Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

(Folytatás az 5. oldalról.) Ivek az új viszonyok között a Szövetkező! demokráciát új tartalommal töltik meg — mondotta Biszku Béla, majd részletesebben szólt a munka anyagi és erkölcsi megbecsü­léséről. — Társadalmunkban a vég­zett munka meghatározó je­lentőségű. Nem mondhatjuk azonban el teljes egyértelmű­séggel, hogy ennek arányában jut mindenkinek az anyagi ja­vakból, és kapják meg a dol­gozók az erkölcsi megbecsü­lést. Látnunk kell. hogy ná­lunk még nem kevesen, min­denesetre az objektíve még in­dokolhatónál jóval többen, nem a társadalomnak nyúj­tott munkával arányosan, ha­nem azt meghaladó mérték­ben részesednek a társadalmi javakból. Nem szorult vissza, sőt helyenként megerősödött az ügyeskedés, a könnyű pénz­szerzésre való törekvés, nem­egyszer a törvénytelenség ha­tárát súroló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthetjük elhanyagolhatóknak. Bonyolult, összetett problé­máról van szó, és a megoldás is csak sokirányú intézkedés­sel, kezdeményezéssel képzel­hető el. A jövedelmeket úgy kell szabályoznunk, hogy ne halmozódjanak fel indokolat­lan nagyságban. Mivel ennek objektív okai is vannak, ezek megváltoztatásával kell gátat vetni a jelenségek újraterme­lődésének. Fokozatosan szűkí­teni kell, .majd el kell zárni azokat a forrásokat, amelyek­ből ezek a nem szocialista ten­denciák táplálkoznak. Ezzel egyidejűleg növelnünk kell a munka társadalmi megbecsü­lését. Már az iskolákban sok­kal nagyobb becsületet kell szereznünk a termelőmunka minden formájának. Vélemé­nyünk szerint a jó szakmun­kás ugyanolyan értékes em­ber, mint az egyetemet vég­zett szellemi dolgozó. A ter­melőtevékenységet mi teljes emberi életet biztosító, az élet­nek igazi értelmet adó tevé­kenységnek tekintjük. Növelnünk kell a munka al­kotó jellegét. Az üzemekben, a munkahelyeken is sokat kell tenni érte, hogy a termelő munkások lehetőséget talál­janak képességeik sokoldalú kibontakoztatására, még na­gyobb kedvvel végezzék mun­kájukat. tar-vmas életet élje­nek. Komolyabban kell foglal­koznunk a könnyű pénzkere­seti lehetőségek korlátozásával is. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a fiatalok nem elhanyagolható része a divatos, talán társadalmi hasznossá­gukhoz mérten túlfizetett szak­mákat, a munka alkotó örö­me helyett a gyors és könnyű boldogulást nyújtó pályákat részesíti előnyben, önmagun­kat, de főleg ifjúságunkat ve­zetnénk félre, ha nem foglal­nánk egyértelműen állást e kérdésekben. Nem helyesel­hetjük ezeket a jelenségeket, a legjobban úgy küzdhetünk el­lenük, ha következetesen nö­veljük a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Kongresszusunk megerősíti meggyőződésünket. hogy jö úton járunk. Nagy eredménye­ket értünk el. s ezek ígéretes jövendőnknek is szilárd alapul szolgálnak. A párt és a dolgo­zó nép kölcsönös bizalma, egyetértése, a közös munká­ban kikovácsolódott ósszeíor- rottsága e jövendőnek biztos záloga. Amikor ezt a bizalmat és összeforrottságot tovább erősítjük, a legjobb szolgála­tot tesszük hazánknak, né­pünknek, a szocializmust épí­tő társadalom ügyének — fe­jezte be beszédét Biszku Béla. Biszku Béla beszéde után Szünet következett, majd CSERVENKA FERENCNÉ, a KB tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára vette át az elnöklést. NAGY JÁNOS, az Oroszlányi Szénbányák Vál­lalat vájára örömét fejezte ki, hogy emelt fővel képviselheti az oroszlányi bányászokat, akik a X. kongresszus óta évről év­re, a bányászokra jellemző helytállással nagy sikereket ér­tek el mind a termelésben, mind a politikai életben. Ez­után a gépesítés jelentőségéről, a bányákban évtizedekig helyt­álló idős bányászok megbecsü­lésének fontosságáról szólt. Az üzemi demokrácia ér­vényesítésének jelentőségéről szólva egyebek között ezt mondta: Nagyon sok veze­tőnél tapasztalható, hogy a technikai fejlődést általában figyelemmel kísérik, lépést tar­tanak vele, csak azokkal az emberekkel nem tudnak bánni, akik a környezetükben dolgoz­nak; nem ismerik gondolko­dásmódjukat, véleményüket. FORGÁCS ANDRÁS, a mátészalkai városi pártbi­zottság első titkára a pártfe- gvelrmi munkáról szólva alá­húzta: örömmel állapítható meg, hogy a párt tagjainak döntő többsége kommunista módon él, és dolgozik. Becsü­lettel követi a párt politiká­ját, s tevékenykedik végrehaj­tásáért. önkritikusan elmond­ta azonban, hogy városuk is szolgáltatott példát a Központi E'lenőrző Bizottság beszámoló­jához egyes vezetők fegyelmi felelősségre vonásával kapcso­latban. A pártfegyelem erősítésének feladatait taglalva kiemelte: TODOR ZSIVKOV néhol hiányzik az ellenőrzés. A gyakorlat igazolja, hogy a rendszeres ellenőrzés a kriti­kai légkör fejlesztésének igen fontos tényezője, segíti a fe­gyelmi vétségek megelőzését. A rend, a szervezettség a tár­sadalom fejlődésének alapvető feltétele, és ebben is a pártta­gok példamutatására van szük­ség, akik pedig a munka rend­jét megsértik, azok a párt fe­gyelme ellen is vétenek. BORBÉLY FERENC, a Dunántúli Kőolajipari Gép­gyár szerelője az üzemi de­mokrácia fejlesztésének szük­ségességét emelte ki. Figyel­meztetett arra, hogy akadnak, akik csak jogaikat hangoztat­ják, óhajaikat, növekvő anyagi i^Znveikpt. fosn'mo-'-ák meg. a kötelességteljesítésről pedig hallgatnak. A szocializmus építésében csendes szemlélők­re. kibicekré nincs szükség. Szava csak annak legyen, aki munkáját tisztességgel, becsü­lettel végzi, pki tetteivel bizo­nyítja tulajdonosi mivoltát, ügyszeretetét. A dologtalamok­tól, a követelőzőktől pedig, ha nem tudjuk őket jobb be­látásra bírni — legyen szó vezetőről vagy beosztottról, al­kalmazottról vagy munkásról — megválunk. Ezután arról beszélt, hogy a munkahelyi demokrácia fej­lesztéséhez nélkülözhetetlen, a dolgozók alapos tájékoztatása, széles körű bevonása a dönté­sek előkészítésébe. Az üzemi demokrácia fejlő­désének eredményeként javult a vezetők és beosztottak kapcsolata, a viszony őszin­tébb. közvetlenebb, a kölcsö­nösség és egymásrautaltság a közös feladatokban világosabb és egyértelműbb lett. Hangsú­lyozta azonban, hogy a de­mokrácia meglevő fórumainak hatékonyabb kihasználásában irrig jelentős tartalékok rejle­nek. Ezután nagy taps közben Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára emelke­dett szólásra. Sz szkp m a magyar testvérpártnak A pártkongresszus keddi eseményeinek kedves epizód­ja zajlott le a tanácskozás délelőtti szünetében: az SZKP Központi Bizottsága nevében Leonyid lljics Brezsnyev mű­vészi dísztárgyat — piros-fe- hér-zöld, illetve vörös zász­lóval keretbe foglalt, uralkő- ből készült Lenin-portrét — ] adott át a kongresszus alkat- I mából ajándékul a Magyar j Szocialista Munkáspártnak. A | kedves figyelmességért Kádár j János, a Központi Bizottság első titkára meleg szavakkal j mondott köszönetét, s gratu- ; Iáit az alkotók — uráli mes- I terek — művészi munkájához. Pártjaink szavával Bulgária és Magyarország népei is szólnak Kedves elvtársnők és elv­társak ! Örömmel és meghatottan teljesítem a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának megbízását. hogy üdvözöljem önöket, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának küldötteit, és önökön keresztül minden ma­gyar kommunistát. Nem szükséges hangsúlyoznom, hogy pártjaink szavával nem­csak a kommunisták szólnak, hanem az egész munkásosz­tály, országaink minden dol­gozója, Bulgária és Magyar- ország népei is. A kongresszus okmányai meggyőzően mutatják: népük a kommunisták vezetésével si­keresen valósítja meg a szo­cializmus építésének minden eddigi célkitűzése'.. önöl; most feladatul jelölték meg, hogy tovább építik a fejlett szocialista társadalmat és a végső célhoz, a kommuniz­mushoz vezető úton haladnak előre. Az öntud a*as munka gyü­mölcseivel a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a népi értelmiség alkotó tehetségé­nek eredményeivel találko­zunk lépten-nyomon magyar földön. Ügy órii'ünk az önök sikereinek, mint a sajátunké­nak. A bolgár kommunisták mindig bizalommal és tiszte­lettel tekintenek a dicsőséges forradalmi hagyományokkal rendelkező magyar kommu­nistákra. A Magyar Népköz- társaság szilárdan és dinami­kusan fejlődő szocialista ál­lam, melynek erős ipara és modern mezőgazdasága van. Jól tudjuk, hogy mindezek alapjául az 1919-es Tanácsköz­társaság forradalmi hőseinek tettei is szolgálnak. Ma, ami­kor a magyar nép életszín­vonala szüntelenül emelkedik, virágzik a szocialista kj'túra és erősödik a nemzet erköl­csi-politikai egysége, mind­annyian jól emlékszünk a há­ború előtti Magyarország ne­héz viszonyai között a fasisz­ta diktatúra és a kizsákmá­nyolás ellen küzdők érdemei­re. A magyar nép a fasizmus szétzúzása utáni három sza­bad évtizedében végzett mun­kája eredményeként megér­demelten vívta ki a közeli és távoli országok elismerését. Ma önöknek hű barátaik van­nak: a hatalmas Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa. Drága magyar elvtársak és barátaink! „ Biztosíthatom önöket, hogy a bolgár kommunisták, a bol­gár munkásosztály és a bol­gár nép érzelmekben és gon­dolatokban egy önökkel, a magyar népnek megbízható testvére. Országaink területüket és lakosságukat tekintve nem nagyok, de munkájukkal, lel­kesedésükkel, forradalmi szi­lárdságukkal hozzájárulnak a szocialista világrendszer, a népek közötti békés megértés és együttműködés, Európa és a világ haladása ügyének erő­sítéséhez. Népeink eredmé­nyeiben hatalmas, történelmi érdemük van a két ország évtizedek óta elismert veze­tőinek és szervezőinek: mar­xista—leninista pártjainknak. Elvtársnők és elvtársak! Már három évtizede együtt haladunk, egyre inkább meg­ismerjük egymást, barátsá­gunk szüntelenül erősödik, kapcsolataink sokoldalúbbá és mélyebbé válnak a politika, a gazdaság és a kultúra te­rületén egyaránt. A jövő év elején tartjuk meg a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusát, amely népünk, országunk kiemelke­dő eseménye lesz. A kong­resszus jóváhagyja majd Bul­gária társadalmi-gazdasági fejlesztésének új ötéves ter­vét és megrajzolja az elkö­vetkező évek reális távlatait. Az elmúlt évben ünnepel­tük Bulgária szocialista forra­dalmának 30. évfordulóját. Mindenekelőtt népünk anyagi és szellemi boldogulása érde­kében kifejtett kitartó mun­kával ünnepeltünk. Ez a har­minc év az alkotómunka erő­feszítéseinek időszaka volt, olyan időszak, amelynek so­rán sokoldalúan, eredménye­sen fejlődtünk, sok nehézsé­get küzdöttünk le és megta­láltuk a Bolgár Népköztá"si- ságban a szocializmus építé­se során felmerülő problé­mák megoldásának helyes irányait. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára és Apró Antal, az országgyűlés elnöke a XI. kongresszus szünetében. Különös jelentőséget tulaj­donítunk a szocialista közös­séghez tartozó országok gaz­dasági integrációjának, a min­den oldalú közeledés erősödé­sének. Korunk történelmi fej­lődésének objektív menete, közösségünk, de valamennyi szocialista ország érdeke kü- lön-külön is megköveteli, hogy szüntelenül gazdagítsuk és új tartalommal töltsük meg kapcsolatainkat, hogy egyre szorosabban tömörüljünk a leghatalmasabb szocialista or­szág, a Szovjetunió körül, s hogy testvéri együttműködé­sünket sokoldalúan fejlesszük minden területen. Tisztelt küldöttek! A szocialista közösség or­szágai vitathatatlan sikereket értek el a világ békéjének és biztonságának erősítéséért ví­vott harcban. A nemzetközi viszonyok ma rendezett lég­körben fejlődnek. Ez közvet­len eredménye az SZKP béke- politikája következtés vég­rehajtásának. E program nemcsak a szocialista orszá­gok akcióprogramjává, hanem a világ minden békeszeretö, demokratikus és haladó ere­jének programjává vált. A program történelmileg igaz és az élet által igazolt elvei egy sor kapitalista ország reáli­san gondolkodó vezető köreit is arra kényszerítik, hogy szá­moljanak e programmal. Kommunista, internacionalis­ta kötelességünk, hogy hang­súlyozzuk az SZKP békeprog­ramjának jelentőségét korunk számára, és aláhúzzuk az SZKP KB főtitkára, Leonyid Brtzsnyev elvtárs személyes hozzájárulását e program ak­tív, következetes és rugalmas megvalósításához a nemzet­közi életben. Természetesen nem tűntek el azok az erők, amelyek meg akarják állítani az enyhülés pozitív folyamatát és földün­ket a hidegháború korszaká­ba kívánják visszatértem. Ezek az erők szüntelei, . em­lékeztetnek bennünket létezé­sükre és gyakorta eléggé meg­győzően demonstrálják is sö­tét szándékaikat. Az enyhü­lés ádáz ellenségei között so­rakozik fel a maoista vezetés, amely soviniszta, szovjetel­lenes és szocialista-ellenes po­litikát folytat, a világ béké­jének és forradalmi fejlődé­sének legelvakultabb ellen­ségei sorába lépett. Mélyen meg vagyunk győ­ződve arról, hogy egyeztetett, közös és következetes erőfe­szítéseink eredményeként a nemzetközi enyhülés folyama­ta visszafordíthatatlanná vá­lik. Várjuk, hogy az európai együttműködési és biztonsági értekezlet mihamarább és si­keresen befejezésre kerüljön. Ügy véljük, szükséges, hogy az értekezlet zárószakaszát a legmagasabb szinten tartsák meg, azon Európa és a világ békéje, biztonsága és együtt­működése számára nagy je­lentőségű okmányokat fo­gadjanak el. Az európai kommunista és munkáspártok soron követke­ző konferenciája hozzá fog járulni az európai népek és államok közötti együttműkö­déshez, a kapitalista világ munkásosztálya és minden dolgozója igazságos harcának erősödéséhez, a szocialista kö­zösség országainak új vívmá­nyaihoz, a béke ellenségeinek elszigeteléséhez. Szeretném erről a helyről is kifejteni a Bolgár Kommu­nista Párt álláspontját: meg­érett a kommunista és mun­káspártok újabb nemzetközi értekezlete összehívásának szükségessége. A bolgár kommunisták is, miként a Magyar Szocialista Munkáspárt, meg vannak győ­ződve arról, hogy a szocialis­ta világrendszer olyan hatal­mas erő, amely biztosíthatja az általános emberi haladást, minden nép függetlenségét és felvirágzását. Ebben a hatal­mas közös célért vívott har­cunkban nagyra értékeljük a Szovjetunió és az SZKP pó­tolhatatlan világtörténelmi szerepét, azt, hogy vállaltok az emberiség békéjéért és ha­ladásáért vívott harc felelős­ségét és terheit. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa megalakításá­nak 25. évfordulója, amelyet tavaly ünnepeltünk, valamint a Varsói Szerződés létrehozá­sának közelgő 20. évfordulója lehetőséget nyújt, hogy ismét hangsúlyozzuk az általunk vá­lasztott útnak, a szocialista országok tömörülése, sokol­dalú együttműködése, a hatal­mas Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan barátság és szövetség útjának helyességét. Most, a hitleri fasizmus szétzúzásának közelgő, 30. évfordulója, valamint az önök nemzeti ünnepe előtt, ismét hangsúlyozzuk a szovjet nép, a szovjet hadsereg győzelmé­nek történelmi jelentőségét. Országaink a szó igazi értel­mében e győzelem szülöttei, amely új szakaszt nyitott a világ forradalmi fejlődésében és népeink történetében. Má­jus 9-én Szófiában és Buda­pesten a szovjet hősök em­lékművére koszorút helye­zünk, hiszen ismerjük a sza­badságunkért hozott áldozatot és kötelességünk gondoskodni róla, hogy mások se felejtsék azt el. Elvtársnők és elvtársak! Mi. bolgár és magyar kom­munisták. mindig büszkeség­gel beszéltünk a pártjaink és országaink közötti kapcsola­tokról, mert ezeket szilárd történelmi alapokra építettük. E kapcsolatokat a szocialista internacionalizmus megvál­toztathatatlan elvei lelkesítik. Gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésünk szüntelenül fejlődik, az együttműködés formái és módjai állandó minőségi vál­tozáson mennek keresztül. Erősödik népeink eszmei és kulturális kapcsolata is. En­gedjék meg, hogy itt köszön­jem meg Kádár János elvtárs hozzájárulását testvéri kap­csolataink fejlesztéséhez. A magyar munkásosztály hű fia, az új Magyarország fáradha­tatlan építője, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kiemelkedő személyisé­ge mindig közeli elvtársunk és barátunk volt, aki sokat tett pártjaink és népeink ba­rátságáért. Drága magyar testvéreim! Harminc évvel ezelőtt az el­ső bolgár hadsereg harcosai — az akkor nemrég felsza­badult hazájuk zászlaja alatt — az önök földjén harcoltak a hitleri hódítók ellen. Leg- újabbkori történelmünk a győzelmes drávai csata ideje­ként jegyezte fel 1945 márciu­sának ezen napjait. Ifjú bol­gár hazafiak ezrei örökre ott­maradtak a Dráva partján és Dél-Magyarország mezőin. Elestek a szabadságért vívott harcban, de aki életét a sza­badságért adta, nem halt meg hiába, népeink emlékezetében tovább élnek. Végtelenül há­lásak vagyunk önöknek em­lékük megőrzéséért. Az el­esettek áldozata még köze­lebb hozta szívünkhöz az önök hősi földjét és becsüle­tes népüket. Köszönjük min­den magyar embernek, a kommunistáknak és a fiata­loknak, az'anyáknak és a gyermekeknek, hogy nem hagyják virág nélkül az új Bulgária első harcosainak sír­jait. Elvtársnők és elvtársak! A békéért, a demokráciáért, és a szocializmusért vívott harc minden őrhelyén egy sorban, egymás mellett váll­vetve • álltunk. Egymás mel­lett, vállvetve, egy sorban le­szünk önökkel az elkövetke­ző években is. A történelmi bolgár—magyar barátság él, és örökké élni fog, mert ez szocialista, kommunista ba- átsáp' rútság!1 Sikeres munkát kívánok XI. kongresszusuknak 1 Napról napra legyen ■ ra­gyogóbb, boldogabb és gazda­gabb a Magyar Népköztársa­ság dolgozóinak élete! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a Magyar Népköztár­saság ! Erősödjék a Bolgár Kom­munista Pált és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság har­cokban és építő munkában kipróbált testvéri barátsága! Éljen a kommunizmus nagy ügye! Todor Zsivkov szavait nagy taps fogadta. Az elnöklő Cser- venka Ferenené a kongresszus nevében megköszönte a bolgár kommunisták, a testvéri bol­gár nép üdvözletét és sok si­kert kívánt szocialista építő­munkájukhoz. Ezt követően dr. Gustáv Ha­sak, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára nagy taps közben lépett a mikrofonhoz. (Folytatás a 7. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom