Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
KOYÁCS SÁNDORNÉ DR.. a Siotrar lg»is»telitly(ttMe TB5hm iózsef, [ a megyei tanács clnökr Nagyobb gondot Belső-Somogy idegenforgalmára Idegenforgalmunk jelentősen fejlődött a négy évben a Balaton-parton, Belső-Somogy idegenforgalmában viszont alig volt előrelépés. Igáiban egy motel épült, és a kemping korszerűsödött. Nem léptünk előre a kaposvári kirándulóközpont létesítésében, jóllehet évek óta folynak a tárgyalásaink. A kongresszusi irányelvek szellemében a belföldi turizmus további növekedésére kell számítanunk, kielégítve a megye lakosságának utazási, üdülési igényeit, felkészülve a megyénkbe érkezők fogadására. A szálláshelyeket csak a kempingek és a fizetővendég-szolgálat bővítésével lehet növelni. A belföldi vendégek számára ezek a legel- fogadhatóbbak. Progresszív adózással meg kell akadályoznunk az indokolatlanul magas jövedelmek kialakulását, és az ország minden részéről a Balaton- partra húzódó tőkebefektetési szándékot. Szeretnénk remélni, hogy az új szabályozást a balatoni szezon előkészítése előtt bevezetik. A Balaton- parti pártbizottságok és párt- alapszervezetek irányításával folyik a politikai munka a kispolgári nézetek ellen, a harácsolás, a státusszimbólumok kialakulása ellen, a nyugatimádat leküzdésére, a vendégek megkülönböztetése ellen. A nyugati vendégek mind nagyobb számmal helyezkednek el magánházaknál, ez alkalmat ad a devizabűncselekmények növekedésére, az ellenőrizhetetlen magánkapcsolatok kialakulására, a forintkiajánlásra. Tudatosan neveljük hát az embereket a nemzeti önbecsülésre, a hazafiasságra, a Szovjetunió, a szocialista országok népei közötti baráti kapcsolatra. Az idegenforgalommal foglalkozó szerveinknek sokat kell tenniük azért, hogy a népünk élete iránt érdeklődő nyugati vendégek meglássák azokat az eredményeket, melyeket a 30 év alatt elértünk. A balatoni műsorokkal sok gondunk van. Az 1974. évi műsortámogatás összegét a Balaton-parti tanácsok május végén tudták meg, elképzelhető, hogy abban az időpontban már milyen műsorlekötési lehetőségük volt. Az 1974. évi balatoni műsorfüzet július 31-én jelent meg, és csak az idegen nyelvű példányt használhattuk tájékoztatás céljára. A siófoki művelődési ház, Szántódpuszta fontos szerepet tölt majd be az idegenforgalmi igények kielégítésében. A megyei, a járási, a városi és a községi KlSZ-szerveze- tek tartsanak szoros kapcsolatot velük. Ebben a munkában támaszkodjanak az üzemi, a vállalati és a hivatali KISZ-fiatalokra. DOMBÓVÁRI LÁSZLÓ. a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára Minden párttag a határozatok álljon ki mellett A járás 74 községében száz alapszervezet, húsz pártvezetőség és négy pártbizottság van. Javult a pártszervek, alapszervezetek munkájának' irányítása, segítése, ellenőrzése, főleg a helyszíni segítségnyújtás. Javult a munka tervezése, megfelelő programot ad. A pártszervek döntő többsége tud élni a megnövekedett hatáskörökkel, felelősséggel. A területfelelősi munka lehetővé tette, hogy növekedett a közbeeső pártszervek és alapszervezetek helyszíni segítése. Korábban voltak olyan alapszervezetek, ahova ritkán látogattunk, most viszont szinte mindenhova eljutunk. Arra kell törekedni, hogy az alapszervezetek és a pártvezetőségek erejükhöz, felkészültségükhöz, lehetőségeikhez mérten kapjanak feladatokat, s legyen következetes a számonkérés. Ezt a járási pártbizottság csak a területfelelősök segítségével képes elérni. A területfelelősi rendszer révén javult a közbeeső pártszervek és alapszervezetek munkájának hatékonysága. A kedvező tapasztalatok mellett a végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet, hogy helyenként még nem elég bátor és körültekintő a párt- határozatok helyi feldolgozása. Pártszerveink és szervezeteink egy kisebb része nem tud a követelményeknek megfelelő munkát végezni, rendszertelen a szervezeti élet, az átlagosnál gyengébb a tartalmi munka. Elég gyakran tapasztalható, hogy közgyűléseken, tanácsüléseken vagy falugyűlésen, egyéb fórumokon nem képviselik kellően a pártszervezetben ' a közösen kialakított álláspontjukat. A kommunisták, a ryílt fórumokon is merjenek kiállni a párt politikája mellett, hirdessék bátran, s ha kell, védelmezzék a párt politikáját Ezzel függ össze a párttagság öntevékenységre való nevelése is. Ne várjanak semmilyen parancsot, pártmegbízatást, ha a környezetükben rendetlenséget tarasztalnak. Lépjenek fel bátran, önállóbban, ne tűrjék meg maguk körül a rendetlenséget. A vezető beosztásúak politikai iskolai végzettségével nem lehetünk elégedettek. Különösen szembetűnő a leCSAPÓ VILMOSNÉ. Javult a tanácsi munka demokratizmusa maradás a mezőgazdasági üzemeinkben dolgozó első számú vezetőknél, a tanácsi apparátusokban és a népmű- 1 velés területén dolgozó veze- | tőknél. Az átlagosnál vala- ] mivel jobb a helyzet az isko- I laigazgatók politikai iskolai [ végzettsége terén. A gazdasági élet területén az első i számú vezetők 60—65 száza- j lékának, a tanácsi apparátus ! tagjai 60 százalékának, a 1 népművelésben dolgozók 70 százalékának nincs semmi- l lyen politikai iskolai végzettsége. Pártszerveink, alapszer- j vezeteink tartsák kiemelt feladatuknak a politikai iskolázottság növelését. Ezután még nagyobb figyelmet kell fordítani a politikai követel- ; ményekre. A tanácstörvény megváltoztatta a tanácsok jellegét és feladatkörét. Egyik fő célja megyénkben is fokozatosan megvalósul: a testületek, mindenekelőtt a tanácsok munkája javult. A demokratizmus fejlődését mutatja, hogy a lakosság véleménye, javaslatai a korábbinál nagyobb mértékben érvényesülnek. A megyei tanács és a végrehajtó bizottság elé kerülő főbb napirendek előkészítése során nemcsak a velünk együttműködő társadalmi és állami szervek véleményét kérdezzük meg, hanem sok üzemi, munkahelyi és területi közösségét, dolgozóét is. Egy-egy napirend előkészítése során így megismerjük több száz munkás és más társadalmi réteghez tartozó ember véleményét. Ebben az évben a megyei tanács egyes üléseire meghívjuk szocialista brigádok és üzemi közösségek képviselőit is. A tanácstörvény megkülönböztetett figyelmet fordít a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló községi és városi tanácsok tevékenységének fejlesztésére. A tanácsok tevékenységében lényegesen nagyobb szerepet kapott a gazdaságszervező munka, a terület- és településfejlesztés, a lakosság ellátását szolgáló tevékenység. A tanácsrendszer fejlesztésének alapvető kérdése a tanácsok — mindenekelőtt a helyi tanácsok — népképviseleti-önkormányzati funkciójának gazdasági megalapozása. A tanácsok jól él- . tek lehetőségeikkel. Négy év | alatt a költségvetési és a fejlesztési alapjuk bevételi elő- | irányzatait túlteljesítették, így 1,2 milliárd forinttal növekedtek eszközeink. Intézkedéseink ellenére indokolatlanul magas a pénz- maradványunk. Nem csoportosítottuk át — a lehetőségek j határáig — eszközeinket, nem i tudtuk megszüntetni a felúji- 1 tási feladatok ellátásában jelentkező előkészítési és kivitelezési hibákat. A tanácsok tervező, fejlesztési és fenntartási munkája fejlődött. Anyagi eszközeiket — a lakosság érdekében — a központi célkitűzések figyelembevételével, a nem tanácsi szervekkel való szoros együttműködésben egyre hatékonyabban használják fel. Javult a tervek végrehajtására irányuló szervező munka. Néhány alapvető területen 1974 végéig jelentősen túlteljesítettük a IV. ötéves terv időarányos előirányzatait. Így pl. az 1950 óvodai hellyel szemben 2600; a 42 általános iskolai új tanteremmel szemben 93 létesült. A kiskereskedelmi hálózat alapterülete a tervezett 42 500-zal szemben 49 900 négyzetméterrel bővült. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakosság aránya 1974. december 31-ig — az 1970. évi 32,7 százalékról — 44,3 százalékra emelkedett. A növekedés több mint 38 ezer embert érint. E koordinációs és szervező munka során nagyszerű társadalmi összefogásnak lehettünk tanúi. Az elmúlt öt év alatt Somogy megyében a társadalmi munka értéke meghaladta a 270 millió forintot. Nagyra értékeljük és köszönjük ezt a támogatást. Néhány területen a fejlesztési tervek megvalósításában, a beruházási tevékenység irányításában. a koordinálásban komoly hibák is előfordultak. Jogosnak és megalapozottnak tartom a járási és városi — most a megyei — pártértekezleteken elhangzott bírálatokat. Le kell vonnunk ezekből a tanulságokat. Körültekintőbb szervezéssel, következetesebb és rendszeresebb ellenőrzéssel jobb eredményeket érhettünk volna el a lakásépítésben is. Okultunk a múlt évben is elhangzott bírálatokból. A legfontosabbnak azt tartom, hogy minden érdekelt megyei vezető szervezetben kedvező irányban változott a beruházásokkal kapcsolatos vezetői magatartás. A beruházási tevékenységben részt vevők kezdik megérteni, hogy a végrehajtás során nélkülözhetetlen jó együttműködést csak akkor lehet megteremteni, ha mindenki elvégzi a maga feladatát, és mulasztásaiért vállalja az arányos felelősséget. A tanácstörvény jó lehetőségeket biztosított a személyi feltételek javításához, magasabb képesítési követelményeket állított a vezetők és a dolgozók elé. A Somogy megyében működő tanácsoknál e téren az országos átlag körüli állapotok vannak. Néhány területen azonban nagy gondokkal küzdünk. Nem volt elég céltudatos a politikai képzés, ezért a vezető beosztásban dolgozóknál alacsony a politikai képesítésűéit aránya. Egészen a legutóbbi időkig nem tudtuk kielégítően megteremteni a tanácsi dolgozók szakmai továbbképzésének feltételeit. Ennek megoldására létrehoztuk Fonyódon a továbbképzési intézetet. a fonyódi kesztyűkészítő üzem varrónője Bátrabban szóljunk az eredményekről Mint munkásnő, azért kértem szót, hogy üzemünk, pártalapszervezetünk és a magam tapasztalatát elmondjam. Az utóbbi években az üzemi és a közéleti munka értékelésénél természetesnek tartjuk a sokszor nehéz erőfeszítés árán elért eredményeket, és szinte majdnem kizárólag csak a hibákról és a tennivalókról beszélünk. Ilyenkor a nagy évfordulók és a pártértekezlet táján fordított helyzet tapasztalható: javarészt az eredmén3'ekről van szó, kevés a bírálat. Ez a mi pártalapszervezetünk munkájára is vonatkozik. Javaslom, hogy a megye minden pártszervében és -szervezetében, a közéletben, a gazdasági élet minden területén bátrabban szóljunk az eredményekről, magunk között és mások előtt is. Dicsérjük meg mindazokat, akik részesei az eredményes gazdasági, közéleti munkának. Ilyenkor, amikor hosz- szabb távon adunk számot tevékenységünkről, ne feledkezzünk meg a gondokról, a nehézségekről sem és bátran szóljunk a feladatokról. Üzemünk megalakulásának éveiben a fiatalok, akik az általános vagy középiskola elvégzése után szívesen vállaltak munkát az üzemben, az idegenforgalmi szezon kezdetén otthagyták a munkahelyüket. Ma már ez megszűnt. Fonyód belterülete 1974-ben másfélszerese volt az 1945 előttinek. A tanács évenként 10—15 kilométer hosszúságban fejleszti a villanyhálózatot, a vízvezetéket; a község közművesítési szintje mégsem emelkedik kellően, mert a község belterületi nagysága sokkal gyorsabban nő, mint a közművesítésre fordítható anyagiak. A nyári üdültetési idényben a hétvégi forgalmat is beleszámítva, 30 ezer ember ellátásáról kell gondoskodni a községben. Az országban sok szerv foglalkozik a idegenforgalommal, esetenként azonban a helyi viszonyok hiányos ismeretében, nem mindig döntik el jól a fejlesztés sorrendjét. Az idegenforgalommal foglalkozó szervek sokan, sokféle célt támogatnak, néha egymástól függetlenül, gyakran tervszerűség és egyeztetés nélkül. Arra kérem a megválasztandó megyei pártbizottságot, segítse elő a déli.part településeinek arányosabb, ösá- szehangoltabb fejlesztését. Az idegenforgalmi településen nehezebben jutnak lakáshoz a családalapító fiatalok, mert a magas telekárak miatt a lakások költségei sokkal több anyagi áldozatot követelnek. Keressék a lehetőségét annak, hogy az üdülőhelyi településeken élő és dolgozó fiatalok is lakáshoz jussanak. TAMÁS VIKTOR. a nagyatádi városi KISZ-bizottság titkára A fiatalok tettre készek lók. Bízunk abban, hogy munkánkat segíti a KISZ új politikai képzési rendszere. A pártalapszervezetek megbízásából mind több párttag végez értékelhető munkát a KISZ-ben. Ez utóbbihoz a városi KISZ- szervezeteink is hozzájárultak eredményes párttaggá nevelő, ajánló tevékenységükkel. Az értelemre és az érzelemre egyaránt ható rendezvényeink, a tartalmas, a szocialista közösségi nevelést is szolgáló szabadidős programjaink az ifjúsági törvény megjelenése óta egyre hatékonyabb érdekvédelmi munkánk, mind, .mind eredményesen szolgálták az ifjúkommunisták hazafias és internacionalista nevelését, a fiatalok ■ tettre készségének növelését, a KISZ munkájának társadalmi elismerését. Az úttörők, a KISZ tagjai, a fiatalok társadalmi munkájukkal eddig is hozzájárultak városunk szebbé, gazdagabbá tételéhez. A helyi építőtáborban részt vevő szakmunkástanulók szintén sokat tettek városunkért. A Fiatalok a városért — város a fiatalokért akció keretében sok társadalmi munkát, kommunista műszakot szerveztek KISZ-szervezeteink. A felsoroltak kétségtelenül bizonyítják a fiatalok kiállását a párt politikája mellett. További kötelességeink vannak a KISZ-tagok iránt, sokat kell tennünk a KISZ-en kívüliek — különösen a bejáró ifjúmunkások — körében az eszmei, politikai nevelő munka hatékonyságának, a KISZ tömegbefolyásának növeléséért. Nagyatádon, a fiatalok városában a párt ifjúságpolitikai gyakorlatának szellemében egyre több — elsősorban ifjúkommunista — fiatal kerül a munkahelyek vagy intézmények vezető szerveibe, testületéibe, s ami a leggyakoribb, középvezetői posztra. A városi tanács osztályvezetői közül négy 28—32 év közötti és KISZ-tag. A 30 év alatti fiatalok aránya a városi tanácson 17, a városi pártbizottságban 15 százalék. Az évenkénti városi ifjúmunkásfórum, a munkahelyi fórumok, viták ellenére még mindig nem terjedt ki a nevelés az egész ifjúságra, nem elég hatékony a tájékoztatás, a közösségi életre nevelés, az eszmei-politikai nevelő munka. Az ifjúság, néhány esetben még a KISZ- tagok körében is akadnak nemtörődöm, a munkájukat kelletlenül végző, önző, kispolgári gondolkodású íiataSomogyi Néplap