Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

Jubileumi megemlékezés a Varsói Szerződés 20. évfordulója® ■ a Ünnepség Varsóban Borbándi (Folytatás az 1. oldalról.) kel való rendezését, a külön­böző társadalmi berendezke­désű államok békés együttmű­ködését. Döntően ennek kö­szönhető, hogy a nemzetközi politikai életben különösen itt, Európában, jelentős vál­tozások történtek. Európában elhárultak a ‘ legfőbb akadá­lyai annak, hogy létrejöjjön az a kollektív biztonsági rend­szer, amelyért a Varsói Szer­ződés tagállamai a legna­gyobb erőfeszítéseket tették. Apró Antal a továbbiakban hangsúlyozta: — A kormányoknak és né­peknek még sokat kell ten­niük a további enyhülésért, azért, hogy Európa a béke kontinensévé legyen. Mai ta­lálkozásunk megerősíti azt Stefan Mocuti, a román küldöttség vezetője, beszédé­nek jelentős részét az euró­pai értekezlet ügyének szen­telte. Összegezte a konfe­rencia munkájának eddigi eredményeit és megállapítot­ta, hogy. az értekezlet teljes sikerében lényegbevágó sze­repet játszhatnak a szocialista országok kormányai és par­lamentjei. A szerdai ülésen a len­gyel delegáció nevében Ed­ward Babiuch, a LEMP PB tagja, a kb titkára, szejm- képvisélő szólalt föl. — A Varsói Szerződés az elmúlt két évtizedben biztosí­totta a népek szocialista vív­mányainak megőrzését, a szo­cialista közösség országainak A magyar küldöttség. Apró Antallal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével a találkozón. (Teleíoto — CAF—MTI—KS) az elhatározásunkat, hogy eb­ből a munkából a Varsói Szer­ződés legfelsőbb népképvise­leti és alkotmányos törvény­hozói testületéi is kivegyék a részüket. — Ebben a munkában nagy, biztos, közös támaszunk a Varsói Szerződés Szervezeté­be tömörült országok legyőz­hetetlen ereje. — Ehhez létre kell jönnie annak a biztonsági rendszer­nek — mondotta a továbbiak­ban —, amelyben a békés egymás mellett élés elvei uralkodnak, mindenki elisme­ri a népek és államok szuve­renitását, területük sérthetet­lenségét, tiszteletben tartják társadalmi rendjüket és a vi­tás kérdések erőszak és fe­nyegetés nélkül, tárgyaláso­kon oldódnak meg. sérthetetlenségét és népeink biztonságának alapja és bizto- [ sítéka volt. — Lerigyélország az eddi­giekhez hasonlóan a jövő­ben is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy védelmi szerződésünk tovább erősöd­jék — mondotta^végül. A találkozó ma, csütörtö­kön folytatódik és a szerdán elhangzott javaslatok szerint várhatóan közös felhívás el­fogadásával fejeződik be. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, szerdán dél­után fogadta a Varsói Szer­ződés országai parlamenti küldöttségeinek vezetőit, akik a szerződés aláírása 20. év­fordulója alkalmából a len­gyel fővárosban rendezett ta­lálkozón vesznek részt. (Folytatás az 1. ódáiról.) Miután az imperialista ma­nővereket betetőzte a párizsi egyezmények ratifikálása és Nyugat-Németországot felvet­ték a NATO-ba, a szocialista országoknak saját biztonságuk érdekében hatékony intézkedé­seket kellett tenniük. 1955. má­jus 14-én a lengyel fővárosban barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írtak alá, amely Varsói Szerződés néven kerül: a történelembe. Ez a katonai-politikai szö­vetség válasz volt az agresszív imperialista köröknek a szo­cialista országok ellen irányu­ló terveire és biztosította a várható támadás veszélyének elhárítását. Célja az volt — és ma is az —, hogy az európai szocialista országok közös erő­vel védelmezzék függetlensé­güket, nemzeti létüket, szocia­lista vívmányaikat és az ag­resszív imperialista törekvé­sekkel szembeállítsák egyesí­tett erejüket. A Varsói Szerződés' Szerve­zetében testet öltött és tovább fejlődött az európai szocialista országok internacionalista szel­lemű politikai, gazdasági és katonai szövetsége. A Varsói Szerződés Szerve­zete a szocialista államok tör­ténelmileg új típusú szövetsé­ge, a szocialista országok kül­politikai tevékenységének fon­tos tényezője, amelynek politi­kája végső soron nemcsak a részvevők, hanem a világ töb­bi népeinek érdekeit is szol­gálja. Két évtized igazolja politikánkat Borbáryii János ezután arról szólt, hogy az elmúlt évtize- i dekben mélyreható változások I történtek a nemzetközi hely- I zetben, a szocializmus és a haladás javára. A nemzetközi életben lé- , j nyegesen megedősödött a szó- , I cialista közösség politikai sú- j j lya, tekintélye és vonzása. A j 1 különböző társadalmi rend- 1 ! szerű államok békés egymás j mellett élésének gyakorlata, is I ! tárt hódít és mindinkább fe- i i lülkerekedik az agresszió és a I I parancsuralom politikáján. I A nemzetközi helyzet alapve- j i tő irányzata az enyhülés, a hidegháború imperialista po- [ I iitikája pedig vereséget szén- j vedett. A Varsói Szerződés aláírása I j óta eltelt két évtized igazol- j ta, hogy az európai szociális- j | ta országok kommunista és j ' munkáspártjai, előrelátó poll- I Csapalösszevonások a Sziámi-öbölben megtámadták az amerikai repülők a kambodzsai őrnaszádokat Nyolcszáz amerikai tenge­részgyalogos szállt partba szerdán hajnalban a thaiföl­di Utapao légitámaszponton, további ezret riadókészültség­be helyeztek Okinawa szige­tén. A hongkongi kikötőben három amerikai hadihajó húzta föl a horgonyt, és el­indult a Sziámi-öböl felé. Az amerikai katonai repülőgépek tegnap támadásba lendültek, és elsüllyesztettek három kambodzsai őrnaszádot. Kambodzsa felé tart a Co­ral Sea repülőgép-anyahajón kívül körülbelül fél tucat kí­sérőhajó és további két rom­boló. Hat Phantom és két F—111-es vadászbombázó, továbbá meg nem nevezett számú A—7-es vadászbom­bázó »járőröz-« a Sziámi-öböl­ben levő Kaoh Tang sziget térségében. Az amerikai erő­2 Uomogyi Néplap j fitogtatás oka az, hogy a ! kambodzsai hatóságok nem í bocsátották szabadon az or­i szag felségvizein elfogott Ma- yaguez amerikai teherhajót. Egyes amerikai hivatalos sze­mélyek szerint az erőfelvonul­tatás célja nem annyira az esetleges tényleges alkalmazás, hanem inkább »Kambodzsa meggyőzése«. Washingtonban kétszer tar­tott rendkívüli ülést az ame­rikai nemzetbiztonsági tanács. Hazarendelték emiatt Noel Gaylert, az Egyesült Államok csendes-óceáni fegyveres erőinek parancsnokát, és Kis­singer külügyminiszter is megszakította vidéki körútját. A Fehér Ház tegnap tartott sajtóértekezletén Ron Nessen elnöki sajtótitkár fölolvasta a Pentagon jelentését, amely szerint hajnalban (közép-euró­pai idő!), miután bizonyos je­lek arra mutattak, hogy a Ma- yaguez személyzetét a kam­bodzsai szárazföldre akarják szállítani, az amerikai katona', repülőgépek »figyelmeztetést adtak«, majd az »elszállítás megakadályozására« elsül­lyesztettek három kambodzsai őrnaszádot, további négyet pe- I dig megrongáltak. Egy kam- ! bodzsai őrnaszádnak sikerült I elérnie Kompong Som kikö- j tőjét. A jelentés állítása sze- í ránt a Mayaguez fölött kö- | röző amerikai katonai gépek- 1 re »órákon át kis kaliberű i fegyverekkel tüzeltek«, mi- j előtt a vadászbombázók ak- I ciöba léptek volna. Nessen tájékoztatása sze- : rint a Mayaguez továbbra is j a Kaoh Tang sziget közelé­ben tartózkodik. A harminc­kilenc főnyi legénység sorsá­ra vonatkozóan a szóvivő nem volt hajlandó válaszolni. A Fehér Ház, a külügymi­nisztérium és a Pentagon el­zárkózik minden felvilágosí­tástól a Délkelet-Ázsia tér­ségében történő amerikai flot­tamozdulatok és más katonai lépések céljait illetően. tikát folytattak, amikor egye­sítették erőfeszítéseiket a leg- reakciósabb imperialista kö­rök háborús törekvéseivel szemben. Napjainkban újult erővel mutatkozik meg az az önzet­len, internacionalista támoga­tás, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok nyújtot­tak és nyújtanak Indokína népeinek. Éppen május else­jén, a nemzetközi munkásszo­lidaritás nagy ünnepén kö­szönthette az egész haladó emberiség a dél-vietnami fel­szabadító erők szabadságküz­delmének világraszóló diada­lát. A béke erőinek győzelme A dél-vietnami hazafiak, akik évtizedekig tartó küzde­lemben felszabadították hazá­jukat a régi és új gyarmato­sítók uralma alól, történelmi jelentőségű győzelmet arattak. Kambodzsa után Dél-Viet­namból, tehát lényegében egy­szerre két délkelet-ázsiai or­szágból kényszerültek távozni az amerikaiak, s e puszta tény is szemléleletesen érzé­kelteti, hogy milyen jelentős a béke erőinek győzelme eb­ben a térségben. A felszabadító harcosok, akik mindvégig maguk mö­gött érezhették a szocialista közösség és az egész haladó emberiség együttérzését és aktív támogatását, nagy csa­pást mértek az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreire és kiszolgálóik hábo­rús politikájára. kinyilvání­tották a szabadság és a füg­getlenség iránti töretlen aka­ratukat. Mint ismeretes, a vietnami nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság magyar tago­zata befejezte saigoni tevé­kenységét. A magyar képvi­selet a párizsi egyezmény aláírása óta eltelt több mint két év alatt mindvégig kö­vetkezetesen kiállt az egyez­mény rendelkezéseinek végre­hajtásáért, becsülettel helyt­állt, tevékenységével hozzájá­rult a magyar és vietnami nép szabadságának további erősítéséhez. Elvtársak! A szocialista országok vé­delmi szövetségének két év­tizedes története egyértel­műen bizonyítja, hogy orszá­gaink. s ezen túlmenően a vi­lág valamennyi antiimperia- lista, békeszerető erejének ed­digi és eljövendő sikerei el­képzelhetetlenek a Szovjet­unió és a szocial'sta országok politikai, gazdasági, katonai ereje, a Varsói Szerződés tag­államainak egységes cselek­vése nélkül. Tekintettel a hosszú évek óta tartó szívós és követke­zetes erőfeszítésekre, külön is hangsúlyozni kívánom, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő országok milyen • jelen­tős leneseket tettek és tesznek az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. Az európai biztonság kérdései A politikai tanácskozó tes­tület már 1956-os prágai ülé­sén állást foglalt olyan euró­pai kollektív biztonsági rend­szer mellett, amely a fenn­álló katonai csoportosulások helyébe lépne. Javasolta egy európai korlátozott és ellen­őrzött fegyverzetű' övezet ki­alakítását és azt, hogy a kél Németország területén állo­másozó fegyveres erők birto­kában ne legyen atomfegyver. Az ülés szorgalmazta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön meg nem támadási egyezményt. A politikai tanácskozó tes­tület 1986-ban Bukarestben elfogadott nyilatkozata részle­tesen kifejtette az európai biz­tonság szocialista koncepció­ját. Hazánk fővárosában 1969- ben született meg a testület felhívása Európa országaihoz, hogy működjenek együtt az össz-európai értekezlet össze­hívásában. Miután Finnország kés znék mutatkozott az előze­tes eszmecserék megszervezé­sére, a Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszterei konkrét javaslatokat fogal­maztak meg az értekezlet na­pirendjére. A politikai tanácskozó tes­tület 1972-es prágai és tavalyi varsói ülésén rendszerbe fog­lalta az európai államok biz­tonságának . és egymáshoz fű­ződő viszonyának alapelveit, állást foglalt a közép-európai haderő és a fegyverzet csök­kentéséről folytatandó tárgya­lások mellett. Az európai biztonsági kon­ferencia jelenleg Géniben lo- lyó második, előkészítő szaka­szát eredményesnek ítéljük, olyannak, ami a sikeres befe­jezéshez közeledik. Ez minde­nekelőtt a részt vevő szocia­lista országok rugalmas politi­kájának köszönhető. Együtt a Szovjetunióval Az európai biztonsági érte­kezlettel kapcsolatos kezde­ményezéseink is mutatják, hogy a Varsói Szerződés tag­államai kezdettől fogva zász­lóvivői a nemzetközi konflik­tusok és feszültséggócok fel­számolásának, a viták békés eszközökkel történő rendezé­sének, továbbá hívei az erő­szakról való lemondásnak, a különböző társadalmi beren­dezkedésű államok közötti széles körű együttműködés­nek. A magunk részéről, össz­hangban a szocialista országok egybehango.lt külpolitikai tö­rekvéseivel, mindent megte­szünk a még fennálló vitás kérdések békés rendezéséért. Az utóbbi években ennek a közös erőfeszítésnek kézzel­fogható sikerei vannak. Európa békéje és biztonsága szempontjából különösen nagy jelentőségű, ho.gy a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya nemzetközi megállapo­dások során ismerte el a kiala­kult európai helyzetet, a két német állam határait és le­mondott az erőszak alkalma­zásáról. A Német Demokrati­kus Köztársaság teljes nem­zetközi elismerése, az NSZK kapcsolatainak normalizálása az NDK-val és a többi szocia­lista országgal, a Nyugat-Ber- linroi megkötött négyoldalú megállapodás mind-mind je­lentős sikerei a szocialista or­szágok békekezdeményezései­nek. A hidegháborútól az enyhü­léshez vezető úton rendkívül fontos állomás a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok kapcsolatainak, normán­ZÜt-néeii-cl. A Varsói Szerződés érintett tagállamainak küldöttségei következetesen és konstruktív módon munkálkodnak a kö­zép-európai fegyveres erőik $s a fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikere érdekében. Természetesen azt is )ól tudjuk, hogy a nemzetközi fe­szültség enyhülése az agresz- szív, háborúpárti erőkből ha­ragot és ellenállást vált ki. Tudjuk, hogy az enyhülésnek vannak még ellenzői és ellen­ségei. a nemzetközi enyhülés fő ellenségei elsősorban a ha­talmas monopoltőkés körök. Ebből arra következtethe­tünk, hogy a reakció erői nem tették lábhoz a fegyvert, ehe­lyett igyekeznek akadályozni az enyhülés folyamatát, leg­alább egyes szakaszokon ellen­támadásba menni, s ezáltal lefékezni és 'bonyolultabbá tenni a rendezésre érett prob­lémák megoldását. — Ilyen körülmények kö- [ zött tehát — hangsúlyozta —, I amikor a NATO létezik és I folytatja, a . fegyverkezési ver- | senyt, a szocialista országok j nem mondhatnak le védelmi ! szervezetük erősítéséről. Az j eltelt két évtized közös mun- ! kajának éppen az a legíőbb i tanulsága, hogy az európai | béke es biztonság legíónto­I sabb záloga a Varsói Szerző- . dés fejlesztése és erősítése. Rámutatott Borbándi János i arra is, hogy szabadságunk, j függetlenségünk, területi sért- j hetetlenségünk védelme csakis j a szocialista közösség kereté- : ben. biztosítható. Ezért nem- I zeti érdekeink és proletár in- j ternacionaiista kötelezettsé- j geink alapján a Varsói Szer­ződés hűséges tagjának te­kintjük magunkat., í — A Magyar Néphadsereg | a Szovjetunió segítségével, ! szoros együttműködésben a j Varsói Szerződéshez tartozó I szocialista országok hadsere­geivel, olyan haderővé fejlő­dött, amely minden vonatko­zásban megfelel a hazánk vé­delméből és a közös Áitele- zetfcség vállalásából eraSS fel­adatoknak — folytatta. A Varsói Szerződés védelmi szervezetének fő erejét a Szovjetunió hatalmas gazda­sági-katonai potenciálja es hadseregének gazdag harci ta­pasztalatai képezik. Ezért szinte felbecsülhetetlen az a j segítség. amelyet a Szovjet­unió nyújt számunkra, honvé- I delmünk fejlesztéséhez, j A Varsói Szerződéshez tar- : tozó szocialista hadseregek I fegyverbarátságának alapját a I szövetséges országok társadal­mi-gazdasági és politikai rendszerének azonossága, a mar x ist a—1 eni nista i deolögi a, az osztályérdekek, a közös cé­lok és feladatok egysége al­kotja. — Ezek az elvek határoz­zák meg a katonai együttmű­ködést is, amelynek kialakul­tak a legmegfelelőbb formái — mondotta. Kedves elvtársak! Most, amikor a Varsói Szer­ződés megkötésének 20. évfor­dulójára emlékezünk, ismétel­ten hangsúlyozzuk, hogy szo­cialista védelmi koalíciónk létrehozása a történelem pa- | rancsa volt, amit ránk Kény­szerítettek az imperialista kö­rök világháborús, szocializ­mus- és haladásellenes ter­veikkel és cselekedeteikkel. Ugyanakkor hangsúlyozzuk azt is. ami marxista—leninis­ta külpolitikánkból ered, hogy a teljes leszerelés mellett va­gyunk. De ameddig a NATO fennáll és más imperialista tömbök léteznek és veszélyez­tetik az emberiség békéjét, a népek biztonsága érdekében szükség van a Varsói Szerző­dés szervezetére. — Az elmondott gondolatok jegyében barátainkkal, szö­vetségeseinkkel együtt kifeje­zésre juttatjuk: mindent meg­teszünk azért, hogy a Varsói Szerződés egyesített ereje —1 miként eddig, úgy a jövőben is — a szocializmus, a haladás, a világbéke, nemzeti létünk és szocialista vívmányaink megbízható védőpajzsa le­gyen. Az ünnepség az Interflacio- nále hangjaival ért véget. Ezt követően az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács az ünnepség részvevőinek tiszteletére fo­gadást adott az Országházban. A fogadáson Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke pohárkö­szöntőt mondott. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom