Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

Tavaszi divat Alkalmi ruha Mintás ujjú, erősen bővülő aljú, térdet eltakaró tavaszi al­kalmi ruha. Nyakkendőszerű sál díszíti. (A Budapesti Ruhá­zati Szövetkezet és az OKISZ Labor tavaszi—nyári kollek­ciójából.) (MTI-fotó — Bara István felvétele) Kertbarátoknak (11.) Sza kkönyvek A dísznövénykedvelőknek í. Ticsénszky Mariann Virág a házban és a ház körül, Lel­kes Lajos szerkesztésében a Virágoskert, pihenőkért, meg Tóth Imre Lombhullató dísz- i fák, díszcserjék a kertben cí-j mű könyve ad részletes tájé- : koztatást. Ezekben a pihenő- és virágoskertek, illetve a la­kások növényeiről, termeszté­sükről, ápolásukról olvasha­tunk. A lakó- és pihenőkert kialakítását, építését segíti elő Kiácz György Kertmesterség című munkája. Gyakori gondja a háziker­tek tulajdonosainak az öntö­zés. a kisgépek használata, a kerti termékek tárolása is. Mindezekre könnyen választ kaphatnak, ha megvásárolják Nyújtó Sándor Öntözzük kert- ‘ jeinket!, Kotyulák Géza Okos i Gyárlátogatáson a gyerek Szükség van az otthoni értékelésre is kisgépek a kertben és a ház körül, Erhard Donath Házi gyümölcs- és zöldségfeldolgo­zás, illetve Sáray Tamás A j házi élelmiszertárolás ábécéje című műveit. _,A szakszerű növényvéde­lemhez az Engedélyezett no- | vényvédő szerek című kiad­vány, a denser Gábor szer­kesztette Gyümölcsfák védel­me, Lehoczky—Reichert A szőlők védelme, Beczner—Bo­dor—Paizsné Zöldségfélék nö­vényvédelme és E. W. Müller Dísznövények védelme című könyve adhat nélkülözhetet­len ismereteket. Né sajnáljuk a könyvekre kiadott pénzt, mert a szebb és több termésben bőségesen visszatérül majd. Sz.-M. F. A gyárlátogatás már majd­nem minden általános iskola munkatervében szerepel. Új­ságírói és szülői gyakorlatom esetenkénti találkozásának kö­szönhető, hogy a gyárlátoga­tások szereplőit közelről is megfigyelhettem észrevételei- ,ket, tapasztalataikat följegyez- hetlem. A gyárak, üzemek vezetői — szinte kivétel nélkül — szívesen látják az érdeklődő fiatalokat, még akkor is, ha a csarnokokra és gépekre rá­csodálkozó gyerekek hada ideig-óráig lassítja is a mun­kát. Egyik nehézipari vállala­tunk főmérnöke elmondta, hogy a gyerekekben szerinte az ilyen látogatások során megelevenednek a kémiai egyenletek, s a levezetésben már nemcsak a vegyjeleket, hanem a berendezéseket, a csőrendszereket, sőt a kész terméket is látják. Egy alu­míniumkohó üzemvezetője mondta: bármilyen pályát is válasszon a gyerek, ha látja, nálunk hogyan dolgoznak, megtanulja becsülni a fizikai munkát. Mindez így van. De a gye­rekeket föl is kell készíteni arra, amit látni fognak. Nem­rég az egyik autóvillamossági cikkeket gyártó nagyüzemnél jártam, hetedikes osztállyal. Az élmény vitathatatlan volt — ez látszott mindannyiuk szemén. Igaz, az egyik gye­reknek a vasforgács sokszínű­sége, a másiknak az automa­ták gépsora tetszett, vagy ép­pen a műanyagok gyors hal­mazállapot-változása ejtette őket ámulatba. Ahhoz, hogy ezeket az élményeket techni­kai érdeklődésük »-tárházá­ban«, a tudatukban is helyre rakják, szükség van az ott­honi esti beszélgetésekre, a látottak családi értékelésére is. A gyerekeket kalauzoló egyik művezetőtől hallottam, hogy egy nyolcadikos diákot reggel azzal indított útnak az édesapja: »No, fiam, jól nézz körül, mert ha nem tanulsz rendesen, oda mész dolgozni.« Ehhez hozzá kell még tenni, hogy ez esetben egyik legkor­szerűbb gyárunkról volt szó, vagyis olyan üzemről, ahol a régi szakmunkási munkakö­röket egymás után veszik 'át a technikusok, az ő helyükbe pedig majd üzemmérnökök lépnek. A fejlődő technika ugyanis egyre magasabb szintű ké­miai, matematikai és fizikai alapismereteket követel. Az igények növekedését Nitrogénművek új gyárának, vagy az olefinprogram épülő üzemeinek kvalifikált szak­emberek iránti szükséglete is. Ezekben az üzemekben már — sok hasonlóval együtt — a magasabb szintű általános is­meretek hiányában az ember nem tudja áttekinteni az egy­re bonyolultabb mechaniz­must. Ezért kell tanulni. Ne­künk, szülőknek tehát min­denképpen időt kell szakíta­nunk az otthoni beszélgeté­sekre. A 13—14 évesek pálya- választása családi körben most mindennapi téma, és eb­ben segítenek ezek a gyárlá­togatások is. Segítenek — de csak akkor, ha a szülő is reá­lisan méri föl gyermeke ké­pességeit, lehetőségeit. És föl­készíti a valóságos és egyre növekvő igényekre is. B. £. o OTTHON 1 in CSALÁD Beszélgetés az orvossal A változás koráról Hogy hány éves kortól je­lentkezhetnek a változáskori panaszok, erre pontos választ senki sem adhat. Kezdete és tünetei egyénileg változók, de minden nő életében egyfor­mán egészségügyi és lelki problémát jelent. Egy biztos: a klimax természetes élettani folyamat, és ha különösebb panasszal nem jár, orvosi ke­zelés sem szükséges. — Általában milyen egész­ségügyi panaszokat okozhat változás kora? — Első helyen áll a magas vérnyomás, s az ezzel kapcso­latos szív- és érrendszeri pa­naszok, érgörcsök, idegrend­szeri zavarok, elhízás vagy gyors lesoványodás, álmatlan­ság, erős fejfájás, szívdobo­gás, hőhullámok stb. A pana­szok többsége a klimax le­zajlása után elmúlik, de ad­dig orvosi kezelés szükséges. A gyógyszer megkönnyíti a nehéz időszak elviselését, de csakis az orvos által rendelt gyógyszert szedjük. — Milyen tanácsot adhat az orvos az elhízás ellen? — Komoly lelki problémát jelent a változás korában az elhízás, mert még jobban csökkenti az önbizalmat. Tud­nunk kell, hogy idősebb kor­ban az élettani folyamatok lelassulnak, így a szervezet­ben végbemenő égési folya- egyértelműen bizonyítja a Péti Imatok is. Kevesebb táplálék­részén és megesküdtünk, hogy kapitány, született: 1917-ben, I*. IV. Barannyikov f Nevek az emlékműn Maruszka! Írjál a férjedről. Milyen a sebesülése, mi van vele, hol van, írd meg a cí­mét ... Itt már alaposan benne já­runk a tavaszban. A fák virá­goznak, a föld vidám képet ölt, de ha az ember saját helyzetét összehasonlítja a ter­mészettel, sajnos, nyomban elszomorodik. A fene tudja! Milyen szép az élet, aztán csak haszontalanul múlik el...« 1944. május 10. Tyihonhoz: ». .. Tyihon, én most 1700 rubelt kapok. Ebből 200 le­megy kölcsönre, 50 tagsági díjra, 1300—1400-at hazakül- dök (postán és más úton), a többi tejre marad ... Másra nincs szükségem ... Ne bosz- szantsátok a szülőket, hallgas­satok rájuk, kérjétek ki taná­csukat, mert az öregek szere­tik az ilyesmit, könnyebben viselik el az életet...« 1944. július 12. »Apa! Kérlek, utazz le... Golovancsukhoz. Néhány hol­mit, pénzt hagyok nála, s ta­lán Veled is találkozhatom. Most a város közelében va­gyunk. A legjobb, ha a követ­kezőképpen utazol...« o Somogyi Néplap Bulgária, 1944. október 12. Vidin. »Jelenleg kórházban fek­szem, kissé lebetegedtem ... Régi baj, még a mongóiiai tartózkodásom idejéből szár­mazik, amikor 1938 és 1940 között ott teljesítettem szolgá­latot ... A napokban kiírnak és újra a front következik. Amíg a háború nem ér véget, ott az én helyem« ... 1945. január 10. »Szervusz, Maruszka! Élek, egészséges vagyok. Már telje­sen bevált módszer szerint harcolunk. Magyarországon, ahol most verjük a németeket, nagyon forró a helyzet... Újabb kitüntetést kaptam. A »Moszkva védelméért« érdem­érmet. Hol van a férjecskéd? írj részletesebben. Addig is a viszontlátásra. Fivéred: Iván.« Budapest, 1945. február 21. »Üdvözlöm, tisztelt Homja- kov elvtárs. Egységünk harco­sai és tisztjei harcos üdvözle­tüket küldik önnek. Mi nem ismerjük Önt, de az Ön roko­nának, vagy ismerősének, Li- szij kapitánynak a kérését teljesítjük: szomorú szívvel értesítjük Önt, hogy 45: I. 26- án a hitleristák ellen vívott harcokban, Buda ostrománál elesett a mi nagyrabecsült ka­pitányunk. Katonai díszpom- pával temettük el Buda külső megbosszuljuk szeretett pa­rancsnokunk halálát. A ma­gam részéről jó, bátor és ta­pasztalt parancsnokot ismer­tem meg benne, jóllehet kevés ideig szolgáltam vele együtt (két hete volt az egységnél). Nagyszerű bajtárs volt. Soha nem felejtem el őt, közvetlen elöljárómat. Az egész személyi állomány örökre megőrzi em­lékezetét. Ha megvan Önnek családja címe, kérjük, továbbítsa leve­lünket hozzájuk, vagy közölje velük ezt a szomorú hírt... Tábori postagzám: 17216 »P«. P. I, Csirkunov tiszt.« Iván Nyesztyerovics Liszij párttag, belorusz nemzetiségű, a Gomel-területi. Lojevo já­rásbeli Abakumi falu szülötte (A Gellérthegyi Felszabadulási Emlékművön a második ini­ciálé, az »I« téves, ezt bizo­nyítják a levéltári anyagok), harcban esett el és először Bu­dapest észak-nyugati részében temették el. Közvetlenül halá­los sebesülése előtt vezényel­ték át a 320. lövészhadosztály­hoz és a zászlóalj-parancsnok politikai helyettesévé nevezték ki. Liszij kapitányt halála után a Honvédő Háború érdemrend II. fokozatával tüntették ki. Kaszimcev kapitány »Ez valahogy olyan különös... alakulat parancsnokának A. A. Apa már gyerekkorában na- Kaszimcev kapitány apjához gyón szerette a lovakat. Egy- írt leveléből.) szer, amikor még kisfiú volt, Valóban a véletlenek szokat- segített nagyapjának, Iván lan összeesése, de itt hibás az Akimovicsnak lovakat legel- ember emlékezőtehetsége: haj- tetni, s elvitte az egyik lovat lamos csak azit meglátni, ami az itatóhoz. A ló azonban meg- egyezik, s elsiklani amellett, ijedt valamitől, felágaskodott ami »nem jellegzetes«. Ka- és véletlenül halántékon rúg- szimcev kapitány többször ta. Elöntötte nyomban a vér, megsebesült, de nem a halán­kórházba szállították. A szü­lők és az orvosok csodálkoz­tak: a sebe súlyos, de a fiúból egy sóhaj annyi nem jön ki! Hát így volt. 1943-ban a fron­ton ismét megsebesült az a ha­lántéka. 1945-ben egy aknaszi­t.ékán. Bizonyítja ezt a , hadi­kórház fényképfelvétele, amelynek kelte: 1942. III. 9. Sztálingrád. Akkor nem a ha­lántékán sebesült meg. íme az 1945. II. 17-én kelt levele, s abból egy mondat: »Habár a Iánk, amely megölte, ugyanott sérülés a kezemen még nem érte.« (A. A. Kaszimcev kapi­tány fiának leveléből.) »... Egy felrobbant ellensé­ges akna szilánkjától az Ön fia súlyos fejsérülést szenvedett. Jellemző, hogy a szilánk a ha­lántékát érte, ugyanazon a he­lyen. ahol az ön fia ezt meg­előzően is megsebesült...« (Az gyógyult be, kezem jól tudom már használni, most is azzal írok levelet...« Igaz. előtte van egy említés a negyedik (?!) egyezésről: »Kissé megsebesül­tem, a halántékomon, de már levették a kötést a fejem­ről ...« (Folytatjuk.) ra van szüksége a szervezet­nek, tehát nem szabad olyan bőségesen étkezni, mint fia­talabb korban. Könnyen emészthető, vitamindús, zsír- talan ételeket fogyasszunk! Főzzünk olajjal vagy Ráma margarinnal. A növényi ere­detű zsiradék ugyanis egész­ségesebb a szervezetnek. Együnk sok tejet, két, főzelékfélét, salátákat, cogás«, a természetjárás; tor­na otthon, a szobában. A test­mozgás elősegíti a vérkerin­gést, frissé és fiatalossá tesz: jó alvást biztosít, kedvezően hat lelkiállapotunkra, és még számtalan előnyös hatása van a szervezetre. Még az elhízást is gátolja. Mindenki egyéni adottságai szerint állítson ösz­tejtermé- ! sze rna«ának néhány perces 1 reggeli tornát; sétáljon sokat a délelőtti vágy délutáni gyümölcsöt, tojást, halat! Na- j napfényben! Ne aludjon rossz gyón hasznos ha egy héten egyszer gyümölcs- vagy tej- napot tartunk. — Milyen általános tanácsot adhat. amelyet mindenki egy­formán hasznosíthat, aki eb­ben a korban van? — Mozgás és sok friss le­vegő. A mai kor embere ke­veset mozog, ez világjelenség. Pedig a mozgás az élet. Min­den lehetőséget használjunk ki, hogy' naponta rendszere- | tetre, megértésre és tapintatra sen megmozgassuk izmain- J van szüksége. így segíthetünk, kát. Nagyon jó a séta, a »ko- 1 F. K­levegőjű szobában; lefekvés előtt alaposan szellőztessen ki. — Hogryan segíthetnek a csa- lárltagok a problémákban? — A családtagok (különö­sen a férj), a környezet, a munkatársak magatartása nagymértékben döntő, hogyan vészeli át a változás korában levő nő ezt a mindenképpen nehéz időszakot. Több szere­Horgolt kabátka Horgolhatjxik' ugyanazon szín legvilágosabb és legsötétebb árnyalataival vagy két kü­lönböző szín­nel. Pagoda fo­nalból pl. a vi­lágosból kb. 210 g, n sötét­ből 140 g szük­séges. Alap­mintája — me­lyet a világos színű fonalból 3-as tűvel hor­golunk — egy- ráhajtásos pál­cás sorok, 3 láncszemes fordulattal, oda-vissza ha­ladva. A ka­bátka erősen karcsúsított, zárt nyakú, di­vatos gallér­ral. Munkánk kez­dése előtt ké­szítsünk pon­tos szabásmin­tát. Horgolásunkat a hátával kezdjük a megfelelő lánc- szemsorral. MINTÁJA: 3 sor egyráhajtásos pálca a világos színnel, minden 4. sort a sö­tét színnel horgoljuk, * egy egyráhajtásos pálca az alatta lévő pálcára, egy egyráhajtá­sos pálca a 3. pálcára, egy láncszem, egy egyráhajtásos pálca az ott hagyott első pál­cára * ismételjük a soron vé­gig. A mintás soron mindkét szélén 2—2 egyráhajtásos pál­cát horgolunk a szélső pálcán kívül. A kabátka fogyasztása már a harmadik soron kezdő­dik 2—2 pálca összehorgolásá- val. A deréknál két sort azo­nos szemszámmal horgolunk, majd a szabásminta szerint szaporítunk 2—2 pálcát hor­golva 1—1 pálcába. A karöltő­nél, vállaknál, nyakkivágás­nál horgolhatunk rövidpálcát és kúszó szemeket (ez egysze­rű láncszemhorgolás, beleöltve az alatta levő pálcába vagy láncszembe). Az eleje a hátával azonos módon készül, de természete­sen mélyebb a nyakkivágás. Az ujjakat is a szabásmintá­nak megfelelően a kabátka színezésével azonos módon horgoljuk. Ha készen vagyunk, az egyes darabokat kitűzzük és nedves ruhával letakarjuk, majd szá­radni hagyjuk. Az összevarrt ujjakat körülhorgoljuk a sötét színinél, 12 soron rövidpálcá­val, de minden sort zárunk és 2 láncszemmel újrakezdünk. Az összevarrt kabátkát is kö­rülhorgoljuk a sötét színnel, rövidpálcával 6 soron, és a gomblyukakat is belehorgol­juk. (A sarkokon a középső pálcába vagy láncszembe egy pálcát, egy láncszemet és egy pálcát öltünk. Ezután meg­horgoljuk a nyakpántot és ott is a gomblyukat. A gallért na­gyon pontos rajz alapján hor­goljuk és utána íölvarrjuk. A zsebet fehérrel horgoljuk kö­rül! Végül a gomblyukakat korülhurkoljuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom