Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

KOYÁCS SÁNDORNÉ DR.. a Siotrar lg»is»telitly(ttMe TB5hm iózsef, [ a megyei tanács clnökr Nagyobb gondot Belső-Somogy idegenforgalmára Idegenforgalmunk jelentő­sen fejlődött a négy évben a Balaton-parton, Belső-So­mogy idegenforgalmában vi­szont alig volt előrelépés. Igáiban egy motel épült, és a kemping korszerűsödött. Nem léptünk előre a kaposvá­ri kirándulóközpont létesíté­sében, jóllehet évek óta foly­nak a tárgyalásaink. A kong­resszusi irányelvek szellemé­ben a belföldi turizmus to­vábbi növekedésére kell szá­mítanunk, kielégítve a me­gye lakosságának utazási, üdülési igényeit, felkészülve a megyénkbe érkezők foga­dására. A szálláshelyeket csak a kempingek és a fize­tővendég-szolgálat bővítésével lehet növelni. A belföldi ven­dégek számára ezek a legel- fogadhatóbbak. Progresszív adózással meg kell akadályoznunk az indo­kolatlanul magas jövedelmek kialakulását, és az ország minden részéről a Balaton- partra húzódó tőkebefektetési szándékot. Szeretnénk remél­ni, hogy az új szabályozást a balatoni szezon előkészítése előtt bevezetik. A Balaton- parti pártbizottságok és párt- alapszervezetek irányításával folyik a politikai munka a kispolgári nézetek ellen, a harácsolás, a státusszimbólu­mok kialakulása ellen, a nyu­gatimádat leküzdésére, a ven­dégek megkülönböztetése el­len. A nyugati vendégek mind nagyobb számmal he­lyezkednek el magánházak­nál, ez alkalmat ad a deviza­bűncselekmények növekedé­sére, az ellenőrizhetetlen ma­gánkapcsolatok kialakulására, a forintkiajánlásra. Tudato­san neveljük hát az embere­ket a nemzeti önbecsülésre, a hazafiasságra, a Szovjet­unió, a szocialista országok népei közötti baráti kapcso­latra. Az idegenforgalommal fog­lalkozó szerveinknek sokat kell tenniük azért, hogy a népünk élete iránt érdeklődő nyugati vendégek meglássák azokat az eredményeket, me­lyeket a 30 év alatt elértünk. A balatoni műsorokkal sok gondunk van. Az 1974. évi műsortámogatás összegét a Balaton-parti tanácsok má­jus végén tudták meg, elkép­zelhető, hogy abban az idő­pontban már milyen műsor­lekötési lehetőségük volt. Az 1974. évi balatoni műsorfüzet július 31-én jelent meg, és csak az idegen nyelvű pél­dányt használhattuk tájékoz­tatás céljára. A siófoki művelődési ház, Szántódpuszta fontos szere­pet tölt majd be az idegenfor­galmi igények kielégítésében. A megyei, a járási, a városi és a községi KlSZ-szerveze- tek tartsanak szoros kapcso­latot velük. Ebben a munká­ban támaszkodjanak az üze­mi, a vállalati és a hivatali KISZ-fiatalokra. DOMBÓVÁRI LÁSZLÓ. a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára Minden párttag a határozatok álljon ki mellett A járás 74 községében száz alapszervezet, húsz pártveze­tőség és négy pártbizottság van. Javult a pártszervek, alapszervezetek munkájának' irányítása, segítése, ellenőr­zése, főleg a helyszíni segít­ségnyújtás. Javult a munka tervezése, megfelelő progra­mot ad. A pártszervek döntő többsége tud élni a megnö­vekedett hatáskörökkel, fele­lősséggel. A területfelelősi munka le­hetővé tette, hogy növekedett a közbeeső pártszervek és alapszervezetek helyszíni se­gítése. Korábban voltak olyan alapszervezetek, ahova ritkán látogattunk, most viszont szinte mindenhova eljutunk. Arra kell törekedni, hogy az alapszervezetek és a pártve­zetőségek erejükhöz, felké­szültségükhöz, lehetőségeik­hez mérten kapjanak felada­tokat, s legyen következetes a számonkérés. Ezt a járási pártbizottság csak a terület­felelősök segítségével képes elérni. A területfelelősi rend­szer révén javult a közbeeső pártszervek és alapszerveze­tek munkájának hatékonysá­ga. A kedvező tapasztalatok mellett a végrehajtó bizott­ság felhívta a figyelmet, hogy helyenként még nem elég bátor és körültekintő a párt- határozatok helyi feldolgo­zása. Pártszerveink és szer­vezeteink egy kisebb része nem tud a követelményeknek megfelelő munkát végezni, rendszertelen a szervezeti élet, az átlagosnál gyengébb a tartalmi munka. Elég gyak­ran tapasztalható, hogy köz­gyűléseken, tanácsüléseken vagy falugyűlésen, egyéb fó­rumokon nem képviselik kel­lően a pártszervezetben ' a közösen kialakított álláspont­jukat. A kommunisták, a ryílt fórumokon is merjenek kiállni a párt politikája mel­lett, hirdessék bátran, s ha kell, védelmezzék a párt po­litikáját Ezzel függ össze a párttagság öntevékenységre való nevelése is. Ne várjanak semmilyen parancsot, párt­megbízatást, ha a környeze­tükben rendetlenséget ta­rasztalnak. Lépjenek fel bát­ran, önállóbban, ne tűrjék meg maguk körül a rendet­lenséget. A vezető beosztásúak poli­tikai iskolai végzettségével nem lehetünk elégedettek. Különösen szembetűnő a le­CSAPÓ VILMOSNÉ. Javult a tanácsi munka demokratizmusa maradás a mezőgazdasági üzemeinkben dolgozó első számú vezetőknél, a tanácsi apparátusokban és a népmű- 1 velés területén dolgozó veze- | tőknél. Az átlagosnál vala- ] mivel jobb a helyzet az isko- I laigazgatók politikai iskolai [ végzettsége terén. A gazda­sági élet területén az első i számú vezetők 60—65 száza- j lékának, a tanácsi apparátus ! tagjai 60 százalékának, a 1 népművelésben dolgozók 70 százalékának nincs semmi- l lyen politikai iskolai végzett­sége. Pártszerveink, alapszer- j vezeteink tartsák kiemelt fel­adatuknak a politikai iskolá­zottság növelését. Ezután még nagyobb figyelmet kell fordítani a politikai követel- ; ményekre. A tanácstör­vény megvál­toztatta a taná­csok jellegét és feladatkörét. Egyik fő célja megyénkben is fokozatosan megvalósul: a testületek, mindenekelőtt a tanácsok munkája ja­vult. A demok­ratizmus fejlő­dését mutatja, hogy a lakosság véleménye, ja­vaslatai a ko­rábbinál na­gyobb mérték­ben érvényesül­nek. A megyei tanács és a vég­rehajtó bizott­ság elé kerülő főbb napiren­dek előkészítése során nemcsak a velünk együttmű­ködő társadalmi és állami szervek véleményét kérdez­zük meg, hanem sok üzemi, munkahelyi és területi közös­ségét, dolgozóét is. Egy-egy napirend előkészítése során így megismerjük több száz munkás és más társadalmi réteghez tartozó ember véle­ményét. Ebben az évben a megyei tanács egyes üléseire meghívjuk szocialista brigá­dok és üzemi közösségek kép­viselőit is. A tanácstörvény megkülön­böztetett figyelmet fordít a lakossággal közvetlen kapcso­latban álló községi és városi tanácsok tevékenységének fejlesztésére. A tanácsok te­vékenységében lényegesen nagyobb szerepet kapott a gazdaságszervező munka, a terület- és településfejlesztés, a lakosság ellátását szolgáló tevékenység. A tanácsrend­szer fejlesztésének alapvető kérdése a tanácsok — minde­nekelőtt a helyi tanácsok — népképviseleti-önkormányzati funkciójának gazdasági meg­alapozása. A tanácsok jól él- . tek lehetőségeikkel. Négy év | alatt a költségvetési és a fej­lesztési alapjuk bevételi elő- | irányzatait túlteljesítették, így 1,2 milliárd forinttal növe­kedtek eszközeink. Intézkedéseink ellenére in­dokolatlanul magas a pénz- maradványunk. Nem csopor­tosítottuk át — a lehetőségek j határáig — eszközeinket, nem i tudtuk megszüntetni a felúji- 1 tási feladatok ellátásában je­lentkező előkészítési és kivi­telezési hibákat. A tanácsok tervező, fejlesz­tési és fenntartási munkája fejlődött. Anyagi eszközeiket — a lakosság érdekében — a központi célkitűzések figye­lembevételével, a nem taná­csi szervekkel való szoros együttműködésben egyre ha­tékonyabban használják fel. Javult a tervek végrehajtá­sára irányuló szervező mun­ka. Néhány alapvető terüle­ten 1974 végéig jelentősen túlteljesítettük a IV. ötéves terv időarányos előirányza­tait. Így pl. az 1950 óvodai hellyel szemben 2600; a 42 általános iskolai új tanterem­mel szemben 93 létesült. A kiskereskedelmi hálózat alapterülete a tervezett 42 500-zal szemben 49 900 négyzetméterrel bővült. A ve­zetékes ivóvízzel ellátott la­kosság aránya 1974. decem­ber 31-ig — az 1970. évi 32,7 százalékról — 44,3 százalék­ra emelkedett. A növekedés több mint 38 ezer embert érint. E koordinációs és szer­vező munka során nagyszerű társadalmi összefogásnak le­hettünk tanúi. Az elmúlt öt év alatt Somogy megyében a társadalmi munka értéke meghaladta a 270 millió fo­rintot. Nagyra értékeljük és köszönjük ezt a támogatást. Néhány területen a fejlesz­tési tervek megvalósításában, a beruházási tevékenység irá­nyításában. a koordinálásban komoly hibák is előfordul­tak. Jogosnak és megalapo­zottnak tartom a járási és városi — most a megyei — pártértekezleteken elhangzott bírálatokat. Le kell vonnunk ezekből a tanulságokat. Körültekintőbb szervezés­sel, következetesebb és rend­szeresebb ellenőrzéssel jobb eredményeket érhettünk vol­na el a lakásépítésben is. Okultunk a múlt évben is el­hangzott bírálatokból. A leg­fontosabbnak azt tartom, hogy minden érdekelt megyei ve­zető szervezetben kedvező irányban változott a beruhá­zásokkal kapcsolatos vezetői magatartás. A beruházási te­vékenységben részt vevők kezdik megérteni, hogy a végrehajtás során nélkülözhe­tetlen jó együttműködést csak akkor lehet megterem­teni, ha mindenki elvégzi a maga feladatát, és mulasztá­saiért vállalja az arányos fe­lelősséget. A tanácstörvény jó lehető­ségeket biztosított a személyi feltételek javításához, maga­sabb képesítési követelmé­nyeket állított a vezetők és a dolgozók elé. A Somogy me­gyében működő tanácsoknál e téren az országos átlag kö­rüli állapotok vannak. Né­hány területen azonban nagy gondokkal küzdünk. Nem volt elég céltudatos a politikai képzés, ezért a vezető beosz­tásban dolgozóknál alacsony a politikai képesítésűéit ará­nya. Egészen a legutóbbi időkig nem tudtuk kielégítően meg­teremteni a tanácsi dolgozók szakmai továbbképzésének feltételeit. Ennek megoldásá­ra létrehoztuk Fonyódon a to­vábbképzési intézetet. a fonyódi kesztyűkészítő üzem varrónője Bátrabban szóljunk az eredményekről Mint munkásnő, azért kér­tem szót, hogy üzemünk, pártalapszervezetünk és a magam tapasztalatát el­mondjam. Az utóbbi évek­ben az üzemi és a közéleti munka értékelésénél termé­szetesnek tartjuk a sokszor nehéz erőfeszítés árán elért eredményeket, és szinte majdnem kizárólag csak a hibákról és a tennivalókról beszélünk. Ilyenkor a nagy évfordulók és a pártértekez­let táján fordított helyzet tapasztalható: javarészt az eredmén3'ekről van szó, ke­vés a bírálat. Ez a mi párt­alapszervezetünk munkájára is vonatkozik. Javaslom, hogy a megye minden pártszervében és -szervezetében, a közéletben, a gazdasági élet minden te­rületén bátrabban szóljunk az eredményekről, magunk között és mások előtt is. Di­csérjük meg mindazokat, akik részesei az eredményes gazdasági, közéleti munká­nak. Ilyenkor, amikor hosz- szabb távon adunk számot tevékenységünkről, ne feled­kezzünk meg a gondokról, a nehézségekről sem és bátran szóljunk a feladatokról. Üzemünk megalakulásá­nak éveiben a fiatalok, akik az általános vagy középisko­la elvégzése után szívesen vállaltak munkát az üzem­ben, az idegenforgalmi sze­zon kezdetén otthagyták a munkahelyüket. Ma már ez megszűnt. Fonyód belterülete 1974-ben másfélszerese volt az 1945 előttinek. A tanács évenként 10—15 kilométer hosszúságban fejleszti a vil­lanyhálózatot, a vízvezetéket; a község közművesítési szint­je mégsem emelkedik kel­lően, mert a község belterü­leti nagysága sokkal gyor­sabban nő, mint a közműve­sítésre fordítható anyagiak. A nyári üdültetési idény­ben a hétvégi forgalmat is beleszámítva, 30 ezer ember ellátásáról kell gondoskodni a községben. Az országban sok szerv foglalkozik a ide­genforgalommal, esetenként azonban a helyi viszonyok hiányos ismeretében, nem mindig döntik el jól a fej­lesztés sorrendjét. Az ide­genforgalommal foglalkozó szervek sokan, sokféle célt támogatnak, néha egymástól függetlenül, gyakran tervsze­rűség és egyeztetés nélkül. Arra kérem a megválasz­tandó megyei pártbizottságot, segítse elő a déli.part tele­püléseinek arányosabb, ösá- szehangoltabb fejlesztését. Az idegenforgalmi települé­sen nehezebben jutnak la­káshoz a családalapító fiata­lok, mert a magas telekárak miatt a lakások költségei sokkal több anyagi áldozatot követelnek. Keressék a lehe­tőségét annak, hogy az üdü­lőhelyi településeken élő és dolgozó fiatalok is lakáshoz jussanak. TAMÁS VIKTOR. a nagyatádi városi KISZ-bizottság titkára A fiatalok tettre készek lók. Bízunk abban, hogy munkánkat segíti a KISZ új politikai képzési rendszere. A pártalapszervezetek megbízásából mind több párttag végez értékelhető munkát a KISZ-ben. Ez utóbbihoz a városi KISZ- szervezeteink is hozzájárul­tak eredményes párttaggá nevelő, ajánló tevékenysé­gükkel. Az értelemre és az érzelemre egyaránt ható ren­dezvényeink, a tartalmas, a szocialista közösségi nevelést is szolgáló szabadidős prog­ramjaink az ifjúsági törvény megjelenése óta egyre haté­konyabb érdekvédelmi mun­kánk, mind, .mind eredmé­nyesen szolgálták az ifjú­kommunisták hazafias és in­ternacionalista nevelését, a fiatalok ■ tettre készségének növelését, a KISZ munkájá­nak társadalmi elismerését. Az úttörők, a KISZ tagjai, a fiatalok társadalmi munká­jukkal eddig is hozzájárultak városunk szebbé, gazdagab­bá tételéhez. A helyi építő­táborban részt vevő szak­munkástanulók szintén sokat tettek városunkért. A Fiata­lok a városért — város a fiatalokért akció keretében sok társadalmi munkát, kommunista műszakot szer­veztek KISZ-szervezeteink. A felsoroltak kétségtelenül bizonyítják a fiatalok kiállá­sát a párt politikája mellett. További kötelességeink van­nak a KISZ-tagok iránt, so­kat kell tennünk a KISZ-en kívüliek — különösen a be­járó ifjúmunkások — köré­ben az eszmei, politikai ne­velő munka hatékonyságá­nak, a KISZ tömegbefolyá­sának növeléséért. Nagyatádon, a fiatalok vá­rosában a párt ifjúságpoliti­kai gyakorlatának szellemé­ben egyre több — elsősorban ifjúkommunista — fiatal ke­rül a munkahelyek vagy in­tézmények vezető szerveibe, testületéibe, s ami a leggya­koribb, középvezetői posztra. A városi tanács osztályveze­tői közül négy 28—32 év kö­zötti és KISZ-tag. A 30 év alatti fiatalok aránya a vá­rosi tanácson 17, a városi pártbizottságban 15 százalék. Az évenkénti városi ifjú­munkásfórum, a munkahelyi fórumok, viták ellenére még mindig nem terjedt ki a ne­velés az egész ifjúságra, nem elég hatékony a tájékozta­tás, a közösségi életre neve­lés, az eszmei-politikai ne­velő munka. Az ifjúság, né­hány esetben még a KISZ- tagok körében is akadnak nemtörődöm, a munkájukat kelletlenül végző, önző, kis­polgári gondolkodású íiata­Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom