Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

C surgó főterének közelé­ben emelkedik az új víztorony. Tetejéről — csaknem 40 méter magasság­ból — csodálatos kilátás tá­rul elénk. Pápa Imre tanács­elnök sorra mutatja a látni­valókat: — Az ott a Kertváros . . . KlSZ-lakások. családi házak épültek, utcák alakultak ki, s megváltoztatták a nagyköz­ség képét.. . Távolabb a kor­szerűsített fűrészüzem látható; arra van a Zrínyi tsz nemrég elkészült sertéstelepe. Több mint 50 millióba került. Az a hatalmas fák által ölelt épü­családi ház építésével számo­lunk. Ez nem csupán a fejlő­dést, hanem az emberek meg­változott szemléletét is kifeje­zi: bíznak a jövőjükben és ab­ban, hogy Csurgón meg van alapozva a ma élők és a jövő nemzedékének megélhetése is. így foglalja össze a pártér­tekezlet, illetve az alapszerve­zeti beszámoló taggyűlések ta­pasztalatait Vancsura József, a nagyközségi pártbizottság titkára. S bárkivel beszéltem — vezetőkkel, csurgói lako­sokkal —, valamennyiük sza­vaiból ez a bizakodás csen­dült ki Csurgó fejlő­déséről nem le­het szólni a Napsugár Ipa­ri Szövetkezet nélkül. Radnó­ti László elnök, országgyűlési képviselő a múltról és a jövő let a Csokonai gimnázium, ez terveiről is beszél: pedig itt, alattunk, a Napsu- — Éppen negyedszázada, gár Ipari Szövetkezet üzeme... hogy 24 iparossal megkezdtük Miközben lelkesen sorolja, a munkát egy rozoga épület­mi minden épült az utóbbi ben. Termelési értékünk az években, eszembe jut az a első hónapokban alig haladta beszélgetés, amelyet tizenkét meg a félmillió forintot. Ma esztendeje, 1963 í máricusában ezer dolgozónk 100 milliós ér­folytattam Csux'gó akkori ve- téket állít elő, s 26 országgal zetőivel: kerültünk üzleti kapcsolatba. »•Néhány év alatt 500 ember Régi üzemünket kinőttük. Ter- költözött el az ország más ré- vezzük, hogy 25 milliós költ- szébe, — .mondották akkor séggel új, korszerű üzemet lé­mert nem láttag itt ma guknak és családjuknak jó tesítünk és így növekszik a termelés, még több embernek vöt... Az utóbbi tíz 'évben biztosítunk munkalehetőségei. nem épült családi ház, köz­épület, nincs munkalehetőség. Fejletlen a mezőgazdaság. A Valamikor, a századforduló táján nagy fejlődésnek indult Csurgó ipara. Gőzmalmai, bejáró tanulók a kocsmában len- és botgyára, téglagyárai várnak a buszra, mert még voltak. Ez a fejlődés az első egy kis váróterem sincs Ivóvíz kellene, a pedagógu­világháború idején megakadt, majd a negyedszázados Hor­soknak lakás és még sok min- thy-rendszerben szinte semmi den, hogy 'legalább valameny- sem történt. A felszabadulást nyíre megközelítsük a hasonló követő évek sem hoztak azon- nagyságú somogyi települése- nal változást. Az, hogy az két...« ezer munkást foglalkoztató fű­E beszélgetések alapján ak- részüzem tavaly 180 milliós kor azt írtam, hogy Csurgó termelési értéket állított elő fejlődni akar, s ezért lakói — háromszor annyit, mint tenni is készek. A megyei ta- 1970-ben —, azt jelzi; hanem nács vezetőinek válasza ez nagy ütemben is, de jelentős változások tör­téntek Csurgó iparosításában. A két nagy Ipari üzemben mindenütt ott találni azokat az embereket, akik húsz-hu­szonöt eszten­deje egy he­lyen dolgoz­nak; ők a törzsgárda, ' a szocialista bri­gádok magja. Virág utca. Szép új csalá­di házak. A 16- os szám alatt kétszoba-össz- komfortos, ma még kívülről vakolatlan épület. Itt él családjával Sántosi György, ö és felesége meg öt gyer­meke közül négy a Napsu­gárban kezdett dolgozni: Sán­tosinét talál­tam otthon; ő 22 éve szövet­kezeti dolgozó. volt: Csurgó fejlődni fog, s — Heten lakunk a szövet- ehhez megadják a szükséges kezeiből ebben az utcában, segítséget, s bíznak az ott Egyik' társam biztatására vet- élők tenniakarásában is. tem én is telket. A szövetke­És ma - járva az utcákat *et adott bontási anyagot köl- - mindenütt látható a támo- «ont, biztosította a kedve*, gatas, a községüket szerető r^nyesjuv^ s tehrtflvé ££ Sántosi Györgyné kabátot próbál a Napsugárban. emberek munkájának számos eredménye. A buszpályaudvar, te. hogy az építkezési költsé­geket részletekben fizethessem. a rendelőintézet, az áruházak Az idei részesedésből elvégez­és a Csokonai étterem, a szó- hetjuk a hátralevő munkát, ciális foglalkoztató — me­gyénkben ezenkívül csak Ka­posváron van — s a nagyköz­séget átszelő korszerű út, a járdák, az 500 köbméteres víztorony, a szolgáltatóház —, mind, mind az összefogást, a változást jelzik. __ Csaknem két és fél ezer e mber dolgozik nagyközsé­günk ipari üzemeiben. Ezer­ezer munkásnak ad állandó jó kereseti lehetőséget a Napsu­gár Ipari Szövetkezet meg a fűrészüzem. A Zrínyi Tsz-nek majdnem 800 tagja van. Míg korábban a foglalkoztatás volt a legnagyobb gondunk, mahol­nap a szükséges munkaerő biztosítása lesz ... Az utóbbi években az állami és az OTP-s és a KISZ-lakásokon kívül 188 családi ház épült. A következő években a célcso­portos állami meg a társas- házakon cs szövetkezeti laká­sokon kív ül újabb 100—100 A tsz új sertéstelepe. és akkor teljesen rendben le­szünk. Rajtam és férjemen kí­vül három lányom és egy fiam kezdett a Napsugárban dolgozni. Két lányom már férjhez ment, de Zsuzsa lá­nyom ma is ott! dolgozik mű­szerészként, György fiam pe­dig vízvezetékszerelő. Ö is épít családi házat a Kertvá­rosban. Az alapozás már meg­van .. . Szavaiból ki­csendül és az arcáról is ezj olvashattam le —, hogy na­gyon büszke a szép családi, házra, ottho­nukra, mely­hez a szövet­kezet segítsé­gével jutott. Ennél boldo­gabb talán csak tavaly volt, amikor ő a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója lett, fia pedig ki- vélójelvényt kapott az elő­ző évet záró termelési ta­nácskozáson. S ha már az iparosodásról szóltunk, fog­lalkozni kell a mezőgazdaság helyzetével is. — Nehéz esztendőt Radnóti László hagytunk ma- képvisclö- gunk mögött A rossz időjárás gátolta a munkát. Mégis a szakosodásnak meg az iparszerű termelési rend­szernek az eredménye, hogy termésátlagaink jobbak mint korábban: az 1970-es egyesü­lés óta a legmagasabbak. Ser­téstelepünkön 800 disznó van, s az is biztató, hogy termelé­si eredményünk az 1970. évi 40 milliónak éppen a kétsze­rese lett. Az idén már az új, több mint 50 milliós telepünk haszna is megmutatkozik, s ezért ettől az évtől nagyon sokat várunk — mondta Mol­nár Gergely, a Zrínyi Tsz párttitkára. — Milyen ma az élet Csur­gón? Varsányi Mihály kisiparos, akitől ezt kérdeztem elmúlt hetven esztendős, s itt élte le életét. Nála jobban kevesen ismerik a nagyközség múltját, gojndjait és jelenét. A párt alapító tagja Csurgón. Kez­dettől tanácstag, hosszú évek óta vb-tag, sokoldalú közéleti tevékenységet fejt ki s az el­sők között kapta meg a köz­ség fejlesztésében végzett te­vékenységéért a társadalmi munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát. — összehasonlíthatatlanul más, mint tíz-tizenöt éve volt... Sokat fejlődött nagy­kedelem 60 százaléka a nagy­községben, Csurgón bonyoló­dik le. Ez arra ösztönöz ben­nünket, hogy tovább bővítsük itteni üzlethálózatunkat. A tanács díjtalanul bocsátott rendelkezésünkre területet kü­lönböző célokra. A meglévő ABC- és bútoráruházát újabb résszel bővítjük ötmillió fo­rintból. ez lesz az eddigi leg­nagyobb beruházásunk. Ez le­hetővé teszi majd, hogy to­vább javuljon a nagyközség és a környék lakóinak az ellátá­sa. Első középiskola, első taní­tóképző. — Ezzel a múlttal büszkélkedhet Csurgó. S a jelen? Gimnázium, óvónőkép­ző szakközépiskola, ipari és mezőgazdasági szakmunkás­képző. Ezekben meg az álta­lános iskolákban mintegy 2000 fiatal tanul. Nem szólva az egyre nagyobb számban ta­nuló felnőttekről, akik a kü­lönböző kihelyezett techniku­mi osztályokban képezik ma­gukat. Valamikor diákvárosként emlegették Csurgót. Ennek hagyományait itt ma is őrzik és ápolják. Ez fejeződik ki az 1968-tól kétévenként megren­dezett országos Csokonai diák­színjátszó napok rendezvé­nyeiben, amelyeken egyre töb­Hamarosan helytörténeti ki­állítás nyitja meg kapuit a volt gyógyszertár helyiségei­ben. Papp Imre tanárnak, az 1. számú általános iskola igaz­gatóhelyettesének érdeme, hogy mintegy kétezer külön­böző tárgyat, dokumentumot összegyűjtöttek az iskolások és a felnőttek, összegyűjteni, megőrizni azokat a történelmi, népművészeti, munkásmozgal­mi ereklyéket, tárgyakat, em­lékeket, amelyek az utókor­nak Csurgóról vallanak — ez­zel a eéilal indult irányításá­val •—15 éve — a lelkes mun­ka. S ennek nyomán nyílhat meg április első napjaiban a helytörténeti kiállítás. Joggal érdemelte ki Papp Imre A társadalmi munkáért kitünte­tést. — Sokan vették át rajta kívül is az elismerésnek e jelképét. Április 4-én, hazánk felszabadulásának 80. évfor­dulóján újabb kitüntetéseket nyújtunk át azoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a társadalmi munka értéke ta­valy meghaladta Csurgón a hárommillió forintot, Az ipa­ri és a mezőgazasági szak­munkásképző, a fogyasztási szövetkezet és a 100 éve ala­kult önkéntes tűzoltótestület kapják meg ezt a kitüntetést — tájékozat dr. Göldner Vil­mos, a végrehajtó bizottság titkára. Csurgó 1970. július 1-e óta nagyközség. Szentával, So- mogycsicsóval és Csurgónagy- martonnal alkot közös taná­csot; lakóinak száma együtt 7300. Ezekről az évekről szá­moltak be jelentésükben ez év februárjában a megyei ta­nács vb-ülésén a nagyközség vezetői. Örömmel szóltak a változásról, a fejlődésről, de beszéltek a gondokról is. Nem kívánságlistát nyújtottak be a megye vezetőinek, de őszintén feltárták: mi az, amiben saját erőből nem tudnak előrelépni. Iskola, óvoda és bölcsőde meg kollégium kellene, mert a meglevő kevés vagy a jelen­legi célokra már nem alkal­mas. Meg kellene oldani a szennyvízelvezetést, folytatni kellene az útépítést, és bőví­teni az ivóvízhálózatot is. Amikor legutóbb Pápa Im­re tanácselnöknél jártam, a Somogy megyei Víz- és Csa­clnök, országgyűlési községünk. Megfelelő a keres­kedelmi hálózat is. Nagy szük­ség lenne azonban arra, hogy bővitsék a szállodát, megold­ják végre a szennyvízelveze­tést ... A szálloda egy részében a mozi üzemel. Már tárgyaltak arról, hogy áthelyezik a mű­velődési otthonba, s akkor a szálló kétszer ennyi vendé­get tudna fogadni. Szükség van erre is, hiszen Csurgónál húzódik majd el az Adriáról érkező olajvezeték, s a nagy­községbe érkezőknek ma már igen nehéz szállást adni. A kereskedelmi hálózat fejlődésével, az ellátással elé­gedettek a csurgóiak. S ez a fogyasztási szövetkezet körül­tekintő, jó üzletpolitikáját di­cséri. Az áfész elnöke, dr. Horváth Béla ezt mondta munkájukról; — Tavaly 227 milliós for­galmat értünk el. A kiskeres­A kertváros új házai. ben vesznek részt. Ezt a ha­gyományt kívánják ápolni az­zal is, hogy létre akarják hoz­ni a Csurgói öregdiákok Egyesületét. Olvastam egy levelet. A szá­zadforduló elejétől négy Ve- litskó testvér tanult a csurgói gimnáziumban. A ma 74 esz­tendős Miklós 1931-ben Ar­gentínába vándorolt ki, de ma is éppen olyan szeretettel em­lékezik ifjúkori tanulmányai színhelyére, mint azok, akik helyben vagy az ország más részén laknak. Budapesten élő testvérének nemrég azt írta, hogy szerezzen egy olyan könyvet, amely Csurgó fejlő­dését, jelenét ismerteti. Van ilyen: a »Csurgói kalauz«, írói, szerkesztői nagy gonddal, szeretettel állították össze nemrég, ismertetve benne a nagyközség történelmi múltját 1019-től napjainkig. Elmond­ják, hogyan ápolják a mai csurgói diákok az iskola ala­pítóinak, kiemelkedő tanárai­nak, tanulóinak s mindazok­nak az emlékét, akiket bármi a Csokonai gimnáziumhoz fűz. A ma itt élő emberek tisz­telik azoknak az emlékét, akik a haladásért és Csurgó fejlődéséért valaha tevékeny­kedtek. tornamű Vállalat vezetőit is ott találtam. Vétek József igazgató és Horváth Tivadar főmérnök elmondták: üzem- vezetőséget szerveznek Csur­gón, bővitik a nagyközség ivóvízhálózatát és megoldják a szennyvízelvezetést is. Lát­tam azt a nyilatkozatot, ame­lyet Radnóti László elnök írt alá. Eszerint az ipari szövet­kezet 1,6 millió forinttal já­rul hozzá a község további fejlesztéséhez. Tanúja voltam annak is, hogy egy új óvoda létesítéséről tárgyaltak. Nem ez az első, hiszen a Napsugár már hozott létre saját erőből óvodát, s másképp, anyagiak­kal is segítette a nagyközség fejlesztését, évente átlag 400 ezer forinttal. Más lett az élet Csurgón. Változott, gazdagodott, fejlő­dött a nagyközség, s ezzel együtt az ott lakók élete is. És ezek az évek — meg a terve­zett intézkedések — azokat igazolták, és igazolják, akik bíztak Csurgó jövőjében. Szalai László Fényképezte: Gyertyás László Somogyi Héplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom