Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám
.VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÖLJETEK! Ára: 80 fillér Somagui Nénim QGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXI. évfolyam I 12. szám 1975. május 15., csütörtök jubileumi megemlékezés a Varsói Szerződés 20. évfordulóján Ünnepségek Varsóban, Budapesten és Moszkvában A lengyel fővárosban, a nemzetgyűlés oszlopcsarnokában szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődött a Varsói Szerződés országai parlamenti képviselőinek kétnapos találkozója, amelyet a szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A jubileumi eseményen a bolgár küldöttséget Vladimir Konev, a. nemzetgyűlés elnöke, a csehszlovákot Alois Indra, a szövetségi gyűlés elnöke, a lengyelt Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke, a magyart Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az- NDK-ét Gerald Götting, a népi kamara elnöke, románt Stefan Mocuti, a nagy nemzetgyűlés aleinöke, a Szovjetunióét Alek- szej Sityikov, a legfelsőbb tanács szövetségi tanácsának elnöke vezeti. Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a találkozót Európa jövője szempontjából rendkívül fontos időszakban tartják, amikof a szocialista közösség következetes békepor liti'kája eredményeként kibontakozott az enyhülés széles folyamata. Ezt követően Henryk Jab- lonski, az LEMP PB tagja, államelnök tolmácsolta a jelenlévőknek az LEMP KB, az államtanács és a kormány üdvözletét. I megszilárdításának hatalmas ; tényezőjévé vált. Ezt követően Gerald Götting ; elnökölt, s Apró Antalnak, a | magyar küldöttség vezetőjének ' adta meg a szót. Apró Antal bevezetőben a ' Magyar Szocialista Munkás- ! párt Központi Bizottsága, a magyar küldöttség vezetőjének gyár Népköztársaság kormánya nevében és megbízásából köszöntötte a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek találkozóját. , Emlékeztetett arra, hogy ez év márciusában volt az MSZMF XI. kongresszusa és április 4-én ünnepelte népünk 30. évfordulóját annak, ; hogy a Szovjetunió felszabadította Magyarországot. — Ezekben a napokban —! mondotta — minden haladó 'gondolkodású, becsületes ember hálával gondol a Szovjet- : unióra, amely a háború leg- | főbb terhét viselte és a leg- | nagyobb áldozatokat hozta a i . népek békéjéért, az egyetemes emberi haladásért. A Varsói Szerződés jelentőségét méltatva a magyar országgyűlés elnöke egyebek között kijelentette: a szocialista építésben elért eredményeink jelentős mértékben annak köszönhetők, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak közös erőfeszítésével és kezdeményezésére sikerült véget vetni a hidegháborúnak ás biztosítani a békés építőmunkához szükséges nemzetközi légkört. A Varsói Szerződés államai jelentős kezdeményezésekkel szorgalmazzák a fegyverkezési hajsza korlátozását és a nemzetközi politikai életben még meglevő konfliktusok békés eszközök(Folytatás a 2. oldalon.) — Mi, lengyelek különös i megelégedéssel fogadjuk azt a . tényt, hogy a hét európai szocialista ország parlamentjének képviselői éppen Varsóban jöttek most össze, hogy megun- i nepeijék védelmi szerződésünk [ jubileumát, és kifejezésre jut- . tassák állásfoglalásukat a béke j és biztonság megerősítése, az j európai egyuttműkódes fejlesztése és a népek közeledésének nagy ügyében — húzta alá Jablonski álla^pelnök. A találkozón ezután Vladimír Bonev, a bolgár küldöttség vezetője vette át az elnöki tisztet, és elsőként Alekszej Sityikov, a szovjet delegáció ! vezetője szólalt föl. Rámuta- 1 tott, hogy a Varsói Szerződés országai az elmúlt húsz észtén- ’ dobén számos olyan fontos, építő jellegű kezdeményezést j tettek, amely /.ényegbevágóan ! befolyásolta Európa és az ősz- I szes földrész különböző társadalmi rendszerű országai kap- i csolatainak fejlődését. — A Varsói Szerződés a bé- í ke és a szocializmus megerősí- j lésének hatékony eszközévé vált, biztosította a dolgozók | milliói nyugodt alkotó munkájának lehetőségét — hangsú- i lyozta Sityikov. Alois Indra, a csehszlovák j küldöttség vezetője aláhúzta a Varsói Szerződés békés jellegét, és megállapította, hogy a j népek közötti együttműködés I az utóbbi években egész sor konkrét eredményt hozott. j A tartós béke biztosítása .ér- ! dekében azonban még további erőfeszítésekre van szükség — mondot'.a. A találkozón ezt követően j Apró Antal elnökölt. Gerald Götting, az NDK de- ! legációjának vezetője megállapította, hogy a Varsói Szerződés történelmi szerepet játszott az európai béke megőrzésében és a kontinens országai együttműködésének kibontakoztatásában. Szerződésünk humánus céljai alapvetően különböznek a tőkés államok katonai és politikai szövetségeinek célkitűzéseitől — hangoztatta. Az NDK népi kamarájának elnöke után a bolgár küldöttség vezetője, Vladimir Bonev j emelkedett szólásra. Rámuta- j tott, hogy az 1955. május 14-én j aláírt^ Varsói Szerződés a szó- ! cialista országok kapcsolataiban ú.j, minőségileg magasabb szintű szakaszt nyitott meg. Az elmúlt 20 év megmutatta — emelte ki többek közt —. hogy ez a védelmi egyezmény j hű maradt történelmi jelentő- J segü célkitűzéseihez, s Európa . és a világ békéje es biztonsaga I Hz európai béke és biztonság legfőbb záloga a Varsói Szerződés fejlesztése és erősítése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magvar Népköztársaság Minisztertanácsa a Varsói Szerződés 20. évfordulója alkalmából, szerdán, jubileumi megemlékezést rendezett a Parlament kongresszusi termében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, dr. Maróthy László, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gye- nes András, az MSZMP KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Púja , ! Frigye* külügyminiszter. Kál- ! Iái Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, . Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi ál- ! lamlitkár, Sebestyen A'ándor- né, az Országos Béketanács i főtitkára; az elnökség tagja volt B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője is. Részt vettek a jubileumi megemlékezésen párt- és ál■ lami. társadalmi és tömegszervezeti vezetők, a fegyveres erők képviselői, termelő munkában dolgozók, fiatalok képviselői. Ott voltak a Varsói Szerződés tagállamai budapesti külképviseleteinek vezetői és tagjai is. A magyar Himnusz elhangzása után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá- 1 nak tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. Borbándi János beszéde Bevezetőben emlékeztetett rá: Harminc esztendje múlt annak, hogy a Nagy Honvédő Háború óriási terheit és véráldozatát viselő szovjet nép és hadserege kiűzte hazája földjéről' a fasiszta betolakodókat. Szövetségben a fasizmus elleni koalícióban részt vevő államokkal. ósszeroppantotta a hitlerista hadigépezetet, saját barlangjában zúzta szét a fasiszta fénevadat, s ezzel a legnagyobb mértékben hozzájárult az európai kontinens országainak felszabadításához. Mindez nagymértékben növelte a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét és befolyását. Győzelmével elősegítette, hogy a felszabadult népek egész sora kezébe vegye saját sorsának irányítását, s ez hozzájárult a nemzetközi erőviszonyok jelentős megváltozásához. Kedvező feltételek alakultak ki ahhoz, hogy — a világ első szocialista államának politikai ás gazdasági segítségére támaszkodva — több európai és ázsiai országban győzedelmeskedjék a szocialista forradalom. Ezzel a szocializmus kilépett egy ország kereteiből, létrejött, megszilárdult és sikeresen fejlődik korunk legfontosabb vívmánya, a szocialista világrendszer. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változások | hatására az egész világon előre törtek a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás és a béke erői. Elvtársak! Az emberiséget a világháború befejezése után az a remény j éltette, hogy a békés építő munka évei következnek, mert a fasizmus szétzúzása figyelmeztetésül szolgál mindazoknak, akik kísérletet tesznek újabb háborúra, a népek leigázására. A béke napja azonban nem sokáig ragyoghatott felhőtle- ■ nül. A legreakciósabb imperialista hatalmak rövidesen hátat fordítottak a második világ- I háború idején létrejött antifasiszta koalíciónak és a potsdami szerződésben rögzített elveknek. Elhatározták, hogy megállítják a szocializmus térhódítását, a történelmi haladást és visszaszerzik elvesztett pozícióikat. Az Egyesült Államok tőkés körei nyugat-európai szövetségeseikkel, megrészegülve az atommonopóliumtól és világ- ; uralmi terveiktől vezérelve, meghirdették »a kommunista veszély feltartóztatása« majd a -fegyveres felszabadítás« doktrínáját, valójában a fiatal népi demokratikus országok le- rohanásának konkrét tervét. Meghirdették a szocialista országok elleni gazdasági blokádot és felszították a fegyverkezési hajszát. A második vi- ; lágháborút követő tíz évben a | támadó célú katonai tömbök > egész hálózatát építették ki a szocialista világrendszer bekerítése céljából. | 1949-ben az Egyesült Alla- ! mok és nyugat-európai szö- j vetségesei megalakították az j agresszív jellegű Észak-atlanti Szövetséget,' amely a többi paktumokkal együtt a szocia- ; lista országok, a népek forradalmi harca és nemzeti felszabadító mozgalma ellen irá- 1 nyúlt. Ezt a lépést kpvette Nvugat-Németország felfegy- I vérzésé, majd a hírhedt párizsi 1 szerződés, amelynek alapján Nyugat-Németországot — a j potsdami egyezmény megszegésével — 1955-ben felvették a NATO-ba. Igv történhetett meg, hogy — tíz évvel a fasiz- j mus szétzúzása után — Európa i szívében újra feltámadt az a német militarizmus, amely egy j nemzedék életében két pusztító ■ világháborút robbantott ki, s újra veszélybe került a béke I és a népek biztonsága. Amíg a Szovjetunió és a többi szocialista ország konkrét javaslatokat tett a nemzetközi helyzet enyhítésére, addig az Egyesült Államok monopoltőkés körei — nyugati szövetségeseikkel együtt — »a háború szakadékénak szélén táncolás« \ politikáját folytatták, tovább j erősítették a NATO-t, és fokoz- 1 fák katonai előkészületeiket.' rilvánvaló volt, hogy ebben j helyzetben a szocialista or- 1 ágok nem maradhattak tel- J nek. (Folytatás a 2. oldalon.) , Somogyiak Keszthelyen I ■ Kedden megkezdődött a keszthelyi Helikon-ünnepség. Képünkön: Ä Balatonboglári Mezőgazdasági Szakközépiskola j irodalmi színpadának tagjai. Riportunk az 5. oldalon. ülést tart a Magyar Szociaiisla Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nak ülését május I5-re összehívták. A Politikai Bizottság nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató megvitatását, valamint más időszerű kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Szóvjet partomnhashühlöttség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Szergej Scserbakovnak, az SZKP KB tudományos és közoktatási osztálya helyettes vezetőjének vezetésével Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának pártmun- kásküldöttsége.. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Hanga Mária, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió i budapesti nagykövete. Allalános-e az általános? A tankötelezettségi törvény jegyében 'I áj értekezlet Kaposváron A megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetői és az osztályok vezető munkatársai ez időben adnak számot arról, hogyan halad a tankötelezettségi törvény végrehajtása országszerte. A számadást három tájértekezlet keretében tartották és tartják: Budapesten, Szolnokon és Kaposváron. Megyeszékhelyünkön tegnap került sor erre a Kisfaludy utcai általános iskolában. Az Oktatási Minisztérium képviseletében jelen volt dr. Kálmán György, az általános iskolai főosztály vezetője és a minisztérium több munkatársa. Baranya. Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye művelődésügyi osztályvezetői, közoktatási csoportvezetői vettek részt a kaposvári tanácskozáson. Bevezetőben dr. Kálmán György emlékeztetett arra, hogy az általános iskolai hálózat egyidős a felszabadulással. A harmincéves iskola- hálózat eredményeire büszkék lehetünk, és büszkének is kell lennünk — hangsúlyozta a főosztályvezető. — A; eredmények fényeben azonban jól kivehetők az arnyékfoltok is — mondotta később. Az érle[ kéziét témáját ilyenformán i fogalmazhatjuk meg tehát: általános-e az általános iskola? Tapasztalható ugyanis, hogy sok tanköteles korú el sem kezdi az iskolát, vagy ha elkezdi, később lemorzsolódik, túlkorossá válik. Nem megfelelő például még az úgynevezett gyógypedagógiai átirányítás sem, és nagyobb gondot kell fordítani az iskolaérettségi vizsgálatokra. Mintegy húsz[ százalékát érinti mindez az összes tanköteles korú létszámnak. Nyilvánvaló, hogy a százszázalékos iskplavégzettség csak elvileg lehetséges, meg kell közelíteni azonban a létszám kilencven százalékának iskolavégzésével a lehető legoptimálisabb arányt. — Ezért szükséges a szembenézés, a kritikus helyzet- elemzés — hangsúlyozta bevezetőjében dr. Kálmán György. A lemorzsolódók ugyanis többnyire kis településeken élő, rossz körülmények között nevelkedő, hasonlóképpen iskolázatlan szülők gyermekei. Meg kell akadályozni. hogy a műveletlen- ség e körben folytonosan újratermelődjék. (Folytatás az 5. oldalon.)
