Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

Nagy számban vettünk fel szocialista brigádtagokat, kiváló szakmunkásokat, a tömeg- szervezetekben kiemelkedő munkát végzőket.

Kedvező, hogy az elmúlt négy évben felvett párttagoknak 31,7 százaléka nő. Az új párttagok 45,5 százaléka a 18—26 éves korosztályból került ki. Javult — különösen az utóbbi két évben — a KISZ nevelő és ajánló tevékenysége.

A megye párttagsága összetételében alkalmas a feladatok megoldására. A párt számszerű növekedését, a tagfelvételi munkát továbbra is a párt élcsapat- és osztályjellege erősítésének kell alárendelni. A párttaggá nevelő munka tervszerűségének és tudatosságának növelésével biztosítani kell mindenütt. hogy olyanokat vegyünk fel, akik politikailag erősítik a pártot. A párt egészséges fejlődése, szervezeti erősítése szükségessé teszi, hogy létszámát területenként és rétegenként differenciáltan növeljük. Ez azt jelenti, hogy a párt utánpótlását továbbra is elsősorban a fizikai dolgozók — mindenekelőtt az üzemi munkások — köréből kell biztosítani, megkülönböztetett figyelmet fordítva a munkásfiatalokra és a munkásnőkre. A szellemi dolgozók közül elsősorban a termelésben kiemelkedően dolgozó, a társadalmi és közéleti munkában aktív értelmiségiek legjobbjait kell a pártba felvenni.

A káderés a személyzeti munka tapasztalatai

A beszámolási időszakban a káder- és a személyzeti munka a X. kongresszus határozatának szellemében eredményes volt. A megye pártszerveinek és -szervezeteinek fő törekvése arra irányult, hogy minden vezető poszton a munkásosztály hatalmát erősítő, a párt vezető szerepének érvényesítésére képes vezetők dolgozzanak. A kádermunka céltudatosabb lett, hatására javult a vezetői állomány alkalmassága. A vezetők általában eredményesen dolgoztak, feladataikat jól oldották meg. Lépést tartottak a növekvő követelményekkel: magatartásukkal is erősítették a párt és a tömegek közötti kapcsolatot, a párt politikája iránti bizalmat.

Megfelelően alakult a káderállomány összetétele. A vezetők jelentős része eredeti foglalkozását tekintve munkás és paraszt. Nőtt azoknak a száma, akik már a szocialista rendszer főiskoláin, egyetemein szereztek felsőfokú képzettséget, és így kerültek vezető állásba. A vezetők között megfelelő számban vannak pártonkívüliek. A párt-, az állami és a tömegszervezeti testületekben kismértékben nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok száma.

Főleg szemléletbeli okok miatt nem következett be érdemleges változás a nők első számú vezetői funkcióba állításában még azokon a területeken sem. ahol a dolgozók többsége nő. Ehhez a családi gondok, a szakmai és politikai képzettség hiánya is hozzájárult. Nemegyszer maguk a nők sem vállaltak vezetői beosztást. Az elmúlt két évben nagyobb gondot fordítottunk a tehetséges, vezetői munkára alkalmas fizikai dolgozók és fiatalok funkcióba állítására.

A vezetők kiválasztásában, a nevelő munkában egyre következetesebben érvényesül a politikai megbízhatóság és elkötelezettség, a szakmai hozzáértés, valamint a vezetői rátermettség egységes követelménye. A káderek többsége megfelelt és megfelelően dolgozik, eleget tud tenni a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozatában megfogalmazott követelményeknek. Kisebb részükre azonban — különösen hosszabb távon — nem számíthatunk, ezért gondoskodni kell képességeiknek megfelelő munkakörbe helyezésükről.

Helyenként még mindig tapasztalható a szakmai képzettség egyoldalú hangsúlyozása. Más vezetők nem fordítanak kellő energiát szakmai műveltségük, tudásuk folyamatos fejlesztésére, vezetőkészségük fokozására. Megelégszenek a középszerűséggel, rutinból irányítanak, kényelmesek. Elsősorban náluk hiányzik a kezdeményezés, a szervezői, kockázatvállalási készség, a döntési bátorság Ha lehet, akkor a felelősséget másra hárítják. A tettek helyett panaszkodnak, kívülről, másoktól várják az intézkedést.

E káros jelenségek több okra vezethetők vissza. Az okok között az egyén, illetve a környezet felelősségén kívül szerepet játszottak a kádermunka hibái is. Egyes helyeken még nem jutottak túl a káderpolitikái irányelvek értelmezésén, pedig ennek már lejárt az ideje, tettekre van szükség. Bizonyos szervek és vezetők — főleg gazdasági, állami területen — gyakran saját felfogásuk szerint értelmezték a káderpolitikát, vagy csak a nekik tetsző elvek érvényesülését segítették elő. A pártszerveknél is előfordult, hogy a gazdasági vezetők munkáját csak a gazdálkodás eredményessége alapján bírálták el, és nem vizsgálták a vezetői magatartást, a munkahelyi légkört, a vezetők és a dolgozók közötti viszonyt. A hibák másik oka, hogy sem a párt-, sem az állami szerveknél nem volt elég hatékony a káderpolitikái elvek végrehajtásának ellenőrzése.

Minden vezetővel meg kell értetni, hogy elsősorban politikai vezető, s a maga területén felelős a párt, a kormány politikájának megvalósításáért. Meg kell követelni minden vezetőtől, hogy szerezze meg a beosztásához szükséges — a határozatokban és rendeletekben előírt — politikai képzettséget, illetve állandóan képezze magát.

A megüresedett vezetői posztok esetenkénti lassú betöltése az utánpótlás-nevelés, a kádergazdálkodás gyengeségeiből, valamint a tervszerű, előrelátó, kellően átgondolt kádercserék hiányából fakadt. A káder- és a személyzeti munka egyik leggyengébb pontja az Utánpótlás nevelese és képzése. Ez nagy jelentőségű kérdés, mert a vezetők Htefll a közeli években viszonylag sokan érik el a nyugdíjkorhatárt, másrészt a követelmények növelése is fokozza az utánpótlási igényt.

A vezetők utánpótlását — összhangban a Központi Bizottság káderpolitikai határozatával — mindenütt szervezettebbé és tudato- sabbá kell tenni. Minden szerv és vezető munkáját aszerint kell megítélni, hogy menynyire biztosítja az utánpótlást, hogyan foglalkozik az utódok nevelésével, képzésével. Az utánpótlás legfontosabb forrása az egyetemet és főiskolát végzettek köre. Különös figyelmet kell fordítani a munkás- és parasztszármazású fiatalokra. Az eddiginél céltudatosabban kell törekedni a munkában és a közéletben kitűnt, szervező- és vezetökész- séggel rendelkező munkások, szövetkezeti parasztok vezetővé nevelésére és vezetői tisztségbe állítására. Formalizmustól mentesen kell növelni a nők bevonását a vezetésbe. Az ajánlásoknál, a kinevezéseknél — azonos feltételek esetén — előnyben kell részesíteni a női kádereket. Bátrabban kell vezetői feladatokkal megbízni az arra alkalmas fiatalokat.

Fontos feladat, hogy szervezetten bonyolítsuk le a kádercseréket és a káderátcsoportosításokat. Fokozni kell a vezetők áldozat- készségre nevelését, hogy — a káderszükségletnek megfelelően — azokat a politikai funkciókat is vállalják, amelyeik több munkával, nagyobb felelősséggel járnak.

A hatásköri rendszer továbbfejlesztése, a döntési jogkörök decentralizálása, az alapszervezetek véleményezési jogkörének gyakorlása elősegítette a kádermunka demokratizmusának fejlődését. Kedvezően befolyásolta ezt a folyamatot a szakszervezetek számára biztosított véleményezési jog is. A demokratikus vonások erősödésével együtt növekedett az egyszemélyi felelősség. A káderek minősítése rendszeresebbé és tárgyila- gosabbá vált. A hibákat is mind gyakrabban érzékeltetik.

A demokratizmusnak, mint a szubjektivizmus elleni harc legfőbb módszerének erősítése a kádermunkában is fontos feladat. Elsősorban a párttestületek és az alapszervezeti vezetőségek szerepét kell növelni. Törődjenek a hatáskörükbe tartozó vezetők nevelésével és képzésével. E fórumok elé személyi kérdésekben is gyakrabban kerüljenek alternatív javaslatok. A munkatársak, a beosztottak véleményét is figyelembe kell venni. Magasabb beosztások esetében is kötelező az illetékes alapszervezeti vezetőség véleményének megismerése. Következetesen be kell tartani, illetve tartatni a szakszervezeti és a KISZ- szervek véleményezési jogkörét.

Tömegszervezetek és -mozgalmak

A tömegszervezetek és -mozgalmak a beszámolási időszakban eredményesen dolgoztak. Növekvő aktivitással közvetítették a párt politikáját a tömegekhez. Mozgósították tagjaikat a szocialista építőmunka feladataira, segítették a szocialista közgondolkodás fejlesztését. Arra törekedtek, hogy a szervezetekhez és a mozgalmakhoz tartozók érdekeit jól képviseljék. Segítették a pártot a szocialista építés ellentmondásainak feltárásában és megoldásában, de még több kezdeményezésre van. szükség. Kívánatos, hogy kellő gyorsasággal juttassák el a különböző rétegek véleményét, javaslatát az illetékes pártszervekhez és -szervezetekhez.

A párt elvi, politikai irányítása minden szinten érvényesül. A pártszervek és -szervezetek segítik a tömegszervezetek és -mozgalmak öntevékenységének kibontakoztatását, tiszteletben tartják szervezeti önállóságukat, és rendszeresen beszámoltatják az ott dolgozó kommunistákat. Helyenként azonban nem vonják be a tömegszervezetekben, mozgalmakban dolgozó kommunistákat a helyi feladatok kimunkálásába. Nem jelölik meg a tennivalókat, és beszámoltatásuk sem rendszeres.

A Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozata és a X. kongresszus állásfoglalása nyomán az ifjúsággal való törődés politikai, gazdasági és társadalmi életünkben is nagyobb hangsúlyt kapott. Négy évvel a határozat megjelenése után arról adhatunk számot a megyei pártértekezletnék, hogy — különösen 1973 óta — nagy lendületet vett a határozat végrehajtása.

A megye pártszervei és -szervezetei nagy gondot fordítottak az ifjúság nevelésére, a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtására. Sokat tettek azért, hogy az ifjúság nevelése társadalmi üggyé váljon. Ez kedvező feltételeket teremtett a KISZ munkájához is.

Megyénk fiataljainak az a legfőbb feladatuk, hogy szocialista emberré váljanak. Ezért mindenekelőtt a politikai propaganda- és nevelő munkát kell erősíteni úgy, hogy ifjúságunkat határozottabb politikai állásfoglalásra, harcosságra, a marxista—leninista világnézet vállalására és terjesztésére készítsük föl. Határozottabb fellépésre van szükség az ifjúság egyes rétegeiben még megtalálható politikai közömbösség, perspektívátlanság, kispolgári illúzió és a nyugati fellazítás hatásaival szemben.

A tömegszervezetek és -mozgalmak ifjúság- politikai tevékenységében fejlődés tapasztalható. Elsősorban a szakszervezetek végeznek tervszerű és körültekintő munkát. Lassúbb fejlődés tapasztalható a Hazafias Népfront ifjúságpolitikai munkájában. A tanácsok — elsősorban a megyei tanács — a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak az iskolai és a kollégiumi helyzet javítására, az ösztöndíj- rendszer kiszélesítésére, az egyetemi előkészítő tanfolyamok megszervezésére és általában a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek megsegítésére. Nem tapasztalható azonban kellő előrehaladás abban, hogy a művelődési házak az ifjúság politikai nevelésének és kulturált szórakozásának központjaivá váljanak.

A fiatalokkal való törődés javult az ipari és a mezőgazdasági üzemekben is. Nő a fiatal szakemberek és szakmunkások száma, több közös gazdaságban ösztöndíjat biztosítanak tanulásukhoz. Jogos igény viszont, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vállaljanak nagyobb politikai felelősséget, adjanak nagyobb támogatást is a falusi fiatalok élet- és munkakörülményeinek, kulturális életének további javításához.

Javult a KISZ megyei szerveinek és -szervezeteinek tevékenysége. Egyre jobban teljesítik az ifjúság nevelésében rájuk háruló feladatokat. eredményesen dolgoznak a párt politikájának elfogadtatásáért, megvalósításáért. A politizáló, világnézetet is formáló tevékenység egyre jobban jellemzi a mintegy 22 000 somogyi fiatalt egyesítő KlSZ-szerve- zetek többségének munkáját. Tevékenységük hatására erősödött az internacionalizmus, a szocialista hazafiság, az ifjúság tettrekész- sége. politikai elkötelezettsége, helytállása. Mindez a KISZ kommunista jellegének erősödését is mutatja, bár a fejlődés nem kielégítő. Az ifjúsági szövetség eszmei-politikai befolyása még nem terjed ki az egész ifjúságra. Erősíteni kell a KISZ-tagok politikai, világnézeti elkötelezettségét, fejleszteni és szilárdítani a KISZ-közösségek és a KISZ- tagok aktivitását és fegyelmét. Tudatos felkészítő, nevelő munkával érjék el, hogy mind több fiatalt — mindenekelőtt munkásfiatalt — ajánljanak a pártba.

A KISZ megyei bizottságának alapvető kötelessége, hogy erőteljesen fokozza szervezettségét, érdekvédelmi, szervező és nevelő tevékenységét a munkásifjúság között. Törekedjen arra, hogy minél több fiatal válassza élethivatásául a mezőgazdasági munkát, s kérje felvételét a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe. A tanintézetekben támasszanak magasabb követelményeket a KISZ-tagokkal szemben, javítsák a politikai nevelést. A KISZ-szervek és -szervezetek fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az úttörőszövetség politikai, mozgalmi jellegének fejlesztésére. A pártszervek és -szervezetek tekintsék fontos feladatuknak a KISZ-szel való foglalkozást. Irányító, ellenőrző és segítő munkájukkal biztosítsák, hogy a KISZ mind eredményesebben oldja meg az ifjúság nevelésében rá háruló feladatait.

Fejlődött a 97 000 tagot tömörítő szakszervezetek munkája. A megye viszonylag fiatal ipari üzemeiben elősegítették a munkásöntudat, a munkásosztályra jellemző fegyelem megszilárdulását. Fejlődött a szakszervezetek érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenysége, és a szakszervezeti jogok érvényesülése mind a munkahelyen, mind a területen. Véleményt nyilvánítottak a dolgozók érdekeit érintő kérdésekről, szorgalmazták és helyes javaslatokkal segítették az életszínvonal emelését, a munkások élet- és munka- körülményeinek javítását. Közreműködésükkel jól hajtották végre a munkásbéremelésre vonatkozó párt- és kormányintézkedést. Részt veitek a dolgozók munkaviszonyával összefüggő kérdések szabályozásában, megállapodást kötöttek az illetékes állami vezetőkkel, illetve szervekkel. Véleményük kifejezésre jutott a kollektív szerződésekben, melyek mindjobban megfelelnek a követelményeknek. Eredményesen valósítottak meg a fogyasztói érdekvédelemből, az árpolitikai ellenőrzésből rájuk háruló feladatokat.

A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy az érdekvédelmi munkájukban sok még a bizonytalanság, nem valósul meg maradéktalanul a kettős érdekvédelem. Néha szemléletbeli problémák akadályozzák a jogok gyakorlását. Előfordul, hogy egyes helyeken a vétójog alkalmazását úgy fogják fel, mint ami rombolja a fegyelmet és a vezetői tekintélyt.

A szakszervezetek tudatosabban irányították a dolgozók kezdeményezéseit, a szocialista brigád- és munkaverseny-mozgalmat. Fejlődött kulturális tevékenységük, egyre többet foglalkoznak a dolgozók politikai, szakmai és általános műveltségének növelésével. Erősödik a szakszervezetek nevelő és szervező tevékenysége.

A Hazafias Népfront-mozgalom, mint a párt szövetségi politikájának egyik megvalósítója, a X. kongresszus határozatának szellemében eredményesen tevékenykedett. A 370 népfrontbizottságban mintegy tízezer aktivista dolgozik, 71,2 százalékuk párton kívüli. Tevékenységükkel és állásfoglalásaikkal segítették feladataink megoldását, a szocialista nemzeti egység erősítését. Testületi üléseik, rendezvényeik nyílt társadalmi fórumként hozzájárultak a szocialista demokrácia fejlődéséhez. Különösen jó murikát végeztek a képviselő- és tanácstagi választások során és a falugyűlések szervezésében. Eredményesen munkálkodtak a szocialista közgondolkodás erősítésén, a szocialista haza szeretőiének elmélyítésén, a népek közötti barátság, az internacionalista érzés erősítésén, az egészséges lokálpatriotizmus fejlesztésén.

A népfrontbizottságok egy részének munkájára azonban a kampányszerűség, a formalizmus jellemző. A mozgalom nem fejlődött kielégítően a városokban, nem volt megfelelő törekvés a munkások nagyobb arányú bevonására. Figyelmüket elsősorban a tanácsokkal és a különböző társadalmi szervezetekkel kapcsolatos együttműködés javítását szolgáló megállapodások előkészítésére fordították, és kevesebb energiájuk maradt a végrehajtásra.

A népfrontbizottságok fordítsanak nagyobb figyelmet társadalmi bázisuk további szélesítésére, elsősorban a munkások, a bejáró dolgozók, a nők, a fiatalok, valamint a műszaki és az agrárértelmiségiek körében. Növelni kell a munka hatékonyságát a városokban és a társközségekben. A mozgalom fórumain fokozni kell az őszinte véleménynyilvánflátt, a kritikai szenemet BíűaMJBn

a helyi politikával való foglalkozás, fordítsanak nagy figyelmet a falugyűlések szervezésére, a tanácstagok munkájának segítésére és a tanácsok tomegkapcsolatának erősítésére.

Állami munka, az állami szervek pártirányítása

A X. kongresszus központi feladatként határozta meg az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését. A szervezeti változások, az állami munkára vonatkozó új jogszabályok megteremtették a társadalmi és a gazdasági fejlődéshez igazodó, hatékonyabb munka feltételeit. Társadalompolitikai szempontból különösen jelentős az új tanácstörvény, az ifjúsági, a szövetkezeti és a családjogi törvény, valamint a jogalkalmazásra vonatkozó párt- és állami határozatok. Megyénk állami szerveinek tevékenysége szervezettebb, eredményesebb lett.

Az állami szervek pártirányításában érvényesülnek az alapelvek. A megyei pártbizottság megfelelően irányítja és ellenőrzi őket. Fejlődött a megyei szervekben működő pártszervek belső irányító, ellenőrző munkája is. Szervezeti változás, hogy a megyei tanács pártbizottságát közvetlenül a megyei pártbizottság irányítja. A megyei tanács apparátusának pártirányítása szempontjából fokozott követelmény a párthatározatok, az állami intézkedések végrehajtásának segítése és hatékonyabb ellenőrzése. Az állami szervekben dolgozó kommunisták helytállása megfelelő, bár a fogyatékosságokkal szemben nem mindig lépnek fel következetesen. A helyi tanácsok pártirányításában nagy a színvonalbeli különbség. A pártszervek és -szervezetek politikai irányító, ellenőrző és segítő munkáját tovább kell javítani, hogy a tanácsok jobban megfeleljenek társadalom- politikai feladataiknak.

Fejlődött a tanácsok és szerveik tevékenysége. Munkájukban folyamatosan megvalósulnak a tanácstörvény követelményei, de az ütemet tekintve lassú a fejlődés. A két párt- értekezlet közötti időben a gazdasági összevonást követve jelentős fejlődést értünk el a tanácsi igazgatás területi beosztásának korszerűsítésében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján városi rangot kapott Nagyatád, és megszűnt a fonyódi járás. A községi közös tanácsok létrehozásával 84-re csökkent a községi tanácsok száma.

A tanácsok egyre több figyelmet fordítanak a társadalompolitikai kérdésekre. Továbbra is az a feladat, hogy az állami szervek gyprsan reagáljanak a párt társadalom- politikai, gazdasági határozataira, rendelkezésekkel segítsék azok következetes végrehajtását. A testületek élnek megnövekedett hatáskörükkel, javult a tömegkapcsolatuk, nőtt a tanácsi munkában résztvevő állampolgárok száma. Bevált a falugyűlés intézménye, mely fokozatosan a tanácsi munka társadalmi ellenőrzésének, a lakosság aktív közreműködésének fórumává fejlődik.

A választási rendszer továbbfejlesztése révén közvetlenül érvényesül a megyei tanácstagok felelőssége, területi munkájuk hatékonyabb lett. Fokozódott a megyei és a helyi tanácsok tagjainak közéleti aktivitása, nagy többségük önzetlenül dolgozik lakóhelye fej- lésztéséért, eredményesen képviseli a választók érdekeit.

A tanácsi munka demokratikus vonásainak fejlődése ellenére sok még a formális elem. A testületek elhatározó és ellenőrző szerepe nem mindig érvényesül. A bizottságok munkája sokszor felszínes, javaslataiknak, véleményüknek nincs kellő hatása. A községek egy részében és Kaposváron — a javulás ellenére — még nem megfelelő a tanács és a lakosság kapcsolata.

A párt káderpolitikai elveinek érvényesítése, a fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülés következtében javult a tanácsi apparátus összetétele, csökkent a fluktuáció. A dolgozók többsége alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. A vezetők általában kezdeményezően, alkotó módon dolgoznak a település fejlesztéséért és szépítéséért. Változatlanul hiányos az egyes tanácsi szervekben dolgozók politikai és szakmai képzettsége.

Az állami szervek tevékenységében javult az állampolgárok ügyeinek intézése, bár még van bürokratikus vonás, merev vagy liberális döntés, az állampolgárokkal szemben meg nem engedhető hangnem és magatartás. Némely területen a közDonti »túlszabályozás« és az új feladatkörök bevezetésekor a feltételek hiánya nehezíti a hatósági munkát.

Pártunk jogpolitikai elveit, az állami és gazdasági élet fejlődését szolgáló jogszabályokat jogalkalmazó szerveink jól érvényesítik. Érvényesül a szocialista törvényesség a megyében. A közrend, a közbiztonság szilárd, az állampolgárok személyi és vagyoni védelme biztosított. Somogy állampolgárainak döntő többsége tiszteli és betartja törvényeinket, elvárja a törvényes rendet és a jogbiztonságot.

A bűncselekmények száma 1973-ig emelkedett, jóllehet a bűnüldöző szervek erőfeszítéseket tettek visszaszorításukra. Magas a vagyon elleni bűncselekmények száma, és nem csökkentek számottevően az erőszakos, a garázda és a fiatalkorúak áltál elkövetett cselekmények sem.

Az emberek egy szűkebb körében erősödött a törekvés az anyagi javak munka nélküli és a jogszabályok kijátszásával történő megszerzésére. Ez különösen a Balaton-part környékén jellemző. Több gazdasági szervnél olyan jogsértő cselekményeket tapasztaltunk, melyek az egyéni és a csoportérdek előtérbe helyezését mutatják. Az ilyen gazdasági manipulációk kárt okoznak, egyes esetekben közvetlenül is sértik a közérdeket. Például a vásárlók megkárosításához vezetnek, s politikai kárf; is okoznak. Nagyobb