Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

Miijen a divat Párizsban? Nyári öltözetek, szoknyák Nappal a térdet fedi... Nevelés - takarékosságra A kis K/Órí büszkén sáli nekem, hogy a múlt év­ben 6 volt a takarékossági ' verseny győztese az osztály­| ban. \ — Hogyan érted el ezt a ki­! tüntető címet? — kérdeztem. jQk? —■ kérdeztem. tA sző­lők műszaki dolgozóké) — De igen, csak azt akar­tuk, hogy mindene tökéletes és új legyen, hogy jól tanul­jon — kaptam a választ. Ezek a szülők tévedtek. A | mert már sejtem, hogy miről 1 jó tanulásnak egyáltalán nem I is van szó. feltétele az új körzőkészlet. — Hát én gyűjtöttem a leg- | Amellett hibáztak is: nem ne- I több takarékbélyeget — feleli j vélték szerénységre, takaré- í kissé méltatlankodva. ! kosságra a gyermeküket. i Igen. Jól gondoltam. Altalá- | Azt hiszem ott a hiba, hogy nos hiba, hogy nálunk a taka- túl jó dolguk van gyerme- rékosságra nevelés tartalma keinknek, örülni kellene en- lassan megváltozik, s mint a j nek, hiszen ez is az életszín- példa is mutatja: az iskolai vonal emelkedését _ tükrözi, takarékbélyeg-gyűjtéssel ki is i mégis sokszor negatív jelen- merüL ! ségnek látom. Azért, mert , , ,, , . mindenhez olyan könnyen Felreertes ne essek. Nagyon ; jU(-na^ hozzá fiaink, lányaink, helyeslem, ha a gyermek meg- g^jnálom őket, hogy apró dől - takantott forintjaiért egyszer- goknak — egy különleges ala- egvszer cukorka \ agy fagylalt ^ hegyezőnek vagy radírnak helyett belyeget vásárol. Ku- , — mar nem is tudnak örülni, lönösen akkor, ha meghataro- Ezek a gyermekek nem érez­Tankönyvem, ritkán új. A bátyámtól örököltem, s a húgom tanult belőle tovább. Fillérre megkaptam a heti villamosbérlet árát és a sze­rény zsebpénzt És mit tapasztalunk most? Minden gyermeknél van pénz az iskolában, nem is egy-két forint, s bizony a tanítás után csoportosan térnek be a cuk­rászdába. Az egyforintos fagy­lalt meg se kottyan (sok he­lyen már nincs is), minimum a »kettes« és a »hármas« jö­het csak szóba. Mindent meg akarnak adni a szülők. Tudom, jót akarnak. De mégsem tesznek jót. Köny- nyelmű, pazarló gyermekeket nevelnek így, akiknek érettsé­gi ajándékként már nem ve­hetnek karórát, mert gépko­csit követelnek majd. Dr. G. K.-né zott céllal (pl. táborozásra, j kerékpárra, vízi fölszerelésre stb.) gyűjt. De ne úgy gyűlje- | nek össze ezek az 1, 2, 5, 10, , 20 forintos bélyegek, hogy: »Anyu! Adj takarékra! A Zsuzsi már többet gyűjtött, , mint én« ... Ez nem takaré- szegények, gazdagok se. kosság! Ez versengés! hetik azt a boldogságot, amit nekem a 14 pengős fényképe­zőgépem jelentett, amiért 3 hónapon át gyalog mentem az iskolába Budáról Pestre, hogy megvehessem. Nem voltunk Csu­azt tartották a szüleim, A férfi zöld pamutbársony ingkabátot vi­sel fehér pantallóval. A lány blúza kék ala­pon fehér és sötétkék virágmintás impri- méböl készült. A világoskék vászonszoknyát divatos derékrésszel szabták. (Franck Olivier.) (Lison Bonßs — J. Gilles) A férfi divatos zöld és fehér kockás zakójá­hoz fehér pantalót visel. (Quasar.) A lány ruhája rozsdaszínű alapon fehér kockás. Ér­dekessége az ujjmegoldás. (I. I. C.-fotók — Párizs) Az új vonalak bak, vidámabbak játékosab- I ruhák bőségét a derékban öv j mert kényelmes öltözék. Nap- Párizsban. j fog:ia össze- A szoknya, blúz 1 I és pulóver ezen a nyáron is A derék karcsú, a szoknyák és I nagyon divatos. Szeretjük is, Pali viseletnek praktikisab- ; szobáL Takarékosságra neve bat elképzelni sem lehet. pan Nézzük meg, mit jelent tu- ,hogy 15 éves lánynak nem lajdonképpen a szó igazi ér- kell okvetlenül fényképező- telmében a takarékosság! gép. Azt ugyan hozzátették: Kezdve attól, hogy megtanít- ha akarok takarékoskodjam, juk vékonyan lehámozni az , . , almát (később, asszonykorban ! ma ls niegvan a kis do- a burgonyát is úgy hámozza bozgépem. amelynek »üzemel- majd), egészen addig, hogy a tetési« költségeit is magam füzetében nem hagy ki fölös- fedeztem később. leges sorokat, oldalakat, nem l tép ki lapokat, nem faragja pazarolva a ceruzáit. Ez mind takarékosságra nevelés. Taka­rékoskodik a gyermek, ha a villanyt akkor is eloltja, mi­kor rövid időre hagyja el a Időjárás és rákbetegség? Tudományos hírmagyarázónk írja Az erős napsütés (ibolyán­túli sugárzás) és a bőrrák bi­zonyos formáinak gyakorisága között van összefüggés. Ha a napsugárzás befolyásolhatja a rák kifejlődését, vajon lehet-e hasonló hatása bolygónk más meteorológiai jelenségének is? Vagyis befolyásolhatja-e az időjárás a rák gyakoriságát és kifejlődését? Az ezzel a lehetőséggel kap­csolatos jelenlegi ismeretein­ket summázza S. W. Tromp, a hollandiai Leidenben működő biometeorológiai kutatóköz­pont munkatársa az Experien- ta című tudományos folyóirat legújabb számában. Egész sor tanulmányra hivatkozik, me­lyek szerint az időjárásnak látszólag fontos szerepe van. Az évi középhömérséklet és az emlőrák okozta halálozások száma között például statisz­tikailag bizonyítható összefüg­gés van Norvégiában, Svéd­országban és Nagy-Britanniá- ban. Egy még szélesebb körű fölmérés — összesen 32 ország lakóit vette számításba — ha­hőstressz befolyásolhatja a hormontermelést és az egyen­súlyt. Tromp kimutatta, hogy annak a személynek a fizioló­giai folyamataiban, akit na­ponta csak egy órán át me­teorológiai stressz ér, egész sor elváltozás észlelhető. És a rákbetegség áldozatainak ki­vételesen hatástalan a hősza­bályozó mechanizmusuk. (Ez persze, sokkal inkább követ­kezmény, mintsem ok.) Mit tegyen hát a rákos be­teg, hogy megállítsa a folya­mat roncsoló hatását? Vajon másszon föl a hegyekbe? Vagy kerülje a napot és keresse a lünk, ha megtanítjuk arra, hogy a holmijára, iskolasze­reire vigyázzon. Mindezeket azért írom le, mert aggódva látom, hogy egy­re »igényesebb« — mondhat­nám: pazarlóbb — , gyerme­kekkel találkozom az Iskolá­ban. Valami természetes »kö­vetelmény« például, hogy évente új iskolatáskát vegye­nek a szülők, nem beszélve nedves, szeles klímát? Sajnos, az eddig összegyűlt ismeret- anyag semmiképpen sem ele- arról, hogy használt tankönyv- gendő arra, hogy gyógyító kö- egyszerűen nem_ volt vevő vetkeztetéseket vonjanak le már tíz évvel ezelőtt sem. belőle. De talán arra elegen- Beszéltem szülővel, aki 1700 do mondja dr. Tromp —, (nem tévedés: egyezerhétszáz) a -ryk eredetenek és ki“ forintos költséggel indította fejlodesenek pszichoszomati- | útnak a fiát az L ginmázium­kus vonatkozásai felé fordítsa , OTTHON CSALÁD A bélyeggyüjtés segédeszközei a kutatók figyelmét. ... . , , : — Mi került ennyibe? — Úgy latszik, mindez csupán egy ötlet, de a rákkutatók kérdeztem. aligha lehetnek közömbösek | _ jjj táska, új köpeny, egyetlen ötlettel szemben is,1 könyvek, körzőkészlet stb. — amely az útjukba kerül. ; sorolta az anya. (A »Delta« legújabb számból.) [ — Nem volt otthon körző-j változata is befolyásolhatja az ■''' A bélyeg fogazatainak meg­számlálására a jogazatmérő szolgál. Ezen különböző távol­ságban sorok, azokon pedig kis fekete pontok vannak. A bélyegek ahhoz a sorhoz he­ly ezendők, amelynek pontjai a fogazatot kitöltik. A sorok melletti szám mutatja a foga- zás sűrűségét, vagyis hogy 2 centiméternyi távolságra hány fog jut. Egy bélyeg lehet azo­nos, de különböző fogazatú isc vagy1 csak a vízszintes, illetve a függőleges oldalai egyfor­mák. Ennek megfelelően a fo­gazatot epy vagy több szám­mal jelölik. A fogazatritkaság is kihat az értékre! Például az 1899. évi fekete számú krajcá- ros bélyegünk 12:11 3'4-es fo­gazatú használatlan 30 krajcá- rosát 40, a 11 1/2 fogazatút a Magyar Bélyegek Árjegyzéke 5800 forinttal jegyzi. A bélyegek esetleges szín­Kerti utak, lépcsők A kert csak akkor nyújt igazán kellemes, jó elfoglalt­ságot, pihenést, ha szaksze­rűen alakítjuk ki. Ne eléged­jünk meg tehát, hogy a há­zat tetszetősen elkészítettük, sonló összefüggést talált a hő- I gyümölcsfákat, szőlőt, dísz­em ledöngölt, elegyengetett kavics, durva folyami homok­réteg vagy salak tetejére ce­menthabarcsba fektetjük a | anyagú szalagdarabkákat hasz- beton- vagy kőlapot, vagy náljunk. értéket. Például ‘az 1871. ésrt kőnyomatos sorunk használat­lan narancssárga kétkrajcóro- sát 3700, a citromsárga válto­zatot 11 ezer 500 forintra ér­tékelik. A színek beható vizs­gálatára a színregiszter szol-; gál. A bélyegen előfordulhat sza­bad szemmel nem látható nyomdai rendellenesség is, éa mert a filatélia a világon az egyetlen terület, ahol a selejt- nek nagyobb értéke van, mint a jónak, ajánlatos nagyítóval megvizsgálni. Az 1956. évi ma­gyarországi kutyafajtákat is­mertető sor egyforintosa vizs­lát ábrázol, szájában vadka­csával. Lemezhiba miatt né­hány íven úgy látszik, mintha »tarajos réce« lenne a szájá­ban. A hibátlan példány öt fo­rintot, a hibás 30 forintot ér. Az ALBUMOK sokfélék; Vannak, amelyekbe az ábrát rányomták, s vannak pontozott lapúak — ezekre tetszésünk szerint ragasztjuk a bélyege­ket. Használatlan bélyegek el­helyezésére a berakókönyv a legalkalmasabb. Az albumba ragasztásra csak erre a célra szolgáló és speciális ragasztó­mérséklet és az emésztőrend szer rosszindulatú daganatai okozta halálesetek között. Tromp korántsem állítja, hogy csak a hőmérséklet len­ne fontos. Jelentős szerepe le­het például a magasságnak is — állítja —, és ezzel kapcso­latban arra a kísérletre hivat­kozik, amelynek során 5100 méteres magasságnak megfe­lelő ritka levegőben tartottak kísérleti állatokat, s ez akadá- 1 lyozta kísérleti úton előidézett daganataik fejlődését. Nem nehéz megtalálni azt a mechanizmust sem, amellyel a meteorológiai tényezők kifejt­hetik hatásukat: hőmérséklet, páratartalom, napsugárzás, az oxigén csökkent parciális nyo­mása és sok más is befolyá­solhatja a fiziológiai folyama­tokat, anyagcserét — például a bőrön, az orron, a szemeken és a légzőrendszeren keresz­tül. Még fontosabb talán a szervezet hőszabályozó köz­pontja, a hipothalamusz. Ez a szerv nagyon szoros kapcsolat­ban van az endokrin (belső elválasztású) rendszerrel, így könnyen elképzelhető, hogy a Somogyi Néplap cserjéket ültettünk. Többféle kerti létesítményre is szüksé­günk van. A kertben nem nélkülöz­hetjük az utakat. Ezek lehet­nek kocsibejárók, azaz a ka­putól a garázsig vagy más házrészig vezető erős, leg­alább 2,5 m széles utak. El­készítésükhöz a legkülönbö­zőbb anyagokat — terméskö­vet, betont, gránitkockát, sa­lakot stb. — használhatunk föl. Bármelyikből is alakít­juk ki azonban, igen fontos, hogy az alapozás legalább 25 —30 cm-es legyen. Ha ezt el- j . .. , . két földdel töltjük mulasztjuk, a kocsi súlyai , , .. . . , iumaggal vetjük be. alatt az alapozas nélküli bur­kolást rövid idő alatt be-: Lényeges szerepük van a nyomja a földbe vagy szét- ! kaputól a házig és a háztól töri. A bejáró elkészíthető I a kertbe vezető gvalogutak­öntjük a betont. A fugákat sovány (1 köbméter sóderhez 60 kg cement) betonnal tölt­sük ki. A kerti ösvény, tipegő bur­koló betonlapjainak, köveinek A gyűjtő nélkülözhetetlen segédeszköze a katalógus. Egy ország, valamely világrész —■ vagy az egész világ — kiadá­saira vonatkozó adatokat is­merteti időrendben, sorszám­mal ellátva; feltüntetve az ágyazatát szintén szakszerűen | ábrát, a vízjelet, a fogazatszá­kell elkészíteni. Ha a burkoló anyagot ugyanis csak bele­nyomkodjuk a talajba, ez billegni fog, besüllyed, bi­zonytalan lesz rajta a járás. A tipegő lehet egy- és kétso­ros. A betonlapok, kövek 30 mot, valamint az árat is* Ilye­nek: a Magyar Bélyegek Ár­jegyzéke, a svájci Zumstein Európa-katalógus, '‘a francia Yvert-, a német Lipschia- és Michel-, az angol Gibbons- és az amerikai Scott-kataló­! szék fűve! vethetők be. | Űjabban mindtöbb helyen al­kalmazzák az úgynevezett zöldbeton-módszert. Ekkor üreges betonidomokat sül­lyesztünk a földbe, az ürege- meg és bejáró egybefüggő burkolással (az egész útfelületet lekövezzük vagy betonozzuk), vagy csak keréknyomot készítünk. Ez utóbbi sokkal tetszetősebb, jobban illeszkedik a kert hangulatába, hiszen a burkolt 40—50 cm széles két kerék­nyom közötti és melletti ré­: nak. Ezek készítésénél még inkább vigyázzunk, hogy a j környezetbe illők, tetszetősek legyenek, a hasznos kertfelü- ! létből minél kisebb helyet ve­gyenek el, s ugyanakkor ál­taluk jól megközelíthető le- ! gyen a terület minden fontos 1 résje. zetését és anyagát a helyszín; körülmények, lehetőségek ha­tározzák meg. Általában a ház bejáratát a kapuval ösz- szekötő gyalogút 1,5—2 m, a mellékutak 0,7—1,5, a tipegő és az ösvény fél méter szé­les legyen. A gyalogutak készíthetők salakból, kőzúzalékból, be­tonlapokból, téglából, hasított terméskőből. Az út csak ak­kor lesz tartós, ha részére alapot készítünk. Az alapozás egyúttal a vízelvezetést is el­látja, tehát domborúnak kell lennie. Ha 6alak- vagy kőzú- zalékulat építünk, ez legalább 6—8 cm vastag legyen. A be­tonlapból vagy hasított ter­—50 cm-re — lépéstávolságra 9us. Ezenkívül a bélyegek áb­' rák szerinti csoportositásával motívumkatalógusok is meg­jelennek. legyenek egymástól. (Folytatjuk.) Díszcserjék ápolása A gyalogutak méretét, ve- 1 meskőből készülő útnál 5—10 Kedves virágunk az orgona. Termése azonban nem díszít, viszont fogyasztja a cserje fontos tápanyagait. Elvirág­zás után tehát el kell távo- lítanunk. Nyári munka a vad­hajtások eltávolítása is. Eze­ket a kiindulás helyén ta­nácsos lemetszeni a nemes részről. Ha valamely cserjeég útban van, árnyékot vet, távolítsuk el — tőből vagy ágvillánól. A részleges visszacsípéssel nem érünk célt. ta fokozott vízpárologtatást a cserjéknél is pótolni kell — öntözéssel. A kertben használt vegyszerek — kü­lönösen a gyomirtók — oko­zói *iehetnek bokraink, nö­vényeink pusztulásának. A levélszéleken megjelenő szá­radás, bámulás pedig a szakszerűtlenül végzett per­metezés következménye is le­het. A gyümölcsöskertben végzett növényvédelmi mun­kák során védjük gonddal, szeretettel nevelt díszítő nö­A magas hőmérséklet okoz- i vényeinket is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom