Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

KLENOVICS IMRE. az SZMT vezető titkára ZSÓK FERENC. a munkásőrség megyei parancsnoka KÖSZÖNTŐ Erősítsük A munkásőrök a kritikai szellemet teljesítik kötelességüket! A beszámoló és a vezető­ségválasztó taggyűléseken, a pártértekezleteken százak és ezrek nyilvánítottak véle­ményt, és úittat­ták tenni t A tes­tületi tagoknak, a tisztségvi­selőknek, az apparátusoknak erre a bizalomra kell vi­gyázniuk, s munkájukkal, munkastílusukkal, magatar­tásukkal még jobban kell szolgálniuk és képviselniük ezt a politikát. A határozatok végrehajtá­sával nem foglalkoztunk megfelelően. A megvalósí­tásra érett dolgokkal kés­tünk, vagy éppen elfeledkez­tünk róluk. Hiányzott a kel­lő időben alkalmazott, a .té­nyeken és ismereteken ala­puló felelősségre vonás a va­lóban elkövetett hibákért. A társadalmi, gazdasági és ál­lami életünkben a megenge­dettnél nagyobb a bürokrá­cia. Számtalan eset tengeri kígyóvá terebélyesedik. és emberek százainak, ezreinek energiáját emészti fel, bizal­mát töri meg. A cselekvés nem mindig volt összhang­ban, vagy csak egyes esetek­ben, mint például az. óvoda­akciónál. Sok esetben szem elől té­vesztettük. hogy csak egyér­telmű állásfoglalással, egye- ries, őszinte beszéddel lehet dolgozni mindenféle 'beol­tásban. Mintha a kritikai »ellem az utóbbi években megcsappant volna. Tapasz­taltam ezt társadalmi és ál­lami szervek rendezvényein, a! mostani pártválasztások és pártértekezletek alkalmával is. A kifinomult, a sokszor nehezen bizonyítható vissza­vágás ellen fellépni sokkal nehezebb. A megbírált elfo­gadja a kritikát, de csak az alkalmas pillanatot várja, hogy »finoman« megtorolja azt. Vagy pl. egyszerűen megfeledkezik a bírálóról, el- yj indoklást keres a bírálat visszautasítására, és így té­ves elvekkel igazol egy hi­bás gyakorlatot. A kritikai szavak kimondásától és azok elfogadásától való félelem egy tőről fakad: az egzisz­tencia-, illetve a pozíciófél­tés talajáról. Az ilyen bi­zonytalanság — nem egyszer féleLem — a kritikátlanság­hoz vezet; gyakrabban elő­fordulnak a hibák és a té­vedések. Szerepet játszanak termé­szetesen jellembeli adottsá­gok is, mindenekelőtt azok részéről, akiknek szólniuk kellene. Azután az érzékeny­ség, a hiúság, az önteltség, a csalhatatlanság a megbí­ráltak részéről. Az elkövetett hibákat ne csak felismerni legyen bátorságunk, hanem kijavítani is. Járjon ebben élen, mutasson követendő példát a megválasztott párt- bizottság, illetve a végrehaj­tó bizottság. Meg vagyok győződve arról, hogy szapo­rodni fog a véleményt mon­dók, a jóra hajlók, az oko­sat akarók tábora az üze­mekben, a községekben és a városokban egyaránt. Tizennyolc éve, hogy So­mogybán is megalakult a munkásőrség. A pártirányítás és -ellenőrzés eredményeként megyénkben jelentősen növe­kedett a munkásőrök társa­dalmi elismerése. Döntő több­ségük eredményesen teljesíti a szolgálattal összefüggő kö­telezettségeit. és megállja a helyét a termelésben, a tár­sadalmi élet különböző terü­letein. Jelentősnek tartjuk, hogy a munkásőrségben vég­zett kiemelkedő munka elis­meréseként pártszervezeteink évente 30—-35 munkásőrt — zömmel munkást — vesznek fül a pártba. Fontos feladat­nak tekintjük a jövőben is a káderek hatékony felkészíté­sét. Hivatásos parancsnokaink többsége hosszú ideje látja ci a feladatát, megfelelő tapasz­talatokkal rendelkezik, jelen­leg is tanul. Társadalmi pa­rancsnoki állományunk szi­lárd. Az alegységparancsno­kok és helyetteseik 98 száza­léka elvégezte a háromhóna­pos parancsnokképző iskolát. A munkásőr-megbízatás tár­sadalmi tudatosságot, elköte­lezettséget kíván; pártmun­kát. pártmegbízatást jelent. A szolgálat nehéz, de szép. Ezeknek a követelményeknek megfelelni csak az tud. aki érti, hogy nem elég csupán egyetérteni a párt helyes po­litikájával, hanem a megva­lósításban is alkotó módon kell közreműködni. Ügy ér­zem, a somogyi munkásőrök ilyen emberek. Az évek során bebizonyosodott: a munkás­őrök azt tartják magukhoz méltónak, aki helytáll a ter­melőmunkában. a szolgálat­ban. A munkásőrök jól látják munkájuk értelmét, a kikép­zésben, szolgálatban eltöltött idejük hasznosságát. Érzik, hogy a társadalom elismeri, megbecsüli tevékenységüket, a párt számít rájuk. Ez az elért eredményeink forrása, ugyanakkor a további fejlő­dés biztosítéka is. A pártha­tározatok hosszú távra meg­szabták feladatainkat. A fő cél változatlan: építeni és ha kell, megvédeni szocialista vívmányainkat. Testületünk harckészültsé­ge megfelel a követelmények­nek. A pártirányítás, a kom­munista nevelő tevékenység együttes hatásaként erősödött a munkásőrség politikai jel­lege. A pártszervezetekkel együtt arra neveljük őket, hogy sze­ressék forradalmi hagyomá­nyainkat, a Szovjetuniót és a szocializmust építő népeket. Megítélésünk szerint ez meg­felelő erkölcsi alap ahhoz is, hogy közreműködjünk ifjúsá­gunk internacionalista és ha­zafias nevelésében. HORVÁTH KATALIN, a PamuUőnó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának csonort vezetője Az elnök ezután bejelen­tette, hogy a pártértekezlet küldöttei közül ötvenkilen­cen jelentkeztek felszólalás­ra, s huszonnégyen szólaltak fel. Harmincötén már nem tudtak a vitában részt ven­ni. Azt kérte, hogy küldjék el felszólalásukat írásban a megyei pártbizottságnak. A pártértekezlet ma reggel 9 órakor folytatja munkáját. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács« Szigeti Istvánnak, az MSZMP Somogy me­gyei Bizottsága titkárának, hátom évtizedes, eredményes pártmunkás-tevékenysége elis­meréséül — nyugállományba vonulása alkal­mából — a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adományozta. A kitünte­tést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Használjuk ki az üzemi demokrácia fórumait A kongresszusi irányelvek foglalkoznak az üzemi de­mokráciával. Véleményünk szerint az üzemi demokrácia fórumainak lehetőségeit job­ban ki kell használni ahhoz, hogy az emberek beleszól­hassanak a kis és a nagyobb közösségek ügyeibe. Napja­inkban sok szó esik arról, hogy miként lehet tartal­massá tenni e fórumokat. A rádióban egy munkásnő azt mondta: »Szeretnénk, ha mi is beleszólhatnánk abba, hogy mit és hogyan valósítsanak meg.« Szerintem ez a kérés természetes. Véleményem szerint az üzemi demokráciával ott van gond, ahol nincsenek vagy nem működnek megfelelően az üzemi négyszögek. A köz­vetlen munkát irányítóknál is sok' még a tennivaló. A dolgozók véleményének kép­viseletében nő a párt- és a társadalmi szervek szerepe: közvetlen képviseletükkel az adott munkahely hangulatá­ról véleményt mondhatnak, javaslattal élhetnek. Tegyük lehetővé mindenütt a dolgo­zók beleszólását a közügyek­be. A megyei pártértekezlet sajtómunkájában részt vett: Christ László, Grábner Gyu­la, Jávori Béla, Kercza Im­re, Lajos Géza, Mayer Gé­za, Orbán Jánosné, Vörös Márta és Weig Margit. A magas kitüntetés híre őszinte örömmel tölti el mind­azokat, akik ismerik Szigeti István életútját, munkásságát. Bizonyára jóleső érzéssel ol­vassák az erről szóló tudósí­tást a zalaiak, egykori sorstár­sai. ismerősei, elvtársai, akik segítették a társadalmi tör­vényszerűségek felismerésében és akiknek körében kommunis­tává érett. A hajdani fiatal me­zőgazdasági munkás itt köte­lezte el magát — egész életé­re — a mozgalommal. Mi, somogyiak külön szere­tettel és tisztelettel köszöntjük életútjának e kiemelkedő ün­nepén. Hiszen munkásságának több mint a felét — pontosan 18 éven át — a mi megyénk­ben fejtette ki, a somogyi élet fellendülését segítette, irányít- totta, tiszteletre méltó energiá­val, mindig frissen, fiatalosan és magávalragadó lelkesedés­sel. Személyében pártmunkás kapott rangos állami elisme­rést. Három évtizedes munkás­ságáért, a társadalom hűséges és értékes szolgálatáért Ügy is mondhatnánk: életművéért, amelyet azonban nem jelez­nek alkotások, érzékelhető, lát­ványos sikerek. Munkája — melyben mindig első helyet foglalt el a meggyőzés, a szer­vezés, a párt politikájának szenvedélyes hirdetése és kö­vetkezetes megvalósítása — benne van a nagy egészben: megyénk szépülő, fejlődő váro­saiban, községeiben, gazdasági gyarapodásunkban, gondolko­dásunk változásában, a szocia­lista elkötelezettség erősödésé­ben. Nehéz Időszakban került So­mogyba: alig néhány hónap­pal az ellenforradalom után vette át a marcali járási párt­bizottság Irányítását Higgadt megfontolt de határozott in­tézkedéseivel, megalapozott ál­lásfoglalásaival, mindig embert tisztelő vitáival, értelemre és érzelemre ható szavaival a já­rás minden rétegéhez utat ta­lált. Fáradhatatlan irányító- szervező munkájának, közvet­len. emberi kapcsolatainak nagy szerepük volt abban, hogy a járásban gyorsan kon­szolidálódott a politikai hely­zet és nőtt a párt tekintélye. Jé néhány esztendeje a me­gyei pártbizottság titkáraként szolgálja Somogy politikai éle­tének alakítását Kiemelkedő érdemei vannak abban, hogy évről évre színesebb lett a mozgalmi munka, emelkedett színvonala, szélesedett a páti tömegkapcsolata. Pártmunkásnak letud —-sent mihez sem hasonlítható hlvat­tás. Magas fokú felelősségtuda­tot, szilárd elméleti alapokon nyugvó, töretlen hitet követel. Ezt a szolgálatot vállat* Szige­ti István 30 évvel ezelőtt, és teljesítette mindenütt, ahova a párt állította. Bízunk abban.' hogy nyugalomba vádolása után k — még hosszé eszten­dőkön át — aktívan részt vess a megye politikai {hetében, s gazdag tapasztalataival segftl a végleges otthonává vált So­mogy fejlődését. A tervtárgyaló közgyűlésre készülnek A tanácskozás üléstermében MEGYESZERTE véget értek a zárszámadó közgyűlések. A nagy munka után azonban ke­vés idő maradt a föllélegzésre, a pihenésre, hiszen mindenütt a tervtárgyaló közgyűlésekre készülnek. Iharosberényben, a November 7. Termelőszövetke­zet elnöke, Horváth László tá­jékoztatott arról: mit tervez­nek, mit szeretnének elérni ebben az esztendőben. A tervezés tulajdonképpen, a vetésszerkezet kialakításával már tavaly megkezdődött. Az ősszel elvetett gabonák az idén hoznak termést, és a megfelelő őszi munkától ennek az évnek az eredményessége függ. A ga­bonák vetésterületét tekintve az idén nincs változás Iharos­berényben: csakúgy, mint a korábbi években, az ősszel is 473 hektár kenyérgabonát és 280 hektár takarmánygabonát vetettek el. A gabonák állapo­ta kielégítő, egy kisebb terület kivételével. A szövetkezet ugyanis november közepén fe­jezte be a vetést. Az utolsó napokban elvetett magból ki­kelt növények nem tudtak kel­lőképpen megerősödni és a száraz — hó nélküli — fagyok a vetésben kárt tettek. — Éppen ezért különösen so­kat várunk a fejtrágyázástól — mondta a gazdaság elnöke. — Ezzel egyébként a napokban végzünk, és az utolsó -táblák műtrágyázásánál már helikop­ter segít. Egyébként ezeknél a kései gabonáknál fokozottabb mértékű gyomcs^d íssal is szá­molnunk kell. Fölkészültünk a vegyszeres gyomirtásra is, minden vegyszert beszerez­A gabonán kívül 540 hektá­ros területet vetnek be kuko­ricával. Jelenleg ennek a te­rületnek az alapműtrágyázá­sát végzik. Hetven százalékára már kijuttatták a műtrágyát. Iharosberényben hagyomá­nyai vannak a rostlen termesz­tésének. Ezt a növényt az idén 197 hektáron termesztik majd, és — a korábbi évekhez ha­sonlóan — a feldolgozást a szövetkezet lengubózójában végzik. A népgazdasági érdek meg­követeli, hogy több gazdaság foglalkozzon napraforgó-ter­mesztéssel. A szövetkezet 59 hektárt vetett be, de az ú.i nö­vény megköveteli az új gépek vásárlását is. Ezért egy beta­karító adaptert vesz az üzem. Elérkezett a gazdaság a há­roméves legelőtelepítési prog­ram második évéhez. Az idén 150 hektárnyi új legelővel gaz­dagodnak. A három év alatt erre a célra összesen 1 millió 200 ezer forintot költenek, az idei költség 600 ezer forint. A legelőtelepítés szoros kapcso­latban van az állattenyésztés­sel. Hústípusú szarvasmarha tartására rendezkednek be: ok­tóber 31-re elkészül a 300 férő­helyes szarvasmarhatelep, amelyet a nagyatádi TÖVÁL épít. Nyolc millió 600 ezer fo­rintba kerül Az állami támo­gatáson kívül a megyei tanács is segített a gazdaságnak: több mint 2 millió forint építési fej­lesztési kölcsönt adott. A telepet még ebben az esz­tendőben szeretnék hasznosí­tani. Tavaly megtörtént a szarvasmarha-állomány gümő- mentesítése, így ide már negatív állományt telepíthet­nek. Tavaly — éppen a mente- j sítés következtében — a szarvasmarhalétszám kissé | csökkent, az idén azonban ro- j hamosan növekszik. Év végére I eléri a 300-at, és 1976-ra már J 400 lesz. Nemcsak a szarvasmarha-, hanem a sertéstenyésztésben is az állomány fejlesztése a cél. Szeretnék, ha a tavalyi 1700 hízott sertéssel szemben az az idén már 3000 darabot ér­tékesíthetnének. A GÉPPARK korszerűsítésé­re ugyancsak sokat költenek: az idén kél és fél millió forin­tot Az áilatiétszám növelése szükségessé teszi, hogy na­gyobb gondot fordítsanak a ta­karmánytermesztés gépesítésé- sére. E—280-as önjáró silózó, Hamster Maior rendfelszedő pótkocsik vásárlása szerepel — többek között — a tervekben. Nagy szükség lesz ezekre a gé­pekre, his/en 209 hektárról kell majd pillangós takarmá­nyokat betakarítani, és a 120 hektáron termesztett silókuko­rica is szép mennyiséget kép­visel. Az egyéb — más célra nem használható — épületek ki­használása érdekében húscsi- be-nevelessel foglalkozik az üzem. Az állományt Pád-pusz­tán és Pogányszentpéteren he­lyezik el. Az idén 90 ezer pe­csenyecsirkét értékesítenek majd. Ezek azok a tervek, amelye­ket a vezetőség a márciusi közgyűlésen bővebben ismer­tet a tagsággal. A számok ön­magukért beszélnek. ü. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom