Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
orvostanhallgatók hivatástudatra való nevelésével már az egyetemeken sokkal többet kellene foglalkozni. CZIDOR ANDRÁS, á MÁV záhonyi állomásának átrakókörzeti főnöke részletesen ismertette a záhonyi vasúti körzet gyors ütemű fejlődésének tényeit, azok politikai és gazdasági jelentőségét. Míg az 1948. évi áruszállítási teljesítményük a 200 ezer tonnát sem érte el, addig 1974-ben már több. mint 10 millió tonna árut raktak át és szállítottak el. Ez a maigyar vasút teljes áruszállítási tevékenységének 12 százalékát teszi ki. A záhonyi átrakó körzetben jelenleg 6200 -asutas dolgozik, közte 4700 fizikai munkás. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1971-ben megvizsgálta a záhonyi munkásság politikai, gazdasági, szociális helyzetét, valamint kereskedelmi ellátottságát, és határozatot hozott, amelynek végrehajtása jelentősen elősegítette a munkakörülmények és az ellátás javulását. Emellett a jó politikai légkör kialakítását elősegítette a Központi Bizottság 1972 novemberi határozatának végrehajtása, a 44 órás munkahét bevezetése és a munkások bérének emelése is. Meleg szavakkal méltatta azt a bensőséges barátságot, kölcsönösen seeítő kapcsola(Folytatás a 3. oldalról.) tot. amely az évek során a magyar és a szovjet vasutasok között kialakult, és mindinkább erősödik. — A segítségnyújtásnak számtalan formája van — mondotta. — Szovjet barátainktól szereztünk tapasztalatokat a gurító- dombos rendező pályaudvarok technológiájának kialakításához, a szalag rendszerű vasúti kocsijavításhoz, tőlük kaptunk átrakó körzetünk részére szovjet nyomtávú Diesel-mozdo- nyokat. Mi is több esetben^se- gítettünk szovjet testvéreinknek a nálunk bevált munka- módszerek tapasztalatainak átadásával, a terményátrakás megkönnyítésére mechanikus lapátokkal és még sok más módon. Ügy érezzük, hogy kapcsolatunk jól jelképezi a magyar és a szovjet emberek őszinte, elvtársi, testvéri baráttá JÁVORSZKY JÓZSEF, a Ganz-MÁVAG hegesztője elmondta: a munkások nagy többségében megvan a szándék a vezetésben való részvételre, a dolgozók igényt tartanak arra, hogy folyamatosan tájékoztassák őket a vállalat és a szűkebb munkahely helyzetéről, feltárják a leglényegesebb összefüggéseket, s hogy felszólalásaikra, javaslataikra a vezetők érdemben reagáljanak. Mégis azt kell mondanom, hogy az üzemi demokrácia jelenlegi fejlettségi színvonala jelentősen elmaradt a társadalom általános fejlettségi seint jótól. A vezetők és a dolgozók közvetlen tanácskozásai — például a termelési tanácskozások — jó alkalmat nyújtanak a végzett munka értékelésére, a közös feladatok megbeszélésére. Ám a dolgozók joggal kifogásolják, hogy ezeken a tanácskozásokon nem mindig arról van szó, ami őket leginkább foglalkoztatja; a vezetők gyakorta csak a munkáskollektíva kötelességeit hangoztatják és kérik számon, a magukul viszont megkerülik. Szűkebb munkahelyéről szólva elmondotta: — Nálunk is nagy gondot okoz az alapműveltséget jelentő általános iskolai végzettség hiányává munkások számottevő hányadánál. Ebbe nem szabad belenyugodni. A vállalati pártbizottság határozata nyomán, a vezérigazgató néhány hete olyan rendeletet adott ki, amely különféle kedvezményekkel megkönnyíti, hogy mind többen elvégezzék a nyolc általános iskolát, majd utána szakmunkássá válhassanak. Szünet után Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének elnökletével folytatta munkáját a tanácskozás: a korábban megválasztott szerkesztő bizottságok elnökei terjesztették a kongresz- szus elé jelentésüket. A munkabizottságok jelentése Kétszázezer párttag fejtette ki véleményét a dokumentumokról Győri Imré, as MSZMP Központi Bizottságának titkára, a szerkesztő bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz: — Tisztelt kongresszus! Engedjék meg, hogy jelentést tegyek a kongresszusi határozat- tervezet és a szervezeti szabályzat véglegesítésére kiküldött szerkesztő bizottság munkájáról. A bizottság abban látta feladatát, hogy hasznosítsa a kongresszuson elhangzott, a kongresszusnak eljuttatott, írásban benyújtott, valamint a pártértekezleteken tett javaslatokat. Munkánkat megkönnyítette, hogy a felszólalásokban, illetve a benyújtott észrevételekben sem a tervezet szövegével, sem annak szellemével lényeges ponton szemben álló vélemény nem volt. Ez azzal is magyarázható, hogy a Központi Bizottság a dokumentumok véglegesítése során mesz- szemenően figyelembe vette és érvényesítette a párttaggyűlések, pártbizottsági ülések és pártértekezletek észrevételeit. A kongresszusi irányelvtervezethez a kongresszust megelőző vitákban több mint kétezer, a szervezeti szabályzat tervezetéhez közel ugyanennyi javaslat érkezett. Ezekből a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság több százat hasznosított. Pártunkban már hagyomány - nyá vált, hogy nagy fontosságú döntések, határozatok meghozatala előtt kikérjük a párttagság véleményét.- Most is támaszkodhattunk erre, és — örömmel mondhatjuk — volt mire támaszkodni. A pártcso- port-értekezleteken kívül a taggyűléseken csaknem kétszázezer párttag fejtette ki véleményét a dokumentumokról, pártunk politikájáról. A határozattervezet véglegesítéséhez nagy segítséget adott a kongresszusi beszámoló szövege is. Igazolódott a Központi Bizottságnak az az elképzelése, hogy az irányelvek vitája alapján már a kongresszus előtt határozattervezetet adhattunk a küldött elvtársak kezébe. Az előadó ezután kitért, a szerkesztő bizottságban folyt viták alkotó jellegére, majd így folytatta: — Néhány hozzászóló a határozattervezet mondanivalójával teljes egyetértésben, egyes kérdések részletezőbb kifejtését igényelte. Így egyebek mellett javasolták, hogy a kongresszus fogalmazza meg: az egészségügy és szociálpolitika fejlesztési koncepcióját; a tudományos területek és a művészeti területek állami irányításának rendszerével kapcsolatos állásfoglalását. A szerkesztő bizottság mindezeket kivétel nélkül fontosnak tartja. Ügy véti, a határozat- tervezet tartalmazza a párt ezzel kapcsolatos fő mondanivalóját. Ennél többre a kongresszus jelenleg felelősen nem vállalkozhat. Azt javasolja a bizottság: a kongresszus ajánlja az új Központi Bizottságnak és testületeknek, az állami területeken dolgozó kommunistáknak, hogy a következő években kiemelten foglalkozzanak az említett témákkal. □ Somogyi- Néplap Az előadó a továbbiakban megemlített néhány olyan részkérdést, mely a bizottság szerint nem igényel kongresz- szusd' állásfoglalást. — Figyelembe véve a küldött elvtársak idevágó észrevételeit és a nemzetközi helyzetnek a határozattervezet elkészítése óta bekövetkezett fejleményeit, a szerkesztő bizottság kiegészítette a határozattervezet Chilére vonatkozó pontját. Ebben hangsúlyosabban követeli a fasiszta terror elítélését, a hosszabb ideje embertelen körülmények között fogságban tartott chilei hazafiak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának, harcostársunknak, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének, Corvalán elvtársnak a szabadon bocsátását. A kongresszust megelőző napokban fegyveres ellenforradalmi puccskísérletre került sor a még nem egében egy esztendeje demokratikus útra lépett Portugáliában. Portugál testvérpártunk, a portugál haladó erők megvédték vívmányaikat, de változatlanul nehéz harcok előtt állnak. A határozattervezet ezzel foglalkozó pontjában kifejezzük felháborodásunkat az ellenforradalom eme és hasonló kísérletével szemben, biztosítjuk szolidaritásunkról a portugál kommunistákat és Portugália haladó erőit. Befejezésül Győri Imre a következőket mondotta: — A szerkesztő bizottság úgy látja, hogy a benyújtott és érvényesített javaslatok a beterjesztett okmányok javára váltak. A szerkesztő bizottság a beérkezett megjegyzések zömét jól tudta hasznosítani. A határozati javaslattal kapcsolatban .is elmondhatjuk: pártunk Központi Bizottságának erőfeszítései nyomán, a kongresszus előtti hónapok eszmecseréjének és a kongresszus munkájának eredményeképpen sikerült olyan politikai okmányt alkotni, amely marxista—leninista: támaszkodik szocializmust építő munkánk eddigi tapasztalataira; merít a testvéri szocialista országok társadalomformáló gazdag tárházából; s a szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit magyar viszonyok között érvényesítve reálisan határozza meg a következő 4—5 év feladatait, pártunk, egész népünk cselekvési programját. Megköszönöm a tisztelt kongresszusnak a megválasztásunkkal tanúsított bizalmat, és kérem, hogy a szerkesztő bizottság munkájáról szóló jelentésünket fogadja eL A programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok reálisak Ezt követően Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP programnyilatkozata szerkesztő bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. — Tisztelt kongresszus! Központi Bizottságunk egy évvel ezelőtt határozta el, hogy elkészíti és a párt XI. kongresszusa elé terjeszti a párt új programnyilatkozatát. A tervezet elkészült, és most itt fekszik a kongresszus asztalán. A vita egyértelműen azt bizonyítja, hogy az előkészítő mt^nka megfelelő volt, a kongresszus tud dönteni ebben a fontos kérdésben is. A kongresszus által megválasztott szerkesztő bizottság elvégezte munkáját. Figyelmesen meghallgattuk a felszólalásokat, és örömmel állapíthattuk meg, hogy a küldött elvtársak teljes mértékben egyetértenek a tervezettel. Biztos vagyok abban, hogy ez az egyetértés nem formális, hiszen az előttünk fekvő tervezet alapos, színvonalas vitákban született meg. A vitára felkért valaménnyí párt- és társadalmi szerv gondosan tanulmányozta a tervezetet és az ügyhöz méltó felelősséggel tette meg javaslatait, észrevételeit. Itt, a kongresszus fórumán is szeretném megköszönni lelkiismeretes munkájukat. Az előzetes vitában több mint ezer észrevétel és javaslat hangzott el, amelyek többségét a jelenlegi szöveg már figyelembe veszi. Ezek az észrevételek jelentős mértékben javították és gazdagították a tervezetet, s így a kongresz- szus elé már olyan javaslat kerülhetett, amely híven fejezi ki pártunk politikáját, s amennyire ez ma lehetséges, pontosan fogalmazza meg a fejlett szocialista társadalom építésének legfontosabb feladatait. Bár a felszólaló elvtársak valamennyien egyetértettek a tervezettel, a szerkesztő bizottság még egyszer gondosan megvizsgálta a beterjesztett szöveget, és néhány olyan — főleg stiláris jellegű — változtatást hajtott véjre, amely a politikai mondanivalót még részleteiben sem módosítja. Ezért úgy gondolom, a tisztelt kongresszus egyetért azzal, hogy ezeket a módosításokat most nem ismertetem. Engedjék meg, hogy néhány rövid megjegyzést fűzzek a programnyilatkozattal foglalkozó vitához. Szalóki Józsefné elvtársnő arról beszélt, hogy a mai fiatalok számára már az 1948. évi programnyilatkozat is történelem, s hozzátette, hogy a mai fiatal nemzedék számára a most elfogadásra kerülő programnyilatkozat ad történelmi jelentőségű feladatokat. Mi, kommunisták általában nem szívesen használunk nagy szavakat, többre becsüljük az egyszerű, hétköznapi tetteket. Most azonban azt hiszem, igaza van Szalókiné elvtársnőnek. A fejlett szocialista társadalom megteremtése hazánkban a mai élő nemzedékek nagy történelmi feladata. Olyan emberformáló és embert próbáló feladat ez, amelynek megoldása közben kiderül, ki az. aki méltó a kommunista névre, ki az. aki nemcsak szavakkal. hanem tettekkel is képes építeri 'az országot, szolgálni a népet. S joggal beszélhetünk történelmi jelentőségű féladatról, de hozzá szeretném tenni, hegy a programnyilatkozat elfogadásával nem nvitunk úi korszakot a szocializmus építésének történetében. Az úi programnyilatkozat elfogadását éppen az teszi lehetővé, hogy a szocializmus alapjainak lerakása és megszilárdítása után már megkezdtük ezt a munkát, már rajta vagyunk a új úton, látjuk a célt, s fő vonásaiban azt is tudjuk, hogyan érhetjük azt el. Ezután az előadó arról beszélt, hogy a fejlett szocialista társadalom nemcsak az utókornak, hanem már a mi nemzedékünknek is épül. Majd így folytatta: A felszólaló elvtársak beszéltek arról is, hogy a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok reálisak. Én is biztos vagyok abban, hogy ez így van. Mi teszi reálissá, elérhetővé céljainkat? Nemcsak gazdasági lehetőségeink pontos felmérése — bár kétségtelen, hogy erre is szükség van. Céljainkat mindenekelőtt az teszi reálissá, hogy kongresszusunkon távlati céljainkat illetően is megmutatkozott pártunk egysége. Ezt az egységet ápolni, fejleszteni, naponta újrateremteni állandó kötelességünk. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy meg tudjuk győzni programunk helyességéről egész népünket. Ez a mi programunk végrehajtásának aranynál is értékesebb fedezete. A fejlett szocialista társadalom építése ma az MSZMP programja. Holnap, a közeli jövőben, minden bizonnyal egész népünk programja lesz. A fejlett szocialista társadalom építése azonban nemcsak magyar ügy, a fejlett szocialista társadalom nemcsak Magyarországon épül. Joggal hangsúlyozta Brezsnyev elv- társ kongresszusunkon a testvérpártok kollektív erőfeszítéseinek, közös tapasztalatainak jelentőségét. Az előadó a programnyilatkozat elkészítésének külső körülményeiről beszélt, majd beszédét így fejezte be: — Természetesen programot akkor is készítenénk, ha az utóbbi években nem mélyült volna el a kapitalizmus általános válsága. A mai helyzetben azonban program- nyilatkozatunknak fontos szerepe lehet a kapitalizmus és a szocializmus között folyó ideológiai harcban is. Programnyilatkozatunk egyike azoknak a válaszoknak, amelyeket a szocialista világ ad korunk nagy kérdéseire. További válaszunk az lesz, hogy nemcsak megtervezzük, hanem el is végezzük a fejlett szocialista társadalom felépítésének hatalmas munkáját. E gondolatok jegyében kérem a tisztelt kongresszust, hogy a szerkesztő bizottság jelentését vegye tudomásul, és a bizottság nevében is javaslom, hogy a Központi Bizottság által beterjesztett programnyilatkozatot fogadja el. Kállai Gyula a kongresz- szus küldötteinek nevében megköszönte a két szerkesztő bizottság elnökének és tagjainak munkáját; ezzel a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolói fölötti együttes vita véget ért. Az elnök bejelentette, hogy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke nem kíván élni a válaszadás jogával, majd felkérte Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a vitazáró megtartására. Kádár János hosszan tartó,' nagy tapssal fogadott vitazárója után az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a határozathozatal következik. Határozathozatal Először a Központi Bizottság beszámolója fölött szavazott a kongresszus. Az elnök megállapította: a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a Központi Bizottság beszámolóját és Kádár elvtárs vitazáróját egyhangúlag elfogadta. Ezután az MSZMP programnyilatkozatáról határozott a kongresszus: az MSZMP beterjesztett programnyilatkozatát a módosításokkal — amelyeket Óvári Miklós terjesztett elő — egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a szervezeti szabályzat módosításáról szavaztak a küldöttek, s azt egyhangúlag elfogadták. Ezután a határozati javaslatról szavaztatott az elnöklő Kállai Gyula: a kongresszus a határozati javaslatot — a Győri Imre által beterjesztett módosításokkal — egyhangúlag elfogadta. Végül ugyancsak egyhangúlag fogadta el a kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Ezzel a kongresszus befejezte pénteki ülését, ma reggel 9 órakor zárt üléssel folytatja munkáját. (MTI) Edward Gierek és Erich Honecker elutazott Budapestről Pénteken elutazott hazánkból Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki részt vett pártunk XI. kongresszusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Biszku Béla és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Budapesti. Pártbizottság első titkára, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Németi József, hazánk varsói nagykövete. továbbá a lengyel párt/külcíöttség tagjai, köztü'K Stefan J edrychowski, a központi bizottság tagja, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A lengyel pártdelegáció vezetését Józef Pinkowski. a LEMP Központi Bizottságának titkára vette át. *** 1 Pénteken elutazott hazánk! ból Erich Honecker, a Nem« j Szocialista Egységpárt Köz ponti Bizottságának első titka ra, aki részt vett az MSZM: XI. kongresszusán. Búcsúztatására a Ferihegi repülőtéren megjelentek: Bist ku Béla, az MSZMP Politik; Bizottságának tagja, a - Köz ponti Bizottság titkára, Katón Imre, az MSZMP KB tagja, Budapesti Pártbizottság els titkára, dr. Berecz János, a MSZMP KB külügyi osztálya nak vezetője, Szépvölgyi Zol tán, a fővárosi tanács elnöki dr. Szűrös Mátyás, a KB kül ügyi osztályának helyettes ve zetője, Gyenes András, hazán berlini nagykövete, valamir az NSZEP küldöttségének tag jai, és Georg Folk, az ND1 budapesti nagykövetség tana c§osa. Az NSZEP kongresszusi kül döttségének vezetését Her mann Axen, a politikai bízott ság tagja, a központi bízott ság titkára vette át.
