Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám

Fiatalok segítsége a fiataloknak Összefogás nemes célért! Képviselőielö'tek ANYAGELLÄTÄSI gondok zavarják Kaposváron, a Ka­ti nca Sándor utcában a So­mogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgo­zóinak készülő szövetkezeti lakások építését. Ez azzal a veszélyei fenyeget, hogy a vállalat harminc, többségében fiatal fizikai munkása nem juthat időben lakáshoz, ami­re pedig igen nagy ^züksége lenne. De az a veszély is fenyeget, hogy ez a 9.4 milliós építke­zés a határidő-elcsúszás miatt lehetetlenné teszi a vállalat dolgozói újabb kongresszusi felajánlásának teljesítését, melyben az vállalták, hogy idei, s ezzel a IV. ötéves terv­időszakra vonatkozó feladatai­kat 1975. szeptember 30-ig befejezik. Ezért fordult felhívással a szövetkezeti lakás építkezése fölött védnökséget vállaló Il-es számú KlSZ-alapszerve- zet a Baranya megyei Álla­határidőre történő Fecser Péter Klabuzai Miklós Néhány nap­pal a képvise­lői jelölő gyű­lés után cso­korba gyűjtöt­tük a jelzőket, melyek Fecser Péterről el­hangzottak. A azoknak átadását; A válasz nem késett. A Ba­ranya megyei ÁÉV panelgyá­ri KISZ-szervezete megértés­sel fogadta a felhívást, és közölte: csatlakoznak a véd­nökséghez, s a szükséges fö­démpanelek soron kívüli el­készítése végett szombaton és J jelölt egy ré- vasárnap kommunista műsza- | gi mesterem- kot tartanak az ottani KISZ- j bér szerint: fiatalok! | »egyenes szán­örvendetes, elismerésre j tiszta be­méi tó ez az összefogás a ne- mes cél érdekében, az, hegy a szomszédos Baranya megyei építőipari fiatalok azért vál­lalnak szabad idejükben kommunista műszakot, hogy hozzásegítsék lakásukhoz so­mogyi építőipari munkás tár­saikat. Ezzel azt is kifejezés­re juttatják — a munkásösz- szefogáson kívül —, hogy fontosnak tartják a párt XI. kongresszusának tiszteletére tett vállalások teljesítését. Még akkor is, ha ezt nem ők, mi Építőipari Vállalat panel- í hanem egy szomszédos megye gyári üzemének KISZ-szerve- 1 építőipari munkásai vállalták, zetéhez. Ismertették gondjai­kat, s azt kérték: csatlakoz­zanak ők is a védnökséghez, és a lakásokhoz szükséges födémpanelek soron kívüli vagy terven felüli gyártásával segítsék elő somogyi társaik munkáslakás-építő szövetke­zetének létrejöttét. Azaz, a szövetkezeti lakásokhoz szük­séges panelek elkészítésével BIZONYOS, hogy ha a jö­vőben a szomszédos megye építőipari munkásai fordul­nak kérelemmel a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói­hoz, a válasz hasonló lesz, a segítség éppen olyan készsé­ges, mint ebben az esetben 1 Sz. L. J93 millió forint fásításra Zöldövezeti terv Kaposvárnak, Barcsnak és Nagyatádnak A Kaposvári Állami Erdő- | gyógyintézet parkjának re- rendezősegtől kapott tájékoz- j konstrukciójára, a kaposvári tatás szerint a megyében ed-! SzaIma István Általános Tsko­dig három zöldövezeti tervet hagytak jóvá. Ezek szerint j la úttöröparkjának kialakító- Kaposváron 912 hektár fásí- i sára, a szentbalázsi autóspihe- tás valósul meg, csaknem 20,1 nő építésére és a desedai lo­millió „ forintos beruházási ■ költséggel. A múlt év végéig majdnem egymillió forint ér­tékű munka készült el, erre az évre 300 ezer forint áll rendelkezésre erre a célra. Barcson a jóváhagyott zöld­övezeti terv szerint 138 , hek­tár a fásítandó terület, meg­közelítően 4 milliós költség- előirányzattal. A tavalyi tel­jesítés meghaladja az 1,1 mil­liót, az idei keretösszeg 400 j ezer forint. Ebben az évben a Somogytarnóca felőli, erdei autóspihenő megvalósítása je- lenti a legnagyobb feladatot. ! Nagyatádon 288 hektárt fásí- j tanak 6,7 millió forintot meg­haladó költséggel. A munka az idén kezdődött, s erre az j évre 600 ezer forintot biztosí­tanak számukra. A megyében jóváhagyott parkerdő-fejlesztési terve van a 141 hektár kiterjedésű tokaji parkerdőnek, a 44 hektáros gyertyánost parkerdőnek, a 432 hektáros gombás—desedai parkerdőnek, továbbá 22 hek­tárra szólóan a balatonföld- vári pihenőerdőnek és autós­pihenőnek, a 116 hektáros so- mogyvári kirándulóerdőnek és a 18 hektáros íonyódi parker­dőnek. A tokaji parkerdőnél a kilátó üzembe helyezése — és fenntartása —, a gyertyánosi- nál a két híd és áteresz, vala­mint más, befejezetlen beru­házások elkészítése és a fenn­tartási munkák elvégzése, a földvári pihenő nyár eleji át­adása az idei feladat. A park­erdők közül máris teljesen ké­szen várja a turistákat a bar­csi ősborókás darányi parker­dei részlege, illetve a gyertyá- nosi és a tokaji parkerdő; részlegesen kész a gomás—de­sedai és a somogyvári parker­dő, a földvári kirándulóerdő és a soníogytarnócai autóspi­henő. Jóváhagyott fejlesztési terv van — a parkerdőkön kívül — a mosdósi gyermek-tüdő­vaglópálya objektumára; az utóbbi már elkészült, a töb­binek folynak a munkái. szédű«; a vál­lalat KISZ- alapszervczeti tisztségviselő­jének szavai alapján «-szó­kimondó, az igazságot szen­vedélyesen ku­tató, s azért cselekvő*> em­ber; egy tanár szerint »kész­séges, aki nem szívesen ígér, szereti kitalál­ni mások igé­nyét, s amikor hozzá fordulnak, már tények- j hajdúszo-boszlói üzemi gyakor­kel válaszol«. | lat után két évig a siófoki Fecser Péter nagy követke- központ üzemmérnöke, majd zetességgel, sok-sok munkával szerzett magának ennyi elis­merő véleményt, ilyen sok megtisztelő bizalmat. 1939-ben született a romániai Nagymaj- tényben, s kétéves volt, ami­technológusa, később a buda, pesti körvezetéket üzemeltető ve-csési üzemvezetőség vezetője lett, s 19S7-ben kinevezték a vállalat főmérnökévé. Minden bősz,fásában nagy kor családja a Szabolcs-Szat- I szükségét érezte, hogy kivegye már megyei Császió községbe | részét a pártmunkából — 1966 költözött. Fecser Péter 1937- i óta tagja a pártnak, jelenleg ben a mátészalkai Esze Tamás j a párt üzemi bizottságának is Gimnáziumban érettségizett. — és minden közéleti tenniva- majd egy évig segédmunkás, j lóból. azután pedig a hídépítő válla- : Fecser Péter négy évvel ez­lat egyik csoportjának iroda- | előtt megszerezte választói bi- vezetője lett. ] zalmát, és Somogy megye 6. __ ... ... , számú — siófoki — választó­M indenkeppen szeretett vol- kerületének országgyűlési kép­viselője lett. »Sikeres közéleti na tovább tanulni, 1959-ben kezdhetett vágya valóra váltá­sához a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamér­nök! karának olaj mérnöki sza­kán. A tanulás mellett részt vett az ifjúsági mozgalom munkájában, bátor vélemény nyilvánításával, szenvedélyes ~{fmezi'e''< - így beszélt Fe tenni akarásával már ekkor j cser Péterről egy zamárdi asz- felhívta magára a figyelmet. 1 s-sony. Az egyik siófoki hajós a 1964-ben kapta meg a diplo- j kétgyermekes mérnök ország- . J4. , „ . . | gyűlési kepviselojeloltrol hoz­mat, s ekkor lett a koolajve- lzátf?tte: „Jól vizSgázott a vá­zeték vállalat dolgozója. AI lasztói előtt«. \ szereplésének legfőbb kovácsa i az volt, hogy fáradhatatlanul J kutatta választókerületének { gondjait, gyűjtötte választói véleményét és megnyilatkozá- ! sait. s az egyébként mindenki előtt ismert felelősségérzet jcl­Amikor a jelölő gyűlésen Klabuzai Miklós életinek ál­lomásait idézték, a hallgató­ságból sokan helyeslőén bólin­tottak, sőt, egy-egy dátumot még pontos abban meg is hatá­roztak. Régi siófoki paraszt- ember mondta: »Ember legyen a talpán, aki a képviselőjelölt­ről nekünk újat tud mondani«. A szemük előtt cseperedett föl. s akkor is sokat élt közöttük, amikor tanulmányai távolabb­ra szólították. Klabuzai Miklós Hidaskür­tön született, de kisgyermek kora óta Siófokon él. itt érett­ségizett a Perczel Mór Gimná­ziumban. A földnek és a gaz- gáikodásma-k a szeretetéről már gimnazista korában tanúbi­zonyságot tett, hiszen a nyári I szünetekben a tsz-ben vállalt j munkát. Érettségi után egy I esztendeig a termelőszövetke- ! zet tagjaival indult minden . reggel munkába, majd 1982- j ben jelentkezett a Keszthelyi I Agrártudományi Főiskolára, ! ahova föl is vették. Siófoktól | nem szakadt el; akárcsak kö- i zépiskolás korában, nyaran­ként a termelőszövetkezet I földjein látták. Főképp a nö­vénytermesz- tés, ezen belül is a kertészke­dés érdekelte. 1966-ban meg­szerezte a dip­lomát, és az egyéves gya­kornoki idő után a siófoki termelőszövet­kezet agronó- musa lett. Szorgalmának, lelkiismeretes munkájának egyre-másra értik be a gyü­mölcsei, és 1968-ban már főagronómus- ként intézte a közös gazdaság ügyeit. 1972- ben addigi be­osztása mellett az elnökhe­lyettesi felada­tokat is ellátta, majd 1973. ja­nuár 1-től a siófokki Sió Mező- gazdasági és Kertészeti Terme­lőszövetkezet elnökévé válasz­tották. A képviselői jelölő gyűlés egyik részvevője megállapítot­ta, hogy Klabuzai Miklós ala­posan rácáfolt a mondásra, mely szerint senki sem lehet próféta a saját hazájában. "A tsz-elnök decemberben tölti be a harminckettedik életévét, de törekvéseit, döntéseit akkora tisztelet övezi, mintha évtize­dek óta állandóan együtt dol­gozott volna a tagsággal« — így beszélt róla az egyik ker­tészeti dolgozó. A siófokiak kétgyermekes mezőgazdasági mérnök jelöltje 1958-tól részt vállalt a KISZ teendőiből, 1967 óta pedig tag­ja a pártnak. Nemcsak felelős gazdasági vezetőként, hanem városi tanácstagként is bizo­nyította felkészültségét, lelke­sedését. Portréjának megraj­zolását régi munkatársának szavaival fejezzük be: »Klabu­zai Miklós eddigi élete, nemes elkötelezettsége további köz­életi sikereinek a záloga is.« Választási nagygyűlés Tabon Jobban ki kell használnunk Icktüstpiskei, BÖHM JÓZSEF MONDOTT BESZÉDET Választási nagygyűlésre érkeztek tegnap este a tabi [ kivételével megszűntek művelődési házba a nagyközség és környékének dolgozói. ! alapvető foglalkoztatási az gon­Kopeczki György, a Hazafias Népfront nagyközségi bízott- j dók. A központi bér- és t;jr- ságának elnöke köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, az el- j sadalompolitikai intézkedé- nökség tagjait, köztük Böhm Józsefet, a megyei párl-vb I sek kedvezően éreztetik ha- tagját, a megyei tanács elnökét, Balassa Bétát, a siófoki! fásukat nálunk is. Nem javult járási pártbizottság első titkárát, Virovecz Józsefet, a járási j azonban kielégítően a me- hivatal elnökét, Csizmadia Jánost, a Hazafias Népfront já- gyében a beruházási tevé- rási bizottságának titkárát és Sári Jánost, az 5. sz. válasz- | kenység. Az ebben részt vevő tókerület képviselőjelöltjét. Üdvözlő szavai után Böhm Jó- | minden szervezetnek javítania zseí mondott beszédet. : kell a munkáján. Ez fontos | feltétele eszközeink hatéko­nyabb kihasználásának, és je­lentős tartalékok forrása. Somogybán az aprófalvas településszerkezet és a jelen' Bevezetőjében sorsfordu- | létesítménnyel gazdagodtak. lóinkra emlékezett, majd így folytatta: Szocialista demokráciánk — amely ténylegesen a nagy többség, a nép uralma, és a köz érdekeit szolgálja — min­den területen jelentősen fej­lődött. Mindnyájunk előtt is­meretesek az államélet, a ta­nácsi, az üzemi és a szövet­kezeti demokrácia fejleszté­sére tett intézkedések és azok eredményei. Ezután a legutóbbi ország- gyűlési képviselőválasztás óta eltelt ' időszak eredményeiről beszélve hangsúlyozta: — Ebben a ciklusban nagyon fontos társadalompolitikai területeket érintő törvények születtek: a társadalombizto­sításról, az ifjúságról és az egészségügyről, illetve több törvényt módosítottak: pl. a házasságról, a családról és a gyámságról stb. Böhm József elemezte a népgazdaság általános fejlő­dését és a megye IV. ötéves tervének teljesítését. Elmond­ta: — Megyénkben az elmúlt négy év alatt mintegy 13—14 milliárd forint beruházás va­lósult meg. A megye gazda­Ezek közül legnagyobb érté- , két képviselnek: a Vegyigép- I gyár tabi gyáregysége, az j Egyesült Izzó kaposvári új elektroncsőgyára, a barcsi panelparketta-üzem, a Somogyi megyei Állami Építőipari Vál- j n'yek lalat központi telepe, a ka­posvári bevásárlóközpont stb. Több új iskolát, óvodát, köz­művelődési intézményt adtak át, sok új lakás épült. A be­ruházási tevékenység különö­sen a városokban, illetve a Balaton-parton volt élénk. A megyei eredmények hangsúlyozása mellett nem hallgathatjuk el azt a gon­dunkat, hogy a beruházási j összegek növekedésének mér­téke az országos állag alatt j maradt, és hogy a megye vi- | szonylagos elmaradottsága- ! ban nagy szerepet játszó esz­közszegénység nem enyhült jelentősen. Ezután a somogyi lakosság életkörülményeinek alakulá­sáról szólt. Megállapította: a foglalkoztatottak száma nőtt, a jövedelmi viszonyok ked­vezőbbé váltak. A szociális, a kommunális,- a kulturális és az egészségügyi ellátás ló­sága és ellátó ágazatai sok új I vább Javult. Néhány körzet tős számú külterületi lakott hely a párt- és állami szer­vekre az átlagosnál nagyobb terheket ró. Ilyen körülmé- között pozitívan érté­kelhető, hogy 1974 végére a lakosság 40 százaléka része­sül vezetékes Ivóvízellátásban. A gazdasági fejlesztés mel­lett közösen munkálkodtunk a megye társadalmi és poli­tikai életének fejlesztésén is. Jelentős, bár a követelmé­nyekhez képest korántsem megfelelő eredményeket ér- j tünk el az alsó fokú oktatási hálózat korszerűsítésében, föl­szereltségének javításában. ! Figyelemre méltó előrelépés történt viszont a szakmunkás- j képzésben. . A megyei tanács elnöke ez­után a siófoki járás, elsősor­ban Tab és környéke fejlődé- j s-éről szólt. Megállapította: a I foglalkoztatási gondok meg- ‘ oldása, a lakosság helyben tartása érdekében a járásban dinamikus iparfejlesztés va­lósult meg. Főként női dol­gozókat foglalkoztató üzeme­ket telepítettek és fejlesztet­tek. A siófoki járásban végrehaj­tott iparfejlesztésben megha­tározó a Tabra telepített ipa­ri üzemek és részlegek kiala­kítása, korszerűsítése. A kö­zelmúltban megkezdte terme­lését a BVG tabi gyáregysé­ge, elkészült a Videoton tabi gyáregységének új üzemépü­lete, s bővítik a Camping- cikk Vállalatot is. A MEZŐ­GÉP tabi gyáregysége kiala­kította termelési jellegét, ja­vította a munkakörülménye- [ két és a szociális ellátást. Az ipari üzemek gazdálkodása jó, éves előirányzataikat, a I IV. ötéves tervet időarányo- I san teljesítik. I Növekedett a termelőszö- j vetkezeti tagság jövedelme, ( életszínvonala, javultak mun- ; ka- és életkörülményei. A településfejlesztésről szól­va ak. előadó elmondta: — Tabra "több országos nagy­üzem telepített gyár-, illetve üzemegységet, a BVG, a Vi­deoton, a MEZŐGÉP. A ta­nács és az áfész, is jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Az ipar megjelenése és fej­lődése a község és vonzás- körzete életére meghatározó hatást gyakorol; Az elvándor­lás megszűnt, sőt az elmúlt négy év alatt Tab létszáma csaknem 400-zal nőtt. A ter­vek szerint 1980-ra a község lakossága eléri az 5 ezret. A nagyközség igazgatási terüle­tén kb. 9 ezer ember él, amely 1980-ra eléri a 10 ez­ret, a vonzáskörzet területén is további 10 ezer emberrel számolhatunk. Az iparosítás eredményeként az elmúlt négy év alatt a foglalkoztatot­tak száma több mint 500-zal nőtt. és megközelíti a 2200-at. A IV. ötéves terv időszaká­ban több mint 50 millió forint fejlesztést valósítottak meg a községben. E fejlesztések szemtanúi és élvezői önök, akik naponta láthatták és láthatják, hogyan nőnek ki a földből az 'új üzemcsarnokok, hogy a szá­zadfordulón megrekedt vidéki község a gyárépületekkel, a több szintes lakóépületekkel, egészségügyi es oktatási in- [ tézményekkel hogyan ölt új, városias arculatot. Együtt örülhettek a gimnázium, az általános iskola új épületé­nek és az új egészságháznak, i a közművek fejlődésének. Ebben az évben több mint ! 25 és fél millió forint beruhá- j zás teljesül, ami,, éppen 10 ! millióval több, mint amennyi 1969-ben volt. Tab nagyköz- ! ségnek és vonzáskox’zetének a ' fejlődését gazdaságilag meg­alapoztuk, az itt élő emberek­nek létbiztonságot és a szo­cialista követelményeknek megfelelő életfeltételt és életkörülményeket alakítot­tunk ki. Hogyan tovább, mi lesz ez­után? Mint tudják, az V. öt­éves tervben Tabon is mér­sékelt fejlesztést hajtunk vég­re. Az ország, a megye lehe­tőségei és feltételei alapján valamivel több mint 60 mil­lió forint fejlesztést vettünk tervbe. Kérjük az igazgatási kör­zethez tartozó valamennyi község lakosát, de különösen Tab dolgos népét, hogy az eddigiekhez hasonlóan mun­kálkodjon települése építé­sén, szépítésén. Ebbe az épí­tőmunkába vonják az újonnan letelepülőket, a fia­talokat. Az előadó az V. ötéves terv előkészítéséről szólva hangsú­lyozta: — Minden gazdasági’ egységnek és tanácsi szerv­nek az eddiginél hatékonyab­ban kell az eszközökkel gaz­dálkodnia, a saját adottságo­kat és erőforrásokat jobban kiaknáznia ahhoz, hogy a méi’S-ékeltebb központi és me­gyei lehetőségek ellenére is előrehaladjunk. Böhm József végül felhív­ta a figyelmet a párt, a Ha­zafias Népfront választási px-ogramjának jóváhagyására és megvalósítására. Böhm József beszéde után Sáni János képviss-Iőj elölt szó­lalt fel, majd a nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom