Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

A győzelem gyökerei és virágai A dicsőség övezete v** ■ ♦ * * ■>»v T » - v * •***-♦ * K .J .......... M a avatják föl a leningrádi Győzelem téren a hősök emlékművét. A tágas, világos, levegős Leningrad szabadságra szüle­tett. A város gyönyörű utcáin érzi az ember, hogy Lenin­grad szeret lélegezni. Nehéz elképzelni is, mennyit szen­vedhetett, kínlódhatott az oslromgyűrű, a blokád idején. Ezért határozták el annak ide­jén a leningrádiak, hogy meg­egyik könyökénél készül már A végleges terv szerint a tér a Dicsőséghalom, amelyet Grigorij Danyilovics Jasztre- binyecszkij szobrászművész alkotott. közepén áll a 48 méter magas gránitobeliszk, előtte szobor- csoportok. Az obeliszket jel­képes gyűrű veszi körül, amely teremtik a blokád nyomvona­lán — ott, ahol súlyos harcok folytak —r a dicsőség zöldöve­zetét. Hatalmas kilométerkö­vek állnak az Élet útján, ahol a város kapcsolatot tartott a Nagyfölddel és az emlékmű­vek az átkelőhelyeknél, ahol a balti flotta tengerészei küz­döttek; a kirovi kapunál, ahol egész közel volt a front, a Rumbolovi-magaslaton, ahon­— A háború idején kezdet- j dél felé megtörik, a blokád ben önkéntesként a leningrá- j áttörésének szimbólumaként, di védelmi vonal építésén dől- j A méltó környezetben — goztam, aztán a Vörös Hadse- j magas házak koszorújában — regben szolgáltam a tüzérség- ott-jártunkkor az emlékműből nél, a blokád ideje alatt pedig majdnem éhen haltam. A fia­talságom tehát a háborúban telt el. A háborús téma, bár sok mást is csinálok, mindig vissza-visszatér. Itt, a Dicső­séghalomnál betonból és vas­ból terveztem meg az emlék­művet, úgy, hogy a természet részévé váljék. Grigorij Danyilovics számos katonai kitüntetés tulajdono­nan az Élet útját védték; a le- sa, legutóbb nagy méretű Le­bombázott gyerekek emlékmű­ve, akiket evakuálni akartak s a Bátrak partján, Gosztolick település közelében, ahonnan megindult a támadás a blokád áttörésére; a tengerparti terü­leten, a lemboßzki erődnél, a névai hídfőállásnál, ahol az úgynevezett Kisfölddel tartot­nin-emlékművéért a Német Demokratikus Köztársaságban kapta meg a Nexő-díjat. Szergej Boriszovics Szpe- ranszkij népfelkelőként három évig védte városát és immár harmadik évtizede építi Le- ningrádot. A most hatvanéves művész mondta, találkozá­ták a kapcsolatot és a névai sunickor: küszöbnél, az egykori izsori I — A háború idején gyakran ütközet színhelyén; a pukovói védvonalnál. Nagy emlékmű szimbolizál­ja a megszakított ostromgyű­( megfordultam azon a terüle­ten, a város szélén, amelyet már lőtt a német tüzérség. Már akkor megfogant bennem a terv, hogy emlékművet épí rűt és a Néva partján, annak i tünk Leningrád hős védőinek. már sok elkészült. Az adomá­nyokon kívül a leningrádiak, az iskolások, komszomolisták, dolgozók, veteránok társadal­mi munkával is segítik az építkezést. — Akkoriban — mondotta Jakov Nyilovics — a felesé­gem is sokat szenvedett az éh­ségtől, de mi megértük a győ­zelem napját. Most a munkám mellett önkéntesként dolgo­zom itt. meghalt társaim he­lyett is. Itt akarok lenni a csa­ládommal együtt május 9-én, a győzelem ünnepségén, ami­kor ezt az emlékművet föl­avatjuk ... A karcsú, magasba szökő — 234 gránitkockából kirakott — napfényben az aranyszínű FEGYEL E seménydús tavasz az idei. Ünnepi megémlé- kezésék, hétköznapi számvetések gazdagítják. Együtt azonban életünk bo­nyolultságát, társadalmunk fejlődésének irányát, céljait és elérésének feltételeit, esz­közeit helyesen tükröző, egy­séges és valós képet alakíta­nak lei. A XI. kongresszus világo­san megjelölte gazdasági, tár­sadalmi céljainkat és a hoz­zájuk vezető utakat. Ezekről a felszabadulási, és a május elsejei ünnepségeken is szó esett. Most az országgyűlési képviselőválasztás során ugyancsak széles körben ta­lálkoznak a lakossággal poli­tikai, társadalmi életünk ve­zetői, hogy szót váltsanak egy- egy község, illetve a megye és főképp az ország fontos kérdéseiről. Ismét szóba ke­rül: meddig jutottunk, milyen adósságokat cipeltünk át az új tervidőszakra, amelyeknek megoldására nem futotta erőnkből, és milyen új fel­adatokat kell elvégeznünk. Lesz mód arra, hogy ala­posan megvizsgáljuk: mit le­het és kell tennünk a követ­kező négy évben azért, hogy megyénk lakossága a terület adottságainak ésszerűbb ki­használásával mennél haté­konyabban járuljon hozzá az ország továbblépéséhez, a fej­lett szocializmus fölépítésé­hez. Hadd tekintsünk el most a számoktól, a termelési muta­tók, az életszínvonal alakulá­sát jelző adatok felhasználá­sától. Szóljunk inkább arról: hogyan, az erők milyen ösz- szefogásával lehet zökkenő- mentesen, a lehető legkeve­sebb hibával megvalósítani a jól ismert határozatokat. Zökkenőket, hibákat emlí­tettem és nem véletlenül. Amikor ugyanis az elmúlt időszak lemaradásának okait kutatjuk, az objektív, előre nem látható akadályok mel­lett nem szabad figyelmen kívül hagynunk az olyan em­beri tényezőket sem, mint a felületesség, a szervezetlenség, a kapkodás, az intézkedések, számok: 1941—1945. Nem j a határozatok félremagyará­messze onnan alacsony, feke- j zása, önkényes értelmezése, téré festett. emlékeztetőül ; az egyéni és csoportérdekek meghagyott vasbeton erődít- előtérbe helyezése, a mennyi­hatnánk azoknak a jelensé- j megalapoznunk.« — Világos geknek sorolását, amelyek j útmutatás ez. És nemcsak kölöncként hatnak, visszahúz- j ezért kell elfogadnunk, .mert nak, csökkentik haladásunk j a fejlett szocializmusnak — meghatározott tempóját, rit- j mint a kommunizmus első muszavart okoznak. Ezek fázisának — fölépítéséhez ellen hívott küzdeni minden j megfelelő anyagi-műszaki hó­embert világnézetre való ; zisra van szükség, amely mény falán ott virítanak a fe­hér számok: 1941—1945. Oravec János ségi mutatók hajszolása a mi­nőség rovására, a kampány- szerűség, a felelősség elken­íeldntet nélkül — a párt- kongresszus és szólít harcba választási programjában a Hazafias Népfront. Mert az alapvető célban minden ma­gyar állampolgár feltehetően egyetért; abban, hogy egyre jobban akarunk élni. Ez ter­mészetes vágya minden em­bernek. Elérésének feltétele a gondosabban szervezett, igé­nyesebb, nagyobb felelősségű munka, az erre fordított idő lehető leggazdaságosabb ki­használása. Ismét csak a munka, a ter­melés, újra meg újra erre lyu­kadunk ki — mondhatná va­laki. — Hiszen oly sok más területe is van a társadalom­nak, amelyen az emberi ma­gatartás megnyilvánul, erköl­csi felfogása érvényre jut. És itt is van mit tenni a politi­ka eszközeivel. így igaz. Le­het — és kell is — beszélni a következő időszakban is egyesek közösségellenes gon­dolkodásmódjáról, magatar­tásáról, a művelődésügy, a szellemi élet egyes elmara­dott területéről. $s persze nemcsak beszélni, hanem se­gíteni kell a társadalom fej­lődésére károsan ható tudati tényezők visszaszorítását, a haladó törekvések erősítését a propagandatevékenység, a meggyőzés eszközeivel is. De egy percre sem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy a azután elvezet a tőkés orszá­gok túlszárnyalásához a mun­ka termelékenységében is. De az ország lakossága is azt várja tőlünk, hogy mind könnyebb erőkifejtéssel, egészségesebb körülmények között végezhesse munkáját; kényelmesebben lakjon, mind nagyobb választékban és jobb minőségben álljanak rendel­kezésre a fogyasztási javak. Hiába próbálkoznánk csupán szép szavakkal, hangzatos ki­fejezésekkel, hűségnyilatko­zatokkal, egymás meggyőzé­sével, hogy lám, milyen jó ez a program, a párt politikája, mennyire helyes úton járunk;, gazdasági életünket, termelé­sünket kell átgondoltabban, alaposabban megszervezni ahhoz,, hogy társadalmunk minél előbb megfeleljen a fejlett szocializmus magasabb szintű követelményeinek. — Igen, ez így igaz, de ez a követelmény sem új dolog — élhetne valaki az ellenve­téssel. — De mit tehet mind­ezekért a munkás, az alkal­mazott — vagy más vonatko­zásban, a település fejleszté­sében — egy-egy község la­kossága? Hiszen minden lé­pés elsősorban a gazdasági szakemberek, a felsőbb szer­vek döntéseitől, helyes vagy helytelen irányító munkájától függ. — Aki így vélekedik, lebecsüli a tömegek kezdemé­nyező készségében, lendüle­tében, a dolgozók találékony­ságában rejlő lehetőséggleet. Példák sora bizonyítja ugyan­tudati jelenségek csak vi- is, mennyire^ nem elegendő szonylagosan önállóak, sok­kal fontosabb vonásuk, hogy egymással és a gazdasági alappal — ezen belül is a termeléssel, a munkával — igencsak összefüggnek. K ádár elvtárs mondta a XI. kongresszusi be­szédében : »Társadalmi életünknek nincs olyan terü­lete, amely ne függne a ter­melés, az épitőmunka ered­ményeitől. Az életszínvonal emelését, a kultúra, a tudo­mány fejlesztését, hazánk egész szocialista fejlődését a Rudolf Kobaly (APN) [ dőzése. De tovább is folytat- 1 gazdasági építőmunkával kell csupán — bármilyén tudo­mányosan megalapozott uta­sításokkal — irányítani sem a termelést, sem mondjuk, egy terület fejlesztését. Arra is szükség van, hogy mindenki helyesen és pontosan értse a feladatokat, az összefüggése­ket. Hiszen csak így tudja magáévá tenni és saját mun­káját,. a kisebb községek te­vékenységét is úgy megszer­vezni, hogy ezáltal felszínre kerüljenek a helyi adottsá­gokban rejlő erők. Igen, minden állampolgár­nak van valamilyen lehető­sége — és ennek felhaszná­lására a következő időszak­879 a külterületi település A szám akár egy felkiáltó­jel: több mint 900 ezer em­ber tanyán él az országban. A tanya említése az alföldi tájat idézi elénk, de figye­lemre méltó számú külterületi lakolt helyért — például pusztáért, amely nem azonos i Az öregek közül sokan a tanyával nem kell ki- j csak néhány évig bírják ma­mennünk a megyéből. I gúnyosan, azután gyermekeik A népfront megyei bízott- j titán költöznek a székhelyköz- sága tegnap tanácskozást hí- ! ségbe vagy a városba, vott össze a somogyi puszták | Hosszú évtizedek minden helyzetéről, ott hallottam | öröme és keserve Somogybán Varga Károly megyei nép- | is mágnesnek bizonyult. A somogyi puszták jövője lása idézze elő; ez nem kö­vetkezik be. Ahogy az előadásokból, az igények megfogalmazásából kihámoztam, a somogyi kül­területi településeken most az segítene a legjobban, ha eze­miatt is hosszú távon kell | útjuk, járdájuk, gyönyörű j itet frissebb tempóban be számolnunk. Az ott élők mun- : épülő házaik, rendezett por- kapcsolnák a nagyobb lakott kája pótolhatatlan, a háztáji 1 tájuk — összefoglalóan jö­gazdaságaikban előállított I vöjük van. Varázslat történt termékeket máshonnan nem [ volna a kétszáznyolcvan lel­szerezhetjük be. (Nem is szól- ; két számláló kis településen? va arról, hogy a lakóházak és | Ha a lakók összefogásának, a a háztáji gazdaság épületei, , remekül szervezett társadalmi fronttitkártól, hogy majdnem: Akármelyik pusztán idős'em- fölszei'elése a nemzeti vagyon munkának, a jó vezetésnek az j keket fektetni,' autóbuszközle- minden tizedik somogyi em- berekre bukkanunk, akik Iá- kincsei-) | eredményét lehet annak ne- j kedést megteremteni, s ezzel bér külterületen él. Essünk tástól vakulásig dolgoznak a| A mezőgazdaságot említet- „ jÍÍn}^nye* párhuzamosan a már meglé­tül a szabatos meghatározá- i földön, vesződnek állattal és j tem, bár ennek egyeduralma | h‘ . a. • . aP ? 1 son: az Országos Építésügyi j veteményeskerttel, s hallani ) már a külterületi települése- ' ' 1 Ja a anacsi veze oje­Szabályzat szerint külterületi j sem akarnak arról, hogy má- j ken is megszűnt. A foglalkoz- lakott helyen a város vagy a j sutt folytassák. Azt írtam, j tátották 67,7 százaléka dolgo­nek szigorú szavait; arra mu­tatott rá, hogy sok helyütt helyek »véráramába«, azok sorába, ahova ésszerűbb, oko­sabb több pénzt költeni. Me­gint a nagy föladatnál kö­töttünk ki: villanyhálózatot, utakat építeni, telefonvezeté­vö javak gondját viselni, egészséges ivóvizet adni, tár­sadalmi munkát szervezni... Nem mindenütt azonosak a község allamigazgatási határa \ idős emberek, de ez a kor- zik a mezőgazdaságban, s ez , Loúid/^^Porrés^k ^lesz^’a ! tennivalók — a települések, es a, központi, lUetve egyeb\ íaiozás nem helyes, mert a j 29 százalékkal magasabb a ! köSénületekből s az eaész, melyeken még hosszú-hosszú belterületi halara kopott Levő külterületi települések nem I belterületeken mérteknél a i " > 8 I belterületi halára között levő települést kell értenünk. Az­az valamivel világosabban: Somogybán pusztákról — másként: majorokról — szór­ványtelepülésekről — tehát részben erdőirtási területeken és a községek külső részein kinőtt házakról — továbbá szőlőhegyekről és cigánytele­pekről van szó. Böhm József, a megyei ta­nács elnöke tudományos igé­nyű előadásában nem maradt adós a fölmérés ismertetésé­vel sem, mely szerint az el­múlt évtizedben 198-cal ke­vesebb lett, ám még így is 879 a külterületi település. Az elvándorlás üteme lassult, a hatvanas évek elejéhez vi­szonyítva kevesebben próbál­nak meg eddigi lakóhelyük­től távol gyökeret verni. A fiatalabbak jó része már rég­óta az iparban keresi meg a kenyerét és mostanára elég pénzt gyűjtött össze ahhoz, hogy végleg elhagyja a pusz­puszta úgy néz ki, mintha | évtizedekig élnek majd, nyil- máris elhagyták volna. Egy Ivan többre számíthatnak. s.á.° íele harminc aluli■ \ típusú külterületi lakott he- : hoz °fS7.óió szintén ke- 1 Azonban nemcsak rájuk, ha­Megannyi más mellett ez a | Íven összesen tízezer (!) | ményen fogalmazott: amelyik 1 nem a ^ ^ többi külterületi la­tény is arra figyelmeztet, j kás van, meg sokféle panasz- aurci^m I ^tt helyre is vonatkozik a óvakodjam a sommás megái-| áradat. Hogyne lenne, amikor j puszta allami ponzen aliar | xi. kongresszus határozata:- ~ ........‘ " Tovább kell javítani a kai­ban még inkább szükség lesz —, hogy befolyásolja: meny­nyi idő alatt, mekkora költ­séggel és milyen minőségben épül meg egy-egy üzem, köz- intézmény, lakóház, vízmű, hogyan alakul az önköltség, vagy mennyi ideig tart az átállás egy új termék gyár­tására. Igaz, ehhez arra van szükség, hogy mindenki fel is ismerje saját lehetőségeit, ha ezek még oly áttételesen ér­vényesülnek is a tervezés vagy a megvalósítás folyamatában. A felvilágosító, meggyőző te­vékenységnek ebben nagy szerepe van. A termelésből, a munká­ból indultunk ki, és lám el­jutottunk az emberi felelős­ségig, ;a szervezőkészségig, a képességek maximális kihasz­nálásáig. Igen, ezek a tu­lajdonságok, erkölcsi vonások szorosan összefüggnek a ter­meléssel: ennek végzése során erősödnek, az oltani emberi kapcsolatokban fejlődnek és természetszerűen visszahat­nak a munkára. lapításoktól, hiszen ez a I a lakások fele vályogból, sár-1 járdát építeni, annak nem majdnem kilencszáz somogyi ból vagy vertföldből való, s külterületi település ugyan- a házaknak mindössze 65,2 csak különbözik egymástól. j százalékát kapcsolták be a villanyhálózatba. A tegnapi alapos »odamon- dogatással« fűszerezett ta­nácskozáson a többség véle­ménye az volt, hogy a leg­nagyobb figyelmet a külterü­leti települések közül a pusz­tákra kell irányítani. Itt az ideje, hogy megváltoztassunk nagy a jövője. [ területeken élő lakosság hely­fl fejlett szocializmus építése az eddiginél magasabb szintű tevé­kenységet igényel a termelés­A pénznek ugyanis megvan ! zetet> a~on kell munkalkqd _____ ______ _ ________ — helyesebben: meg lesz — a j nunk, hogy tovább csökkenje- j ben, és ezzel összefüggésben helye. Bekötő utakat kell épí- ne,c a különbségek az azonos ' nagyobb követelményeket ál­Egy húsz községre kitérje- i teni, s emberi körülményeket j jellegű települések, valamint ^ [ft, az egyének magatartásá­dő reprezentatív vizsgálati teremteni. Nem lehet gond or-. “ város és a falu kommuna- j ban is'. Egyrészt nagyobb fe­li tón a megyei tanácselnök j vosi segítséget hívni, élelmi- | ^s, kulturális, egészségügyi : gyelmezettséget kell kialakí­megállapíthatta, hogy csak a j szert vásárolni. Somogybán j ellátásában. Településeink . tani az élet rninden terüle­külterületi lakott helyek egy-| jelenleg a lakosságnak mind- nyújtsanak a szocializmust j tén a központi akarat, telje­ötödében van készenléti tele- \ össze huszonhat százaléka él ' építő embereknek mind ked- , sítésáben, másrészt még szé­fon és vegyesbolt, alig akad j városban, s amikor az elkö- | eezöbb életfeltételeket.« ’ lesebb körben kell kibonta­néhány téves elképzelést a orvosi rendelő, óvoda és meg- ; vetkezőkben a megye költség- , Rendkívül sok munkát, ! koztatni az egyéni képessége- külterületekről — erre hívta | felelő épüleíű iskola. Itt azon- j vetését, készítik, nyilván nem I körültekintést alapos I Í£eí' A kett° nem mond ellent föl a figyelmet S. Hegedűs ' ban meg kell állnom, mielőtt \ feledkeznek meg erről. Ugyan- j , y . , ... . .’ [ egymásnak. Mindegyik egy tő­László, a Hazafias Népfront i bús-borongós hiánylista so- j akkor azt is világosan meg I . mz . 1'0ve e 0 ce n ről táplálkozik: társadalmi Országos Tanácsának titkára | Tolásába kezdenék. A tegnapi j kell mondani, hogy a pénz lósításat segítette a nepnont »éljaink elfogadásából, is. Számos pusztán többen tanácskozás szerint szinte hi- ! java a nagyobb településeké, , tegnapi kaposvári tanácslio­laknak, mint a községnek hetetlcn különbségek mutat- j a községeké. A külterületi te- 1 zása is Paal László nyilvántartott településeken. I koznak egyes külterületi le- | lepülések mesterséges elsor- 1 Böhm József pedig elmondta, lepülések között. A ráeegre- ! vasztása nem cél, ekként hogy a külterületi lakott he- siek képviselője nem csekély meggyorsítani az elvándorlást, I uJauL>aa- töveim, lyekkel népgazdasági okok büszkeséggel mondta el, hogy | hogy azt a körülmények rom-1 Pintér Dezső Remélhetően hamarosan i

Next

/
Oldalképek
Tartalom