Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-12 / 60. szám
í Párizsi divat Kitol tanulta a gyermek? Modern mintás ingblúz — nagyon vékony, A mell alatt rugalmas jerseyböl — fekete és fehér szín- nyakkivágását összeállításban. (Tessék megfigyelni a divatos kiegészítő kellékeket is!) A biztosan közelgő jó időt mindenki szeretné előbbre hozni, talán ezért is veszik szívesen a nők már a téli hónapokban s főleg március elején a tavaszi—nyári divattájékoztatót. Nos, a párizsi divat ezen a tavaszon is sokféle újdonsággal szolgál. A tervezők szerint az idén rendkívül közkedvelt lesz a blúz. Főleg szoknyával viselik majd. (Ez nemcsak kényelmes, hanem célszerű is.) Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy színben, formában és anyagában feltétlenül harmonikusan kell összeállítani a szoknya—blúz együttest. A különböző kiegé- szitő kellékekkel ezt aztán változatossá is tehetjük. vágott selyemzsorzsett blúz virágcsipke-rátét díszíti. A gyermekélelmezés gondja ISKOLÁS KORÚ gyermekeket nevelő anyák a kereskedelem és az élelmezésügy szakembereinek részvételével vitatta meg, a Magyar Nők Országos Tanácsa a gyermekélelmezés jelenlegi helyzetét. A tanácskozás beszámolójából kiderült, hogy 45 ezer gyermeket tudnak fölvenni bölcsődébe, s ez a bölcsőiés korú gyerihekek 10—12 százaléka. Ennél a tényleges ellátottság nagyobb — ha a gyermekgondozási segélyen otthon maradó mamákat is figyelembe vesszük —, mintegy 70 százalék. Az óvodai korosztálynál a fölvett gyermekek száma 62—66 százalék. Jóval* kedvezőtlenebb viszont az általános iskolások ellatasa: országos átlagban 21 százalék. A dolgozó szülőknek ezért minden évben visszatérő gondja nemcsak a gyermekek domány korszerű anyagnprmáit, iskolaigazgatók panaszkodtak az »-objektiv« nehézségekről, a diákok étkeztetésére alkalmas melegítőkony- ! hák, mosogatók hiányáról stb. l Magyarországon jelenleg csak egyetlen speciális gyerI 1 mekélelmezési vállalat működik — Budapesten. A többi között ez a magyarázata, hogy a fővárosban sokkal meg- j nyugtatóbb a helyzet, mint I vidéken. A hozzászólók pana- i szaiból, javaslataiból az is ki- [ derül, hogy csupán központi intézkedésekkel, az Országos | Műszaki Fejlesztési Bizottság már elkészült tanulmányter- I vével az ötéves terv során nem oldódik meg minden. | Különösen nem mindenütt es nem egyszerre, minden városban, nagyközségben és községben. Az illetékeseknek — a legkisebb falusi iskolától a nagyvárosi iskolakombinátokig — helyben kell keresniük A kék- és fehérvirág-mintás ingblúz úgynevezett -fátyol imprimévászonból«. Az enyhén szélesedő szoknya takarja a térdet és elöl végig cipzáras. Kovács Mária Egy gyermek sem születik úgy, hogy -hazudós«. A hazudozásra a példát rendszerint a környezetében élő felnőttektől kapja, akik maguk sem tudják, hogy milyen rosszra tanítják a gyermeket, amikor valamit letagadnak előtte, másképpen mondanak el, mint ahogyan történt, vagy pedig egyszerűen -csak« hazudnak. Nézzünk meg néhány példát! Vasárnap van. A család a konyhában ebédel. Az ablak előtt elhalad a szomszédasz- szony új, nagy mintás ruhájában. Az édesanya megjegyzi: -Már megint milyen ízléstelen rongy van a Füredi- nén!« A gyermek hallja, de hallja a folytatást is, mert később átjön az asszon^ és kérdezve lép be a konyhába: -Mit szóltok az új ruhámhoz?« — -Csodás, ízléses minta, nagyon jól áll neked!« Zsuzsi közbevág: -Anyu, te most hazudsz!« És máris csattan a pofon, ami elhallgattatja a gyermeket, csorbát ejt az igazságérzetén, és gondolkodóba ejti: igazat kell-e i egyáltalán mondani az em- j bernek, ha más a véleménye vagy jobb hazudni, hiszen az édesanyja is azt tette. Máskor meg ott hibázik a szülő, hogy cinkosává teszi a gyermeket — -elhallgatás« ügyben. A kicsi látta, hogy eltört a szép vizeskancsó, anyuka ejtette ki a kezéből. -Nem mondjuk meg apunak!« — így az anya. -Ugye, te okos kislány vagy, nem árulod el? Veszünk majd helyette titokban másikat« Jóllehet a tapintat, a munkából fáradtan hazaérkező férj kímélése vezeti az édesanyát, mégsem bocsátható meg, amit tesz. Legközelebb igazságtalanul ad szidást, esetleg verést is a gyermeknek, ha nem mondja meg, hogy eltört vagy elvesztett valamit, hiszen az elhallgatásra az édesanyjától kapott példát Az I—II. osztályosok az első keresztkérdésre elárulják szüleiket Túl szép a rajz. Először megkísérli határozottan állítani, hogy önálló a munkája. A tanító néni kételkedésére aztán megtörik és bevallja: -Apukám segített, de azt mondta, tagadjam le«. (Még elgondolni is rossz, hogy milyen súlyos hibát követett el az édesapa!) Gyakran kap tanácsot egy- j egy gyermek a szülőtől radírozás, lapkitépés letagadására. j Rendszerint hazugsággal -felvértezve« érkeznek a későn- jövők. Nagyon, nagyon kevés | gyermek állított be azzal hozzám, hogy -Ne tessék haragudni, elaludtunk.« -Nem hallottuk meg az ébresztőórát!« — pedig rendszerint ez a késés valódi oka. A legkülönfélébb dolgokkal mentették magukat, amelyekről többször kiderült, hogy -anyukám mondta, hogy ezt mondjam«. Ilyenek: vérzett az orrom, hánytam, tejért kellett menni, szálka ment a kezembe stb. (Természetesen előfordul valóban egy orrvérzés, hányás is.) Sokszor találkozunk nagyokat mondó gyermekkel. Volt többek között egy olyan kis tanítványom, aki azt állította, hogy neki ezer mesekönyve van és ő azt mind elolvasta. Hiába mondtam a nyolcéves fiúcskának, hogy ezer az nagyon sok (100-ig tanultunk akkor számolni!), ő csak állította, hogy márpedig neki annyi könyve van... Az elsők között látogattam meg ezt a családot. Andris tudta, hogy jövök. Elém szaladt az előszobába, először utamat akarta állni, azután két karjával a nyakamba csimpaszkodott és a fülembe súgta: -Nem igaz, hogy ezer mesekönyvem van. Csak kilenc van, de azokat mind elolvastam!« Elmondtam néki ott mindjárt, hogy én tudtam, hogy neki nincs ezer mesekönyve, csak nem akartam megszégyeníteni a társai előtt. Megmagyaráztam neki: ha a társai rájönnek, hogy nagyokat mond, akkor azt sem hiszik majd el, ha igazat állít... . Hosszasan beszélgettem az édesanyjával is. Sajnos, ő is nagyokat mondogatott. Ilyeneket: -Mi mindig a legdrágább ruhát és játékot vesszük Andrisnak! Megtehetjük. Igazán jól keres az apja« stb. Megbeszéltük ugyan, hogy közös erővel leszoktatjuk a gyermeket a nagyokat mondásról, mégis úgy éreztem: nem a legjobb szövetségessel társulok, hiszen a gyermek rossz példát kap az édesanyjától. — Kitől tanulta? — teszik föl a szülők méltatlankodva a kérdést. Gyakran kétségbeesve és önmaguknak is. Kitől? Kérdezhetjük valóban gyakran önmagunktól. Írásom zöme negatív eseteket idéz — olyanokat, hogy mit és hogyan ne tegyünk. Gondoljunk ezekre is, amikor arról esik szó, hogyan és milyen módszerekkel nevelhetjük őszinteségre a gyermeket! Dr. G. K.-né OTTHON CSALÁD A len reneszánsza Ha szép virágot akarunk Az orgona metszése Napjainkban, a műanyagok térhódításának korában jól állja a versenyt a természetes szálakból készült textília is. Köztük az egyik legnépszerűbb, a nedvszívó tulajdonságában páratlan len. Készítenek belőle ágyneműt, abroszt, ruhaanyagot, lakástextíliát. Ruhaszövettől függönyanyagig, nyugágy vászontól tűzoltótömlőig,' szabó- és kárpitosipari kelléktől a ponyváig seregnyi holmit alakít ki lenből, illetve szintetikus szállal kevert lenből a magyar ipar. E textíliák most reneszánszukat élük. Az már napjaink vívmánya, hogy a lent is — mint más természetes szálat, például a pamutot vagy a gyapjút — gyakran -ötvözik« különféle szintetikával. Például a lenpoliészter nagyszerű párosítás: a természetes szál nedvszívó tulajdonságát, kellemes tapintását egyesítik a szinteti- I kakra jellemző tartóssággal, i Ilyen összetételű anyagból készül egyebek mellett az 197*es szegedi vásár nagydíjasa, a Szemperlen fantázianevű, nagy sikerű, filmnyomott női ruhaanyag, amely az őszi BNV-« ugyancsak elvitte a pálmát Szintén a mai kor fejlett technikájának gyümölcse a len úgynevezett nemei tó készítése. A gyártók a kelmét lángállóvá, vízlepergetővé, szenny* taszítóvá, kevésbé vagy egyáltalán nem gyűrődövé tadják tenni. Mit teefl taúnnnk e kelmék rendben tartásáról? A tiszta lenárukat bármilyen mosószerrel moshatjuk, a fehéreket kifőzhetjük, fehéríthetjük. A szintetikával kevert anyagok legjobb tisztítószere s »szintetikus- feliratú mosópor. Ha a lenfonal »gyapjúval -ötvözött«, az anyagot kizárólag semleges vegyhatású mosószerrel tisztítsuk, mert ellenkező esetben kedvelt textíliánk tönkremegy. Cs. B. J. Az első fecskék Tavaszi blúzok Elhibázott példamutatás étkeztetésének, ebédeltetésének megoldása, de az iskolások napköziben tartása is. Jó ebéd és gondos felügyelet — ez a szülők kívánsága, s ennek az oktatási intézmé- j nyék még nem tudnak kielé- gítően eleget tenni. A középiskolás tanulóknál J valamivel jobb a helyzet: a diákoknak több mint a fele | — 54 százalék — részesül az iskolákban, kollégiumokban közétkeztetésben. A szakmunkástanulók ebédeltetése — részben a munkahelyeken, részben pedig a tanulóinté- j zetekben — meg van oldva. ! A Magyar Nők Országos I Tanácsa által összehívott j egyeztető, elmélkedő, vitat- j kozó ankéton háziasszonyok mondták meg véleményüket : a belkereskedelem illetéke- j seinek, élelmezési szakembe- i rek idézték a táplálkozástu-1 Somogyi Néplap o megoldás módjait: hol és mit lehet tenni okosan, öntevékenyen cselekedni a gyermekélelmezés fejlesztéséért. HÍVJA ÖSSZE például a helyi tanács a vendéglők és szövetkezeti vezetők fórumát, az iskolaigazgatókat, a szülői munkaközösséget, a társadalmi szervek és mozgalmak képviselőit. Vizsgálják meg közösen, hogyan lehet ízletesen megfőzni, a legegyszerűbben szállítani és tálalni — esetleg négyórás munkát vállaló nők bevonásával — a jó ízű ebédét az iskolákban. Mindez nem ördöngösség, nem kellene hozzá sehol sem százezres vagy milliós beruházások, hiszen mindent a helyszínen, az iskolához legközelebb kell és lehet megoldani. Több száz községi iskola, rugalmas pénzügyi intézkedésekkel, a helyi tanács és a szövetkezetek segítségével ezt a feladatot már megoldotta. I. A. Egyik legkedveltebb kertí | virágunk az orgona. És nem- ; csak azért, mert a május, az igazi tavasz szimbóluma. Szimpla és telt virágú, fehér j és lila különböző árnyalatai- j I ban nyíló virágai pompás di- j szei a kertnek, s kellemes il- j latával az egész környezetét elárasztja. Alig van olyan kér- j j tes ház, ahol ne volna néhány ! orgonabokor, fa, de sok he- [ lyen alkalmazzák virágzó élő- I j sövényeknek és nyírott sövé- j ! nyéknek is. Vannak, akik ma-! ! gük szemzik, honosítják meg kertjükben a különféle, szép ' színű — rövidebb vagy hosz- I szabb virágú — változatait. ! Sajnos, a legtöbben csak elültetik, azután sorsukra hagyják a bokrokat, ápolásukra és ; metszésükre már nem gondol- ' : nak. Pedig különleges gondot I kell rá fordítani akkor ris, ha csak saját gyönyörűségünkre neveljük. A metszést már a szemzést követő évben el kell kezdeni, mert csak úgy tudunk nevelni formás bokrot. Metszés nélkül sűrűn hozza a villás (V-betű formájú) elágazásait, amelynek * a közepén helyezkedik el a vi- j rág., Elsűrűsödik, a virágszá- I rak rövidek, a virágfejek egy- I 1 ne apróbbak lesznek. 1 Ültetés után a vesszőket rö- J vidre, 3—4 fejlett rügypárra [ metsszük vissza. A vissza nem ! vágott vagy túl hosszúra hagyott vesszők rügyeibe sok, de rövid hajtás fejlődik. A második évben se engedjük virágozni a bokrokat, ezért tavasz - szal 3—4 rügyes csapokra vág- j juk vissza! Amikor a friss haj- I tások 10—15 cm hosszúak, ! hajtásválogatással segítjük elő j a vázágak fejlődését. A harmadik évtől a megfelelően gondozott bokrok már rendszeresen virágoznak. Ter- j mészetesen ezzel nem fejez- j he tjük be a bokrok gondozá- | sát. Kezdettől fogva egyik legfontosabb teendő az előtörő j vadhajtások eltávolítása. (So- ha se a talaj felszínén vágjuk vissza, hanem tőből távolítsuk el!) ' , | Elvirágzás után vágjuk visz- \ sza a növényeket. így a követ- i kező tavaszon ismét teljes és szép virágokat hoznak. Ha a j virágfejeket nyáron át rajta j hagyjuk és csak tavasszal metsszük vissza a vesszőket, mivel a végálló rügyekből virágzik, csak a következő tavaszon kapunk virágot. f. B.-Megjöttek az első fecskék« — ezt a mondást gyakran hallani, természetesen csak átvitt értelemben. Mert ezzel tulajdonképpen a- madárvonulásra szoktak utalni, arra, hogy fecskéink sok ezer kilométernyi út után minden tavasszal visszatérnek. A mondást azonban nem szabad úgy értelmezni, mintha a fecskék egyúttal j az első érkezők volnának. Nem bizony, mert amikor a füsti és j molnárfecskék március végén, J április elején megérkeznek a költőhelyekre, már javában zajlik a madárélet. Az első érkezők rendszerint I a seregélyek. Olyan korán jön- j nek, hogy néha úgy látszik, 1 mintha el se mentek volna tőlünk. És ez gyakran így is j van, mert különösen enyhe ! teleken mindig akadnak átte- lelők, olyan eszakabbi példá- I nyok, melyeknek már a mi i időjárásunk is nagyon megfelelő a téli hónapokra. A tavasz másik hírnöke a mezei pacsirta, mely néha már február utolsó napjaiban megérkezik. Kevéssé ismert, de szintén az elsők között érkező madár a cigány-csaláncsúcs. Március közepe felé a réteken, a fűzfák csúcsán, villanyvezetéken vagy valami őszről maradt száraz kóró hegyén üldögélő, l fekete fejű, rozsdás mellű ma- I dárka. Jellegzetes »eset-eset« I hangjával és rövid, kellemes énekével jelzi hazaérkeztét. Ugyancsak a nedves tavaszi réteken, de nem a fákon, hanem bent a bokrok mélyén bujkálnak a vonuló vörösbegyek előőrsei. Néhány hét múlva már minden bckorb.uj kettő-három is ugrál belőlük. S. E. Sonkalé-leves A megfőtt sonka (vagy füstölthús) levébe annyi vizet öntünk, hogy ne legyen sós a levesünk. Felforraljuk, egy evőkanál Vegetával ízesítjük. Két deci tejfölt elhabarunk egy kevés liszttel, beleöntjük a levesbe és még egyszer felforraljuk. Levesszük a tűzről, ízlés szerint savanyítjuk citromlével. Pirított kenyérkoe- kakkal tálaljuk.
