Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

"'Wos''^ yjLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János fogadta a kormányküldöttségek vezetőit Kádár János, az MSZMP KB | ságának tagja, a Szovjetunió első titkára szerdán délután | Minisztertanácsának elnöke, a Központi Bizottság székhá- | Sz. Todorov, a BKP Politikai XXXI. évfolyam 148. szám 1975. június 26., csütörtök zában fogadta a KGST XXIX ülésszakán részt vevő kor­mányküldöttségek vezetőit. A I szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón részt vett A. N. Koszi­gin, az SZKP Politikai Bízott­Közösségi nevelés Fontos témát tárgyal ma délelőtt a megyei tanács: a közösségi nevelés helyzetét a megyében. Időszerű ez a számvetés. hiszen iskolaév után vagyunk, s a következő megkezdése előtt célszerű összképet adni arról, hol tar­tunk c feladat megvalósítá­sában, a közoktatási pártha­tározat által meghatározott nevelési célok végrehajtásá­ban. Természetes, hogy az össz­kép megrajzolása sem egysze­rű. Mondhatjuk: sajátos stí­lusú tanácsi apparátusi és tanácstagi munka előzte meg az ülés részvevői elé kerülő jelentés elkészítését. Több csatornás információrend­szer működött; azon voltak az illetékesek, hogy a megye társadalmának képviselői mi­nél nagyobb számban — és elsősorban a dolgozó szülők — elmondhassák véleményü­ket. Van miről számot adni és van mivel számot vetni is e kérdéskörben. Nem vitatjuk ugyanis, hogy a nevelésben kulcsszerepe van az iskolá­nak, gyermekeinket azonban — amíg a felnőttkor határá­hoz érkeznek — többféle kö­zösségben több oldalról éri döntő jelentőségű hatás. A közösségi nevelés tehát nem­csak az iskola szúkebben vett osztály- vagy mozgalmi kö­zösségeire tartozik. Ügy véljük — bár sok jő példa és kezdeményezés bi- zonyílja az ellenkezőjét is — alapjában véve még nem vált eléggé közüggyé, nem érett eléggé a felnőttek szemléle­tévé az, hogy mindennapi magatartásunk jó vagy rossz nevelő tényező is egyszers­mind. Többet beszélünk gyermekeinkről és fiatal­jainkról, mint velük. És nem elég hivatkozni csak a -szép szó-« erejére, mindenképpen hasznosabb, hatékonyabb a személyes példa. S az iskola, a nevelőtestü­letek közösségteremtő tevé­kenységén ugyancsak van ja­vítanivaló. A nevelők sem mindig használják ki a hely­zetükből adódó kettős kapcso­lat lehetőségét, egyrészt a szocialista értelemben vett tanár—diák viszony fegye­lemre alapuló, demokratikus tartalmú, társas kapcsolatá­nak megteremtésében, más­részt abban, hogy a szülői munkaközösségekben ne csak az információra váró gyüle­kezetét, hanem a nevelő partnert is lássák. Ehhez ter­mészetesen elsősorban a né­hol tapasztalható kétarcúsá­got kellene leküzdeni: azt a megalkuvó gyakorlatot, hogy inast »hirdetünk« a katedrán és mást bizonyítunk — hi­szünk — a valóságban. Kri­tikus szemű fiatalságunk előtt csak az őszinte szónak, a meggyőződéses neveJömun- kának van hitele. Ebhez azonban igen sokai kell javulniuk a nevelőtestü­leteknek is mint az iskola- életben egyik legállandóbb közösségnek. Javítaniuk kell az iskolai pártszervezeteknek és pártcsoportoknak a testü­letek összekovácsolását, s azon kell lenni valamennyi illetékesnek, hogy az iskola- igazgatók személyében — a ciklusos megbízások rendsze­rének megfelelően — a legrá­termettebbek kerüljenek az intézmények élére. Egy bizonyos: a család kis és az iskola nagyobb közös­ségében rejlenek azok a dön­tő tényezők, amelyek legin­kább meghatározzák a felnö­vő generációk nevelődését. Bízunk benne, hogy a ma fel­színre kerülő somogyi 'tapasz­talatok,'\ tennivalók haszno­sulnak c közösségek mind­két alaptípusában. Folytatja munkáját a KGST XXIX. ülésszaka Népgazdaságunk fejlődése elválaszthatatlan a KGST-országok közötti együttműködéstől Ma terjesztik elő az egyeztetett dokumentumokat A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszaka szerdán délelőtt folytatta munkáját. Délelőtt további hozzászólások hangzottak el a napirendi pontokhoz. Az ülésszak második munkanapján először Manea Manescu román miniszterelnök, a ro­mán küldöttség vezetője szólalt föl. Utána Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, a csehszlovák delegáció vezetője, majd Dobro- szav Csulafics, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnökhelyettese, a jugoszláv de­legáció vezetője tartotta meg hozzászólását. A napirendi pontok tárgyalása során végül Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magyar delegáció vezetője szólalt fel. Az ülésszakon felszólaló küldöttségvezetők egyhangú­lag megállapították, hogy a KGST budapesti ülésszaka a nemzetközi enyhülés körül­ményei között folyik — ez egyenes következményé a test" véri szocialista országok és mindenekelőtt a Szovjetunió aktív* békepolitikájának. A tagországok képviselői megállapították, hogy azok a feladatok, amelyeket a komp­lex program az együttműkö­dés további elmélyítése és a szocialista integráció fejlesz­tése céljából kitűzött, sikere­sen megvalósulnak. Az ülésszak munkája dél­után a szerkesztő bizottság­ban folytatódott, amely a ma, csütörtökön ismét összeülő plenáris ülés elé terjeszti az egyeztetett dokumentumokat. A magyar miniszterelnök felszólalása l dasági integráció kibontakoz- | tatásának legfontosabb eszkö- ; ze és bizlositéka a népgazda­sági tervek összehangolása. | továbbá a magas fokon szer- I vezett tudományos és műsza- j ki együttműködés. Ez adja j meg az alapot az országaink közötti tervszerű együttmű- I ködés és munkamegosztás el- | mélyítéséhez, a nemzeti erő­források hatékonyabb ki­használásához, a termelő ága­zatok, valamint a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fej­lesztéséhez és a közelmúltban ] létrehozott nemzetközi gazda- [ sági szervezetek eredményes működésének kibontakozta­tásához is. Ezért elsőrendű fel­adatunk, hogy együttműködé­sünk elmélyítésének e megha­Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, felszólalása be­vezetőjében kiemelte, hogy a szocialista országok együtt­működése a komplex program szellemében eredményesen fejlődik. Abban, hogy a KGST-országok közössége továbbra is a világgazdasag legdinamikusabb régiója, a szocialista társadalmi rend fölényével együtt jól kifeje­zésre jutnak azok a pótolha­tatlan előnyök, amelyeket a szocialista gazdasági integrá­ció kibontakoztatása és a Szovjetunióval való szoros együttműködés jelent minden tagország számára. Ezután így folytatta: — Eredményeink politikai és gazdasági jelentőségét kü­lön is aláhúzza, hogy azokat olyan időszakban értük el, amikor a tőkésvilág súlyos válsággal és példátlan méretű inflációval küzd: tovább mé­lyült a tőkés valutarendszer válsága, növekedett a munka- nélküliség. Lázár György ezután beje- , lentette, hogy a magyar kor- ! mányküldöttség teljes mér- j tékben egyetért a végrehajtó j bizottság jelentésével, a ter- I vezési, együttműködési bizott­ság tájékoztatójával, a sokol­dalú integrációs intézkedések tervével, valamint a fűtő­anyag-energetikai bázis fej­lesztésének és az érdekelt tagállamok egységes villa- mosenergia-rend.szerének kon­cepciójával kapcsolatban elő­terjesztett beszámolókkal. Tá­mogatja a határozatterve­zetet és helyesli a következő ülésszakra javasolt előzetes napirendet is. Ezután a kö­vetkezőket mondotta: — A kedden és szerdán le­folytatott eszmecseréből vilá­gosan kitűnt, hogy országaink milyen kiemelkedő jelentősé­get tulajdonítanak terveink összehangolásának, a sokolda­lú integrációs .intézkedések 1976—-I960. évekre kidolgo­zott és egyeztetett tervének. A magunk részéről teljes mértékben csatlakozunk ezekhez a véleményekhez. Mi is azt tervezzük, hogy ötéves tervünkben külön fejezetben irányozzuk elő a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervében szereplő kötelezettségeink teljesítésé­nek feltételeit. Külön is fon­tos körülménynek tartjuk, ! hogy a tervkoordinációra — . ezúttal első alkalommal a komplex programban kitűzött feladatok figyelembe vételé­vel kerül sor. Mindez azt is | mutatja, hogy a tervszerű és j i hosszú távra megalapozott 1 termelési együttműködés \ mindinkább növekvő szerepet ■ tölt bé országaink, így a ma­gyar népgazdaság fejlődésé­ben is. Ebben a Szovjetunió­hoz fűződő gazdasági és tu- dománvos-müszaki kapcsola­taink kiemelkedő és megha­tározó jelentőségűek. Ezért , elhatározott szándékunk, hogy | lehetőségeinkhez képest a ] jövőben is mindent megte­szünk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival fenn­álló kapcsolataink sok irányú ; fejlesztése és elmélyítése ér­dekében. — A tapasztalat megmu­i tatta, hogy a szocialista gaz­tározó eszközeit és ezen belül is mindenekelőtt a tervezés és a tervek koordinálásának módszereit állandóan tökélete­sítsük, még magasabb szín­vonalra emeljük. — A kitűzött célok megva­lósításához másrészt arra van szükség, hogy megfelelő fi­gyelmet fordítsunk együtt­működésünk Közgazdasagi fel­tételeire és azokat rendszere­sen hozzáigazítsuk a változó és egyre magasabb követel­ményekhez. — Megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítanunk a gépipari szakosítás és koope­ráció olyan irányú fejleszté­sére, amely az eddigieknél is tudatosabban koncentrál mindenekelőtt az energiabázis és a nyersanyag-kitermelés, a vegyipar és a mezőgazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Aczél György találkozója V. A. Kirillinnel Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, L. Strougal, a CSKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnöke, C. R. Rodriguez, a Kubai KP KB titkárságának tagja, miniszterelnök-helyet­tes, P. Jaroszeivicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Zs. Batmönh, a MNFP Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, H. Sinder- mann, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, M. Manescu, a Román KP Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, D. Csulafics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság szövetségi végrehajtó ta­nácsának \ elnökhelyettese, a küldöttségek vezetői. Reszt vettek továbbá a testvérpártok központi bizottságainak azon titkárai, akik a delegációk tagjaiként tartózkodnak Bu­dapesten, valamint N. Faggye- jev, a KGST titkára. A talál­kozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Né­meth Károly, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai és Gyenes And­rás, a Központi Bizottság tit­kára. Kádár János üdvözölte a vendégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának je- ' lentőségét. Kiemelte, hogy a j tagállamok közötti gazdasági integráció sokoldalú fejleszté­se hatalmas erőforrása a részt vevő szocialista országok további gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésének. Nagy I elismeréssel szólt a komplex | program megvalósítása terén ■ elért eredményekről. Hangoz- j tatta, hogy a Magyar Népköz- J társaság, mint eddig, ezután is alapvető fontosságúnak tartja együttműködésének szüntelen fejlesztését és erő­sítését a KGST-tagállamokkal. Hangsúlyozta azt a meggyőző­dését, hogy a KGST tevékeny­sége, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása jól í szolgálja a tagországok inter­nacionalista összefogását és együttműködését. Kádár János üdvözlő szavai - | ra válaszolva. A. N. Koszi­gin a küldöttségek nevében köszönetét fejezte ki a ma­gyar pártnak és kormánynak a szívélyes fogadtatásért, a KGST XXIX. ülésszakának megrendezéséért. Növekvő konténerforgalom Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szerdán hivatalában fogadta V. A- Kirillint, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tesét, a tudományos-műszaki állami bizottság elnökét, aki a KGST 29. ülésszakán részt vevő szovjet delegáció tagja­ként tartózkodik hazánkban. A szívélyes baráti légkörű esz­mecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és dr. Mártha Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára. Hatvanöt kombájn munkára kész a somogyi állami gazdaságokban A MAHART kikötő-üzemigazgatóságának kontcnerállomá- sán, a csepeli szabadkikölöben az év első felében líz száza­lékkal nőtt a forgalom. Vasúton, közúton és hajón érkeznek a zárt szállítmányok a világ minden tájáról. Az első (> hó­napban mintegy 6000 konténer rakodását végezték cl az ál­lomás speciális darui. A somogyi állami gazdasá­gok közül nyolcban takaríta­nak be gabonát az idei nyá­ron : az összes aratnivaló ez­úttal mintegy 12 ezer hektár, ebből 10 337 hektárnyi a ka­lászos. Az üzemek 73 kom­bájnnal — köztük jónéhány nagy teljesítményű arató­cséplővel — rendelkeznek, eb­ből a Böhönyei Állami Gazda­ságnak nyolc kombájnra szóló szerződése van a környező ter­melőszövetkezetekben való rendszeres segítségre, tehát 65 kombájnnak kell megoldania az állami gazdaságok gabona­betakarítási feladatát. A főosztály vezetői úgy szá­molnak. hogy ha mintegy 300 hektáron végezhetnek a gaz­daságok egy nap alatt, akkor 15—17 munkanap kell az aralas befejezéséhez. Ehhez természetesen jó idő is kell 1 még, és a gépeknek sem sza­(MTI-fotó — Bura István íclv.) | bad kiesniük a munkából alkatrészhiány vagy más okok miatt. 483 traktor. 634 pótko­csi és 141 tehergépkocsi áll rendelkezésükre az aratás­hoz és ezzel összefüggő szállí­tásokhoz, utómunkákhoz. A megye állami gazdaságainak terménytároló / kapacitása a tavalyihoz képest 200 vagon­nal nőtt, a szárítókon pedig naponta 180 vagonnyi termés nedvességelvonását .végezhe­tik el. A Bárdibükki Állami Gazdaság a bárdudvarnoki ter­melőszövetkezet aratását segí­ti. Az utóbbi időben romlottak a terméskilátások. Minthogy a lucerna második kaszálásának ideje egybeesik az aratással, ez is nehezíti majd a tenni­valók elvégzését. Minden gaz­daságban célul tűzték ki. hogy a szalma betakarítására az idén nagyobb gondot fordí­tanak, mint ' a korábbi évek­ben. Mai számunkban Huszonegy évvel ezelőtt lapunk munkatársa öröm­mel tudósított arról, hogy a burgonyabogár elleni véde­kezésben három szovjet me­zőgazdasági repülőgép is se­gített. Milyen utat tett meg a repülőgépes növény- védelem? — erről olvashatunk lapunk 3. oldatán érdekes beszélge­tést. Még nem kezdődött el az igazi fürdési idény, mégis az idén már heten lelték halálukat a Balatonban. A 4. oldalon közölt írás szerzője sorra veszi a sze­rencsétlenségeket; megtud­juk az okokat és azt is, hány embert mentett ki a vízi rendészet. Nem messze a megye- székhelytől, a Zselicségben található Szentbalázs. Az ott lakók szeretik településüket, sokat tesznek érte, nem saj­nálják a társadalmi munkát a közlétesitmények szépíté­sétől. Az 5. oldalon olvasható riport bemutatja a Surján völgyének ezt a községét; ké­pet ad fejlődéséről, tervei­ről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom