Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

(folytatás a 4. oldalról) Sarlós István tanár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, Sándor József munkás, az MSZMP KB iro­dájának vezetője, Soltész István bányász, a Borsodi Szénbá­nyák front-brigádvezetője, Somogyi Miklós munkás, nyugdíjas, a SZOT számvizsgáló bizottság elnöke, Somogyi Sándor munkás, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának titkára, Szabó Borbála munkás, a 1 Martfűi Cipőgyár művezetője/ Szabó István földmunkás, a nádudvari Vö­rös Csillag Tsz elnöke, a TOT elnöke, Szakali József munkás, az MSZMP X. ke­rületi Bizottságának első tit­kára, Szekér Gyula dr. mérnök, nehézipari miniszter, Szentistványi Gyulán é tanár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Szépvölgyi Zoltán munkás, a Fővárosi Tanács elnöke, Szlávics Imre munkás, az Elzett Művek Soproni Gyára szerszámlaka­tosa, Szurdl István munkás, belkereskedelmi mi­niszter, Szűcs Istvánná tanársegéd, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára, Tímár Mátyás dr. munkás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Tóth Szilveszterné mezőgazdasági munkás, a Zá­kányszéki Községi Tanács el­nöke, Tolnai József munkás, a tótújfalui Dráva- menti Egyetértés Tsz gépsze­relője (Somogy), Tömpe István munkás, államtitkár, az álla­mi rádió- és televízióbizott­ság elnöke, ( Varga Gyula munkás, az MSZMP Zala me­gyei Bizottságának első tit­kára, Varga Péter munkás, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, Vass Henrik munkás, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazga­tója, Várkonyi Péter köztisztviselő, államtitkár, az Mt. Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Veres József munkás, nyugdíjas. A Központi Bizottság tehát 125 tagból áll. A kongresszus megválasztotta a 25 tagú Központi Ellenőrző Bizottsá­got. agftádős és propaganda bizott­ságot. Vezetője: Óvári Miklós. Tagjai: Aczél György. Barabás János, Grósz Károly, Győri Imre, Hars István, Kornidesz Mihály, Bakos Sándor, Nagy Richard, Nemes Dezső, Orbán László, Tömpe István, Várko­nyi Péter, Virizlay Gyula. A Központi Bizottság kine­vezte a KB mellett működő munkaközösségek vezetőit. A pártépítési munkaközösség ve­zetője Biszku Béla, a közgazda- sági munkaközösség vezetője Németh Károly, a szövetkezet- politikai munkaközösség veze­tője Romany Pál, a kultúrpoli­tikai munkaközösség vezetője Övári Miklós, az ifjúsági bi­zottság vezetője Pullai Árpád. A Központi Bizottság kine­vezte a KB osztályvezetőit A párt- és tömegszervezetek osz­tályának vezetője Jakab Sán­dor; az agitációs és propagan­da osztály vezetője Grósz Ká­roly; a tudományos, közoktatá­si és kulturális osztály vezető­je Kornidesz Mihály; a külügyi osztály vezetője B ere ez János; a gazdaságpolitikai osztály ve­zetője Párdi Imre; a területi gazdaságfejlesztési osztály ve­zetője Romany Pál; a közigaz­gatási és adminisztratív osz­tály vezetője Rócz Sándor; a pártgazdasági osztály vezetője Kozári József; a KB Iroda ve­zetője Sándor József. A Központi Bizottság intéz­ményeinek vezetői: a Politikai Főiskola rektora Nemes Dezső. a Társadalomtudományi Inté­zet igazgatója Lakos Sándor, a Párttörténeti Intézet igazgató­ja Vass Henrik. A központi pártsajtó vezetői: a Népszabadság főszerkesztője: Katona István, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságá­nak vezetője: Benke Valéria; a Pártélet felelős szerkesztője: Lajtai Vera. A Központi Bizottság vezető szerveinek megválasztására és az appparátus vezetőinek kine­vezésére vonatkozó döntések ismertetése után. Kádár János mondott zárszót. Kádár János zárszava n Központi Ellenőrző Bizottság tagjai: Barlnkai Oszkár munkás, a KNEB elnökhe­lyettese, Brutyó János munkás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke, Csikesz Józsefné munkás, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Farkas Lajosné munkás, a Vas-, Fém- és Vil- lamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, Kárpáti Ferenc munkás, a HM politikai fő­csoportfőnöke, Kovács Árpád agronómus, a fóti Vörösmarty Tsz elnöke (Pest m.), Kimmel Emil munkás, a Nyomda-, Papír­ipari és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, Klaukó Mátyás mezőgazdasági munkás, a Bé­kés megyei Tanács elnöke, Lantos Zoltán munkás, nyugdíjas, Molnár Frigyes dr. tanító, a SZÖVOSZ elnöke, Nagy Józsefné munkás, nyugdíjas, Németh Lászlóné munkás, a Kender Jutagyár pb-titkára, K. Papp József munkás, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, •. Papp Lajos dr. közgazdász, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Petrák Ferenc dr. munkás, az MSZMP VIII. ke­rületi Bizottságának első tit­kára, Sebes Sándor tisztviselő, nyugdíjas, Somogyi Imre tanár, az MSZMP IV. kerületi Bizottságának első titkára, Suhajda József munkás, a VIII. kerületi Ta­nács elnöke, Szerényi Sándor munkás, nyugdíjas, Tausz János tisztviselő, az IBUSZ vezér- igazgatója, Tóth 1st váA munkás, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, tiszta Gyula mezőgazdasági munkás, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Vaskó Mihály mezőgazdasági munkás, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának első titkára, Vág völgyi Tibor tisztviselő, nyugdíjas, Venéczi János munkás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tit­kára. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság — megválasztását követően — megtartotta első ülését. A Köz­ponti Bizottság ülésén megvá­lasztották a Politikai Bizottság tagjait, valamint a Központi Bizottság titkárait. A Köz­ponti Bizottság megválasztot­ta ezenkívül a KB mellett működő bizottságokat és munkaközösségeket, megerő­sítette, illetve kinevezte a Központi Bizottság apparátu­sának osztályvezetőit, kine­vezte a párt központi lapjai­nak főszerkesztőjét, illetve a szerkesztő bizottságok veze­tőit. A Központi Ellenőrző Bizottság ülésén megválasz­tották a bizottság elnökét és titkárát, illetve a bizottság titkárságának tagjait. A Központi Bizottság a Po­litikai Bizottság tagjainak a következőket választotta meg: Aczéí György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Ká­dár János, Lázár György, Ma- róthy László, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István. A Központi Bizottság meg­választotta a KB titkárságát. Első titkár: Kádár János. A Központi Bizottság titkárai: Biszku Béla, Gyenes András, Győri Imre, Németh Károly, Óvári Miklós, Pullai Árpád. A Központi Ellenőrző Bizott­ság elnökének megválasztotta Brutyó Jánost, titkárának Ve­néczi Jánost. A Központi El­lenőrző Bizottság titkársága tagjainak választották — Bru­tyó János és Venéczi János mellett — Barinkéi Oszkárt, Lantos Zoltánt, Németh Lászió­nét, Petrák Ferencet, Sebes Sándort, Suhajda Józsefet, Sze­rényi Sándort. A Központi Bizottság meg­választotta a KB mellett mű­ködő gazdaságpolitikai bizott­ságot. Vezetője: Németh Ká­roly. Tagjai: Faluvégi Lajos, Huszár István, Lázár György, Nemeslaki Tivadar. Párdi Im­re, Romány Pál. Tímár Mátyás. A Központi Bizottság megvá­lasztotta a KB mellett működő A vezető testületek megvá­lasztásával a kongresszus be­fejezte munkáját. A megvá­lasztott Központi Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság tagjai nevében megköszönöm a bizalmat, és kijelentem, hogy igyekszünk megfelelni a bizalomnak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának befejezésekor nyugodt lelkiis­merettel megállapíthatjuk, hogy kongresszusunk jól be­töltötte szerepét. Utat muta­tott, hogyan haladjunk tovább a fejlett szocialista társadalom építésének útján előre, távlati céljaink felé. Megköszönöm a küldött elv­társak munkáját. Megköszö­nöm a közreműködők mun­káját, akik a kongresszus megfelelő feltételeit megte­remtették. Megköszönöm a hírközlő szervek munkáját. A kongresszus nevében megkö­szönöm a közvélemény figyel­mét és támogatását, amelyet kongresszusunk mindvégig él­vezett. Külön szeretném megkö­szönni a testvérpártok részvé­telét és támogatását kong­resszusunk munkájához. A kongresszus nevében is sze­retném kifejezni őszinte kö- szönetünket Brezsnyev elv­társnak, a magyar nép igaz, közeli barátjának, a szocializ­mus és a béke ügye világ­szerte ismert és becsült, ki­váló vezetőjének, Zsivkov elv­társnak, Husák elvtársnak, Gierek elvtársnak, Honecker elvtársnak, hogy nagy mun­kájuk és elfoglaltságuk mel­lett időt szakítottak rá, hogy jelen legyenek kongresszu­sunkon. (Taps.) őszintén megköszönöm va­lamennyi testvérpártunk je­lenlevő küldöttségének azt a nagy, internacionalista politi­kai támogatást, amelyet mun­kánkhoz adtak. (Taps.) Kongresszusunk nevében még egyszer szeretnék köszö­netét mondani azoknak a testvéri kommunista és mun­káspártoknak, amelyek nem tudtak részt venni kongresz- szusunkon, de biztató, bátorí­tó, elvtársi üzenetükben kife­jezték szolidaritásukat kong­resszusunkkal. (Taps.) Megkérjük testvérpártjaink küldöttségeit, jelen levő kép­viselőit: 'vigyék haza pártunk és népünk forró, elvtársi üd­vözletét és jókívánságait. (Taps.) Azt üzenjük, hogy számíthatnak a Magyar Szo­cialista Munkáspártra, mun­kásosztályunkra, dolgozó né­pünkre azon a fronton, ahol együtt küzdünk a haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyéért. Elvtársak! Elérkeztünk a kongresszus befejezésének percéhez. Azt hiszem, mind­annyian hasonlóan véleked­nek, és így az egész kong­resszus nevében állapíthatom meg, hogy a XI. kongresszus határozatai megfelelő alapot adnak a további munkához. Ezek a határozatok megfele­lően mutatják tennivalóinkat. A kongresszus után a munka hétköznapjai jönnek. Ha ké­pesek leszünk rá, hogy abban az egységben, egyetértésben és elhatározottságban’ fogjunk hozzá a feladatok megoldá­sához. ahogyan ott tárgyaltuk tennivalóinkat, akkor a XI. pártkongresszus útmutatásai beválnafk és a kitűzött célo­kat el fogjuk érni. Mi innen, a kongresszus fórumáról hívjuk fel egész párttagságunkat, egész népün­ket, hogy abban az egység­ben, egyetértésben és össze- forrottságban, amelyben elju­tottunk a XI. kongresszusig haladjunk tovább e kongresz- szus útmutatásainak követé­sében, a kijelölt feladatok megoldásában. Váljék valóra az. amit ez a kongresszus ad nekünk útravalónak a to­vábbi munkához. Dolgozzunk, küzdjünk együtt szocialista hazánk javára, nemzetünk boldogulásáért. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt. társadalmunk vezető erejeI Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen drága hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság! (Nagy taps.) Éljen a proletár interna­cionalizmus és a népek ba­rátsága ! Éljen a kommunizmus és a béke! (Hosszan tartó taps.) A kongresszust bezárom Kérem, énekeljük el az In- ternacionálét. A kongresszus részvevői felállva elénekelték az Inter- nacionálét. (Nagy taps.) Az MSZMP Központi Bizottságának fogadása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a XI. pártkongresszus befejezése alkalmából a kongresszuson részt vett külföldi pártküldött­ségek tiszteletére szombaton délután fogadást adott a Ma­gyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében. A fogadáson részt vettek az MSZMP újonnan megválasz­tott Központi Bizottságának tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. OU voltak a kommunista és munkáspártok hazánkban tartózkodó küldött­séged. A meleg, baráti hangulatú fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára pohárköszön­tőt mondott. Kaposvári úttörő a kongresszuson Nagyon izgultam, hogyan jutok az emelvényre ti Az országos úttöröparlament egyik somogyi küldötte volt Perényi Miklós, a kaposvári Bartók iskola tanulója. Szege­den beválasztották az országos munkacsoportba, amely két út­törőparlament között foglalko­zik a pajtások kéréseivel, ja­vaslataival. Március 15-én kezdődött a munkacsoport első tanácsko­zása Csillebércen. Pihenésként budapesti városnézésen, mú­zeumlátogatáson voltak. Szer­dán az úttörők köszöntötték a XI. pártkongresszust. Péter így mondta el élményeit: — Az úttöröparlamenten ké­szítettünk egy diplomatatáskát és egy albumot. A táskában az ötödik — úttörőélet az iskolá­ban — szekció kéréseit őriztük. A mostani tanácskozáson a parlamenti munkacsoport minden tagja egy levelet írt még, azokat is beletettük. Egy esztergomi kisdobos — a tás­kaőr — adta át Kádár János­nak. Az albumban minden megye úttorőbüszkeségeit összegyűj­töttük. Szabó Zsuzsa tatai paj­tás és én adtuk át Kádár bácsi­nak. ö néhány szóval megkö­szönte, és kezet rázott velünk. Az enyémet úgy megszorítot­ta, hogy egy kicsit fájt is, de tudtam, hogy ez azt jelenti, bí­zik bennünk, úttörőkben. Nagyon izgultam, hogyan sike­rül feljutnunk, betartanunk a tisztelgő díszlépést, de amikor már a székek közé értünk és csak kerülgetve lehetett előre­jutni, megnyugodtam. Sokáig fogok emlékezni erre a napra. L. P. Egy testvér hősi halált halt Hol a sírja Lopatyiii gárdafőhadnagynak? Minden szerkesztőségbe ér­keznek mostanában levelek a Szovjetunióból. Az egyikben visszaemlékezés, a másikban jókívánság, a harmadikban va­lamilyen kérés olvasható. Nagy utat megtéve — minisztérium, nagykövetség — érkezett hoz­zánk is egy. Aki írta, a két testvérével együtt részt vett hazánk felszabadításában. Az öccsük. Vlagyimir Szergejevics Lopatyin gárdafőhádnagy hősi halált halt magyar földön. Zsirjatyino falu az ivanovói terület vicsugai járásában ta­lálható, Moszkvától északkelet­re. Itt él most a levél írója, Nyikolaj Szergejevics Lopa­tyin. Most, hogy közeleg a győ­zelem napjának harmincadik évfordulója, sokat gondol a ré­gi harcokra, a magyar földben nyugvó testvérére. S éppen ez adta a kezébe a tollat. Nem tudja pontosan, hol található most öccse sírja. Ny. Sz. Lopatyin egy irka­lapra ceruzával írt, harminc­éves, megsárgult dokumentu­mot is mellékelt. Ebből tudtam meg, hogy Ny. Sz. Lopatyin és bátyja, Viktor Szergejevics Lo­patyin alezredes is ott volt az öccsük temetésén, Kaposváron. 1944. december 30-án halt meg, s 1945. január 1-én temették el a gimnázium udvarán. Akfcor hadikórház volt a gimnázium teljes első emeletén, s a máso­dik emelet egy részén is. A súlyosan megsebesült gárdafő­hadnagyot föltételezhetően ide hozták vissza a Nagybajom környéki harcokból. A régi papír arról tanúsko­dik, hogy Ny. Sz. Lopatyin 1945. május 30-án azzal a ké­réssel fordult Bulicsev őrnagy városparancsnokhoz, hogy vi­gyázzanak a 15. számú sírra a gimnázium udvarán. Harminc év telt el, s a szo- jet hősöket közös sírokba te­mették Kaposváron is; a Sza­badság parkban, illetve a Ke­leti temetőben nyugszanak. — Egy kéréssel fordulok a szerkesztőséghez vagy Kapos­vár valamelyik iskolájának ta­nulóihoz. Ha lehet, akkor ke­ressék meg a hősi halált halt testvérem sírját, tisztelegjenek, előtte a nevünkben, s készítse­nek egy fényképet a nyugvó- helyéről. A távoli faluban élő Nyiko­laj Szergejevics Lopatyin úgy érezte, hogy életéről is be kell számolnia a levélben. Sokfelé harcolt Magyarországon, utol­jára a Balaton körzetében se­besült meg (ez volt a harma­dik), s a bajai kórházban ápol­ták. Azokat, akik részt vettek a Nagy Honvédő Háborúban, megbecsülik, mindenben gon­doskodnak róluk. Például szép nyugdíjat élveznek, minden évben kapnak díjtalan szana­tóriumi beutalót, ingyen utaz­hatnak. S noha ő most falun él, ez már nem is hasonlít a haj­dani faluhoz, hiszen minden házban van tele\tízió, gáz, hű­tőszekrény. A párt és a kor­mány mindent megtesz azért, hogy a szovjet emberek jól, nyugodtan éljenek. S mi az, amire szükség lehet mégis? A béke a földön. Lopatyin sze­rint ezért mindnyájunknak vállvetve küzdenünk kell. Levél a távoli Zsirjatyinóból. Az ember a térkép után nyűi, hogy megkeresse, hol van ez a falu. A benne írottak azonban olyan közeliek, az érzelmek olyan egyformák. Nemcsak a szovjet polgárok, hanem mi is készülünk a győzelem napjá­nak 30. évfordulójára. Biztosan sikerül az úttörők segítségével felkutatni „ hősi halált halt gárdafőhadnagy sírját, s tiszte­legni előtte, a fényképet pedig eljuttatni Nyikolaj Szergeje­vics Lopatyinnak. Lajos Géza Somogyi Néplap /

Next

/
Oldalképek
Tartalom