Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
ben jelenleg 63 százalékkal több a szakmunkák «át UW-beBL Négy *r alatt t«l nnk- nawntetát képestek ki Somogybán, de további erófcseftéeeket kell tenni. A mezőgazdaság halmozott termelési értékéi 1975—1980 között mintegy 16—17 százalékkal kell növelni. Ezt a növénytermesztésben a racionális földhasználat megvalósításával, a termelési rendszerek kiterjesztésével, a vetésszerkezet adottságokhoz és piaci igényekhez való igazításával, intenzív műtrágya és növényvédő szer felhasználásával, talaj- javítással és az ösztönzés fejlesztésével lehet elérni. Az állattenyésztés termelésének 12—14 százalékos növekedése érdekében az állomány termelőképességének, a termelés gazdaságosságának javítására kell törekedni. A szarvasmarha-tenyésztésben 1980-ra el kell érni az 54—55 000-es tehénlétszámot, ezért a nagyüzemi állomány 34—35 százalékos növekedésével kell számolni. A sertéshústermelést elsősorban az állomány termelésének javításával kell jelentősen növelni. A tervezett kocaállomány 15— 17 százalékos növelése mindenekelőtt a termelőszövetkezeti Szektorban valósul meg. Cél a szakosított telepek lehetőségének maximális kihasználása, a hagyományos telepek teljes termelése. Növelni kell a malacszaporulatot, csökkenteni az elhullást, rövidíteni a hizlalási időt. Az V. ötéves terv idején nagy figyelmet kell fordítani az üzemen belüli további szakosodásra, a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációra, az ágazati rendszergazdák és üzemek hatékonyabb együttműködésére. Csak korszerű, gazdaságos, a jövő igényeinek és a rendeltetésének megfelelő — lehetőleg olcsóbb —, területileg is jól elhelyezett beruházásokat szabad megvalósítani. Az egyesült termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítására nagy gondot kell fordítani. Elő kell segíteni a további szakosodást, a termelési rendszerek alkalmazását és a vezetés magasabb szintre emelését. Helyes arányokat kell kialakítani a felhalmozás és a jövedelemfelhasználás között. Az együttműködés lehetőségeinek kialakítását az anyagi érdekeltség megteremtésével is ösztönözni kell. A nagyüzemek fejlesztése mellett ezután is nagy gondot kell fordítani a háztáji és a kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek hasznosítására. A termelés szakosodása, a hatékonyság növekedése megköveteli a vezetés színvonalának növelését, a szakemberek, szakmunkások számának emelését, azok továbbképzését. Ezt csak következetes személyzeti és kádermunkával lehet megvalósítani. A tanácsok és h területi tsz-szövetségek adjanak ehhez segítséget. Tovább kell növelni a felső- és középfokú végzettségű szakemberek számát. Külön figyelmet kell fordítani a gépész, az energetikus, a közgazdász és a számviteli szakemberek számának növeléseié. Javítani kell az állami felügyelet és a belső ellenőrzés színvonalát. Nagyobb gondot kell fordítani a szövetkezeti tulajdon védelmére. Beruházások A IV. ötéves terv megyei beruházási előirányzata az előző tervidőszaknak másfélszerese: 15 milliárd forint. Ezt várhatóan 700 millió forinttal túlteljesítjük. A saját alapok mellett az ipar-, a szolgáltatásfejlesztési, a mezőgazdasági és a vízügyi alapok és hitelek igénybevételére a tervezettnél nagyobb összegben került sor. A tanácsok tervezett bevételüket a keretátvételekkel együtt 205 millió forinttal teljesítik túl. A lehetőségeket csökkentették e i beruházásokkal összefüggő intézkedések, melyek az üdülő- és irodaház-építkezés korlátozására, a 20 és 40 százalékos letéti rendszerre vonatkoztak. A beruházások millió forintban: megoszlása és teljesítése IV. ötéves terv tervezett várható Ipar 2983 2300 Mezögazdasag 3466 4000 Építőipar 524 \ 600 Közlekedés 1619 1300 Kereskedelem 759 800 Kommunális 3385 3700 Egyéb 2490 3000 összesen: 14 967 15 700 A TV. ötéves tervben 3 milliárd forint az ipari beruházásokra előirányzott összeg. Ebből az elmúlt négy évben 1,9 milliárd forintot valósítottunk meg, ami 63 százalékos teljesítésnek felel meg. Az 1971/72-ben kialakult beruházási feszültség következtében a vállalatok egy része lassította a fejlesztési ütemet. Egyes beruházások pénzügyi hitel- és előkészítési nehézségek, a kivitelezési termelőképesség elégtelensége vagy más feltételek hiánya miatt elhúzódtak (nyomda, Mechanikai Művek, Kaposvári Bútoripari Vállalat, Chemical), vagy később valósulnak meg (a kaposvári nagymalom rekonstrukciója, a húskombinát sonkaüzeme, a kaposvári új téglagyár). 1974-ben az ipari beruházások üteme fokozódott, de az eredeti célkitűzéstől kb. 20 százalékos lemaradás várható. A terv időszakára a mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 3.4 milliárd forint beruházást irányoztak elő. Ezt várhatóan 1975 végére mintegy 15 százalékkal túlteljesítik. Befejeződött 13 sertés és 18 szarvasmarha szakosított telep építésé. Itt tartják a nagyüzemi sertésállomány 43, a szarvasmarha-állomány 35 százalékát. Jelenleg 15 szarvasmaihatelep épül, és tovább folytatódik a szakosított telepek korszerűsítése, a régi épületek átalakítása. A gépek helyett mindinkább géprendszerek, célgépsorok végzik a munkát. A gépesítés fejlesztésére fordított anyagi eszközök aránya az összberuházáson belül megnőtt. E gépsorok beszerzése tette lehetővé, hogy 14 üzem a burgonya, 40 üzem a kukorica, 9 üzem a szója, 24 üzem egyéb termelési rendszerekhez csatlakozzon. 1971-től 1974 végéig 358 millió forint értékű talajjavító munkát végeztek el, túlteljesítve a IV. ötéves terv célkitűzéseit. A termelő és nem termelő ágazatok egyre magasabb fokon igénylik az infrastruktúra fejlesztését. Ennek többsége a megye településeinek egy részére irányul. Erőteljesen fejlődik a főúthálózat: a bekötőútprogramot a megyében is teljesítjük. Felújítás alatt van a járműpark. A vasút vonalainak korszerűsítése folyik, de a vasútállomások — a kaposvári és a siófoki csomópont — átépítése elmaradt. A lakások, a közintézmények és a kereskedelmi egységek sora épül. de hosszú átfutási idővel és minőségi kifogásokkal. A szakértelem, > a felkészültség hiányosságai, a felelősségtől való félelem miatt nem sikerült kellően megszervezni a beruházási folyamatot. A beruházók nem fogalmazták meg világosan a programokat, döntéseik késtek. Gyakran olyan előkészítési feladatokat is magukra vállaltak, amelyekhez nem Volt felkészültségük. A beruházások lebonyolítását végző szervezetek nem tudták kielégíteni a beruházási igényeket. A tervezők gyakran hibás terveket adtak. A kivitelezők nem tartották be a határidőket, a vállalkozáspolitikájuk, szervezettségük nem volt megfelelő, és hiányzott a vezetői jártasság is. Ezek miatt a beruházások átfutási ideje nem csökkent, s ez szerepet játszott egyes beruházások költségemelkedésében is. Az V. ötéves terv beruházáspolitikájának kialakításánál erősíteni kell azokat a vonásokat, amelyek elősegítik az arányos fejlődést, a gazdasági szerkezet korszerűsítését. Növelni kell az ipar részarányát, a mező- gazdaságban a korszerű nagyüzemi feltételek kialakítását, a kommunális és ellátó ágazatok fejlesztését. Biztosítani kell a termelőerők arányos területi elhelyezését és összhangját a településhálózat-fejlesztési célkitűzésekkel. Csökkenteni kell a beruházások átfutási idejét, és megteremteni a személyi és szervezeti kereteket a növekvő feladatokhoz. Üzem- és munkaszervezés A politikai és állami szervek 1971—1972- ben megjelent határozatai nyomán megélénkült az üzem- és munkaszervezési tevékenység. Az első két évben a témával a politikai,ők. a társadalmi szervezetek .foglalkoztak a legtöbbet. Áz ágazati és a nagyvállalati vezetés intézkedési terve is későn készült el: 'A pártszervezetek nem mindenütt tudták meghatározni a gazdasági vezetőkre és a társadalmi szervezetekre háruló, a helyi sajátosságokkal, adottságokkal összhangban álló követelményeket. A szervezésfejlesztési tervek többsége ész- szerűsítési, operatív terv. Egy részük csak általános, elvi feladatokat fogalmazott meg, más részük viszont apró feladatok tömeget tartalmazza, és túlméretezett. Az üzem- és munkaszervezés alapvetően a vállalatvezetés feladata, de folyamatos politikai támogatást igényel. A pártszervezete* nevelő, mozgósító munkával nyerjék meg az ügynek a vezetőket, a munkásokat, a dolgozókat és az üzem- és munkaszervezésben jártas szakembereket. Magyarázzák meg e munka politikai fontosságát és a termelés gazdaságosságát javító hatását. Kezdeményezzék a gazdálkodás hatékonyságának növelését elősegítő komplex és ésszerű takarékossági tervek kidolgozását. Ezek középpontjába a célszerű energia- és nyersanyagtermelést, -felhasználást kell állítani. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelési szerkezet korszerűsítésére, a termékek minőségének javítására, a munkaidőalap kihasználására, az állóeszköz-gazdálkodás és a beruházás hatékonyságának javítására. A párt- és tömegszervezetek érjék el, hogy a takarékosság váljék társadalmi üggyé. A területi és vállalati tervek végrehajtása során érvényesítsék a takarékossági szempontokat, és mozgósítsák a szocialista munkaversenyben és az újítómozgalomban résztvevőket. Üzemi és szövetkezeti demokrácia Az üzemi demokrácia formájában és tartalmában sokoldalúbbá vált. A közösségek egyre jobban beleszólhatnak a vállalati döntésekbe. Működnek az üzemi demokrácia közvetlen és közvetett fórumai. Hatékonyságuk azonban nem egyforma. A szocialista brigádok és brigádvezetők értekezletei, a csoportos beszélgetések szerepe nőtt. Ezzei szemben a termelési tanácskozások vesztettek korábbi jelentőségükből. A gazdasági vezetők mindjobban elegei tesznek az üzemi demokrácia követelményeinek. Az egyszemélyi vezetés és az üzemi demokrácia dialektikus kölcsönhatását azonban még nem mindenhol ismerték fel. A ■pártszervek és -szervezetek többsége rendszeresen segíti a társadalmi szerveket az üze mi demokrácia szélesítésében. Fejlesztésé* azonban nehezíti, hogy sok helyen nem támasztanak megfelelő követelményeket a gazdasági vezetőkkel szemben. Az üzemi demokrácia érvényesülésében alapvetően kedvező irányzat tapasztalható. A fejlődé* mértéke azonban — különösen a szocialista demokrácia többi eleméhez viszonyítva — nem kielégítő. A hangsúlyt a tudati nevelő és felvilágosító munkára kell helyezni. A munkásokban ki kell alakítani az üzemi demokráciából fakadó jogok gyakorlásának igényét. Tudatosítani kell azt is, hogy az üzemi demokrácia kötelezettségeket is jelent. Az állami tulajdon további erősítése hozzájárul az üzemi demokrácia érvényesítéséhez. Az állami tulajdont gyarapítani kell, hiszen ez a munkásosztály vezető szerepéből eredő hatalmi kérdés, politikai igény. Arra kell törekedni, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon között erősödjön az együttműködés. A dolgozók tulajdonosi érzésének fokozásához szükséges, hogy a meglévő szervezeti kereteken belül, központi segítséggel növekedjék a nagyvállalati gyárak, gyáregységek és telepek önállósága. A szövetkezeti földtulajdon fejlődése (40 %) elősegítette, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az önkormányzat egyidejű fejlődésével vállalati formává válhatott. Folytatódott a területi és ágazati összevonás. gyarapodott mindhárom ágazat szövetkezeteinek közös vagyona. Javultak a működés és a gazdálkodás feltételei, hatékonyabbá vált a termelés. Az előrehaladás megköveteli a szövetkezeti tulajdon további erősítését, a szövetkezetek egymás közötti és az állami vállalatokkal való szerződéses viszonyának fejlesztését. A szövetkezeti törvény szellemében fejlődött a szövetkezeti demokrácia, javult a tagság tájékoztatása, a közös ügyekbe való bevonása. A fizetett szabadság, a nyugdíjazásban és egyéb juttatásban beállt változás — különösen a mezőgazdasági szövetkezetekben — kedvező hangulatot váltott ki. Ellentmondás van viszont a nyugdíjas tagság és a fiatalok érdekei között. Az állami gazdaságok dolgozóinak havi átlagbére 1974-ben 2400 forint volt, 17,5 százalékkal több, mint 1970-ben. A termelőszövetkezeti dolgozók részesedésének és keresetének egyhavi átlaga 1974-ben 2120 forint volt, ez 32 százalékkal több, mint a négy év előtti. Az átlagok között nagy az eltérés. Megkülönböztető hatásuk van a különféle mellék- és kiegészítő jövedelmeknek, s a háztáji gazdaságokból eredő bevételeknek is. Ezért még nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a szövetkezeti tagoknál gyorsabb ütemben növekedjenek a közösből származó jövedelmek. A lakosság életszínvonalát befolyásolja az árszínvonal alakulása. Az évi növekedés a tervezett szinten maradt. A termelői árak alakulásából következő fogyasztási áremelést megértették és elfogadták az emberek. Megnyugtatta őket, hogy az alapvető élelmiszerek ára nem változott. A munkaidő-csökkentés eddig 32 ezer dolgozót érintett a megyében. Megkezdődött az áttérés a rövidített munkaidőre, többek között az oktatási, á kulturális, az egészségügyi és a szolgáltatási ágazatokban, valamint az állami gazdaságokban is. A rövidített munkaidő bevezetését a vállalatok és az intézmények általában megfelelő szervezési intézkedésekkel alapozták meg. A feltételek megteremtése a kereskedelmi szerveknek okozta a legtöbb gondot. A takarékbetét-állomány 76 százalékkal növekedett, és megközelíti a 2 milliárd forintot. A lakossági fogyasztás szerkezete változott. Az élelmezési és a ruházati kiadások aránya csökkent, többet költöttek tartós fogyasztási cikkekre és lakásra. Kulturáltabbá váltak a munka feltételei, csökkent a nehéz fizikai munka és a mezőgazdasági munka idényszerűsége. Szociálpolitika Az önkormányzati jelleg erősödését elősegítő bizottságok tevékenysége javult a megye valamennyi szövetkezetében. Ezzel együtt a vezetőségek összetétele, a vezetés színvonala is. Közöttük egyre több a fiatal és a nő. Az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. A X. pártkongresszus és a szövetkezeti kongresszusok után a szövetségi munka tartalma és módszere is változott, jobban megfelel a megye gazdasági és szövetkezetpolitikai céljainak. A szövetségek tevékenysége általában megfelelt a követelményeknek. Törekedniük kell a három szövetkezeti ágazat együttműködésének, az ellenőrző (felügyelő) bizottságok munkájának és az ellenőrzésnek a javítására. Az ipari szövetkezeteknek elsősorban a 'javító-szolgáltató tevékenység korszerűsítésén és bővítésén kell fáradozniuk. A fogyasztási szövetkezetek fontos feladata a lakosság áruellátásának magasabb, szintű biztosítása. A kis településeken az alapvető cikkekből, a nagyobb településeken pedig az ipari és a tartós fogyasztási cikkekből kell javítani a választékot. Törekedjenek a munkás fogyasztási szövetkezetek további fejlesztésére. Fordítsanak gondot a termeltetésre és a felvásárlásra. A takarékszövetkezetek segítségével jobban ki kell használni a kistermelői, háztáji gazdaságok fejlesztéséhez szükséges kölcsönlehetőségeket. Tovább kell fejleszteni a lakás-, a garázs- és az üdülőszövetkezeteket, gyorsítani kell az építkezések befejezését. A szövetkezetek pártszervei és testületéi foglalkozzanak folyamatosan a mozgalom társadalmi, gazdasági kérdéseivel, s az eddiginél többet törődjenek a nők és a fiatalok bevonásával a vezetésbe. Rendszeresen foglalkozzanak politikai és szakmai továbbképzésükkel, vezetésre való felkészítésükkel. A lakosság életszínvonala Somogy lakosságának életszínvonala a X. kongresszus és az 1970. évi pártértekezlet célkitűzéseinek megfelelően fejlődött, az élet- körülmények javultak. A foglalkoztatottak száma nőtt, a jövedelmi viszonyok kedvezőbbé váltak. A szociális, a kommunális, a kulturális és az egészségügyi ellátás tovább javult. Néhány körzet kivételével megszűntek az alapvető foglalkoztatási gondok. Az aktivizálható munkaerő csökkent, nagy része elaprózott, jobbára kisebb településeken található. A foglalkoztatottság a nem mezőgazda- sági ágazatokban nőtt, a mezőgazdaságban csökkent. A foglalkoztatottság területi megoszlása javult. Nőtt az iparban foglalkoztatott nők aránya. A megye lakosságának munkaviszonyhoz, tagsági viszonyhoz fűződő pénzbevételei négy év alatt 28—30 százalékkal növekedtek. A fejlődést a szocialista szektorban foglalkoztatottak számának 3 százalékos, az átlagkeresetek 26 százalékos és a pénzbeli társadalmi juttatások összegének 75 százalékos növekedése segítette elő. A pénzbeli társadalmi juttatások aránya növekvő irányt mutat. A munkások és az alkalmazottak keresetének havi átlaga 1974-ben 2570 forint volt, ez 23 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A növekedésben nagy szerepét játszottak a bérarányokat javító központi és vállalati intézkedések. Ez a megyében 1973-ban 37 ezer ipari és építőipari munkást és művezetőt érintett. A bérintézkedést követően tovább javult a munkások politikai hangulata és munkalendülete. A két pártértekezlet között számottevő fejlődés következett be a megye lakosságának egészségügyi és szociális ellátásában. Az eredményesebb gyógyító munka elősegítésére az orvosok száma 13 százalékkal nőtt. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 15-ről 17-re növekedett. Megépült és üzemel a fo- nyódi rendelőintézet és a tabi egészségház. Előrehaladás történt a kaposvári megyei kórház fejlesztésében. Nőtt az általános orvosi, a gyermekorvosi és a védőnői körzetek száma'. A fekvőbeteg-ellátást jelentősen javítani fogja az 1975-ben elkészülő 600 ágyas nagyatádi kórház és rendelőintézet. Ennek ellenére zsúfoltság tapasztalható az egészség- ügyi intézményekben. ,9< Számottevő eredmények tapasztalhatók a szociális ellátásban. Kétszázzal nőtt a szociális otthoni helyek száma, az öregek napközi otthonainak száma pedig 29-ről 48-ra emelkedett. Bővült az egészségügyi gyermek- otthoni hálózat, s nőtt a csecsemőotthonok befogadóképessége is. A bölcsődei helyek száma 983-ról 1190-re emelkedett. Ez a bölcső- idés korú gyermekek 10—11 százalékának elhelyezésére elegendő. A jobb egészségügyi ellátást fékezi egyes orvosoknak az orvosetikai követelményekkel ellenkező, anyagiasságot tükröző magatartása. Ez joggal foglalkoztatja a közvéleményt. Találkozni egyes esetek túlzott általánosításával is. Az orvosok és a betegek részéről egyaránt nagyobb önfegyelmet, az állami rendelkezések megtartását várjuk. Fejlődött a társadalombiztosítás. A megye biztosítottal és családtagjai által igénybe vett szolgáltatás — az egészségügyi szolgáltatást is figyelembe véve — 1970-ben 843 millió, 1973-ban 1 milliárd 281 millió forint értékű volt. A megyében magas a nyugdíjasok, illetve a járadékosok száma. A nyugdíjak folyamatos emelése ellenére a nyugdíjasok jövedelmi helyzete — főleg az alacsony nyugdíjasoké — mindjobban elmaradt az aktív keresőkétől. A következő tervidőszakban indokolt, hogy javuljanak a gyógyító munka feltételei. Kiemelten kell kezelni á kaposvári megyei kórház rekonstrukcióját, bővíteni a megyei rendelőintézetet. Tovább kell fejleszteni a gyermekorvosi ellátást és a fogorvosi hálózatot. A születések számának várható növekedése miatt gyarapítani kell a bölcsődei, a csecsemőotthoni és az egészségügyi gyermekotthoni helyek számát. Indokolt a szociális otthonok és az öregek napközi otthonai számának szaporítása is. A városiasodás, a környezetvédelem, a Balaton-part fejlődése a KÖJÁL munkájának továbbfejlesztését követeli. Kereskedelempolitika, közlekedés A kiskereskedelmi forgalom négy év alatt 2 milliárd forinttal, a hálózat pedig 48 ezer négyzetméterrel növekedett. Alapvető ellátási gondok nincsenek. Emelkedett az új, korszerű cikkek aránya, szűkült a hiánycikkek köre. A két kaposvári, a nagyatádi áruház, a marcali lakberendezési áruház, a Dorottya vendéglátó és szállodai egység, valamint 35 ABC-áruház megépítésével a megye kereskedelmi és vendéglátó hálózata korszerűsödött, a vásárlási feltételek javultak. A több- szektorűság fokozatos kiterjesztése kedvezően hat az áruválaszték minőségi és mennyiségi összetételére a városokban és. a városiasodé településeken is.