Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

lyel jól segítenek a tömegkommunikációs eszközök. A járási és a városi pártbizottságok tevé­kenységében szervezettebbé vált az agitáció. Rendszeresebb eligazítást, konkrétabb meg­bízatást adnak a hozzájuk tartozó pártszer­veknek és -szervezeteknek. Pártszervezeteink eredményesen ismertet­ték a társadalompolitikai feladatokat. (Pl. a nőpolitikái, az ifjúságpolitikai, a népesedés- politikai határozatot.) Az agitáció hozzájárult a helyi politika alakításához is. Legtöbb gon­dot a gazdaságpolitikai agitáció okozta. Ese­tenként megragadt a részkérdéseknél, nem mindig tudta bemutatni az összefüggéseket. Így például alig foglalkozott az árintézkedé­seket előidéző és befolyásoló tényezőkkel. Viszonylag lassan alakul ki megyénkben a gazdaságpolitikát helyesen értelmező közgon­dolkodás. Nem elég gyors és mélyreható a lakosság gazdasági tájékoztatása. A gazda­ságpolitikai agitáció erőteljesebb fejlődését és hatékonyságát gátolja, hogy a dolgozók je­lentős csoportjainak kevés ismeretük van a vállalati termelésről, a munkahely, a lakó­hely gazdasági kérdéseiről. A termelési agitáció a követelményeknek megfelelően fejlődött. Ezt gazdasági eredmé­nyeink és a szocialista munkaversenyben résztvevők száma is bizonyítja. Munkánkban fontos helyet foglalt el az életszínvonal-poli­tikával összefüggő közvélemény-formálás. Az agitációs munka a nehézségek ellenére fölélénkült. A politikai agitációban ma már eredményesebben vesznek részt az állami, a gazdasági és a tömegszervezetek is. Ennek ellenére viszonylag kevés a helyi kezdemé­nyezés, néhol lassú a politikai jelenségekre való reagálás. A politikai agitáció jelentős tömegekre terjed ki. Megyénkben 80 000 rádió-, 72 000 tv-előfizető van. Emellett 21 200 Népszabad­ság és 55 000 Somogyi Néplap segíti a poli­tikai tájékoztatást. A Somogyi Néplap a párt agitációs tevékenységének fontos eszköze. Számottevő szerepe van a párt politikájának közvetítésében és elfogadtatásában. A lap írásai jól tükrözik és segítik a megye gaz­dasági, társadalmi és politikai fejlődését. Ez­után még következetesebb figyelemmel kell kísérni a különböző pártszervek határozatait, és gondoskodni keli arról, hogy elemző és kritikai írásokban számoljon be a határoza­tok végrehajtásáról. Mutassa be a szocializ­mus építésének eredményeit, terjessze a jó kezdeményezéseket, tapasztalatokat. Tervsze­rűen és színesen foglalkozzon a dolgozó em­berek hétköznapjainak, munkájának, helyt­állásának, családi életének bemutatásával. Az agitáció egyik jól bevált formája a pártnapok rendszere. Ezek révén átfogó tá­jékoztatást, kérdéseire választ kap a lakos­ság. A pártnapok a tájékoztatáson kívül egy­re jobban betöltik meggyőző, mozgósító sze­repüket is. Igen hasznosak és népszerűek a politikai vitakörök. Ezek részvevői magabiz­tosabbak az agitációs munkában. Az írásos agitáció jól bevált formája a titkári tájékoz­tató, amely valamennyi alapszervezeti tit­kárhoz eljut. Egyre több pártfolyóirat jár a megyébe. Az országos anyagokhoz jól kap­csolódnak a megyei kiadványok. Csaknem félszázra nőtt az ipari és a mezőgazdasági üzemekben megjelenő lapok, híradók száma. Ezek a helyi, az üzemi politika hirdetői. To­vább kell javítani az üzemi lapok politizáló jellegét. Üzemeink szemléltető agitációja — néhány nagyüzem kivételével — ma is sze­gényes, mozgósító ereje gyenge. A politikai agitációnak a fejlődés ellenére számos gyöngéje van. A legtöbb gondot a szóbeli agitáció okozza. Kevés a kiscsopor­tos és az egyéni beszélgetések, a réteggyűlé­sek száma. A párttagok egy része még nem vált a párt politikájának agitátorává. Az agi­tációs rendszer a személyi feltételek javítá­sa, a folyamatos képzés ellenére sem kielégí­tő. Többet kell tennünk a helyi érvanyag rendszeres kidolgozásáért, a személyes és a szemléltető agitáció fejlesztéséért. A kommu­nisták határozott kiállásukkal, példamutatá­sukkal váljanak á párt agitátoraivá. A szocializmus eredményei, a fejlődéssel összefüggő gazdasági, társadalmi gondok nö­velték a párttagság ideológiai érzékenységét, s az érdeklődés fokozódott a pártonkívüliek körében is. A propagandamunka igyekezett megfelelni a növekvő érdeklődésnek, segítet­te a szocialista építés feladatainak megérte­tését és végrehajtását. Tovább javult a megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságának tevékenysége. A szer. vezésében megvalósuló káderképzés (az esti egyetem általános és szakosító tagozata, a marxista középfokú iskola és a különböző speciális kollégiumok) kiterjedt hálózata je­lentősen segítette a marxizmus—leninizmus elméletének magas szintű elsajátítását. Szilárdult a tömegpolitikai oktatás és a tömegszervezetek által szervezett politikai oktatás rendszere, javult a hatékonysága. A tömegoktatás mindjobban megfelel a köve­telményeknek: politizáló gondolkodásra, po­litikai aktivitásra, egységes kiállásra és cse­lekvésre neveli a hallgatókat. A politikai ok­tatásban résztvevők elméletileg megalapo­zottabb véleményt alkotnak, jobban felisme­rik a társadalmi jelenségek okait és össze­függéseit. A káder- és továbbképző tanfolyamok hallgatóinak összetételét még tudatosabban kell kialakítani. A káderképzésben elsősor­ban azok vegyenek részt, akiknek munka­köréhez ez elengedhetetlen. Arra kell töre­kedni, hogy tovább emelkedjék a politikai oktatás színvonala, erősödjék szocialista tu­datformáló szerepe. Ezért a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok, a nem mar­xista nézetek ellen mindenekelőtt a pozitív példák és nézetek bemutatásával, elfogadta­tásával kell küzdenünk. A cél a helyes ál­láspontok elfogadtatása, a pozitív folyamain*, a cselekvési egység erősítése. A politikai propaganda mindenekelőtt arra irányuljon, hogy az emberek jobban megért­sék. állásfoglalásaikkal, cselekedeteikkel erő­sítsék a munkásosztály, a párt vezető sze­repét A propaganda segítse a munkásosz­tály, a párt szövetségi politikájának megér­tetését, megvalósulását, hogy a szövetsége­sek közelebb kerüljenek a munkásosztályhoz, a marxizmus—leninizmushoz. Jobban járul­jon hozzá az ideológiai közömbösség csökken­téséhez, leküzdéséhez, az osztályharcos ideo­lógiai éberség tömegméretű kialakításához. Ideológiai kérdések A szocialista építés politikai, gazdasági, társadalmi eredményei, a nemzetközi életben kialakult kedvező helyzet és a tömegpolitikai munka együttes hatására a szocialista köz- gondolkodás tovább fejlődött megyénkben. Növekedett a dolgozó tömegek szocialista tu-, datossága, felelőssége, fokozódott egyetérté­sük a szocialista építőmunka alapvető céljai­val, támogatják a párt politikai irányvona­lát. Erőfeszítéseink nyomán mindenekelőtt a pártközvélemény vált egységesebbé, de javult a párttagság közvéleményt formáló tevékeny­sége is. A szocialista közgondolkodás térhódítása megnyilvánul abban is, hogy fejlődött a dol­gozók munkához való szocialista viszonya. Ezt a szocialista brigádmozgalom, a szocialis­ta munkaverseny tartalmi gazdagodása jelzi a legszembetűnőbben. A helyenként fellelhe­tő lazaságok és felelőtlen vezetői magatartás ellenére javult a társadalmi tulajdon meg­becsülése, fejlődött a munkások és a tsz- tagok tulajdonosi szemlélete. Nőtt a köz­ügyek, a politika iránti érdeklődés, a közéleti tevékenység, jóllehet Melyenként van negatív tapasztalat is. Javult az állampolgári köte­lességek teljesítése, fejlődött a hibákkal és a fogyatékosságokkal szembeni egészséges kri­tikai légkör. Szinte általánossá vált a kül­politikai események felelősségteljes figye­lemmel kísérése, a világban végbemenő ha­ladó folyamatok támogatása, a reakciós erők elítélése. A szocialista építés viszonyai között is adódnak ellentmondások a fejlesztés távlati és a lakosság napi érdekei, a munkások és a szövetkezeti parasztok vagy más dolgozó rétegek érdekei között. Az érdekellentétek néha tükröződnek és kifejeződnek az árak kialakításában, a területfejlesztésben és másutt. Az ellentmondások megszűntetése nem mindig elvi alapon történik. Előfordul a társadalmi érdek háttérbe szorítása. A cso­portérdeket egyes esetekben a közérdek elé helyezik. Többször zavart okoz az egyéni ér­dek túlzott előtérbe állítása is. A pártbizottságok és a pártszervezetek, az állami és a tömegszervezeti vezetők figyelem­mel kísérték a munkások, a parasztok, a Különböző társadalmi rétegek helyzetét, és az érdekek összhangjának' megteremtésére töre­kedtek. Az anyagi érdekeltség a szocialista ter­melés növelésének és tökéletesítésének egyik legfontosabb tényezője. Növeli a dolgozók fe­lelősségérzetét, elősegíti társadalmi-politikai aktivitásuk fejlesztését. Feladatunk, hogy következetesebben érvényesítsük szocialista értékrendszerünknek azt az alapvető köve­telményét, mely szerint az érdekösszeütközé­seket mindig a társadalmi érdek elsőbbsége alapján kell feloldani. A másik feladat, hogy a munkát, mint a legfőbb értéket sokoldalú anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesít­sük. A beszámolási időszakban erősödött me­gyénk dolgozóiban a szocialista hazafiság, tért hódítottak a proletár internacionalizmus eszméi. A szülőföld és a haza szeretetének, a hazai kultúra megbecsülésének és ápolá­sának, a történelem haladó hagyományaihoz való ragaszkodásnak számtalan bizonyítékát adták a somogyi emberek. Megyénk dolgozóiban erősödik az a felis­merés, hogy a szocializmus építése nemzeti és egyben nemzetközi ügy. Az emberek tud­ják, hogy áldozatos munkájuk mellett ered­ményeinkben nagy része van a Szovjetunió segítségének és a testvéri szocialista orszá­gok nemzetközi együttműködésének. Ezért azt vallják, hogy további fejlődésünk alapja a magyar és a szovjet nép barátsága, a szo­cialista közösség országaival való sokoldalú együttműködés. A szocialista hazafiságot "beárnyékolja a nacionalizmus több maradványa. Időnként felerősödik a határok történelmietlen szem­lélete, a nemzeti hagyományok nem szocia­lista értelmezése. Egyesek túlbecsülik ered­ményeinket, s a szocializmus sajátos magyar modelljéről beszélnek. Az elmúlt években — elsősorban a mun­kások és a fiatalság körében — fokozatosan csökkent a vallásos eszmék hatása és a kü­lönböző egyházak befolyása. Az általános is­kolákban egyre kevesebb a hittanra beirat­kozottak száma. Növekszik a társadalmi ün­nepségek (névadók, KISZ-esküvők, társadal­mi temetés) aránya. A vallástól való elfor­dulás azonban nem hozza magával automa­tikusan a tudományos materialista meggyő­ződést. Az osztályharc mai helyzetéről, formáiról, szükségességéről többféle nézet figyelhető meg. Sokan nem értik az osztályharc lénye­gét, ezért azt tartják, hogy nincs is osz­tályharc (mert nincsenek olyan látványos osztályütközések, mint a szocializmus építé­sének kezdeti szakaszában). Egyesek a békés egymás mellett élés politikáját kiterjesztenék az ideológiára is. Többen félreértik az egyhá­zakkal való megegyezést is. Nem értik eléggé, hogy a politikai együttműködés nem zárja ki, sőt megköveteli az ideológiai harcot. Tömeg­politikai munkánkban ezért továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk e fontos ideológiai kérdésre. A kispolgáriság értelmezésének tisztázását fokoznunk kell. Az anyagi jólét növelésére tett erőfeszítéseket ugyanis többen a kispol gáriság jeleként fogják föl. Mások a párt életszínvonal-politikájával próbálják igazolni a nyerészkedést. A tömegekben fokozódott a kispolgári jelenségek elleni érzékenység, a kispolgáriság elítélése. Elsősorban a munká­sok vetik fel, hogy fokozni kell az anyagias­ságra törekvők ellenőrzését, meg kell szigo­rítani a felelősségre vonást. Az emberek többsége azonban leszűkíti a kispolgáriságot az anyagiasságra. Nem tudtuk még megértet­ni. hogy a politikai álradikalizmus, a libe­ralizmus és a közömbösség is kispolgári ma­gatartás, pedig mindhárom jelenség előfor­dul. Az eszmei-ideológiai harcot e jelensé­gek ellen is fokozni kell. Nehezíti a kispolgári nézetek elleni ered­ményes harcot, hogy egyes vezetők és a párttagok egy része nem tulajdonít jelentősé­get a kispolgáriság leküzdésének, eltűri azt, sőt egyes esetekben maga is kispolgári ma­gatartást tanúsít. A kommunista vezetők pél­damutatása nagy hatást gyakorol az embe­rekre. Szigorúbb követelményeket kell állí­tani minden vezető elé, és jobban meg kell követelni a személyes példamutatást, a jo­gok érvényesítésében pedig a mértéktartást. A kispolgáriság elleni küzdelem nemcsak ideológiai feladat. A szocialista termelési és tulajdonviszonyok erősítésére, védelmére, to­vábbfejlesztésére. további törvényekre, ren­delkezésekre, tehát adminisztratív rendszabá­lyokra is szükség van. Megyénk társadalmá­nak egyetértésével találkozott a magánter­melők adóztatásának új rendszere, a telek- és üdülőtulajdon igazságos rendezése, a má­sodállások és mellékjövedelmek szabályozá­sa, a reprezentációs kiadások és a közületi személygépkocsik használatának korlátozása, valamint más jogszabályok megjelenése és alkalmazása. A szocialista közgondolkodás to­vábbfejlesztése, általánosabbá tétele az eddi­ginél is hatékonyabb felvilágosító és szerve­ző munkát követel. Közoktatás, közművelődés A beszámolási időszakban fejlődést értünk el a párt művelődéspolitikájának megérteté­sében és megvalósításában. A X. kongresszus határozataival összhangban elsősorban az ál­lami oktatás és a közművelődés fejlesztésére irányítottuk a párt, a tanácsi és a társadal­mi szervek figyelmét. Az állami oktatás továbbfejlesztésében, az iskolák munkájának korszerűsítésében nagy jelentőségű volt a Központi Bizottság 1972. június 14—15-i határozata. A megyei pártbi­zottság 1972. november 9-i feladatterve alap­ján megyénk iskoláiban is elmélyültebb ok­tató-nevelő munka valósul meg. Oktatáspolitikánk egyik célkitűzése a tanu­lók túlterhelésének csökkentése. A tanulók és a szülők örömmel fogadták a tananyag- csökkentést, a pedagógusok fegyelmezetten végrehajtották. Fejlődött a szaktantermi fog­lalkoztatási rend. Ma még sok iskolában nem használják fel kielégítően az oktatástechni­kai eszközöket. Ezért sürgős feladat a peda­gógusok oktatástechnikai továbbképzése, pe­dagógiai i és metodikai műveltségének fej­lesztése. Az ellenőrzésben, az értékelésben és az osztályozásban még nem jutottak nyugvó­pontra a viták. Az átlagosztályzat eltörlése lehetővé teszi az egyéni képességek szaba­dabb kibontakozását, de a teljesítmények, a tehetségek sokoldalú fejlesztésére, értékelésé­re nagyobb figyelmet kell fordítani. A lehetőségektől még elmarad a világné­zetet, az erkölcsi tudatot, a képességeket fej­lesztő személyiségformálás. Arra kell töre­kedni, hogy az értelmi nevelést jobban egé­szítse ki az érzelmi nevelés. Legyen átfogóbb és tudatosabb a szocialista haza szeretetére nevelés. A tanulmányi kirándulások, az or­szágjárások nevelési lehetőségeit is jobban fel kell használni a hazafias nevelésre. A személyiségfejlesztés tanórán kívüli szín­tereit: az úttörőéletet, a szakköröket, a szak­tárgyi vetélkedőket, a rendkívüli tárgyakat; a művelődési házak, a sportegyesületek, a könyvtárak lehetőségeit; a nevelő hatású mű­velődési alkalmakat; a napközi otthonokat, a tanulószobákat eredményesebben kell ki­használni. Társadalompolitikai céljainknak megfelelő­en sikerült a közvélemény, a tantestületek figyelmét a fizikai dolgozók tehetséges gyer­mekeivel való törődésre irányítani. Ennek eredményeképpen arányuk a középfokú és a felsőfokú intézményekben is növekedett. Az óvodai, a napközi otthoni, a kollégiumi el­helyezésnél előnyben részesítik a fizikai dol­gozók gyermekeit. Nőtt a társadalmi ösztön­díjban részesülők száma. Mindezt jól segíti az 1973-ban meghirdetett akcióprogram. Övodahálózatunk számottevően fejlődött. Befogadóképessége — jelentős társadalmi ösz- szefogás eredményeképpen — 22 százalékkal, az óvodába járó gyermekek száma 30 száza­lékkal nőtt. Ma az óvodás korú gyermekek 57 százaléka részesül óvodai ellátásban. Emellett növekszik az iskolai előkészítőn résztvevők száma is. Legfontosabb iskolatípusunk az általános iskola. Elvégzése kötelező; ez az iskolatípus rakja le a korszerű általános műveltség alap­jait. A tanköteles korú gyermekek 91 száza­léka végezte el az általános iskola 8 osztá­lyát 16 éves korig. Arra kell törekedni, hogy tanköteles korban ennél nagyobb arányban fejezzék be az általános iskolát. A beszámolási időszakban előtérbe került általános iskoláink fejlesztése, személyi és anyagi, technikai feltételeinek javítása, a szintkülönbségek csökkentése. A IV. ötéves tervben új iskolák épültek a megyében. Né­hány helyen csökkent a zsúfoltság, s részben pótoltuk az elhasználódott kastéíyiskolákat. Az iskolahálózatot — elsősorban a városok­ban, Marcaliban és Barcson — gyorsabb ütemben kell fejleszteni. A középfokú iskolák fejlődése az eddiginél nagyobb mértékben járul hozzá a megye .szakemberszükségletének biztosításához. Je­lentősen fejlődött a szakmunkásképző iskola- rendszer. A szakközépiskolai diákok száma gyorsabban nőtt, mint a gimnáziumi tanuló­ké. Sajnálatos, hogy kollégiumépítési prog­ramunk csak részben valósul meg. A terve­zett általános iskolai kollégiumok közül a ka­darkúti épül meg; a kaposvári gépipari kollé­gium és' szakközépiskola építése a következő években fejeződik be. Felsőfokú tanintézetekkel is gazdagodott a megye. A mezőgazdasági főiskola állatte­nyésztő és üzemszervezési karának működé­se, 1975 őszétől pedig a tanítóképző intézet főiskolává fejlesztése, a hallgatói létszám je­lentős növekedése jelzi a célok megvalósulá­sát Javultak kapcsolataink a fővárosi és az ország más területein működő felsőoktatási intézményekkel. Előrelátóbb beiskolázással, a végzettek körültekintőbb fogadásával kell enyhíteni szakembergondjainkon. A felnőttoktatás szervezetileg és tartalmi­lag is tovább fejlődött, minden iskolatípus­ban nőtt a továbbtanulók száma. Ez elsősor­ban az általános iskolai végzettség megszer­zését elősegítő tanfolyamoknak, a munkások továbbképzését szolgáló esti és levelező ok­tatási formának köszönhető. Az üzemek, a vállalatok, a gazdaságok vezetőinek és társa­dalmi szervezeteinek közreműködése az elő­rehaladás feltétele. Fontos a közművelődési tevékenységi formák jobb kiaknázása is. Az oktatáspolitikai határozat nyomán fej­lődés indult meg a tantestületekben. Erősö­dött a tantestületi demokratizmus, javult az iskolai légkör, a tanulók és a tanárok, vala­mint a szülői ház és az iskola kapcsolata. A szülők egy része azonban még nem támogat­ja az iskola nevelési célkitűzéseit. Az a fel­adat, hogy a kommunista szülők kapjanak nagyobb szerepet az iskola és a szülők kö­zötti kapcsolat erősítésében. Az oktatáspolitikai határozat helyes értel­mezésében, a végrehajtás hatékonyságának fokozásában jelentős szerepük van a peda­gógus pártszervezeteknek és pártcsoportok­nak. Tevékenységük megélénkült. Feladatuk­nak továbbra is a határozat végrehajtásában való aktív részvételt tekintsék. Az elmúlt években fejlődött az oktatás­ügy megyei irányítása. Ma már valamennyi általános és középfokú oktatási intézményün­ket a tanácsok irányítják. Tapasztalataink szerint a helyi tanácsok mindjobban megfe­lelnek e feladatoknak. Fejlődött a szakirá­nyítás is. Ezután még hatékonyabban, a párthatározattal és a feladattervvel összhang­ban kell munkálkodni iskolahálózatunk fej­lesztésén, a tartalmi feladatok megvalósítá­sán, a személyi feltételek javításán. Somogy közművelődése kultúrpolitikai cél­jainkkal, a IV. ötéves terv megyei irányel­veivel összhangban fejlődött. Gazdagodott a kulturális élet, tovább szilárdult a közműve­lődés szocialista eszmeisége. Munkánk alap­ja az 1974. március 19—20-i KB-határozat és az ehhez kapcsolódó 1974. június 19-i megyei pártbizottsági állásfoglalás. A fejlődést jelzi többek között, hogy> a dolgozók általános és szakmai műveltsége gyarapodott, művelődési igényük nőtt. Javult a világnézeti nevelés színvonala, fejlődött a megye művészeti élete. Számottevő eredmé­nyeket hozott a történeti (helytörténeti) ku­tatómunka és a honismereti mozgalom. Nőtt az olvasottság, hatékonyabb lett a tömeg­kommunikáció részvétele a közművelődési munkában. A műkedvelő művészet, a klub- és a szakköri mozgalom eredményei számot­tevőek. Folytatódott gazdag kulturális hagyomá­nyaink, történeti emlékeink feltárása és be­mutatása. A közművelődés valamennyi ágá­ban középpontba került a közösségi ember­ré nevelés, a szocialista közgondolkodás-for­málás, a szocialista hazafiság és internacio­nalizmus erősítése. A megye társadalmi-gazdasági fejlődése egyre nagyobb feladatokat állít a közművelő­dés elé. Elsősorban a munkásművelődésben kell előrelépni. Ehhez hozzásegít a részükről megnyilvánuló érdeklődés. A szocialista mó­don dolgozni, tanulni, élni jelszó a szocia­lista brigádokon kívüli munkástömegeket is magával ragadja. A közművelődés hatásfokának javításában kiemelkedő helyük van a művelődési intéz­ményeknek. A IV. ötéves terv időszakában megnyílt a megyei képtár, a marcali mun­kásmozgalmi és helytörténeti múzeum, bő­vült a balatonszárszói József Attila Múzeum. Elkészült a nagyatádi, 1975-ben megépül a siófoki művelődési központ is. Gondot okoz, hogy a korábban nagy társa­dalmi összefogással létrehozott falusi műve­lődési intézmények nagy része nem tudja szolgálni a korszerű közművelődés céljait. Kedvezőtlenül alakul egyes rendezvénytípu­sok (színházi előadások, műsoros estek, mú­zeumok) látogatottsága. Jobb közönségszerve­ző munkával e nemkívánatos jelenség meg­változtatását kell célul tűznünk. Nagyobb figyelmet kell fordítani a megye- székhely, a Balaton-part megfelelő intézmé­nyekkel való ellátására. Növelni kell a kö­zös fenntartású intézmények számát, de több figyelmet kell fordítani a meglévő intézmé­nyek tartalmi munkájának javítására, kor­szerűsítésére is. El kell érnünk, hogy a köz­oktatási és közművelődési intézmények kö­zött folyamatos együttműködés valósuljon meg. Kedvező feltételeket teremtünk a megyé­ben folyó irodalmi és művészeti alkotómun­kának, javul az alkotók és a közönség kap­csolata. A szocialista eszmeiség elfogadtatása érdekében erősíteni kell befolyásunkat a mű­vészek körében. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a különböző művészeti alkotóműhe­lyekre. A közművelődés további fejlesztése, a ha­tározatok végrehajtása elsősorban az irányí­tás hatékonyságától függ. A korszerűbb ve­zetést úgy kell megvalósítani, hogy a közpon­ti. a megyei célok következetesebb érvénye­sítése érdekében a végrehajtásban növeljük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom