Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

Jubileumi megemlékezés a Varsói Szerződés 20. évfordulóján Bokor nil, az MTI tudósító­ja jelenti: Ünnepi ülést tartottak szer­dán délután Moszkvában, a S.wlkszervezetek Házának osz­lopcsarnokában a Varsói Szer­ződés aláírásának huszadik év­fordulója alkalmából. Az ün­nepség fő szónoka Andrej Grá­nitkő, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere volt. A moszkvai megemlékezés elnökségében foglalt helyet Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Koksz tantyin Katusén, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, Iván Jakubovszkij marsall, a Varsót Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancs­noka, valamint több más hi­vatalos személyiség es meghí­vó bt vendég. ANDREJ GROMIKO A szocialista államok szövetségének céljai — békés célok fejleményként értékelte az európai helyzet javulása szem­pontjából Gromiko az NDK elismerését az európai és nem - zetközi élet teljesjogú résztve­vőjeként. A szovjet külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hagy a Szovjetunió és a szocialista országok az utóóbi években eredményesen fej­lesztettek kapcsolataikat csak­nem minden tőkés országgal, és kiemelte a több mint fiz éve 'kedvezően fejlődő szovjet —francia kapcsolatokat. »Bi­zonyos fordulat következett be Angliához fűződő kapcsola­tainkban is. Pozitiven kell ér­tékelnünk kapcsolataink fej­lődését Olaszországgal és a skandináv országokkal.« A portugáliai eseményeket Gromiko annak példájaként említette, hogy a feszültség enyhülése egész Európában kedvezően hat a béke és a de­mokrácia szempontjából. »A sak az új Portugáliával, amely a demokrácia és a haladás út­jára lépett. Egyedül a portu­gál népet Illeti meg az a jog, hogy döntsön sorsa felett. Senkinek sincsen joga ahhoz, hogy kívülről A szocialista közösség or­szágai döntő mértékben já­rultak hozzá ahhoz, hogy Európa harminc éve élvezheti a békés élet előnyeit és hogy a világesemények menetét mindinkább a feszültség eny­hülésének folyamata hatja át. A szovjet külügy miniszter megemlékezett a Varsói Szer­ződés létrejöttének körülmé­nyeiről hangsúlyozta, hogy ez a szerződés a »hidegháború« éveiben jött tétre az európai szocialista országok védelmi szövetségeként, az észa katlan ti szerződés ellensúlyozására, a szocialista országok határainak a lehetséges agresszióval szembeni biztosítására. »Min­den objektiven gondolkodó ember meggyőződhetett róla: a szocialista államok szövetsé­gének céljai — békés célok. A szerződés fennállásának húsz esztendeje alatt résztvevői sen együtt, sem küiön nem rob­bantottak ki egyetlen katonai konfliktust sem. Politikájuk nem idézett elő feszültséget a világ egyetlen térségében sem,« Az elmúlt két évtizedben a Varsói Szerződés országai kö­vetkezetes harcot vívtak az új háború kirobbanásának megakadályozása, a nemzete ö- j az ország belügyeibe. zi feszültség és a konfliktusok i forrásainak, kioltása érdekében I —■ folytatta Andrej Gromiko. — Márpedig ez az időszak fe- | szült harcok korszaka, konflik­tusokkal terhes húsz év volt. A külügyminiszter utalt az indokínai háborúra, a közel- keleti konfliktusokra és arra, hogy Európában is komoly fe­szültségekkel kellett sziembe- mézniük a szocialista orszá­goknak, például a nyugat- berlini válság idején. Ezekben a harcokban a Varsói Szerző­dés országai minden alkalom­mal béke&zerető politikájuk egész súlyát la/tba vetették an­nak érdekében, hogy véget vessenek az önkényes csieleke- j _ d eleknek, meg védelmezzék az államokat és népeket a bel- ügyeikbe való beavatkozások - ■ tol, az agressziótól. »Azok az országok, amelyek­re az imperializmus nyíltan nyomást gyakorolt, melyen hittek abban, hogy a Szovjet­unió és szövetségesei a nehéz, órában mindig segítségükre sietnek — állapította meg á szovjet külügyminiszter. Hány­szor volt rá példa a nehéz órákban — emlékeztetett ra —, hogy sürgős táviratok re­pültek fővárosunkba ezzel a címzéssel: »Moszkva, Kreml«. Es a feladóknak azzal a ké­résével, hogy védelmezzük ( nitását és méltóságát, ellenté­tes külpolitikájának fő elvei­vel, a szocialista testvérorszá- gok érdekeivel,« A jelenlévők nagy tapsa közepette üdvözölte Gromiko történelmi győzelme alkalmá­ból a vietnami népet, hangoz­tatva, hogy a vietnami haza­fiak sikerében hatalmas mér­tékben közrejátszott a szocia­lista közösség szolidaritása. Megerősítve a Szovjetunió és a szocialista országok vál­tozatlan elvi álláspontját a közel-keleti kérdésben, Gro- miko kiemelte a genfi értekez­let szerepét és hangsúlyozta a konferencia alapos előkészíté­sének jelentőségét. »Izrael biztonsága, problémájának si­keres megoldása attól függ majd, ml alkotja Izrael politi- kájánaik alapjat: területrabló ambíciók vagy a béke,« Beszédének befejező részé­ben Andrej Gromiko hangsú­A Kőszegi-brigád A Somogy Fafeldolgozó erdészetében szocialista országok .szolidári- j ly«*te hogy a szocialista kül­politika sikereiben nagy sze­repet játszik a Varsói Szerző­dés tagországainak magasszin­tű véleményegyeztetése, a kül­politikai tevékenység szünte­___ len és egyre hatékonyabb ösz­b eavüjtkozaék ! saehangolósa, amelynek fóru­ma legutóbb a testvérországok vezetőinek budapesti találko­zója volt az MSZMP XI. kong­resszusa idején. Az európai biztonsági kon­ferenciának a Varsói Szerző­dés tevékenységében betöltött különleges szerepét méltatva i Gromiko kijelentette: »Ideje pontot tenni a tanácskozás vé­gére, hogy legmagasabb szin­ten és a legközelebbi jövőben jóváhagyják az értekezleten résztvevő országok viszonyá­nak alapelveit a békés egymás mellett élés elveinek szilárd bázisán majd ezt követően hozzáfogjanak a tanácskozás határozatainak gyakorlati meg va 1 óéi tásá hoz«. A szocialista országok — folytatta a külügyminiszter nem egyszer kifejtették, bogy nagy jelentőséget tulaj­donítanak a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való ki­egészítésének. A szocialista országok több­ször fordultak a NATO-ólla- mokhoz azzal a javaslattal, hogy egyidejűleg oszlassák fel az észak-atlanti szövetséget és a Varsói Szerződés szerve­zetét, vagy — kezdő lépésként számolják fel azok katonai szervezeteit. Ez a javaslat ma is fennáll és érvényes — hangsúlyozta Gromiko. megyei Erdő- és Gazdaság iharost járunk. Maga« fák között vezet az út, melyen lépten-nyomon fácánok futnak keresztül. Az élő töigyfalat itt- ptt mély szakadékok törik meg, néhol farakások bástyái vigyázzák az utat. Azután hir­telen tisztásra bukkanunk. Földre zuhant fatörzsek között baltával, fűrésszel fölszerelt emberek dolgoznak. Csattog a fejsze, reccsennék, repeditek a rönkök, visit a Still-fűrész. A Kőszegi-brigád dolgozik itt, a gazdaság egyik legrégebbi szocialista brigádja. Jól össze- kováesclódott csapat, az elmúlt t| Szikár emberek, kemények, mint a fa, mellyel dolgoznak. A brigád 1963-ban alakult. Kőszegi Károly brigádvezető szerint a barátság hozta őket össze. Ellőtte hosszú évekig dolgoztak együtt, egy csoport­ban, Akkor még zömmel kéz­zel termelték ki a fát, az ügyes, a munkát megkönnyítő gépekről álmodoztak csupán. Amikor gépeket kezdtek al­kalmazni, kisebb csoportokra vált szét a hajdani nagy bri­gád. — öten voltunk, akik egy csoportba kerültünk. Hogy miért éppen az az öt? Együtt nőttünk fel, régi volt köztünk a barátság, hát továbbra is együtt akartunk dolgozni. Az alapító tagok, Kőszegi Károly, Kőszegi István, Tuboly János, Búzás József, Barnoki János azóta is együtt döntik a fákat. Nemrég csatlakozott hozzájuk Bodó Zoltán és a ko­rábban itt dolgozó, most újra visszatérő Máté József, Es most már velük dolgozik Fe­hér Lajos is, az LKT csuklós traktor vezetője. Számtalan kitüntetést, elis­merő óklevelet őriznek. Há­romszor nyerték el például a Vállalat kiváló brigádja ci­nvet, és most május elseje al­kalmából a Szakma kiváló brigádja lettek. Az országban csupán pt brigád kapott iiyen elismerést. A fűrész újra dolgozni kezd. Az óriási tö.gy meginog és a földre zuhan. Nagy robajjal dől el, aki nem szokta a lat- év forrasztotta össze őket.-é vany t, bizony izgalommal, 1 borzongással figyeli. Aki le­döntötte, annak ez nem fur­csa; mar az sem jut eszébe, hogy az óriás tételűi győzelmé­nek örüljön. — Vannak, akik megkérde­zik, nem sajttaljuk-e a fát? Nekünk ez a hivatásunk, év­tizedek óta csináljuk, hozzá­szoktunk. Tisztásokat vágunk, helyet az újnak, a még pará­nyi facsemetének. A brigád eddig tóbb mint hatvanezer köbméter fát termeit Ki. Tapasztalatban nincs hiány- A hozzáértést bizonyítják a versenyeken elért eredmények is. A brigádvezetőt például a megye legjobb, legbiztosabb kezű döntőjének tartják, de a célbavágásban is ért már el saép eredményeket. Csapatver­senyben ugyancsak jó helyezé­seket harcoltak ki Kőszegiek. A gazdaság más brigádjai né­ha féltékenyek is rájuk. Nelök jutnak a legvastagabb törzsek, ők próbálják ki az új gépe­ket. Ez igaz, csak még azt is Gromiko beszédét követően Kirill Moszkalenko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese mondott beszédei. Beszédében a szov­jet fegyveres erők fejlődésé­ről, a testvéri szocialista or­szágok fegyveres erőinek szüntelen tökéletesítéséről, a Varsái Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek tevékeny­ségéről Mas/íkalenko egyebek között megállapította, hogy az elmúlt húsz esztendőben a szovjet fegyveres erők korsze­rű haditechnikai eszközökkel való ellátottság és kiképzési szint tekintetében is új minő­ségi színvonalra emelkedtek. A Varsói Szerződés fegyveres erői — mondotta — ma a leg­bonyolultabb katonai felada­tok megoldására is képesek. Kemény a tuskó, de segít a baltának a sulykoló. egyelőre — a nyugati tárgya- I lópartnerek hibájából — nem találtak meghallgatásra. A j bécsi tárgyalások emiatt mind­máig nem hoztak pozitív ered­ményeket — állapította meg Gromiko, de ismételten hang­súlyozta a szocialista országok konstruktív állásfoglalását és további tárgyalókészségét eb­ben a kérdésben. Ugyanezt a célt szolgálták a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon előterjesztett ja- meg őket az önkénnyel és ag- j vasiatok is, amelyek azonban resszióval szemben. Es ez a ~ *“—~~ hit egyetlen egyszer sem in­gott meg.« Hangsúlyozva, hogy a je lenlegi nemzetközi helyzetben a béke és az etiyhülés tenden­ciája az uralkodó és hogy a világ biztonságosabbá vált, Andrej Gromiko elismeréssel szólt a testvérpártok és a test­véri szocialista országok érde­meiről a nemzetközi feszült­ség enyhítésében, az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott békeprogram jelentőségé­ről. Az Európában végbement kedvező változások mindenek előtt a Varsói Szerződés tag- ] országainak érdeme. Ezeknek j az országoknak a politikája, valamint az NSZK és egész j sor más nyugati hatalom for­dulata a realizmus politikája irányúban, együttesen lehető­vé tette az európai politikai és területi realitások elismerését. »Az NSZK-val kötött szerző­désünk lelke — állapította meg a szovjet külügyminisz­ter — a háború eredménye­ként kialakult határok sérthe­tetlen® Igének elismerése Euró­pában.» Óriási jelentőségű Moszkvai központi lapok az évfordulóról H béke és a szocializmus szerződése A szovjet—amerikai viszony alakulásáról szólva a külügy­miniszter »kivételesen fontos és nagyszabású akciónak« ne­vezte Leonyid Brezsnyev kü­szöbönálló látogatását az Egyesült Államokban, melyre mindkét fél nagy felelősség­tudattal készül. A SALT-tár- gyalásck helyzetéről Gromiko azt mondta, hogy a Szovjet­unió kész továbblépni a ,st*a- tégiai fegyverkorlátozások te­rületén, de ebben a kérdésben és minden egyéb kérdésben »az egyenlőség és csakis az egyenlőség alapján hajlandó I tárgyalni az Egyesült Álla- [ mokkái, meghiúsítva minden kísérletet, mely sérti szuvere-1 érkezeti ehhez az évíoi'duló­Valamennyi szerda reggeli moszkvai lap megemlékezik arról, hogy húsz évvel ezelőtt, 1955. május 14-én jött létre a szocialista országok európai védelmi és politikai szervezete — a Varsói Szerződés. A szov­jet fővárosban a szerdán dél­után rendezett ünnepi ülésről a szovjet központi televízió helyszíni közvetítést adott. A Krasznaja Zvezda, a Szov­jetunió honvédelmi miniszté­riumának napilapja első olda­las képriportot közöl a Varsói Szerződés keretében folyó ka­tonai együttműködésről, a szo­cialista testvérországok fegy­veres erőinek az utóbbi évek­ben megtartott közös hadgya­korlatairól. »E hadgyakorlatok — írja a Krasznaja Zvezda —, elősegítik az egységes nézetek kidolgozását ' a hadművészet legfontosabb kérdéseiben, lehe­tővé teszik a parancsnokok és törzsek kiképzésének tökélete­sítését, a csapatok szárazföldi, légi és tengeri kiképzését«. A béke és a szocializmus szerződése címmel a Pravda szerkesztőségi cikket közül a/, évforduló alkalmából. Ebben hangoztatja, hogy a Varsói Szerződés szervezete szilárd, hatalmas államszövetségként hoz, olyan államok szövetsége­ként, amelyeket a kommuniz­mus felépítésének közös nagy céljai egyesítenek. Mint a Pravda szerkesztő­ségi cikke kifejti: a Varsói Szerződés tagországainak erő­södése és magának a szerve­zetnek az erősödése folytán szilárdabbá vélik a szocialista közösség helyzete a világon, s külön-külön ' minden egyes szocialista országé is. Részletesen értékeli a Varsói Szerződés szerepét is az euró­pai kontinensen. — Az európai prolémák — írja — a Varsói Szerződés politikai tevékeny­ségének központjában állnak. Ugyanakkor a jelenkort világ oszthatatlanságából követke­zik, hogy mindenütt törekedni kell a népeink békés életviszo­nyainak biztosítására és az ag­resszív erők erőszakos cseleke­deteinek megakadályozására. Az európai biztonsági konfe- együttes fejlesztését és a szo­ros együttműködést ebben az értekezlet befejező szakaszá­nak ideje. Minél gyorsabban összegezik és rögzítik az elvég­zett munka eredményeit, minél tekintélyesebb lesz a tanács­kozás záró szakasza, annál na- gyob hasznára válik Európá­nak és az egész világnak. Az SZKP Központi Bizottsá­gának lapja utal arra, hogy a Varsói Szerződés az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozását legfőbb céljának tekinti, ezért a tagországok • több ízben indítványoztak a Varsói Szerződés és az Észak­atlanti Paktum (NATO) — vagy első lépésként e szerve­zetek katonai részének — egy­idejű feloszlatását. Ugyanak­kor a Varsói Szerződés tagor­szágai kijelentik, hogy amíg a NATO tömbje létezik, és nem hajt végre hatékony leszerelési intézkedéseket, a szerződéshez Rönköket vág a brigátlvezeiő fűrésze a faóriásból. 'hozzá kell tenni: őket állítják ! a legveszélyesebb szakaszra, | ahol elég egy pillanatra félre­nézni, és kész a baj. Náluk azonban Ilyen még nem volt. — Vigyázunk egymásra. Sza­vak nélkül is tudjuk, mit akar a másik. Ez az Összeszokottság. Egy kis tövétnetet is hallot- ! tam a brigádról. Valamikor j egy csapatban futballoztak. Akikor volt igazán. jó csapat {itt! A szurkolók még most is j emlegelik őket. Azóta persze j már nem öltik magukra a 1 mezt, nem jut ró idő, meg ne­hezebben menne a góllövés- De a csapat most is együtt van, Kint az etxlőn, meg a kirándu­lásokon, építkezéseken. Mert mindenkinek van már saját háza, és mindegyiket közösen építették. Hogy ne fáradjanak el, vál­tozatosabb legyen a munka, felváltva végzik az egyes fel­adatokat. Cserélődnek a dön­tök, más áll a baltához. Délben már jólesik behúzód­ni a fák között felállított bó­déba, megpihenni, beszélgetni. Mert munka közben erre nibes mód. A szavakat elnyomja a fűrész hangja. Szó esik a ter­vekről is. A tanulást egyelőre befejezték, mindenki elvégez­te az általános iskola nyolc osztályát, négyen pedig szak­munkások. Hamarosan to­vábblépnek. Jövőre például a brigádvezető a technikumba iratkozik be. Most még leggyakrabban az új kitüntetésről esik -szó, meg arról, ki mire költi azt a két­ezer forintot, amelyet kaptak. Az új ismerősökről, a Tapso- nyi'brigád tagjairól is beszél­getnek, akik ugyancsak ilyen kitüntetést kaptak, és közös ünnepségen vették át. Ott ta­lálkoztak először. Lehet, hogy erre majd sűrűbben sor kerül a jövőben. Ebéd közben beszé­lik meg azt is, hogy hazamen- Jenek-e ötkor, vagy rádolgoz­zanak-e még? Mert gyakran maradnak tovább. Igaz, nem mindig az erdőn: van úgy, hogy kaszálni mennek, kazlat rakni, takarmányt hordani. Mert a gazdaságban bőven van munka, az ember meg kevés, így sokszor dolgoznak szomba­ton, vasárnap is, Vállalásaik méltóak a hírnévhez. Az idén például 5000 köbméter fa ki­termelését vállalták. Ebből minden bizonnyal több lesz, hiszen eddig havonta 950 köb­métert vágtak ki. Búcsú záskor újra felsír a ban a Pravda emlékeztet rá. hogy a Varsói Szerződés tag­országai büszkék a konferencia előkészítésében betöltött kez­deményező szerepükre. tartozó országok szükségesnek j fűrész, nagy robajjal dőlnek tartják vedelrni . képességük ..fi, .. , 1 ** a tűk, csattognak a fejszék. A környező dombok elnyelik a hangokat, a tisztásokat pedig néhány év alatt visszafoglalja az erdő. / Dán Tibor irányban, A Pravda végezetül emlé­keztet arra, hogy a húszadik évforduló nevezetes határvonal Szovjetunió — írja a lap a szerződés történetében, amely — a többi tagországhoz hason­lóan meg van győződve arról, hogy elérkezett a biztonsági magának a szerződésnek az ér­telmében az együttműködés új , szakaszát nyitja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom