Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

Bővítik szolgáltatásaikat, segítik a háztájit Számvetés a fogyasztási szövetkezeteknél Jegyzetek a felszabadulási emlékülésről Tegyük közkinccsé! A napokban tartják küldött­gyűléseiket, részközgyűléseiket a megye fogyasztási szövetke­zetei. Értékelik múlt évi mun­kájukat, döntenek a soron kö­vetkező feladatokról, és meg­vitatják milyen módszerekkel szolgálhatnák még jobban a szövetkezeti tagság, a területü­kön élő lakosság érdekeit. Egyesülés után nyolc hónappal készített szám­vetést 'a karád—koppányvölgyi fogyasztási szövetkezet. Tizen­két község, négy puszta tarto­zik hozzájuk, s az első, amit megállapíthattak, az volt: na­gyon célravezető, hasznos volt az egyesülés. Csaknem egy és negyed millió forinttal 'gyara­podott vagyonuk, megközelí­tette a tizennégymillió forin­tot. A tavalyinál hét százalék­kal magasabb, 52 300 000 fo­rintos kereskedelmi s tíz szá­zalékkal nagyobb vendéglátó­ipari forgalmat értek el. Fel­vásárlóik másfélszer annyi árut vettek át a szakcsopor­toktól, az egyéni termelőktől, mint egy évvel korábban. Kü­lönösen nagy gondot fordítot­tak a szerződéses termeltetés kiszélesítésére, partnereik tá­mogatására. Hogy csak néhá­nyat említsünk: húsz fóliasát­rat, hetvennégy vagonnyi táp­takarmányt, hatvanötezer na­poscsibét, különböző szaporító anyagokat, tenyésznyulakat szereztek be s jutattak a szak­csoportok és egyéni termelők számára. Sokat tettek egységeik kor­szerűsítéséért, bővítéséért is. | Csaknem egymillió forintot fordítottak beruházásokra, több j mint hétszázezret tatarozásra, j karbantartásra, modem beren- ! dezések beszerzésére. Ando- i csőn például zöldségbolt, Mik- : lósiban italbolt, a karádi ru­haüzemben büfé nyílt. Kamatmentes előleg a termelőknek A nyolc községre kiterjedő böhönyei szövetkezet részköz- I gyűlésein csaknem ezerkilenc- ! száz szövetkezeti tag vett részt. Az áfész igazgatósága arról : adhatott számot, hogy vala­mennyi ágazat nyereségesen ] működött; százmilliós forga- ! lom elérését határozták meg ! célul, s tervüket százötmillió forintra teljesítették. Ez a szö­vetkezet szolid árpolitikájáról j ismert megyeszerte, és arról, j hogy kiemelt feladatnak te­kintik a tagság, a lakosság érdekeinek szolgálatát. Az ezt j bizonyító tények sokaságából I ezúttal csak azt említjük meg például, hogy húszezer forint j érétkben adtak a termelőknek i térítésmentesen uborkavetö- magot, kétszázezer forint ka­matmentes előleggel segítették a termelést. A három alkalom­mal megrendezett kiárusítás, leértékelés csaknem négyszáz- ezer forint megtakarítást je­lentett a lakosságnak. Nem fe­ledkeztek meg az idős, beteg tagjaikról sem: tavály húszezer forint szociális segélyben ré­szesítették őket. Egyedülálló kezdeményezés volt a megyé­ben a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem kertészeti tan­székével kialakított kapcsolat, amellyel a szövetkezet terüle­tén élő, kertészkedő tagjait se- | gíti. Háromezer forint vásárlási térítés I Több mint huszonhárom és j fél ezer lakos ellátásáról, nyá- ) ron az idegenforgalomból adó­dó, megnövekedett igények kj- j elégítéséről gondoskodik a ba- i latonboglári fogyasztási szö- ] vetkezet. Egyetlen év alatt j kétszázháromról több mint j kétszázhatvanhét millió forint­ra nőtt a forgalmuk. Említésre | méltó, hogy míg 1971-ben a ! vendéglátóipari üzemáguk veszteséges volt, tavaly már I ennél az ágazatnál is egymií- : liós nyereséget értek él. A je­lentős forgalomemelkedés hí- j ven tükröződik a gazdálko­dás eredményességében. Amíg 1971-ben nem érte el a négy­millió forintot, tavaly csaknem hét és fél millió forint lett a szövetkezet nyeresége. így az akkori százezer forint helyett a közeli napokban összesen háromszázezer forint vásárlási visszatérítést fizethetnek tag­jaiknak. Nagy egyetértésre ta­lált a részközgyűlésen a szö­vetkezet fejlesztési programja. Balatonbogláron, a császtai új telepen, és Balatonlellén az is­kola mellett ABC-boltot, Ga- máson az iparcikkbolt helyén egy új kereskedelmi egysé­get, Szőlősgyörökön tejboltot, presszót kívánnak létesíteni. Emellett kicserélik a Balaton- parti korszerűtlen pavilonokat, korszerűsítik a lellei mezőgaz­dasági boltjukat. P. F. Éreti ? Éretlen ? Segít a vizsgálat Néhány éve vezették be a hatéveseknek az úgynevezett iskolaérettségi vizsgálatot. Az azóta bevált módszer nagyon sok későbbi kellemetlenség­nek, gátlásnak veheti elejét, hiszen a gyermek, aki hat­éves korára még »nem érett«, az legtöbbször egy év múlva ragyogóan veszi az akadályo­kat az iskolában. Arról van szó ugyanis, hogy bizonyos szintet lehet elérni hosszabb és rövidebb idő alatt. A szülők­kel mindezt megértetni termé­szetesen ^nagyon nehéz, mert meg kellett szüntetni a vizs­gálattal egy időben lábra- kapó tévhitet, azt tudniillik, hogy éretlennek minősített gyermek fogyatékos. Szó sincs róla! Mi is tulajdonképpen a vizsgálat haszna? Hogyan le­het a gyakorlati oktatásban hasznosítani és melyek azok a módszerek, amelyekkel meg­vizsgálják: ki az »érett« és ki­nek kell még várnia egy évet? Ezekről a — nemcsak peda­gógusok számára érdekes és izgalmas — kérdésekről írt dr. Nagy Lajosné, a Somogy megyei Továbbképzési Kabi­net kiadványában. A szerző ismerteti az iskolaérettség feltételeit: a gyerek testileg egészséges, fejlett; tudjon 15 —20 percig kitartóan figyelni, gondolkodása korának megfe­lelő, érzelmileg kiegyensúlyo­zott. Beszéde tiszta, és tudjon alkalmazkodni a közösségi élethez. Leírja a vizsgálat módját is, amelynek a legegyszerűbb, legkönnyebben meghatározha­tó része a testi fejlettség meg­állapítása. Sokkal nehezebb a pszicholó­giai fejlettség vizsgálata. Kü­lönböző tesztekkel, rajzokkal ösztönzik a gyereket véle­ményalkotásra, s megfigyelik, hogy milyen fokú a tájéko­zottsága, hogyan tud válogat­ni, összehasonlítani, »repro­dukálni«. (Ez utóbbi egy mondat utánmondásából áll.) Megnézik, ismer-e mennyisé­geket (ez természetesen csak általános: sok, kevés stb.), és emellett még megfigyeli a pszichológus vagy pedagó­gus a gyermek úgynevezett szociális szintjét, vagyis a kö­zösségi viselkedését. Van olyan iskoláskorú kis­fiú vagy leány, aki a vizsgá­lat valamelyik részén nem bi­zonyul teljesen érettnek. A szülőnek ilyenkor megmagya­rázzák: sokkal többet árt a gyereknek az, ha mindenáron be akarja erőltetni az isko­lába. Jobb hallgatni a szak­emberre és kivárni azt az egy évet, s akkor a gyermek köny- nyen, gátlások nélkül kezdhe­ti az iskolát. H árom évtized számadá­sának is nevezhetném a múlt heti felszabadulá­si emlékülést. Számadásnak, de nem leltárnak. Az elhang­zott előadások meghallgatása után elsősorban az fogalma­zódott meg az emberben, hogy új feladatok megoldására moz­gósított, tennivaló ugyanis bő­ven van mind a mezőgazda­ságban, mind az iparban, mind a közoktatásban es -művelődésben. A Felszabadult hazánk 30 éve elnevezésű salgótarjáni or­szágos emlékülésen egy ország léptékével fölmérték már, hogy mekkorát lépett előre a me­gye 1945 óta. A közfigyelem — az ott elhangzott előadások alapján — elsősorban az ipa­rosodásra, a termelőszövetke­zeti parasztság megváltozott gondolkodására összpontosult. Egy megye saját számadása­kor természetesen sokkal na­gyobb hangsúlyt kap: miben hogy áll a megye az országos átlaghoz képest. Ez persze ön­magában kevés lenne, ha az okait nem mutatnák fel. Az emlékülés egyik erénye, hogy pontosan és plasztikusan meg­mutatta, milyen szomorú örök­séget vett át az új rend a felszabadulás után, milyen — akkor, szinte behozhatatlannak vélt — hátránnyal indult So­mogy az ország fejlett megyéi­hez képest. Elég az országos­nál nagyobb arányú nagybir­tokra, az alacsony népsűsű- ségre és a somogyi ipar fej­letlenségére emlékeztetni A megye ipara a második világ­háború előtt döntően kézmű­ipari jellegű volt, s elsősor­ban hagyományos ipari-szol­gáltató tevékenység ellátásá­ra szorítkozott. 1940-ben 9338 kisiparos és 8974 kisipari al­kalmazott volt Somogybán; a megye ipari keresőinek majd 90 százaléka dolgozott a kis­iparban. A gyári munkások száma az 1930-as években 1500—2500 között ingadozott, s az iparban dolgozóknak ' mintegy tizenkét százalékát J tette ki A feJsaabadnlás efőtt Men­tősebb számú gyári munkásság nem alakulhatott ki megyénk­ben. A somogyi ipar kialaku­lásának eredményeit ehhez mérve lehet igazán értékelni, nagy történelmi tettnek minő­síteni. Az emlékülésen elhang­zó előadások jól érzékeltet­ték: milyen harc, küzdelem, erőfeszítés árán ért el idáig a párt. A somogyi ipar még az 1960-as évek elején is ala­csony színvonalú volt — nagy­ságrendjét és felszereltségét tekintve. Amíg az ország ke­resőképes lakosságának 41 és fél százaléka dolgozott az iparban, addig Somogybán 11 és fél. Ugyanakkor jelentős foglalkoztatási gondokkal is küzdött a megye. Nyolc—tíz ezer ember járt dolgozni Pécs­re, Komlóra, Dunaújvárosba, Budapestre és az ország más ipari körzeteibe. A Politikai Bizottság 1965. január 12-i határozata kimondta, hogy a me­gye adottságai lehetővé, az ország és a megye szükségle­tei indokolttá teszik az ipar eddiginél gyorsabb ütemű fej­lesztését. Ennek köszönhető, hogy a 111. ötéves tervben az országos átlag csaknem kétsze­resének megfelelő volt a so­mogyi ipar növekedésének üteme. A három évtizedes fej­lődés eredményeként a megye iparának termelése 1965 óta megkétszereződött, a tízezer lakosra jutó ipari foglalkozta­tottak száma az 1960. évi 503- ról 1035-re emelkedett 1972-re. Megváltozott az ipar szer­kezete is, az össztermelésen belül jelentősen nőtt a gépipar aránya. Több mint tízezer ember — az iparban foglal­koztatottaknak csaknem 30 százaléka — dolgozik e gyá­rakban. Az iparfejlesztés alap­vető eredménye, hogy a megye népességének foglalkoztatási helyzete 1965-től javult és jelentősen javultak a lakosság életkörülményei. Közben a mezőgazdaság fejlődése is meggyorsult: a megye összes termelőszövetkezetölek ered­ményeit magukba foglaló át­lagok azt mutatják, hogy a szövetkezetek gazdálkodásának színvonala és eredményessége a 60-as évek közepéig lassan, majd az évtized végéhez köze­ledve egyre gyorsabban javult [ A gazdasági alap egészsége* [ fejlődésének köszönhető, hogy I jó irányban változott a tsz- tagok tudata, megerősödött ■ I közöshöz tartozásuk érzése, | Ahogy az egyik előadás na- | gyón képletesen megfogalmaz- ! ta: Erdei Ferenccel szólva a ] somogyi termelőszövetkezetek­ben nemcsak »sorsot cserélt az ember-*, hanem »maga is meg­változott már, s a régi sorsát nem veszi többé vállaira*. Éppen ez a sorsforduló sür­get mindnyájurtkat, hogy kö­zös erőfeszítéssel megszüntes­sük a még meglévő különb­ségeket. Az iparban például a meglevő üzemek korszerű­sítésével, intenzív fejlesztésé­vel, újabb üzemek létesítésé­vel érhetjük el történelmi cé­lunkat, a megye' sok évtizede» elmaradottságának felszámolá­sát. Sok a tennivaló a »kiművelt emberfők« sokaságának növe­lésében is. Mindenképpen tet­tekre serkent, hogy az orszá­gos átlaghoz képest a lakos­ságból kevesebben végesrtek egyetemet, főiskolát, középis­kolát, sőt Somogybán a nap­pali tagozatra járó középisko­lások számának csökkenése to­vább veszélyezteti a felsőfoké végzettségűek számának ala­kulását S ehhez tegyük hoz­zá, hogy még mindig magas a nyolc általánost nem végzet­tek aránya: sa. országos átlag 27,7, a somogyi pedig 42,4 szá­zalék (a negyven éven aluli­ak 22,4 százalékának nine* meg a végzettsége). Jogos tü­relmetlenség csendült ki az előadásokból, hogy minél előbb változtatni kell ezen « helyzeten. E gy cikk nem elegendő arra, hogy minden fon­tos témára utaljon. Az emlékülés tettre serkentő megállapításai ágy áramol­hatnak szét a megye közvéle­ményében, ha a városok és a járások pártmunkásai, pro­pagandistái, agitátorai, hon­ismerettel foglalkozó kutatói akik'ott voltak a tanácsko­záson — napi tel világosi td munkájuk során közkincc*é teszik az elhangzottakat. k a Növényvédelmi tájékoztató Időszerű teendők a házikertekben A szőlő nyugalmi állapotá­ban fontos feladatunk a met­szés során levágott, fertőzött, károsodott növényrészek lehe­tőleg azonnali összeszedése és elégetése. Ezzel csökkentjük a vesszőkön található pajzstet­vek, valamint a szőlőlevélatka egyedszámát. A metszést kö­vetően — amely a szőlőilonca hernyóit, a szőlőmoly bábjait is gyéríti, sőt a peronoszpóra és a lisztharmat elsődleges I fertőzési lehetőségeit is mér­sékSi —; érdemes a tőkefejet 3 százalékos töménységű Neo- pollal áztatásszerüen leperme­tezni. Erre akkor van különö­sen szükség, ha az előző év­ben a lisztharmat és a szőlő­levélatka károsítását észleltük, vagy ha kertünkben lugasszőlő van, amelyen a metszés nem gyérítette a telelő atkák szá­mát Ezen kívül a fiatal 1—5 éves tőkéket is érdemes leper­metezni; ha az előző évben június—július folyamán a Példa már van Az iskolák vállalják a közművelő szerepet Kaposvár új városrészében nincs semmilyen közművelő­dési intézmény. Ez a megál­lapítás újra meg újra elhang­zik minden fórumon. Köz­ben megint több száz család költözik az átadott új házak­ba. S miközben erről a té­máról Kaposváron csak be­szélnek, máshol áthidalják az igények és a lehetőségek kö­zötti szakadékot A hét vasárnapi számában látott budapesti riportot sok család nézte irigykedve a Ka- linyin városrész lakásaiban. Még a házak egy része is hasonlított az itt épültekhez, s még azon a lakótelepen sem épült meg a művelődési ház. A környékbeli iskolák — lelkes pedagógusok, diákok közreműködésével — szélesre tárták kapuikat a munka után jobbára otthon ülő családok o Somogyi Néplap előtt. Az iskolai könyvtár forgalma elsősorban azért emelkedik annyira, mert a szülőknek és a testvéreknek is visznek a gyerekek. Amire azonban legjobban érdemes fölfigyelni: az iskolában hangversenysorozatot ren­deznek, a muzsikáló tanáro­kat és gyerekeket egyre töb­ben hallgatják meg. Szép új szokás, hogy az új házakból megindulnak a családok az is­kolába, amely művelődési központja immár a lakóte­lepnek. Vajon nem lehetne-e ezt a tapasztalatot átvenni, a helyi viszonyokhoz alkalmaz­ni?! Három iskola esik a vá­rosrész vonzásába: a Petőfi, a Krénusz — a szabadtéri mo­zi jó kezdeményezés volt —, a Kisfaludy utcai. Biztosan lehetne tenni valamit addig, amíg a 6űrűn lakott város­rész kap végre valamilyen közművelődési intézményt. Az első lépés nehéz csak, utána már minden könnyebb. U O. Egymillió forint a juhászatból A nagy herényi Egyesült Erő Termelőszövetkezet állatte­nyésztési ágazatán belül fontos helyet foglal el a juhászat: a 945 anyajuh — törzskönyve­zett állomány! — tartása mel­lett sok bárányt értékesítenek. A múlt évben öt kilón felül volt az átlagos nyírósúly, így a gyapjú több mint 400 ezer forint bevételt adott a szövet­kezetnek. A 257-es növendék- állományt az idén négyszázas­ra fejlesztik; 550 pecsenyebá­rányt adnak el a Kaposvári Húskombinát, illetve a Gyap­jú- és Textilnyersanyag-for- galmi Vállalat megyei kiren­deltsége révén. Ebben az évben a juhászai­tól egymillió forint bevételt vár a nagyberényi Egyesült Erő Tsz: 400 ezer forintot gyapjúértékesítésből, 600 ezret pedig állatok eladásából. Ta­valy újították föl az állatok elhelyezésére szolgáló épület tetőszerkezetét, az idén a víz­ellátást oldja meg a szövetke­zet mészklorózis tüneteit éaiiet- tűk (a levélkék sárgultak, csak az erek, illetve mellettük egy keskeny csík maradt zöld), a tőkéket a vashiányra utaló be­tegségből kell kigyógyítani. A tőkék körül — a tőkefejtől 50 centire — egy árkot készítünk, ásónyom mélységben, és abba 10 liter vízben oldott 100—150 gram Klorofer 3-t öntünk. Az oldat beszirvárgása után az árkot betemetjük. (A kezelés hatása 2—4 évig tart.) Meg kell kezdeni a málna­tövek rendszeres kezelését is az elterjedt és veszélyes kór­okozók ellen. A didimellás vesszőfoltosság (felismerhető a vesszőn levő ezüstös foltokról és a közepükön fekete pont­ként látható szaporítóképletek­ről), valamint az ezinoés vesz- szőfoltosság (szürke közepű, lilásbarna szegélyű foltok a vesszőn) fertőzésének megelő­zésére 0,3 százalékos tömény­ségű Rézoxiklorid 50 WP, Cobox vagy Orthocid használ­ható, áztatásszerüen permetez­ve. A permetlé, amelybe ned­vesítő szert (0,1% Nonit) is tettünk, a vessző valamennyi részét fedje be. El kell távolí­tani a megvastagodásokat, a gubacsokat tartalmazó vessző­ket, amelyekbe a málnakarcsú díszbogár és a málnagubacs- szúnyog telel át. A fertőzött, levágott vesszőket azonnal égessük el! A szamócaágyások kitisztítá­sát követően kezdjük meg a kórokozók elleni védekezést. A levélfoltosságok károsításá­nak megelőzésére 0.2 százalé­kos töménységű Orthociddal vagy Ortho-Phaltannal perme­tezzünk! A rózsabokrokról vágjuk le a lisztharmattal fertőzött és a rózsagubacsdarázs gubacsait tartalmazó hajtásrészeket, s égessük el. Permetezzük le a bokrokat O.l jszázalék tömény­ségű Fundazollal! Ezzel a ke­zeléssel a lisztharmat korai fertőzését akadályozzuk meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom