Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

gondot kell fordítani a bűncselekmények megelőzésére, fokozni a társadalmi és a bel­ső ellenőrzést, a szocialista tulajdon védel­mét. A rendőri, az ügyészi és a bírói szervek tevékenysége megfelel a követelményeknek, fejlődött a vezetés színvonala, összehangoló tevékenységüket azonban tovább kell javíta­ni. A megye bíróságainak ítélkezése kiegyen­súlyozott. A jogpolitikai szempontból kifo­gásolható ítéletek száma elenyésző. Változat­lanul fontos politikai követelmény a szo­cialista törvényesség erősítése és a jogsértő cselekmények visszaszorítása. A fegyveres erők és testületek feladatait, működésük feltételeit a szocializmus építése eredményeként bekövetkezett gazdasági, tár­sadalmi változások határozzák meg. A kor­szerűsítéssel együtt járó magasabb követel­ményeknek megfelelnek, szilárdan helytáll­nak a felkészülésben, az országhatár védel­mében, a közrend és a közbiztonság fenntar­tásában. Erkölcsi, politikai és fegyelmi álla­potuk jó. Erősödik a honvédség, a határőr­ség, a rendőrség és a munkásőrség kapcsola­ta a területi szervekkel, fokozottan bekapcso­lódnak a megye gazdasági, társadalmi, po­litikai és kulturális életébe. A fegyveres tes­tületek munkájához szorosan kapcsolódik a szervezett társadalmi erők közreműködése. A megye pártszervei és -szervezetei a be­számolási időszakban is nagy figyelmet for­dítottak a munkásőrség önkéntes, szocialista és demokratikus jellegének erősítésére, az állomány politikai, erkölcsi egységének szi­lárdítására. A munkásőrség, a dolgozók által nagyra becsült, elismert fegyveres testület megfelelt a követelményeknek. 82 százaléka párttag, 70 százaléka fizikai dolgozó. Tagjai a munkásosztály, a dolgozók áldozatkész kép­viselői, akik a többi fegyveres testület tag­jaival együtt a munkásosztály hatalmának szilárd őrei, védelmezői. A munkásőrök fe­gyelme, hangulata jó, túlnyomó többségük a munkahelyén is példamutatóan dolgozik. A munkásór-megbízatásnak rangja van, erköl­csi megbecsüléssel párosul. A Magyar Honvédelmi Szövetség egyre jobban látja el az ifjúság hazafias, honvédel­mi neveléséből és felkészítéséből rá háruló feladatokat. Kapcsolata erősödött az állami, a társadalmi szervekkel, a fegyveres erőkkel és testületekkel is. A lakosság érdeklődése fokozódott a szövetség tevékenysége iránt. A pártértekezlet az alábbi feladatokat ha­tározza meg: A fő figyelmet minden szinten a pártirá­nyítás fejlesztésére, a párt vezető szerepé­nek következetes érvényesítésére kell fordí­tani. A feladatok megkövetelik tömegkap­csolatának erősítését, a pártdemokrácia to­vábbi fejlesztését. Meg kell értetni minde­nütt, hogy a demokratizmus fejlődésével együtt erősíteni kell a centralizmust. A párt­szervek és -szervezetek hajtsák és hajtassák végre a határozatokat, legyen hatékonyabb és rendszeresebb az ellenőrzés. Ennek gya­korlásához nyújtsanak több módszerbeli se­gítséget az alapszervezeteknek. Tovább kell fejleszteni a járási, városi pártbizottságok munkájának mozgalmi és po­litizáló jellegét. Meg kell követelni a járási, városi, községi, üzemi, hivatali, intézményi pártbizottságoktól és pártvezetőségektől, hogy továbbra is tekintsék kiemelt feladatuk­nak az alapszervezeti munka színvonalának emelését. A pártszervek irányító munkáját, operatív szervező, segítő, ellenőrző tevékeny­ségét elsősorban annak alapján kell megítél­ni, hogyan dolgoznak a hatáskörükbe tartozó pártalapszervezetek. Fordítsanak megkülön­böztetett figyelmet a gyengén működő alap- szervezetek segítésére. A párt tagfelvételi munkáját továbbra is a párt élcsapat- és osztályjellege erősítésének kell alárendelni. A párttaggá nevelő munka A beszámolási időszakban a termelési vi­szonyok szocialista jellegének erősödésével együtt fejlődött a megye társadalma. A hat­vanas évek második felétől a tervszerű ipar- telepítés következtében csökkent, az elmúlt években megszűnt a lakosság elvándorlása. Somogy mezőgazdasági jellege megmaradt, de az ipar súlya számottevően nőtt, s ez a tár­sadalmi szerkezet kedvezőbb változásához ve­zetett. Nőtt a keresők száma, csökkent az egy keresőre jutó eltartottak aránya. A fog­lalkoztatottság alakulását a városi keresők számának növekedése, illetve a falusiak csökkenése jellemzi. Jelenleg az aktiv ke­resők száma 173 ezer, ez a lakosság 48 szá­zaléka (1970-ben 47 százalék volt.) A kere­sók megoszlása a következő: 1970 1974 Az iparban foglalkoztatottak aránya 23 % 24 % Az építőiparban foglalkoztatottak aránya 7% 7 % A mező-, erdő- és a vízgaz­dálkodásban (ÁG-ok és tsz-ek) «% 35% Egyéb (államigazgatás, közlekedés stb.) 28% 34% 100% 100% Somogybán még mindig kedvezőtlenebb a korösszetétel, mint az országban. Ezt részben a múlt káros öröksége, az egyke, részben a tudati viszonyok negatív jelenségei és más tervszerűségének fokozásával biztosítani kell, hogy a pártszervezetek elsősorban a mun­kások legjobbjait vegyék fel a pártba, azo­kat, akik meggyőződéses hívei szocialista társadalmunknak, élen járnak a munkában, közéleti tevékenységet folytatnak, és a szo­cializmus elvei szerint élnek. Megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a közvetlen fizikai munkát végzőkre, a munkásfiatalok­ra és a munkásnőkre. A pártmunka valamennyi eszközével to­vább kell erősíteni a párttagság fegyelmét, a politikai, szervezeti és cselekvési egységet. Nagyobb gondot kell fordítani a megelőző és a nevelő munkára, az ideológiai képzésre. A pártszervek és -szervezetek gondoskodja­nak arról, hogy fegyelmi vétség ne marad­jon észrevétel, következmény nélkül. A párt vezető szerepének, erősítése, politi­kájának megvalósítása szükségessé teszi a kádermunka elveinek hatékonyabb érvénye­sítését. Minden szinten növelni kell az irá­nyító szervek felelősségét a hatáskörükbe tartozó vezetők magatartásáért és tevékeny­ségéért. Növelni kell a testületek szerepét a személyi kérdések eldöntésében, erősíteni a demokratizmust a kádermunkában is. Szer­vezettebbé kell tenni a vezetők utánpótlását. Az eddiginél céltudatosabban törekedjenek minden szinten a munkában és a társadalmi életben kitűnt, szervező- és vezetőkészséggel rendelkező munkások, szövetkezeti parasztok vezetővé nevelésére és vezetői tisztségbe való állítására. Nagy gondot kell fordítani a nők és a fiatalok előléptetésére. A pártszervek és -szervezetek segítsék elő, hogy a területükön levő tömegszervezetek és -mozgalmak fokozott aktivitással vegyék ki részüket a párt politikájának megvalósí­tásából. Kívánatos, hogy még többel kezde­ményezzenek, és kellő gyorsasággal juttassák el az illetékes pártszervekhez, -szervezetek­hez a különböző rétegek véleményét, javas­latát. Tovább kell fejleszteni a tömegszerve­zetek pártirányítását. Erősíteni kell a KISZ kommunista jellegét: a KISZ-tagok politikai, világnézeti elkötele­zettségét és fegyelmét. El kell érni, hogy az ifjúsági szövetség befolyása kiterjedjen az egész ifjúságra. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a KISZ-nek a munkásifjúság közötti érdekvédelmi, szervező és nevelő munka javítására El kell érni, hogy tovább javuljon a szak- szervezetek politikai nevelő és érdekvédelmi tevékenysége. Biztosítani kell a szakszerve­zeti jogok és hatáskörök érvényre juttatását. A Hazafias Népfront növelje társadalmi bá­zisát, különösen a munkások, a bejáró dolgo­zók, a nők. a fiatalok, valamint a műszaki és agrárértelmiség körében. Az eddiginél job­ban járuljon hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának fejlesztéséhez. Tovább kell erősíteni a tanácsok népkép­viseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegét. A megyei tanácsnál és a helyi ta­nácsoknál is érvényesüljön jobban a testüle­tek elhatározó és ellenőrző szerepe. Ezt se­gítse elő a tanácsi bizottságok szervezettebb tevékenysége. A szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése érdekében szélesíteni kell a tanácsok, a tanácstagok és a lakosság kap­csolatát. A káderpolitikai elveknek megfelelően — elsősorban a politikai és a szakmai képzés fokozásával — tovább kell erősíteni a taná­csi apparátust. A jogalkalmazó szervek még céltudato­sabb munkával segítsék elő a szocialista tör. vényesség érvényesülését, az állampolgárok ügyeinek körültekintő intézését, és határo­zottabban lépjenek fel a társadalomra karos magatartással szemben. A bűnüldöző és igazságügyi szervek javít­sák a bűnözés megelőzésére és visszaszorítá­sára irányuló tevékenységüket. Törekedjenek a társadalmi bázis kiszélesítésére, az állami, társadalmi és gazdasági szervek fokozottabb bevonására. tényezők: a lakáshiány, a gyermekintézmé­nyek korlátozott száma idézte elő. Szövetségi politika és szocialista nemzeti egység Az elmúlt négy évben sikerrel munkálkod­tunk a munkásosztály vezető szerepe, a munkás—paraszt szövetség erősítésén, a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiség és a kispolgárság összefogásán, a kommunisták és a pártonkívüliek együtt­működésének továbbfejlesztésén, pártunk szövetségi politikájának megvalósításán. E szövetség célja a szocializmus építése. Me­gyénk dolgozóinak többsége elismeri a mun. kásosztály, a párt vezető szerepének szüksé­gességét. Munkánk arra irányult, hogy moz­gósítsuk a munkásságot, a szövetkezeti pa­rasztságot, a megye minden dolgozó rétegét a szocializmus építésében előttünk álló fel­adatok végrehajtására, a politikai céljaink­kal való azonosulásra. A megyei pártbizottság nem tévesztette szem elől, hogy a munkás—paraszt szövet­ségnek alapvető szerepe van. A munkások és a tsz-parasztok kapcsolata tovább szilárdult, a munkás—paraszt szövetség tartalma gazda­godott. A dolgozók általában értik a szövet­ség jelentőségét, de időnként vitás kérdések merülnek föl, s a szövetségi politika érvé­nyesüléséről eltérő vélemények is tapasztal­hatók. Nem tudtuk teljesen megértetni, hogy a vezető osztály és a szövetségesek között vannak érdekeltérések is, melyek a fejlődés velejárói. Ezek feloldása állandó feladat. Elő­fordul, hogy egyesek célként és nem a szo­cializmus építésének eszközeként fogják fel a szövetségi politikát. Megállapíthatjuk, hogy megyénkben érvé­nyesül a párt szövetségi politikája. A szövet­ségesek megnyerésére tett erőfeszítések nyo­mán erősödött a szocialista nemzeti egység. Eredményeink fokozásához azonban elenged­hetetlen az ideológiai küzdelem, a meggyőző munka, a társadalom osztályai es rétegei kö­zötti kapcsolat további javítása. A munkásság A beszámolási időszakban mérsékeltebben nőtt a munkások száma, mint az előző cik­lusban. Az ipari és az építőipari fizikai mun­kások száma 42 ezer; az állami gazdaságok, az erdőgazdaságok és a termelőszövetkezetek (alkalmazotti) fizikai dolgozóié 16 ezer; egyéb ágazatok (közlekedés, távközlés, szállí- .tás, szolgáltatás stb.) fizikai dolgozóié 29 ezer; a közvetlen termelésirányítóké 3 ezer. A vidéki ipartelepítésből, a munkásság ked­vezőbb területi megoszlásából adódott, hogy ezeken a területeken a politikai, a társadalmi és a művelődési élet színvonala javult (Nagyatád, Marcali, Barcs, Tab). A munkások számottevő része faluról ke­rült a szocialista ipari üzemekbe. Ezek po­litikai és szakmai képzésében jelentős a ja­vulás, de lassítja a folyamatot, hogy a bejá­ró dolgozók száma 24 600-ra nőtt. A szakkép­zett munkások száma négy év alatt így is 33,5 százalékról 36 százalékra emelkedett. A munkások tevékenysége, fegyelme, ma­gatartása, a szocialista munkavérsenyben és a brigádmozgalomban elért eredményei pezs- dítően hatottak a megye lakosságára. Ered­mények jellemzik politikai aktivitásuk, köz­életi tevékenységük fejlődését is. Megyénk munkássága mindenben élen jár, példát mu­tat valamennyi dolgozó számára. Munkásgárdánk a beszámolási időszakban súlyának, erejének megfelelő helyet és sze­repet töltött be a megye politikai életében. Mivel az egyes munkásrétegek között — anyagi helyzetük, politikai öntudatuk, szak­mai képzettségük és általános műveltségük szempontjából — eltérés van, ezért továbbra is nagy gondot kell fordítani a különbségek csökkentésére, eszmei, politikai egységük to­vábbi erősítésére. A pártalapszervezetek cél­tudatosabban kezdeményezzék a munkások politikai műveltségének fejlesztését, tájéko­zottságuk növelését Arra kell törekedni, hogy a munkásosztályban levő magas rendű szo­cialista osztálytulajdonságok jellemezzék a munkások minden réteget. A szövetkezeti parasztság Somogybán 28 ezer az aktív termelőszövet­kezeti tagok, és 10 000 a bedolgozók száma; 31 400 a nyugdíjasoké és a járadékosoké. To­vább javultak a termelőszövetkezeti paraszt­ság élet- és munkakörülményei. A mezögaz- dasagi munka a fejlett technika alkalmazá­sával egyre inkább szakmává válik és vonz­za a fiatalokat. 1970-től 1973 december vé­géig mintegy 2700 harminc éven aluli fiatal lépett be a termelőszövetkezetekbe. Ennek ellenére a termelőszövetkezeti tagság köré­ben elöregedés tapasztalható. Az átlagos élet­kor 54 év. A párt- és állami határozatok az elmúlt négy év alatt tovább erősítették a termelő- szövetkezetek szocialista jellegét. A szövet­kezeti parasztság gondolkodásmódjára jelen­tős befolyást gyakorol a szocialista nagyüzem. A munka szocialista jellegének fejlődése to­vább erősítette a közös tulajdonnoz és a munkásosztályhoz való szövetségi viszonyát. Somogy megye parasztsága szorgalmasan munkálkodik a szocialista mezőgazdaság kor­szerűsítésén. A termelőszövetkezetekben dol­gozó párttagok száma a beszámolási időszak­ban mintegy 9 százalékkal nőtt. A szakmun­kás és a fizikai munkás párttagok száma vi­szont kismértékben csökkent. Tovább kell nö­velni a termelőszövetkezeti parasztság szak- képzettségét, politikai öntudatát, és fokozni a közös gazdaságban végzett munka erkölcsi, anyagi megbecsülését. A kommunisták a munkás—paraszt szövetség erősítése mellett szorgalmazzák a termelőszövetkezetek dolgo­zóinak minden oldalú művelődését, és fokoz­zák a korszerű termelési eljárások iránti igé­nyüket. Az értelmiség Az értelmiség száma 1970-től tovább nőtt, összetétele kedvezően változott. Javult anya­gi és erkölcsi megbecsülésük. Többségük el­ismeri és elfogadja a munkásosztály vezeté­sét, híve a szocializmusnak. Eszmei fejlődé­sükben mindjobban a szocialista ideológia válik uralkodóvá. Egyre többen vesznek részt a pártoktatás kaderképző tanfolyamain, nö­vekszik a rendszeres propaganda- és tömeg­politikai munkát végzők száma. A munkából egyre nagyobb részt vállal a fiatal értelmi­ség. Az értelmiség kezdeményezőkészségét azon­ban csak részben sikerült kibontakoztatni. Egy részüket a politikai érdektelenség még távol tartja a közéleti tevékenységtől. Észre­vételeikre, a fonákságokkal szembeni maga­tartásukra — amely gyakran nem kellő tá­jékozottságukból fakad — jobban oda kell figyelni. • Körükben is hatnak még a szocia­lista ideológiával ellentétes nézetek. Egyesek igyekeznek különválasztani a szakterületet és a politikát. Feladatunk, hogy az értelmiség körében is tovább erősítsük a marxista ideo­lógia hatását, fejlesszük társadalmi elköte­lezettségüket, és jobban kapcsoljuk be őket a közéleti tevékenységbe. A kispolgárság A kispolgárság helyzetét alapvetően a szo­cialista termelési viszonyok határozzák meg, A megyében 4100 kisiparos es 400 kiskeres­kedő működik. A kiskereskedők 70, a kis­iparosok 40 százaléka a Balaton mentén te­vékenykedik. A kispolgárság többsége társadalmilag hasznos munkát végez. Közülük többen fi­gyelmet érdemlő közéleti tevékenységet foly­tatnak elsősorban a tanácsokban és a nép­front bizottságaiban. Jelentős részük viszont elzárkózik a közélettől és a közügyektől. A nők helyzete Somogybán a lakosság 51,9 százaléka, 9 foglalkoztatottak 42,7 százaléka nő. Az elmúlt négy év alatt helyzetük tovább javult, sze­repük nőtt a politikai és a társadalmi élet­ben. A Központi Bizottság nőpolitikái hatá­rozatának végrehajtását tervszerűség és rend­szeresség jellemzi. Problémáikat azonban csak a társadalom egyéb feladataival együtt lehet megoldani. Üj szervezeti kereteket hoz­tunk létre, melynek következtében nőtt a tár­sadalmi munkát végző nők száma. A párt- szervezetek többsége jól irányítja, ellenőrzi és összehangolja a nőpolitikái munkát. Eb­ben továbbra is nagy feladat hárul a testü­letekre. A nők körében végzett politikai, ideológiai nevelő munka eredménye, hogy közéleti te­vékenységük fokozódott, a választott testüle­tekben pedig nőtt az arányuk. Ha lassan is, de növekedett a magasabb végzettséggel ren­delkező nők száma, ugyanakkor vezetői munkakörbe állításuk nincs arányban az arra alkalmas nők számával. Megkülönböztetett gondot kell fordítani a nők politikai, szak­mai képzésére és továbbképzésére. Többet kell tenni a nőket néha még háttér be szőri Ló közhangulat megváltoztatásáért. A X. kongresszus határozatai alapján szü­letett párt- és kormányhatározatok nyomán az élet- és munkakörülményeiket javító in­tézkedések egész sora valósult meg. Somogy­bán számottevően nőtt a női munkahelyek száma, ezzel együtt csökkentek foglalkoztatá­si gondjaink. Sokat tettünk a nők szociális, egészségügyi ellátásáért, a szolgáltatások iránti igények kielégítéséért. Rendszeressé vált a nagycsaládos egyedülálló nők, az idő­sebbek, a gyermekgondozási segélyen levők segítése. A bérintézkedések lényegesen javí­tották a dolgozó nők helyzetét. Változatlanul indokolt azonban, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elve mindenütt megvalósuljon. A népesedéspolitikai határozatot megértés­sel fogadta a megye lakossága. Megyénkben az ipari és a mezőgazdasági üzemek sokat tesznek a nagycsaládos és egyedülálló dolgo­zó nők helyzetének javításáért. Ez a külön­böző segélyek folyósításában, kamatmentes kölcsönökben, önköltséges étkezés biztosítá­sában és az üdültetésben is megnyilvánul. 1974-ben 5300 somogyi anya volt gyermek- gondozási segélyen. Elismerésre méltó a szo­cialista brigádok, a vállalati és üzemi közös­ségek erőfeszítése, társadalmi munkája, melynek nyomán enyhültek az óvodai elhe­lyezés gondjai. E mozgalom szervezése es további folytatása hasznos és célszerű. El kell érni, hogy az V. ötéves tervben vala­mennyi nagycsaládos megfelelő lakáshoz jus­son, vagy — társadalmi és üzemi segítség­gel — építsen. A tudatformálásban a három- gyermekes családeszmény elfogadtatása, a kedvező társadalmi légkör kialakítása a leg­fontosabb feladat. Tömegpolitikai munka A megyei pártbizottság széles körű tömeg­politikai munkával törekedett a párt politi­kájának megértetésére, a dolgozók meggyő­zésére és mozgósítására. Eközben rendszere­sen tanulmányozta a tömegek hangulatát, s az emberek jogos észrevételeit hasznosította a pártmunkában. A protokolláris látogatások helyett továbbra is fokozni kell a pártren­dezvények látogatását, az aktivistákkal, a munkásokkal való véleménycserét, kiterjesz­teni a személyes élmény és tájékozódás meg­szerzésének lehetőségét. A tömegpolitikai munka hozzájárult ahhoz, hogy tovább erő­södött a párt eszmei-politikai és cselekvési egysége, tömegkapcsolata. Az utóbbi években gyorsult az információ- áramlás és javult a hitelessége is. A pártszer­vezetek vezetőinek többsége megértette, hogy a jó információ segíti a gyakorlati pártmun­kát. Megértették, hogy az információ a po­litikai vezetés számára nem cél, hanem olyan eszköz, amely növeli a vezetés biztonságát, segít a döntések előkészítésében, a tömeg­politikai munkában, a szocialista demokra­tizmus, a kollektív vezetés erősítésében. A dolgozók észrevételeivel egyre jobban foglalkoznak a pártszervezetek. Ez vélemény- nyilvánításra ösztönzi őket. A pártszerveze­tek és pártszervek jelzései azonban még sok­szor sablonosak, nem mindig tükrözik pon­tosan a tömegek véleményét. De van mit tennünk a visszajelzés megjavításában is. Pártszérvezeteink mindenekelőtt arra töre­kedjenek, hogy jelzéseikből kiiktassák a for­mális elemeket, s azok ne egy vagy néhány ember, hanem a közösség véleményét, han­gulatát tükrözzék. A politikai agitáció Somogybán is eredmé­nyesen segíti a munkásosztály, a párt poli­tikájának megvalósulását. Része van abban, hogy növekedett a dolgozó tömegek szocia­lista tudatossága. Bővültek a tevékenységi formák, nőtt az agitátorok száma, gazdago­dott és életszerűbbé vált az agitáció. Haté­konysága azonban egyes területeken eltérő. A leghatásosabb a nemzetközi agitáció, ame­II. Társadalompolitikai és ideológiai kérdések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom