők, a KNDK népével és kormányával együtt állhatatosan küzdenek azért, hogy az Egyesüli Álla­mok vonja ki Korea déli ré­széből az ENSZ zászlaját jog­talanul használó csapatait. A negyedszázada kirobban­tott , pusztító, agresszív hábo­rúra emlékezve népünk is kifejezésre juttatja: Korea népe mellett áll a hazája bé­kés újraegyesítéséért folyó küzdelemben. egyesült Államok Tüntetők a Capitoliuni épülete lépcsőin Washingtonban a Capito- lium — a kongresszus épülete — előtt tüntetést rendeztek azok, akiket a legjobban súj­tanak a gazdasági nehézségek. Az ország különböző részeiből húszezren gyűltek össze, hogy konkrét és hatékony intézke­déseket, követeljenek a kor­mányzattól a munkanélküli­ség csökkentésére. A tüntetés részvevői a Capi- tolium lépcsőin rendezett gyű­lésen rámutattak: a washing­toni hatóságok érzéktelenek azoknak a gondjai iránt, aki­ket a legjobban sújt a gazda­sági válság és a növekvő drá­gaság. A tüntetők a megélhe­téshez való jog védelmében vívott harc fokozását követel­ték. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom