Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

Tervszerű hálózatfejlesztés, rugalmas munka /nter/ú dr. Gyűrky Rudolffal, a KISOSZ elnökhelyettesével A napokban tartották Ka- J — Balaton-parti kereskedők posváron a megye kiskeres- [ üzleteinek túlnyomó többse- kedői évi közgyűlésüket, s ; ge idényjellegű. Tőlük azt ezen részt vett dr. Gyűrky | várjuk, hogy már az elő- és Rudolf, a Kereskedők Orszá- még az utószezonban is tart- gos Szervezetének elnök- J sák nyitva üzletüket, pavi­helyettese tőle: is. — Hogyan értékeli * Somogy megyei magánkereskedelem helyzetét, a KISOSZ-tagok munkáját? Megkérdeztük Ionjukat. Egy-egy szép májú I si vagy szeptemberi hétvégén j is autós kirándulók ezrei in- ; dúlnak a magyar tenger felé. j S ne feledkezzenek meg a sok ezer új nyaralóról sem, j amelynek tulajdonosai már i sabban fejlődik, mint az ossz- kereskedelmi kapacitás. A hézagpótló magánkereskede­lemre tehát hosszabb távon is szükség lesz. — Milyen elvek alapján dön­— Somogybán a 405 ke­reskedő közül 215 a Balaton déli partján dolgozik a nyári idényben, a többi 190 a me­gye ellátatlan területeihez vi­szonyítva kevés. Nem vélet­len, hogy a tanácsok kereske­delmi szakigazgatási szervei szívesen látnának itt több kiskereskedőt, főként az alap­vető ellátást biztosító szak­mákban (vegyes, zöldség-gyü­mölcs kereskedés, kifőzás). Ezzel már érintettem is a magánkereskedelem jelentő­ségét az ellátásban: szerepe kiegészítő jellegű. Területileg és szakmailag elsősorban ott van létjogosultsága, ahol a szocialista kereskedelem a megye zavartalan ellátását nem tudja megoldani. — Milyen feladatok hárulnak magánkereskedelemre és mi­lyenlehetőségeik vannak a Ba­laton déli partjának ellátásá­ban? tenek az iparengedélyek kiadá­sakor? — Az iparkérelmek elbírá­lásánál a tanács szakigazga­tási szervei és a KISOSZ me­a főszezon előtt művelik kert- I gyei tervezete is az ellátási jüket, csinosítják házukat. Mi a Balaton partján mű­ködő kereskedőknél és ven­déglátósoknál a rugalmassá­got, az adott körülmények­hez való gyors alkalmazko­dást tartjuk a legfontosabb követelményeknek. Ne érje váratlanul egy-egy nagyobb csoport megérkezése egyetlen kereskedőnket és vendéglá­tónkat sem! És azoknak a ki­rándulóknak, turistáknak, diá­koknak a szerényebb igényeit kell kielégíteniük, akiknek nem futja az első osztályú vagy osztályon felüli éttér- í mekre. — Véleménye szerint hogyan alakul a megyei magánkeres­kedelem helyrete a következő indokoltságot vizsgálják, azt, j hogy az adott helyen és a j kért szakmában szükség van-e I magánüzlet létesítésére. Igen | kedvezőnek ítélem, hogy a hatóságok és a KISOSZ me­gyei szervezete együttesen felmérték' a megye ellátatlan, úgynevezett fehér foltjait és ma már a tervszerűség jel­lemzi az üzletek telepítését. A kérelem elbírálásánál az ellátási szempontokon túl mérlegelik a jelentkező alkal­masságát, elsősorban erkölcsi és szakmai megbízhatóságát, s azt, hogy rendelkezik-e az üzlet alapításához szükséges anyagi erővel, szakmai gya­korlattal. — Hogyan próbálja a KISOSZ a még -fehér foltnak- minő­sítettterületek jobb kereske­delmi ellátását segíteni? Francia hasonmás-kiadás az elődje a Corvinánál megjelent szép könyvnek. Párizsban már 1954-ben megjelent egy hason­ló lexikon. Ezt azonban az idő túlháladta, ezért volt szükség arra. hogy adatokkal egészítsék ki, a tévedéseket is, felülvizs­gálva. kiigazítva. Így a Párizs­ban 1963-ban közreadott gyűj­temény a modern művészetek kedvelőinek széles táborát elé­gítette ki ismeretanyagával, íz­léses kiállításával. 1850-től 1950-ig ölelte fel a lexikon az adatokat. Száz évnyi története a piktúra új irányzatainak: az impresszionistáktól az akció­festészetig. Nevekkel: Manet­től Pollockig. Nemcsak az irányzatok jel­lemzőit építették bele a vaskos gyűjeménybe. hanem valósá­gos kis monográfiákat is a száz év legjelesebb festőiről. A ha­sonmás magyar kiadás szer­kesztői felhívják a figyelmet arra. hogy »a könyv erősen el­tér a lexikális egzaktságtól; a népszerűsítő-ismeretterjesztő irodalomhoz közelítő, átmeneti műfajt képvisel-*. Ami a Corvi­na Kiadót dicséri: korrigálták az eredeti gyűjtemény hibáját. Nemcsak a hosszabb időt kül­honban töltő magyar művé­szek adatait szerkesztették be a magyar kiadásba, hanem az 1850—T950. között itthon élők legjelentősebbjeinek adatait is. években? — Megítélésem szerint az | í kapcsofódóan8 a'"keresget fkö- ' “ Egyik legnagyobb gon­í vetkező években Ld^amiku- | £“nk fe­her foltokra való irányítása. A legtöbb iparkérelmező — a meglevő üzletekkel való versenyt is vállalva — ugyan­is szívesebben létesítene üz­letet a már kialakult keres­kedelmi centrumokban. Ügy gondolom, a helyi szakigaz­gatási szerveknek saját lehe­tőségük szerint jobban kelle­ne ösztönözni a fehér folto­kon az üzletek nyitását (ked­vezményes közterületi hasz­nálati díjak, üzlethelyiségrki- utalás, adókedvezmények stb. révén.) Igen kedvezőtlennek ítéljük meg a Balaton-parti kereskedőknél a nagy fluk­tuációt. Ez elsősorbán annak a következménye, hogy a je­lentkezők közül sokan túlzott reményeket fűztek vállalko­„4 moilerh festészet lexikona Nemcsak szép — hasznos is Már-már olvasmányszámba menő lexikon ez. Szecesszió, fauvizmus, kubizmus, aktiviz- mus, expresszionizmus stb. — minden irányzat szerepel a könyvben. S elkalauzolnak bennünket a szerkesztők a nagy festőiskolákba is. (Példá­ul: Nagybánya.) Mindazok ne­veit, adatait tartalmazza a lexi­kon, akik valamilyen módon serkentő hatással voltak a mo­dern festészetre. Költőket, író- jzásukhoz és' számítáaaikTem kát, más művészeti ágak kép- voltak reálisak. Mi azt szeret­viselőit értjük ezalatt. Érdekes­sége a kiadványnak, hogy egyes — a piktúrára ugyan­csak jelentősen ható — ese­ményekről is megemlékezik. Tulajdonképpen mindazoknak hasznos útmutató, akik a ma művészetét élvezni — érteni — szeretnék. Szinte tankönyv a jelen piktúrájához. Bár a Corvina Könyvkiadó korábban is »elkényeztetett« bennünket szép kiállítású ki­adványaival. mégis meg kell emlékeznünk a lexikon kitűnő reprodukcióiról, amelyeknek bősége és minősége elismerésre készteti a könyvet csak lapoz­gató embert is. Azt, hogy hi­ányérzetet szüntet meg. mi sem bizonyítja jobban: néhány hét alatt a huszonháromezer példányból úgyszólván »hír­mondó« sem maradt a köny­vesboltokban. L. L. nénk, hogy a meglévő törzs­gárdához a helyi szükségle­tekhez igazodva, minél több olyan szolid üzletvitelű keres­kedő kapcsolódjék, aki stabi­lizálódik, sőt az idényjellegű helyett éi-es üzemeltetésre vállalkozik. „ , M. A. Tavasz a határban Először vetnek cukorrépát — Óvják atműtrágyát A két pótkocsis IFA erőlköd­ve kapaszkodik a kanyargó úton. A terhelés nagy: naponta négy vagon műtrágyát hoznak Peremartonból. A fontos, talaj­gazdagító anyag tehergépko­csin teszi meg az utat a gyártól a szövetkezet tárolójához, a domboldalon létesített, szabad­földi műtrégyaraktárhoz. A szállítmányból — ez idő sze­rint ötven vagonnyi — semmi sem érkezik vagonokban, vala­mennyit autó hozza. — Kell a műtrágya, mert mihelyt lehet, folytatjuk az őszi kalászosok fejtrágyázását — mondja a nagvberényi — somi Egyesült Erő Termelő- szövetkezet elnöke, Krisztin- kovics Tibor. — Amíg nem jött az eső, ezt a munkát végeztük, aztán előkészítettük a talajt a tavaszi vetésekhez, metszet­tünk ... Az őszieknek mintegy a háromnegyedén befejeztük a fej trágyázást. Tavaly decem­berben megérkezett egy IFA tehergépkocsi műtrágyaszóró adapterrel, ezt a munkát meg a növényvédelmi tennivalókat evvel a géppel oldjuk meg ... A szövetkezetben a tavasziak alá szánt terület 80 százalékán megtörtént a simítózás, a tár­csázás, a fogasolás, úgyhogy a cukorrépát, a borsót, a bük­könyt, a lucernát akár azonnal vethetnénk. — Ha ismét kijön a jó idő, fejtrágyázással és a gyümöl­csösben a lemosó permetezés­sel folytatjuk a munkát — így az elnök. — Az ötven hek­táros gyümölcsösben befejező­dött a meggy-, a cseresznye- és az őszibarackfák metszése, fo­lyamatos a permetezés. Az idén először vetünk cukorrépát, méghozzá mindjárt harminc hektáron. A kiszedésre majd kézi erővel kerül sor, de eb­ben az ádándi—balatonszabadi November 7. Termelőszövetke­zet tagjai is segítenek: a meg­állapodás szerint tizenöt hek­tárról ők szedik ki a répát. A tagság egy része a mező­védő erdősávokat ritkítja, a szállításoknál foglalatoskodik, és ahogyan tavasziasra fordul az idő, mind több munkalehe­tőség nyílik a mezőn. A 770 ] hektár őszi kalászos áttelelésé vei elégedett a szövetkezet el nöke: — Jobb a gabona, mint ami­lyen tavaly ilyenkor volt, kü­lönösen az őszi árpa szép. Ahol idejében megtörtént a vetés, ott az állományban alig találni kárt, viszont a későbbieknél, jóllehet bőséges adaggal vetet­tünk, ritkább a kelés ... Ügyelnek arra, hogy a fo­lyamatosan érkező műtrágyá­nál szállítás és tárolás közben minél kevesebb legyen a vesz­teség. A műtrágya elhelyezésé­re kialakított területhez utat építettek, s ennél a munkánál mintegy száz köbméter zúzalé­kot használtak föl: ezen hord­ják az IFÁ-k a rakományokat a peremartoni gyárból. Har­mincezer forint köröl van az az összeg, amit arra költött a szövetkezet, hogy gondos táro­lással minél kevesebb műtrá­gya menjen veszendőbe. S föl­használtak másutt már fölösle­gessé vált anyagot is: négy-öt mázsa, a kukorica tartósításá­nál igénybe vett műanyagfóli­át takaróként hasznosítanak a telepen, ahonnan a műtrágyát — szükség szerint — széthord­ják rendeltetési helyére, a ha­tár különböző részeire. H. r. Többnyire fiatalok és nők Ezt a választ kaptuk Kre- ] A raktárakban felhalmozott Iconics Lászlótól, a csurgói Do- | cikkek egyébként negyven nap rottya butik vezetőjétől, ami- alatt kicserélődnek. Valószínű, kor' a vásárlókról érdeklőd- | hogy még több is elfogyna, ha tünk. A vevők körét egyébként j volna elég hely a raktározás­ai áruválaszték határozza meg. j ra. A félmilliós raktárkészlet S valóban, aki belép a szépen j egy mindössze húsz négyzet­1 méteres területen zsúfolódik össze. Korábban is szó volt ar­ról — látva az igényt —, hogy bővítik az üzletet, és most már valószínűleg sikerül elérni, berendezett boltba, annak mindjárt az jut eszébe, hogy itt elsősorban a fiatalokra gondoltak. Az árut nagyrészt a Napsu­gár Ipari Szövetkezet és a bu­dapesti OKISZ Labor biztosít­ja. Mindössze 70—80 négyzet- méteres eladótér a zsúfoltság látszatot kelti, különösen ami­kor megtudjuk, hogy a múlt évben a Dorottya butik terve hárommillió forint volt, de az évet csaknem egymillió forint­tal több bevétellel zárták. — El tudja képzelni — kér­dezte a bolt vezetője —, hogy mit jelent ez 500 ezer forintos árukészletnél? o Somogyi Néplap hogy újabb 30 négyzetmétert kapjanak. A butikban számolnak a ta­vaszi forgalommal is. A nagy­község fiataljai szívesen »tur­kálnak« a színes áruk között, egy-egy nap a vásárlók száma eléri a százötven-kétszázat is. Volt olyan nap, amikor a »te­nyérnyi« boltban csaknem 30 ezer forintos fogalmat bonyolí­tottak le. Az idén már nagyobb a be­vételi terv, s úgy számítanak: december végéig négymillió forintos forgalmat ér «1 * Do­rottya butik. Zicsi hagyományok, zicsi jelen Zics aprócska, 700 lelkes | zömben cselédek lakta falvak i turális. sport- és KISZ-munka ) falu, a külső-somogyi zöld közössége hamarabb föllazult; java részét a munkahelyen löszdombok közé ékelődve, a »nincs« sosem volt jó össze- i végzik, s az esti buszokkal ha- Keskeny útszalag tapasztja a ; tartó erő. az ember csak a zajárók jobbára csak aludni labi úthoz, amely a környék »van«-hoz ragaszkodik állha- és étkezni térnek haza. Van fő _ verőerének számít. Milyen ( tatosan. A másik ilyen jel a azonban, egy maroknyi csoport erők, hatások foglalják közös gyereknevelés megváltozott 1 a községben, amely a helyi keretbe az itt élő hétszáz em- j szemlélete. A hatvanas évek- | KISZ- és kulturális munka bér életét? Mennyire érvénye- ! ben a hagyományos faluban ! szervezésén dolgoznak, de be­sül a múlt kötő. összetartó I föllendülő heveny taníttatási hatása? Milyen mértékben ol- láz egyfajta jellegzetes parasz­vaszthatták föl mindezt azok a változások, amelyek néhány év alatt Tabon és a község környékén erőteljesebb moz­gást, s ha nagyságában nem is, de irányában minden bizony­nyal hatalmas arányú átréteg- zödést jelentenek? A kérdésre meg sem próbál­juk a maga teljességében megadni a választ ez irás ke­retében. Inkább csak egy, a zicsi beszélgetéseinkből kiraj­zolódó plasztikus képet vázol­nánk föl, amelyet a falu min­dennapjaiból metszettünk ki. A község sosem tartozott a szegény települések közé, noha a falusi gazdák »jómódja« — zicsi építkezéseket és a falu képét tekintve — csak külső­somogyi viszonylatban számít­hatott jómódnak. Német tele­pesei szorgalmának gátat ve­tett a sok, egymást ölelő domb és a föld termőképességének határa. Ennek, a többi faluhoz mért viszonylagos »lehetősség­nek« mai jele: a kisközség la­kóinak makacs ragaszkodása a szülőföldhöz, amit az építkezé­sek ma is jól szemléltetnek. A szélgetőpartnereim — egyik maga is ebbe fáradt bele — szerint igen kevés sikerrel. Az ok: valóban maroknyian van­nak. A zicsi hagyományok közül ki nem hagyható a dombon magasodó, 1787-ben épült ti gyermekkultuszt virágozta- tott ki. »Előteremteni mindent a gyereknek« és »legyen több, mint az apja« — ugye, isme­rős ez a fölfogás, amely egyál­talán nemcsak zicsi, inkább zicsi is. Ebből a szemléletből | templom?' a’ xViTl szüza"dí mindenekelőtt az iskola (es a társadalom) profitált! jobban a pedagógusra bízta a jól gyúrható-formálható nemes anyagot, a gyereket. Zicsen így a hatvanas évek­től fokozatosan felnő egy ge­neráció, amelynek sorai állan­dóan bővülnek. Az iskolát elvégző évfolyamok (átlagban 8—12 gyerek) jelentékeny ré­sze gimnáziumba (főiskolára, egyetemre) vagy szakmunkás- képző iskolába megy. Tizenöt év távlatából azonban ez az élénk tanulási kedv már a fa­lu léte szempontjából komoly gondot is okoz. A friss eszű, mozgékony fiatalság jelenté­keny részének esze ágában sincs a faluban letelepedni, számára Zics már csak a gyer­mek- és serdülőkor nosztalgi­kus, csendes végvára. A fia­barokk építményben szinte minden berendezés és kép eredeti. Az a templbmbeisőt díszítő sok szép freskó és a féltve őrzött umbella is, ame­lyen jól olvasható a festő kéz­jegye: Dorfmeister. Az umbel- lát 1790-ben készítette a neves művész, és — bár nincs még bizonyítva _ lehetséges, hogy a freskók is az ö ecsetvonásait viselik magukon. A község lakóinak föld-, művelésből élő része a ná- gocs—zics—miklósi egyesült termelőszövetkezetben keresi meg a kenyerét. A három község tanácsi irányítása is közös. És ez az, amit a leg­több zicsi sérelmesnek tart. Nem lokálpatrióta nekibuz­dulásból és nem is, mintha talok más rétege Tabra jár, az j valami reges régi ellentét ál- ottani gyárakba. Az ő kapcso- j lítaná szembe a falvakat. Er- latuk a községgel is többé- ről itt szó sincs. Sokkal in- kevésbé a főbériő—albérlő vi- kább a közös irányításból fa- szonyára korlátozódik: a kul- 1 kadó, a mindennapokban közvetlenül érzékelhető ked­vezőtlen dolgok miatt. A há­rom községnek ugyanis — bár egymástól alig vannak 2—3 kilométerre — nincs köz­vetlen közúti kapcsolata. Így sokszor igen nehézkessé vá­lik a legfontosabb ügyek in­tézése is. Orvos hetente egy­szer van Zicsen. ápolónő két­szer. De mi történjék, ha valakit sürget a baj, és or­voshoz kell sietnie? A falu­ból fél tizenkettőkor indul egy autóbusz Nágocsra. Mire az odaér, dél van, minden zárva lesz. Az orvosnál be­fejeződött a rendelés, a ta­nácson ebédidő van ... A zi­csi ember még jóformán el sem tűnődhet a dolgok fur­csa játékán, amikor már i n- dul is az autóbusz visszafe­lé. El lehet persze jutni más­hogyan is Nágocsra. Vagy kora reggel kibuszozik valaki a kapolyi úthoz, s ott meg­várja a Nágocs felé tartó legközelebbi járatot, vagy pe­dig nekivág gyalog a dom­bok közötti három kilométe­res távnak. Hogy mennyire képtelen a helyzet, arra egy másik példa: a miklósi iskolá­sokat Törökkoppányba viszi reggelente az autóbusz, abba az iskolába, amely tanácsi fel­ügyelet szempontjából a kop- pányi és nem a nágocsi ta­nácshoz tartozik. Igaz, nem feledkezhetünk meg róla: már épül egy tsz- (tehát gazdasági) út Zics és Nágocs között; az említett gondok tehát részben meg- szüntethetők majd Zicsen is. De vajon nem kellene-e job­ban, elemzőbben előkészíteni a különböző adottságú köz­ségek közös tanácsi irányítá­sának megvalósítását? Csupor Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom