Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
*... a (alak összedőlve...« férfilakosságot 30-án este hat órára a községközpontokba rendelték. A németek rombolnak. Az épületek, a hidak alá vannak ákázva, a tepiplomto- ronyban dinamit, a malomban is. Nagypéntek éjjel. Március 30. A németek mozgolódnak. Horváthék pincéjét; Bodvicán ideges katona zörgeti. Lovat keres, fenyegetőzik. Berzencéig kell kocsis. Tehát mennek. Elmetek! Gyors .egymásutánban óriási robbanás. Ledől a templomtorony, a gyárkémény, a malom. Délen lovasság jön át a Rinyán. A vasúton húszas, harmincas csoportokban érkeznek a fölszabadító katonák.« A felszabadult Nagyatád első fejezeteként történelmét a háború okozta súlyos károk fölszámolásával írják. 1945. március 30-án szabadult föl a nagyközség. A So- mogyvármegye című napilap egy nappal ezután adja hírül: »Március 30-án Tolbuchin marsall csapatai a bolgár hadsereggel együtt áttörték a németek erősen kiépített védővonalát s a Balatontól délre 30 kilométert nyomultak előre. Harccal elfoglalták Nagybajo- mot, Böhönyét, Marcalit és Nagyatádot.« Nagyatádot úgy emlegetik ebből az időből, mint az egyik legtöbb kárt elszenvedett települést. Dr. Freller Andornak, a járási Nemzeti Bizottság szervezésével megbízott nagyatádi ügyvédnek a jelentését egy megsárgult fénykép mellé illesztem. »■Talán egyetlen ház sincs, amelynek tetőzete legalább több helyen ne lett volna beszakadva; legtöbbről a cserép teljesen hiányzik, a falak ösz- szedőlve, a házak oldalai kitörve. Nagyatádon nincs egy ablak, de talán egy ép ablakráma sem. Alig van szoba, mely az eső ellen védene, és nincs lakás, mely tökéletesen ne lenne kifosztva.« A béke első napjait így örökítette meg az emlékezet: »A lakosság kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy a földet megmunkálja. A földek azonban tele vannak aknákkal és amióta a munka megkezdődött, nem volt nap, hogy egy- két-három ember munka közben fel ne robbant volna. Ma ismét két derék munkáslány alatt robbant föl az akna a konzervgyár területén. Soron kívüli segítséget kérünk!« (A járási Nemzeti Bizottság leveléből.) — Részt vett a földosztó bizottságban is? — Agitáltunk, az emberek» nek meg kellett magyaráznunk, hogy a földet nem veszik visz- sza. — Főbb ipari létesítményeink: a Danuvia 4. számú gyáregysége, a már korábban is működő, de jelentősen bővített és korszerűsített konzervgyár. A harminc év alkotásai között tartjuk számon középblokküze- münket, amely a lakásépítési program megvalósulását segíti; auztán a kenyérgyár, a vízmű, az AKÖV-telep, a gázfogadó, a gabonafölvásárló, a Rinya menti Vízgazdálkodási Társulat, a halgazdaság, a Komfort Ipari Szövetkezet, a kesztyűgyár nagyatádi üzemegysége, az óra- és ékszergyár üzemegysége, a trafóállomás illik a sorba. Klárimul; eve imiiiiiiuiusi* ima ju/sn, — Hányán voltak a kommunisták? — Még húszán sem, de ezt nem tudhatták a kisgazdapártiak, hogy szavunk ne veszítsen súlyából. 1947-ben, az első választás alkalmával a szavazatok húsz százalékát kapta a kommunista párt, két év múlva hat-hét- száz ember vallotta már magát kommunistának. — Nagyatádot »kis vörös Csepelnek« nevezték, tudja-e? Éjjel, ha nem tudok aludni, az emlékeimet rendezem. — A mai városról mi a véleménye? — Ilyen szépet álmodni sem mertünk. Az utóbbi négy év lerdületét azokhoz az évekhez tudom csak hasonlítani, amelyek az újjáépítéshez kapcsolódnak. A mai fiatalok sem mások, mint elődeik. Tetteikről hallottunk a megyei pártértekezleten Tamás Viktor városi KISZ-tit- kártól. A vb-titkár fölsorolásából csupán egy gyárat hagytunk ki, hogy az üzem történetébe is belelapozhassunk. — A nagyatádi varró- és kézimunkacérna-gyárat 1911- ben alapította Reich Adolf és fia. A gyár eredeti neve: Gomb- és Paszománygyár. 1913-ban a MEZ-cég vásárolta A város legfiatalabb lakói. Fiatalos magabiztosság tükröződik a legújabb somogyi város, Nagyatád arcán. És most — emlékezés közben — mégis ráh «flott könnycsepptől csillog. Braun Istvánná Weisz Ilonával a város új központjában, az üzletnegyed egyik boltjában ismerkedtem meg. 1944 áprilisában hurcolták el az ő családját is. Az auschwitzi haláltábomak, a halomra gyilkoltak arcának kitörölhetetlen emlékével él harminc éve, — egyedül. Lelke mélyén őrzi a sebet. Blúzának ujját feltűri, és olvasni kezdi a karjára égetett számokat... A németek végóráját megörökítette naplójában Ruttner Andor. »Kiürítés. Talán nyolcszáz, ezer ember távozott elsejéig. Állítólag harmadikára kapunk kocsit Taranyból. Szob, Bolhás,' Tarany tele menekültekkel. A A régi Nagyatád — Athaad, Naghathad, ahogy a különböző iratokban előfordul a neve — központja a park környéke. Itt dolgozik a ruházati boltban Ilics József üzletvezető. Harminc éve kommunista, a nagyatádi pártalapítók közül való. Április 4-én, hazánk fölszabadulásának harmincadik évfordulóján ünnepli párttagságának három évtizedes jubileumát. Zóka Imre, Turopoli Géza, Vlacsics János oldalán vált fiatalon kommunistává. Tanítói a Tanácsköztársaság direktóriumi tagjai voltak. Zóka Imrét bízták meg a párt szervezésével. 1945 április derekán íelt jelentéséből: »Első dolgunk volt a cözigazgatás megindítása. A pártot ma állítottuk össze. A mező tele aknákkal, nem tudok dátumot írni, nincs naptárunk.« Ilics József: — Április első napjaiban érkeztem haza. Az első dolgunk az volt, hogy a menekülteket visszahívjuk. — Nagyatádon, a fiatalok városában a párt ifjúságpolitikai gyakorlatának szellemében egyre több — elsősorban ifjúkommunista — fiatal kerül a munkahelyek, intézmények vezető szerveibe, testületéibe, s ami a leggyakoribb, középvezetői posztra. A pártszervezetek megbízásából mind több párttag végez értékes munkát a KISZ-ben. Az ipari létesítmények zöme Nagyatádon is a felszabadulás óta született. Kovács János vb-titkár: meg a gyártelepet s a termékeit selyem- és kézimunkacér- na-gyártással bővítette ... Az államosításra 1949. december 28-án került sor. A konzervgyár elődje egy lekvárfőző műhely volt, amelyet 1939-ben Matán István, ötvöskónyi lakos alapított. A negyedik ötéves terv végére — 1971-hez képest — 1600 vagonnal több konzervet készítenek. Termékeik nemcsak itthon, hanem külföldön is, elsősorban a Szovjetunióban ismertek. — A gyár feladatainak megvalósításában nagy szerepet töltenek be a szocialista brigádok. Ötvenkilenc ezeknek a száma — ismertette Csomós Árpádné.-— A közművelődési feladatok ellátására függetlenített előadót foglalkoztat a gyár. Célunk a munkásművelődés következetes irányítása, a dolgozók tudatának formálása a művelődés eszközeivel. Az 1400—1500 dolgozót foglalkoztató konzervgyárban évente mintegy 5300 vagon termék hagyja el a modern gépsorokat. Kiváló vállalat. A társadalmi fejlődésről egy számadat: négy év alatt megkétszereződött a párttagság száma a Danuvia 4. számú gyáregységében. Az űj párttagok már itt nevelődtek, itt lettek kommunisták. A szocialista építés új fejezete nyílott meg, amikor 1971- ben az Elnöki Tanács döntése alapján várossá nyilvánították Nagyatádot. Nagyatád Belső-Somogy központja. Városi rangot végérvényesen a szocializmusban kaphatott. Mátyás király vásárjog- adománya ehhez annak idején még kevés volt. A tartós fejlődés zálogá: — Legifjabb városunk a bizonyítéka annak, hogy csak a tervszerű építőmunka, a széles körű társadalmi összefogás biztosíthatja a településhálózat fejlesztését, a lakosság életkörülményeinek, gazdasági, kulturális és egészségügyi ellátásának a javítását — így fogalmazott a várost köszöntő megyei pártbizottság és megyei tanács. Nagyatád érdemes volt a városi rangra. Ezt azzal becsülik meg, hogy széles körű társadalmi összefogással serkentik a fejlődést. Elsőként szerveztek építőtábort diákok számára — a lakásépítés segítésére. A Bajcsy-Zsilinszky utcában 67, a Kiszely utcában 94, a Kilián utcában 36, a Kossuth—Aradi-tömbben 317, a Tallián utcában -33 lakás épült. szemünk láttára. Kórházat is terveztünk, csupán szerényebbet, mint amelynek a falai már állnak, s megnyitása ennek az évnek kiemelkedő eseménye lesz. — Ha most lenne tanácselnök, mit javasolna? — Szép a város belterülete, de még elhanyagoltak a külterületek. Ezeket fejleszteném, a Mező utca és az Ady Endre utca sártengerét szüntetném meg. Az itt lakók megérdemlik. — Mi a moátani öröme? — A jó talajelőkészítés, a buja vetés, a szép növények, az emberek jó kedvű munkája. Régi dűlőnevek — Zagrada, Brozina — az egykori lakosság égy részének horvát eredetére utalnak, mások magyar elnevezést viselnek: Rinya-rét, Nagyrétek, Kisrétek. Az 1945 előtti birtokmegoszlás adataiból következtethetünk az egykori parasztság nyomorúságos életére: a község 12 044 kát. holdat kitevő területéből 7243 kát. holdon gazdálkodott a nagybirok. Egy-egy parasztcsalád 3,67 holdon kereste meg a kenyerét. Ma már az iparosodás, ,a korszerűbb gazdálkodási forma érezteti hatását a mezőgazdaságban is. A IV. ötéves terv idején modern terményszárító és terménytároló, illetve gépműhely épült, a Rinya menti Vízgazdálkodási Társulat laborépületet kapott. A tsz-pa- rasztság jövedelme évről évre emelkedik. A takarékbetétekben gyűjtött pénz is ezt mutatja: míg 1970-ben 4333-an váltottak takarékbetétkönyvet, 1974-ben 5869-en. A nagyatádiak gazdagodása kifejezhető azzal is, hogy négy év alatt 130-ról 580-ra emelkedett a személygépkocsi-tulajdonosok száma. Futószalagon készül a nagyatádi konzerv. A sokat átélt nagyatádiak közül való Pál József, a termelőszövetkezet üzemegységvezetője, párttitkára, volt nagyközségi tanácselnök. Alkalmi munkásból lett Nagyatád egyik vezetője 1954-ben. 1957-ig állt ezen a poszton. — Mit tett Pál József tanácselnök Nagyatád fejlesztéséért? — Az első feladat az volt, hogy az elhanyagolt utcákat rendbe tegyük. Nagy vonalakban már abban az időben elkészült Nagyatád rendezési terve, amely most valósul meg, A városi pártértekezlet fölmérte a megtett utat. Az élet- színvonal további emelkedését hangsúlyozták, azt, hogy a település munkásváros-jellegére való tekintettel — a nők magas arányú foglalkoztatottságát, a fiatalok számát és a népesség növekedését figyelembe véve — fokozni kell a kereskedelmi és szolgáltató- hálózatot, a gyermekintézmények fejlesztését. A lakosság kommunális, kulturális és szociális ellátásának a fejlesztéséhez, a természet- és környezetvédelem kiteljesedéséhez még nincsenek kihasználva a helyi erőforrások. Az MSZMP nagyatádi városi bizottságának várospolitikai munkabizottsága épp ezért fordult fölhívással a lakossághoz. »Tíz óra társadalmi munka Nagyatádért!« — adták ki a jelszót, hogy létrehozzák a város üdülő-pihenő területét. A szép terv végrehajtása több éves feladatot jelent, de nagyrészt társadalmi munkában el lehet végezni. A nagyatádiak a felszabadulás 30. évfordulóján talán az eddigieknél is jobb munkával ünnepelnek s írják a történelem lapjaira megváltozott életük eseményeit. A hétköznapok eredményeit, az ünnepek örömét. írta: Korányi Barna Fénvkép: Gyeri.vás László Dr. Kasza György városi főorvos az egészségügyi hálózat fejlődéséről beszédes számokat tud. 1945-ben egy községi orvos és egy OTI-orvos dolgozott Nagyatádon. 1969-től négy körzeti orvos látja el a betegeket. 1974-ben megszervezték az összevont hétvégi ügyeletet. Üzemorvosi hálózat működik a cérnagyárban, a konzervgyárban, a KOMFORT ipari szövetkezetnél. A szakorvosi rendelő 1960-ban nyílott meg. Nagyatád régi nevezetessége a tisztasági gyógyfürdő, amelyben 1970-től reumatológus szakorvos irányítja a korszerűen fölszerelt fizikoterápiás részleget. 1950-től Nagyatádnak van mentőállomása is, amelyet 1973-ban korszerűsítettek. Somogyi Néplap
