Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők! Kedves elv társak! Harminc éve, hogy hazánk felszabadult a német fasizmus és a horthysta ellenforradalmi rendszer zsarnoki uralma alól. A szabadságot a Szovjetuniótól kaptuk. A Vörös Hadsereg világtörténelmi győzelmei és áldozatai tették lehetővé, hogy sokat szenvedett népünk visz- szanyerje életkedvét, a romokból új hazát építsen, és népi hataünat hozzon létre. A magyar nép korábbi forradalmai elbuktak, mert kedvezőtlen nemzetközi viszonyok között zajlottak le, s a volt uralkodó osztályok a nép ellen mindig a nemzetközi reakcióhoz fordultak segítségért. Jogosan lehetünk azonban, 'büszkék arra, hogy a magyar nép, nemzetünk legjobbjai az 1514-es parasztháború, a Rákóczi-szabadságharc, az 1848— 49-es polgári forradalom és szabadságharc, az 1919-es Tanácsköztársaság idején és 1944—45-ben, a felszabadulás időszakában a társadalmi haladás élvonalába emelkedtek. Büszkén vallhatják magunkénak Dózsa Györgyöt, II. Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, Táncsics Mihályt, Petőfi Sándort, Kun Bélát, Károlyi Mihályt, a somogyi Noszlopy Gáspárt, megyénk kiemelkedő alakját: Latincá Sándort. A fasizmus elleni harc, a felszabadításért vivőit csaták hőseit és mártírjait: Sallai Imrét, Fürst Sándort, Kiss Jánost, Bajcsy- Zsilinszky Endrét, a kaposvári Spitz Rezsőt vagy a Budai Önkéntes Ezred sok névtelen katonáját. 1945. április 4-e megadta a lehetőséget, hogy amit elődeink 1848. március 15-én és amit 1919. március 21-én kezdeményeztek és tettek, valóra váljon népünk életében. Április 4-e legnagyobb nemzeti ünnepünk azért, mert e napon egyszerre született meg oly sok viszontagságon átment népünk számára a nemzeti függetlenség, a népszabadság és a bélié. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, mert alapja és kiinduló pontja egy olyan társadalmi változásnak, amely gyökeresen átalakította egész népünk életét. Lehetővé tette az évszázados elmaradottság behozását, utat nyitott történelmünkben a munkáshatalom és a szocializmus megteremtéséhez, népünk fölemelkedéséhez. Ahogy cpül új szocialista hazánk, megyénk, és szépül, gazdagodik népünk élete, úgy válik mind világosabbá népünk szívében és gondolatvilágában április negyedikének történelmi jelentősége, úgy világít mind fényesebben és mind messzebbre e nap emléke. Ezért április negyediké a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Kedves elvtársak! Az idősebbek élettapasztalatból, a fiatalok csali könyvekből, filmekből, az apák, nagyapák elbeszéléséből tudják, hogy 1919-től 1945-ig tartott a fasizmus magyarországi uralma. Ebben a negyedszázados időszakban a volt uralkodó osztály béklyóként ült a nép nyakán, és az ország, Somogy megye alig fejlődött. A nemzetközi és a hazai reakció összefogása vérbe fojtotta a Tanácsköztársaságot, de ahogy 1849 után a hatalom nem volt képes megsemmisíteni az előremutató polgári eszméket, ugyanígy a Horthy- rendszer sem tudta kiirtani népünkből a szocializmus gondolatát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom sorsfordulót jelentett nemcsak az oroszországi népek, hanem az egész emberiség történetében, gyorsabb járásra késztette a történelem szekerét. A magyar nép sorsa és előrehaladása elválaszthatatlanul egybeforrott a Szovjetunió létével és fejlődésével. Népeink barátsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom diadaláért vívott közös harcban született. A csaknem százezer magyar között mintegy félszáz ismert sorfiogyi internacionalista, vöröskatona is részt vett a szovjethatalomért folytatott harcokban. Megteremtettük a dolgozó nép új hazáját Varga Péter ünnepi beszéde Ebben a csaknem 60 évvel ezelőtti forradalmi helyzetben született meg, s vált örök elhatározássá pártjaink, népeink testvéri barátsága. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a barátság kiállta a történelem megpróbáltatásait, az elmúlt évtizedek viharát. Jól tudjuk, hogy 1944—1945- ben moszkvai, leningrádi, kali_ nyini, szibériai, ukrajnai katonák tíz- és százezrei küzdöttek és hullatták vérüket a magyar nép szabadságáért. A Szovjetunió világtörténelmi küldetést töltött be a második világháborúban; a szövetségesek oldalán oroszlán- részt vállalt a fasizmus feletti győzelemért vívott hatalmas küzdelemben, óriási áldozatokat hozott, hogy megmentse az emberiséget a háborútól és a fasizmustól. A magyar nép legjobb fiai, a kommunisták, az antifasiszták, a függetlenség hívei a második világháború előtt \és alatt hiábavaló. küzdöttek azért, hogy Magyar- ország no legyen a német náci birodalom fegyveres csatlósa, hadiszállítója és végül áldozata. Felléptek a szovjetellenes háborúhoz való csatlakozás ellen, majd a háborúból való kilépésért, a békéért, a magyar nemzeti függetlenségért. Bár erőik és harcaik nem voltak elegendőek, áldozatuk nem volt Élni tudtunk a szabadsággal Kedves elvtársak! A fasiszta háború egyre súlyosabb megpróbáltatásokat zúdított Somogy megye lakosságára is. 1944. március 19-én a fasiszta német csapatok megszállták Magyarországot, ezzel sokat szenvedett hazánk az addigi látszatfüggetlenségét is elvesztette. 1944 szeptemberében Kaposvár átvészelte a szá_ zadik légiriadót. A dolgozók ezrei békét, a népellenes fasiszta háború azonnali befejezését követelték. Egyre kevesebben teljesítették a kiürítési és bevonulási parancsokat. Az 1944. október 15-i nyilas puccsot a legsötétebb, legvéresebb napok követték. A puccs a' magyar fasizmus 25 éves uralmára rakta fel a véres koronát. A gyilkosok söpredéke került hatalomra a megszálló német csapatok segítségével. Somogy falvainak túlnyomó többségében néhány hétig, december elejéig tartott a rémuralmuk. 1944. december elsején lépett az első szovjet katona megyénk földjére, s kerek négy hónap múlva, április elsején szabadult fel az utolsó község, s köszöntött a szabadság napja a sokat szenvedett somogyiakra. Harminc éve, hogy hazánk területén is elhallgattak a fegyverek. A világtörténelem eddigi legnagyobb és legkegyetlenebb háborújának befejező szakaszában a diadalmasan előretörő szovjet hadsereg véglegesen kiűzte Magyar- országról a német fasiszta megszállókat és hazai csatlósaikat. Ezért mély és el nem múló hálát érzünk a Szovjetunió népei és katonafiai iránt. Kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv és román harcosokra is, akik a szovjet bajtársaikkal együtt a legdrágábbat, életüket áldozták szabadságunkért. Sok áldozatba került a mi szabadságunk. Mennyi szovjet szülő, nagyszülő, testvér és gyermek könnye csordult ki a »háború« szó hallatán. Hazánk felszabadításáért több mint 149 ezer szovjet ember áldozta életét. Súlyos veszteségeket szenvedett a Magyar Kommunista Párt, a magyar antifasiszta és ellenállási mozgalom. Sok vért áldoztak a hazánk felszabadításában részt vett bolgár, jugoszláv és román csapatok, valamint a szovjet hadsereg oldalán harcoló magyar alakulatok is. Akik 1945 tavaszát már érett fővel, az akkori harcok tevékeny részvevőjeként érték meg, szinte észre sem vették, milyen gyorsan telt el a 30 esztendő. Akik a szabadság első napjaiban születtek, azóta már felnőtt emberek lettek. Visszatekintve a megtett útra — itt Somogybán is — a jogos nemzeti büszkeség mondatja velünk: élni tudtunk « szabadsággal. A magyar dolgozó társadalom méltó módon, alkotó munkával készült e nagy történelmi évfordulóra, április negyediké köszöntésére. Táplálta ezt az aktivitást az is, hogy pártunk közvetlenül e történelmi évforduló előtt tartotta XI. kongresszusát. Társadalmunk e két nagy eseménye .egyaránt serkentett bennünket a számvetésre és a további feladatok kijelölésére. Felhasználom az alkalmat, hogy külön tisztelettel és szeretettel köszöntsem azokat a kommunistákat, akik hazánk felszabadulása előtt, vagy 30 évvel ezelőtt léptek a párt soraiba, s kezdettől részt vesznek az új élet építésében. Kérjük, hogy továbbra is velünk együtt munkálkodjanak szocialista céljaink megvalósításáért. Tisztelt ünneplő közönség! Nagybajom vidékén niég dörögtek a fegyverek, s aratott a halál, de a megye keleti részein nemcsak a fák hozták új termést ígérő rügyeiket, nemcsak a küzdelmes időkben elvetett gabonák zöldelltek reAprilis első napjaiban az új somogyi honfoglalók birtokukba vették a grófok és bárók ezer holdjait. A földosztás vég. rehajtásában és a termelés megindításában nagy szerepük volt a megye kommunistáinak, akik harcoltak, agitáltak azért, hogy a kétkedést és a reakció földosztáseüenes propagandáját leszereljék. Részben az egymásrautaltság, részben szükségszerűségének felismerése fölébresztette parasztságunkban a közös munka gondolatát. Ennek már régi hagyománya Volt megyénkben, hiszen 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az országban elsőként itt alakult termelőszövetkezet. Megyénk mezőgazdasága az elmúlt három évtizedben hatalmas változásokon ment át. Egyik legfontosabb változás a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Jelenleg 84 tsz gazdálkodik megyénkben. Az átlagos üzemnagyság 3800 hektárra növekedett. Ezáltal tovább erősödött a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésének a lehetősége. A területi összevonás lehetővé tette a szakosított telepek és a géprendszerek alkalmazását, megteremtette a lehetőségét az ágazati és az üzemek közötti együttműködés kiszélesítésének. Ezt példázzák a növénytermelési rendszerek, a légi növényvédő társulások, a kialakulóban lévő agrokémiai központok, a rendszergazdák által szervezett állattenyésztési termelési rendszerek. Mindezek természetesen nem maradtak hatás nélkül parasztságunkra. A somogyi parasztság ma elégedett, megbecsülésnek örvend, s összefogott erejének tudatában nyugodtan, magabiztosan néz a jövő felé. Megoldottuk a foglalkoztatási gondokat Kedves elvtársak! A háború pusztításainak következtében csaknem teljesen megbénult megyénkben az ipa. ri termelés. A szovjet fegyverek leverték a béklyókat a munkáskezekről, és megkeztervidőszak alatt az üzemek korszerűsítése került előtérbe, de voltak új beruházások is. A harmadik ötéves terv már célul tűzhette Somogy iparosodásának folytatását és gyorsítását, s a megyeszékhely melSomogy ipara és mezőgazdasága tehát a ielszabadulás óta eltelt három évtizedben jelentősen fejlődött. Megyénk gazdasági életében érvényesül a párt irányító, szervező és ellenőrző munkája. A kommunisták és a páríonkívüliek — legyének ip un ka sok, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek vagy más beosztásúak —•' együtt dolgoznak és küzdenek terveink megvalósításáért. megyénk fejlesztéséért. Tisztelt ünneplő közönség! Felszabadulásunk óta nemcsak az ipar és a mezőgazdaság eredményei számottevőek. Életkörülményeink is gyökeresen megváltoztak. A gazdasági élet fellendülésével fokozódott a lakásépítkezés üteme. Tudjuk, hogy ennek ellenére sok még a jogos lakásigénylő. De igen Jelentős a fejlődés. Összesen 32 ezer lakás épült. Szorozzuk ezt meg hárommal: 96 ezer ember új lakásban lakik. Mikor volt ilyen a történelemben? Hogy van még mit tennünk? Igaz, de elkeseredésre nincs okunk. Hiszen a XI. kongresszuson elfogadott programnyilatkozat a jövőre vonatkozóan azt vallja, hogy a lakásépítés ütemét tartanunk kell, s a következő 15—20 évben országosan két és fél millió tálcást kell felépítenünk. A felszabadulás előtt a megye gyáripari munkásainak átlagkeresete mélyen alatta maradt az országos átlagnak. Az idősebb generáció tagjai bizonyára emlékeznek még arra, hogy a kaposvári vasgyár és sörgyár lezárása idején az ínségmunkások ezreit kellett foglalkoztatnia a városnak napi 80 filléres napszámbérért. A fiatalok helyes értékítéletének segítésére említem meg, hogy ezért a napi bérért alig több mint két kiló kenyeret, vagy egy kilogramm cukrot lehetett csak vásárolni. Ám azóta sok víz folyt le a Kapóson, s gyökeresen megváltozott népünk élete. Büszkék vagyunk rá, hogy szabadságunk születése óta jelentősen javultak megyénk lakosságának életkörülményei. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy Somogy dolgozóinak jövedelme az utóbbi négy év alatt is 28—30 százalékkal növekedett. A munkások és az dődhetett a küzdelem a jobb lett a járási székhelyek iparo- alkalmazottak keresetének haélet megteremtéséért. Soha nem tapasztalt hősiesség és helytállás nyilvánult meg a romok eltakarításakor, az újjáépítésben és az ipari termelés megindításakor. Széles körű népi összefogás bontakozott ki a kommunisták vezette munkásokkal az élen. sításat. yí átlaga a múlt evben 25*0 A március elején megtartott 23 száy.alékkal megyei partertekezlet mar azt ’ . . . is megállapíthatta, hogy az haladta meg az 1970. évit. Ha- ipar ágazati szerkezete kedvezően alakult. Az ipari munkahelyeken megoldottuk a korábban feszítő foglalkoztatási gondokat. sonlóan alakultak a jövedelmek a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. mény kel tőén a háború zivata- j\jern volt könnyű a feladat, mert ra által végigszántott somogyi földeken, hanem Debrecenből, az Ideiglenes Kormánytól érkező hírek is egy új, szebb életet, a társadalmi felszabadulás születését hirdették. Ezek közül — az új államhatalom hiányoztak az ipari épületek, az energiaellátás, nem volt kielégítő, és a megye nem rendelkezett az ipar irányításához szükséges szakemberekkel. A gyárakban, a műhelyekben kettőzött erőfeszítéssel folyt a Megyénk munkássága mindenben élen jár Elvtársak! Az egészségügyi ellátás 30 év alatt gyökeresen megváltozott, létrejötte után — legnagyobb munka a Magyar Kommunista állampolgári joggá vált. hatása az 1945. március 18-án párt újjáépítési tervének telje- mejelent »A nagybirtokrend- sítéséért. szer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról« szóló rendeletnek volt. A rendelet soha nem látott lelkesedést és érdeklődést váltott ki a somogyi falvakban és pusztákon. Somogy iparosítása lényegében az első ötéves terv időszakában indult meg. Ebben az időszakban létesült többek között a megye első szocialista nagyüzeme, a Kaposvári Textilművek. A második ötéves Miért volt elegendő a felszabadulás előtt a 360 000 lelket számláló Somogy megyének a 650 ágyas megyei kórház? Talán ellenállóbbak voltak az emberek a betegségekkel szemben? Vagy az akkori munkakörülmények jobban kedveztek az egészségnek ? Egyikről sem beszélhetünk. A kis fizetésű munkások, a kevés jövedelmű szegényparasztok és a gazdasági cselédek nem gondolhattak arra, hogy az orvosi vagy a kórházi kezelést rendszeresen igénybe vegyék. Ma már teljesen más a helyzet. A társadalombiztosítás az egész lakosságra kiterjed. Sotudás éseppjeiből részesült Somogy megye agrár- és ipari munkássága. A középiskolák 1930 körül kiadott évkönyvei azt bizonygatták, hogy »nyitva áll az iskola kapuja minden kismagyar előtt«. A dolgozó tömegek gyermekei azonban — ritka kivételtől eltekintve — gazdasági helyzetük miatt nem juthattak be a magasabb általános műveltséget nyújts intézmények kapuin. A régi hat elemi helyett ma már mindenütt kötelező a nyolcosztályos általános iskola. Sok új iskolát és más gyermekintézményt építettünk. Vannak még gondjaink is. Néhány helyen csökkent ugyan a zsúfoltság, de csak részben pótoltuk a kastélyokból átalakított, elhasználódott iskolákat. Jelentősen fejlődött a jövő mogyban a 10 000 lakosra jutó munkásosztályát nevelő szakorvosok száma elérte a 17-et. Az alapvető orvosi ellátást 136 általános és 24 gyermekkörzeti orvos biztosítja. A munkások érdekében több gyárban üzemorvosok is rendelnek. A kaposvári, a marcali és a siófoki kórház mellett a fekvőbeteg-ellátást jelentősen javítja majd a befejezés előtt álló 600 ágyas nagyatádi korház és rendelőintézet is. Tisztelt ünneplő közönség! A felszabadulás előtt a hatalom birtokosai és a velük ösz- szeíonódott egyházak gondoskodtak arról, hogy a több mint háromszáz puszta és major uradalmi cselédjeinek meg a somogyi községek zselléreinek és kisparasztjainak gyermekei no sokat szakítsanak a »tudás tájáról«. Valóban csak a munkásképző rendszer. Több kollégium építése folyik. A fel- szabadulás előtt Somogynak nem volt főiskolája, ma pedig két felsőfokú oktatási intézmény működik Kaposváron. Kedves elvtársak! Ezen az áprilisi napon nemcsak a szemmel látható és kézzelfogható eredményeket vesszük számba, hanem vizsgáljuk azt az átalakulást is, amely népünk tudatában végbement. A megyénkben dolgozó nagyszerű és nem »egyszerű« — ahogy azt egy kommunista asszony a kongresszuson általános tetszést aratva helyesen kifejtette — munkások tevékenysége, fegyelme, magatar(f'olytaLas a 4. oldalon.)
