Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

Ciprusi Köztársaság területi integritásáért és szuverenitá­sáért, követelte az idegen csa­patok kivonását a szigetről, és a támaszpontok felszámolását. A török nép békét és bizton­ságot kíván ebben a térség­ben. A Török Kommunista Párt minden erejével támo­gatja a Szovjetuniónak a fe­szültség csökkentésére- a béke és a biztonság megerősítésé: e irányuló kezdeményezéseit. Végezetül hangsúlyo-.ta annak szükségességét, hogy az .uró- pai testvérpártok tanácskozása VARGA PÉTER (Folytatás a 2. oldalról) után üljön össze a kommunis­ta és munkáspártok újabb vi­lágméretű fóruma. Az elnök köszönetét mon­dott a felszólalásért, a nehéz körülmények között dolgozó török kommunisták üdvözle­téért. Ezután ebédszünet követke­zett. Ebédszünet után Mórocz La­jos vezérőrnagy elnökletével folytatta tanácskozását a kongresszus. Mórocz Lajos el­mondta, hogy újabb üdvöz­letek érkeztek: az Iráni Tu- deh Párttól, a Guadeloupei Kommunista Párttól, a Mar­tinique-! Kommunista Párttól és a Pakisztáni Szocialista Párttól. Éejelentette: pénte­ken délelőtt átutazott Buda­pesten Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, s baráti üdvözletét, jókívánsá­gait küldte a kongresszus­nak, a kongresszus útján a magyar népnek. A jókívánsá­gokért Mórocz Lajos a kong­resszus nevében mondott kö-, szönetet, majd szót adott Varga Péternek, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága el­ső titkárának. helyben feldolgozni, és a hulladékfát nagyobb mennyi­ségben hasznosítani. A megye mezőgazdasági jellegéből fakad, hogy to­vábbra is nagy gondot kell fordítanunk a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére. Mező- gazdasági ágazatunk is telje­síti ötéves tervét. A mező- gazdaság bruttó termelési ér­téke az utóbbi négy évben 18 százalékkal növekedett. Ez átlagos évi 4 százalékos emelkedésnek felel meg. Me­zőgazdaságunkban fokozato­san tért hódítanak az új. kor­szerű eljárások, űj áll t e­nyésztő telepek, korszerű gé­pek és termesztési eljárások. az átlagtermés, de az átlag­termés növekedésével újabb gondok is keletkeznek. Ilyen gond jelentkezik többek kö­zött a megtermelt termények tárolásánál. A határozati ja­vaslat nagyon helyesen tar­talmazza: »Az ellátás biz­tonsága megkívánja, hogy á mezőgazdasági termelés fej­lesztésével összhangban nö­vekedjék a feldolgozó kapa­citás, a tároló- és hűtőtér.« Megyénkben az élelmiszeripar teljesítőképessége és korsze­rűsítése lemaradt a mezőgaz­dasági üzemek termeléséhez képest. Ehhez hozzájárul még, hogy a megtermelt me­zőgazdasági termény felét tudjuk megfelelően tárolni. A népgazdaság igényeinek megfelelően fejlesztettük a megye iparát Tisztelt kongresszus! Somogy megye gazdasága az elmúlt négy év alatt je­lentősen fejlődött. Közismert megyénk mezőgazdasági jelle­ge. A mezőgazdaságot, a szo­cialista nagyüzemeket, állami gazdaságokat és a termelő- szövetkezeteket tovább kíván­juk fejleszteni. Ugyanakkor az utóbbi évtizedben jelentő­sen növekedett az ipar sze­repe. Az eddigi eredmények alapján azzal a jogos re­ménnyel nézhetünk az 1975-ös évre, hogy azokat a főbb fel­adatokat, amelyeket a IV. öt­éves tervünk tartalmaz, tel­jesítjük, néhány területen túl­teljesítjük. A megye iparosítása össz­hangban a IV. ötéves terv célkitűzéseivel, az intenzív irányzat erősödése melleit to­vább fokozódott. 1970—74 között a szocialista ipar álló­alapja mintegy 30, a foglal­koztatottak száma pedig 12 százalékkal bővült, a terme­lés mennyisége 35 százalékkal ■emelkedett, ami évi csaknem 8 százalékos átlagnak felel meg. Csak helyeselni tudjuk a határozati javaslatban meg­fogalmazottakat: »Az ország, a főváros, a megyék kiegyen­súlyozott fejlesztésére törek­szünk, az új létesítmények te­lepítésében ez legyen az irányadó.« A szocialista iparban fog­lalkoztatottak száma az utób­bi négy év alatt több mint négyezerrel növekedett me­gyénkben és 1974 végén meg­közelítette a 33 ezret. Ehhez a fejlődéshez jelentősen hoz­zájárult a X. kongresszus ha­Ebédclni Indulnak a somogyi küldöttek. tározata. A megyei adottsá­gok hasznosításával, a nép­gazdaság igényeit szem előtt tartva fejlesztettük a megye iparát. Nagy jelentőségűnek tartjuk azt a központi anya­gi segítséget, amelyet me­gyénk az elmúlt években az ipar fejlesztéséhez kapott. A központi támogatás minden egymillió forintjára tízmillió forint ipari álióalapnövekedés jutott. Az iparfejlesztési alap felhasználásával növeltük a megye ipari fogadóképességét, javítottuk az ipar ágazati és területi arányait. De még ma is érződik, hogy korábban hosszú éveken át nem fej­lődött a megye ipara. Külö­nösen vonatkozik ez megyénk déli részére, a Dráva menté­re, ahol továbbra is jelentős tartalékaink vannak, ez mun­kaerőben és természeti adott­ságokban egyaránt jelentke­zik. Ezért célszerű, hogy az V. ötéves tervben megmarad­jon a fejletlenebb területek anyagi támogatása. Somogy megye összterülete 23 százalékát erdő borítja. Somogyból származik az or­szágosan kitermelt famennyi­ség 12 százaléka. Ugyanakkor a kitermelt fának mindössze 30 százalékát tudjuk helyben feldolgozni, a többi elszállí­tásra kerül. Tudjuk, ezzel a jövőben is számolnunk kell, de az előzetes számítások szerint népgazdaságilag is hasznosnak mutatkozik a fa- vagyon nagyobb hányadát Jelentősen erősödött Somogy gazdasága A mezőgazdasági termelés fejlesztésének feltételeit a kö­vetkező években is fokozato­san javítani kell. Ezt üze­meink felismerték. Jelentős összegeket fordítanak talaj- javításra. Megyénk mezőgaz­dasági művelésre alkalmas területének csaknem fele rosszabb minőségű az orszá­gos átlagnál, ezért továbbra is fontos feladatunknak tart­juk a talajjavítás folytatását, a rendelkezésünkre álló helyi és központi eszközök haszno­sítását. A mezőgazdaságban növek­szenek a hozamok, növekszik A termények másik felénél jelentős károsodás, minőségi romlás következik be. Éppen ezért javasoljuk, hogy a me­zőgazdasági termények fel­dolgozásának és tárolásának megoldására a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium fordítson nagyobb fi­gyelmet. Javasoljuk, hogy olyan ál­lami intézkedések szülessenek, melyek a következő ötéves tervben megszüntetik a ter­melés és a tárolás, illetőleg feldolgozás közti aránytalan­ságot. Javultak az ellátási, üdülési feltételek a Balaton-parton A Balaton déli része me- gyénkhez tartozik, s megyénk életében az üdültetés, az ide­genforgalom fontos szerepet tölt be. A Balatonnál jelent­kező növekvő üdülési igények kielégítéséhez az utóbbi években jelentős támogatást kaptunk. Ez kifejezésre jutott fejlesztési összegekben és tár­sadalmi támogatásban egy­aránt. A megyei, helyi erőfeszíté­sek és a központi támogatás következtében javultak az el­látási, üdülési, pihenési fel­tételek. Ugyanakkor a foko­zódó igényeket máris nehezen tudjuk kielégíteni. Elértük a Balaton-part fogadóképessé­gének a távlati tervekben jel­zett felső határát. A három nyári hónapban, különösen hétvégeken, nagy a zsúfolt­ság, és ilyenkor erőfeszíté­seink ellenére is akadozik az ellátás. A Balaton növekvő hazai és nemzetközi népszerűsége arra kötelez bennünket, hogy óvjuk, védjük szépségét. Ép­pen ezért a szennyvíz tisztí­tását és elvezetését, valamint a közlekedési nehézségek megoldását és az üdülési idény meghosszabbításának lehetőségeit az V. ötéves terv készítésekor kérjük mérlegel­ni. Az idegenforgalmi fejlesz­tési összegeket a mainál cél­tudatosabban kell hasznosíta­nunk. A célok megjelölésénél fokozottabban indokolt figye­lembe vennünk a pihenni vá­gyó dolgozók és családtag­jaik, valamint az ifjúság igé­nyeit. Javasoljuk, hogy az Országos Tervhivatal a ren­delkezésre álló központi fej­lesztési összegeket a jelenle­ginél hatásosabban koordi­nálja. Kedves elvtársak! A kongresszus elé terjesz­tett beszámolók tárgyilago­sak, hű képet adnak társa­dalmunk szocialista fejlődé­séről. A' programnyilatkozat­tervezet és a határozati ja­vaslat elősegíti hazánk fejlő­dését, elvi-politikai útmutatá­sával jól szolgálja szocialista jövőnket. Ezek a célok nem­csak tudományosan megala­pozottak, hartem egyúttal lel­kesítőéin. is. Olyanok, amiért érdemes dolgozni, küzdeni. Kifejeződik bennük, hogy ha­zánkban minden az emberért tö; ':énik. Éppen ezért küldött-társaim nevében is ígérem, hogy So­mogy megyében a ránk eső részt igyekszünk becsülettel teljesíteni. Támogatjuk és ja­vasoljuk elfogadásukat. I nOJCSAK JÁNOS, a Diósgyőri Gépgyár vezér- igazgatója egyebek között ar­ról beszélt, hogy gyáruk egyi­ke a kormány által megkü­lönböztetett gonddal kezelt 50 nagyvállalatnak. A gyár kol­lektívája eredményesen dol­gozik a negyedik ötéves terv megvalósításán. A termelés­többlet teljes egészében a munka termelékenységének növekedéséből származik. Az export részaránya 32 százalék­ról 44 százalékra emelkedik. Gazdaságosabbá vált a ter­melés szerkezete, a nyereség éves átlagban 10,3 százalék­kal, a munkások jövedelme 6 százalékkal növekedik. Meg kell azonban monda­nom — folytatta —, Hogy ehhez a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata te­remtette meg a feltételeket. Ügy gondolom, hogy a többi nagyüzem tapasztalata azt igazolja az 50 nagyvállalat ki­jelölésének szükségességét és helyességét. A kongresszusra készülve üzemeinkben taggyűléseken és a pártértekezleteken is feltár­tuk, hogy hatékonyabb Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők, elvtár­sak i A X. kongresszus óta eltelt idő, a gyakorlat Somogy me­gyében is a párt politikájának helyességét igazolta. A kong­resszusi előkészületek során megyénkben erősödött a párt eszmei, politikai és cselekvé­si egysége. Fejlődött a párt­tagság önkritikái, kritikai ér­zéke és összeforrottsága. Megyénk lakossága saját tapasztalata alapján tudja, érzi és látja, hogy eredmé­nyeinknek, jólétünknek, biz­tonságos, kiegyensúlyozott életünknek legfőbb feltétele a párt helyes politikája, veze­tő szerepének minél hatéko­nyabb érvényesülése. A köz­vélemény éppen ezért foko­zott figyelemmel és érdeklő­déssel kísérte a pártszerveze­tek tanácskozásait, a pártér­tekezletek munkáját, dönté­seit, a XI. kongresszus poli­tikai előkészületeit. A tanácskozásokon a megye párttagsága egységesen tett hitet amellett, hogy továbbra is követni kell a párt immár négy kongresszusa által meg­erősített. csaknem két évtize­des irányvonalát. Ennek a gyakorlatban bevált, igazolt politikának a megerősítését, folytatását kéri Somogy me­gye több mint 21 ezer kom­munistája a XI. kongresszus­tól. A kommunisták mindenütt kifejezésre juttatták, hogy a párt a menet közben felme- 1 rült feszültségeket, ellent­mondásokat leküzdötte, és a X. kongresszus határozatait a társadalmi élet valamennyi főbb területén eredményesen végrehajtotta. A tanácskozá­sokon, taggyűléseken csaknem kilencezer párttag fejtette ki véleményét az alapszerveze­tek és az irányító pártszervek munkájáról, a párt általános tevékenységéről, és igen sok hasznosítható észrevétel, ja­vaslat hangzott el. A taggyű­léseket, a pártértekezleteket az alkotó légkör jellemezte. Kifejezésre jutott, hogy a párttagságban növekszik a tettrekészség. A felszólalók őszintén, mutattak rá a he­lyenként fellelhető hibákra, a végrehajtás fogyatékosságaira, a politika alkalmazásának gyakorlati torzításaira. Visszatért a felszólalások­ban az az akarat, hogy to­vább kell erősíteni a párt­fegyelmet, a párttagság cse­lekvési egységét. Többen eré­lyes fellépést sürgettek azok­kal szemben, akik megsértik a szervezeti szabályzat elő­írásait, a pártélet normáit. Sok helyütt kérték a vezető­ségektől, fordítsanak nagyobb figyelmet a párthatározatok­hoz kötődő megbízatásokra. Javasolták, hogy bővítsék, rendszeresen értékeljék, kér­jék számon a vezetőségek a pártmegbízatásokat, ismerjék el a jól végzett munkát, kö­vetkezetesebben vonják fele­lősség ne a mulasztókat Meg­győződésem, hogy a párttag­sággal járó követelmények megvalósítását jól fogja segí­teni a tervezett tagkönyv- csere. A taggyűlések és pártérte­kezletek a Központi Bizott­ságnak a végzett munkáról, a megtett útról szóló értékelé­sét mértéktartónak, valóság­hűnek, igaznak tartják. A fel­szólalásokban, a beszámolók­ban és a helyi feladatok meg­határozásában kifejezésre ju­tott, hogy a kommunisták minden igyekezetükkel, tet­tükkel szolgálni kívánják a párt politikájának végrehaj­tását. Párttagságunk helyeselte a szervezeti szabályzat terveze­tében megfogalmazott új kö­vetelményeket is. A pártta­gokkal szemben támasztott igények a párt egységét erő­sítő, kiegészítő szabályok fon­tos biztosítékai, hogy a párt szocialista társadalmunkban betöltse vezető szerepét, még következetesebben szolgálja népünket. A szervezeti sza­bályzatban rögzített köteles­ségek és jogok, szabályok, összhangban vannak a nö­vekvő követelményekkel, a pártszervezetek fejlődésével. tás- és gyártmányfejlesztéssel, nagyobb állóeszközfejlesztási lehetőségekkel, jobb káder­munkával, céltudatosabb szo­cialista munkaversennyel, a munka- és üzemszervezés fel­adatainak megoldásával na­gyobbak lehetnének eredmé­nyeink. Végezetül a gyár tőiméivel és feladataival foglalkozott, és megállapította: meggyőződé­sem, hogy a kongresszus ha­tározata újabb munkasikerek forrásává válik vállalatunknál és másutt is. Ezután Mórocz Lajos beje­lentette, hogy l4'I-an jelentkez­tek felszólalásra, s eddig 53 küldött kapott szót. Az elnök­ség nevében indítványozta, hogy még négy jelentkező szó­laljon fel. majd zárják le a vitát. Javasolta: akik nem kaptak szót, véleményüket írásban juttassák el a kong­resszus titkárságához, amely továbbítja majd a megválasz­tandó Központi Bizottsághoz. A kongresszus küldöttei az elnökség javaslatát egyhangú­lag elfogadták. A következő felszólaló TÓTH IMRE. az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium pártbizott­ságának titkára örömmel szólt arról, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága kongresszusi beszámolójában a lakásépítési tervek megvalósulását és a lakásépítési technológia forra­dalmi változásait szocialista hazánk sikerei sorában érté­kelte. A magyar—szovjet együtt­működés eredményeként lét­rejött házgyárak országos há­lózata, nemcsak megteremtette a tömeges lakásépítés techni­kai feltételeit, de biztos ala­pul szolgál majd a szocialis­ta építés távlati céljai között szereplő másfél-kétmillió la­kás felépítéséhez — mondotta. A gondok között említette, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek az utóbbi években a lakásépítési költségek. Elmondotta, a mi­nisztérium pártszervezete alapvető politikai feladatának tekinti minden eszközzel segí­teni, hogy a lakásépítési költ­ségek a jövőben a tervezett szinten alakuljanak, és követ­kezetesen érvényesüljön az­ésszerű takarékosság a lakások minőségének javulásával pár­huzamosan. Szóvátette, hogy a közvéle­mény értékítéletében az épí­tőmunkások nem mindig kap­ják meg azt az elismerést, amit munkájuk, az átlagosnál ked­vezőtlenebb élet- és munka- körülményeik alapján joggal megérdemelnének. HR. RÓZSA IMRE sebész adjunktus arról be­szélt, hogy a X. kongresszus óta új egészségügyi törvény született, sor került az egész­ségügyi dolgozók általános bérrendezésére, munkaidejük csökkentésére, bővült a kör­zeti orvosi, gondozói hálózat, javult a felnőtt- és a gyermek­szakellátás. Az üzemorvosi hálózatban dolgozó orvosok fi­zetését nemrégen 1000 forint­tal emelték. Változatlanul ke­vés azonban a főfoglalkozású üzemorvos és nem kielégítő a szakrendelések száma és idő­tartama. Az egészségügy megoldásra váró feladatai közül részlete­sen foglalkozott a kórházi el­látás sürgető gondjaival. Az utóbbi időben jelentősen fej­lődtek a városi és járáái egészségügyi központok, vi­szont változatlanul fennáll a főváros viszonylagos elmara­dottsága. sőt helyenként to­vább növekedtek a feszültsé­gek. A kétmillió fővárosi la­kos ellátását nehezíti, hogy Pest megyéből a munkaképes l-akosság fele Budapestre jár dolgozni. Az egészségügyi pártszerve­zetek az elmúlt években sokat foglalkoztak etikai problémák­kal. A felszólaló hangsúlyozta, hogy az egészségügy te-ületén elterjedt hálapénz és ajándé­kozás ellen mindenekelőtt az orvosi társadalom politikailag legfejlettebb tagjainak ke'l fellépniük. Véleménye szerint etikai-tudati kérdésekkel, az (Folytatás a 4. oldalon) Somogy/ Nty/apl 3 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom