Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
I két nép barátságát a szovjet és a magyar dolgozók milliói és miliiéi vallják magukénak Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde a kongresszuson Kedves Kádár elvtárs! Tisztelt kongresszusi küldöttek! Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, országunk kommunistái és valamennyi dolgozója neveiben szívből, testvéri módon üdvözlöm a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának részvevőit, a magyar kommunisták hétszázötven- ezres seregét, az egész magyar népet. Teljes sikert kívánunk önöknek, elvtársainknak és barátainknak a kongresszusi munkához. Az utóbbi évek nagy vívmányait és az önök által kitűzött új feladatok jelentőségét tekintetbe véve, ez a kongresszus kétségtelenül kiemelkedő helyet tölt majd be a párt és az ország történetében. A magyar kommunisták XI. kongresszusának időpontja csaknem egybeesik országuk felszabadulásának és a hitleri fasizmus fölött aratott nagy győzelemnek a 30. évfordulójával, ez különleges hangsúlyt ad a kongresszusnak, lehetővé teszi a szocialista Magyarország mai sikereinek történelmi távlatkor) való ór-tAkelését. A szovjet emberek jól megértik, hogy önök büszkék azokra a nagy forradalmi változásokra, amelyek végbementek itt, a Duna—Tisza táján. Ismerjük, hogy mennyi munkát ém bátorságot, észt és szívet adtak a magyar kommunisták országuk szocialista átalakításába, s mennyi megpróbáltatáson mentek keresztül. Az elmúlt három évtizedben igazán kibontakoztak a magyar nemzet alkotó erői. A dinamikusan fejlődő gazdaság, a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelkedése, a társadalmi és nemzeti elnyomás valamennyi formájának felszámolása, minden állampolgár igazi egyenjogúsága, a dolgozó emberek hatalmán alapuló társadalmi rendszer, a népnek ezen a szilárd alapon riért egysége határozza meg a mai Magyarország arculatát. Az önök pártjának az egész magyar nép harcának és munkájának méltó eredménye ez. A Magyar Szooialista Munkáspárt marxista—leninista elvi irányvonalával, azzal a képességével, hogy érzékeny füllel meghallja a tömegek szavát, nyugodtan és magabiztosam, a dolgozók érdekeinek megfelelően irányítja a legbonyolultabb társadalmi folyamatokat, nemcsak megszerezte a magyar nép szilárd bizalmát, hanem a szocialista világban, az egész kommunista mozgalomban is nagy tekintélyt vívott ki magának. Tegnap meghallgattuk a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs terjesztett elő. A beszámoló nagyszerűen feltárta a szocializmus építésében elért nagy vívmányokat. De ahogyan az a kommunistáknál szokás, józanul és őszintén beszélt a meg nem oldott problémákról, világosan megjelölte a holnaphoz vezető utat. Önök most elfogadják a párt új programnyilatkozatát. Ezzel lelkesítő célt tűznek maguk elé: a fejlett szocialista társadalom felépítését, amivel nagy lépést tesznek a kommunizmus felé. Előirányozzák olyan kulcsfontosságú feladatok megoldását, mint az osztályok között meglévő lényeges különbségek megszüntetése, a szocialista tulajdon két formájának egymáshoz való további közelítése, a munka termelékenységének nagyarányú növelése és ezen az alapon a nép életszínvonalának további jelentős emelese. Bonyolult és nagy feladatok ezek. De nem kétséges, hogy a kitűzött célok valóra válnak. A biztosíték erre: a dolgozók odaadása a szocializmus eszméi iránt, azok az óriási tapasztalatok, melyeket a part-, állami, gazdasági, tudományos káderek halmoztak fel, és ami a legfőbb, a párt helyes politikai irányvonala, a munkásosztály akarata, a szocializmus sorsáért, az ország jövőjéért érzett felelősségtudata. Kedves elvtársak! A kongresszusi dokumentumokban sok nagyszerű és meleg szó olvasható a szovjet— magyar együttműködés jelentőségéről, mind közös ügyünk, mind a szocialista Magyarország nemzeti érdekeinek szempontjából. Ugyanerről beszélt Kádár János elvtárs is, a magyar kommunisták kiváló vezetője, a meggyőződése« és elvhű internacionalista, akit jól ismernek és szeretnek országunkban és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Hálásak vagyunk önöknek, kedves elvtársak, országaink együttműködésének nagyra értékeléséért, a pártunkhoz és népünkhöz intézett elismerő szavakért. Pártjaink óriási érdeme, hogy a magyar—szovjet barátságot a szovjet és a magyar dolgozók milliói és milliói vallják magukénak. A Magyarországhoz, szomszédunkhoz és szövetségesünkhöz fűződő testvéri kapcsolatok számunkra, szovjet kommunisták számára elvi kérdés, meggyőződés és érzelem dolga. Biztosítani akarom önöket, elvtársak: pártunk és egész népünk nem kíméli erőfeszítéseit azért, hogy barátságunk szüntelenül erősödjék és mélyüljön. Örömmel közlöm önökkel, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége elhatározta: a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei közötti barátság és együttműködés megszilárdításában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága érdemrenddel tüntette ki a Magyar-Szovjet Baráti Társaságot. Szívemből üdvözlöm a társaság vezetőit és aktivistáit, mindazokat, akik segítik barátságunk megszilárdításának nemes ügyét! Gazdasági kapcsolataink széles körűek és sokrétűek, é* már most nem kevés hasznot hoznak mindkét országnak, az elkövetkező években pedig a szovjet—magyar együttműködés gyakorlatilag kiterjed majd a gazdaság minden vezető ágazatára. Ez természetesen meggyorsítja az országaink előtt álló számos feladat megoldását. Már van tapasztalatunk sok nagyszabású közös vállalkozás megvalósításában. Amikor Kádár elvtárs a múlt évben Moszkvában járt, arról beszéltünk, hogy milyen nagy jelentőségű lesz a műanyaggyártáshoz szükséges nyersanyag közÖ6 termelésének megszervezése, az úgynevezett olefinprogram megvalósítása. Most ez valósággá vált, mindkét irányba szakadatlanul áramlik az értékes vegyi termék. A napokban újabb örvendetes esemény történt: határidő előtt elkészült az új gázvezeték első szakasza. Ezen érkezik majd Magyarországra a Szovjetunióból az önök vegyiparának és energiaiparának egyaránt fontos földgáz. A szovjet építők kollektívája kötelezettséget vállalt rá, hogy az önök kongresszusának megnyitására befejezi ennek az objektumnak az építését. A vállalást teljesítették. Ügy gondolom, nem lenne rossz, ha hagyománnyá válna, hogy ilyen ni unkaajándékok kai ünnepeljük a testvérpártok kon gressz usai t! A testvéri szocialista országokban sok pártkongresszuson vettem már részt. Én azt mondanám: a szocializmust és a kommunizmust épitő kommunisták minden egyes újabb kongresszusa mind kivehetőbbe. világosabbá és érzékelhetőbbé teszi a gigászi építő- munka általános képét. Valamennyien magabiztosan közeledünk ama alapvető célokhoz, melyekért a kommunisták az egész világon magasra emelik elveik zászlaját, amelyekért szocialista forradalmak zajlottak és zajlanak le, s amelyekért munkálkodnak országaink népei. Ezek: az anyagi és szellemi jólét szavatolása, valamennyi állampolgár számára méltó életfeltételek biztosítása, a kultúra legmagasztosabb értékeinek köakinccsé tétele a nép legszélesebb tömegei számára. Az emberi személyiség valóban harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése. Valamennyi ország dolgozóinak szemében eredményeink meggyőző példái a szocializmus előnyeinek. Mindannyiunk számára nagy szerencse az elvtársak, hogy ezen a járatlan és nem köny- nyú történelmi úton nem egyedül, nem külön-külön haladunk. Beszámolójában Kádár eir- társ szólt róla, hogy a népi Magyarország sikerei és vívmányai sok tekintetben a szocialista országok testvéri együttműködésének köszönhetők. A barátság és a kölcsönös segítség népeink számára, együttesen és külön-külön, ténylegesen új történelmi erőforrást tárt fei. Ma már a testvéri országok együttműködésének jól működő mechanizmusával tevékenykedünk a társadalmi élet minden területén. A Varsói Szerződés Szervezete immár két évtizede szilárd, megbízható alapja az európai szocialista országok politikai és védelmi együttműködésének. Vitathatatlan tény: a szervezet óriási szerepet játszott a szocialista vívmányok megvédésében, és továbbra is közös békepolitikánk megbízható eszköze. Mindennapos gyakorlattá váltak az együttműködés különböző formái a legkülönbözőbb szinteken. És nagyon fontos az a körülmény, hogy élve mindezekkel a formákkal, megtanultuk, hogyan találjuk meg közösen a leghelyesebb megoldását azoknak az új és időnként rendkívül bonyolult feladatoknak, amelyeket az élet állít elénk. Világosan megmutatkozott ez a politikában. Valameny- nyien tudjuk, elvtársak, menynyire fontos, hogy minden új történelmi szakaszban helyesen határozzuk meg a szocialista társadalom fejlődésének távlatait. Ebből a szempontból óriási jelentőségű a fejlett szocializmus irányvonalának kidolgozása a testvérpártok kollektív erőfeszítései, közös tapasztalatai alapján. E fejlett szocializmus megvalósítása a szocialista országok többségében folyik, oly módon, hogy tekintetbe veszik mindenegyes ország sajátosságait. Pártjaink egysége a szocialista és kommunista építés alapvető kérdéseiben lehetőséget adott arra, hogy biztosan haladjunk előre a helyes marxista—leninista úton. Ez lehetővé tette, hogy kellően visszautasítsuk a marxizmus—leni- nizmus elferdítésére irányuló jobb- és «»baloldali-“ próbálkozásokat; hogy úrrá legyünk az egyes országokban időnként kialakuló bonyolult politikai helyzeteken. Politikai egységünk a szocialista közösséget a társadalmi haladás magasabb fokára emelte. , Az utóbbi időben új feladatok jelentkeztek pártjaink ideológiai tevékenységében. A fejlett szocializmus és a kommunizmus építése megköveteli, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a tudomány és a kultúra fejlesztésére, a tömegek kommunista nevelésére, másrészt olyan feltételek közepette, amikor mindinkább megszilárdul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, különleges fontosságúvá válik az eszmék heroa; fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy a világon elterjesszük au igazságot a szocializmusról, harcolnunk kell a szocialista ideológiával ellenséges nézetek ellen. Meg kell mondani, hogy az e tekintetben közösen végzett munkánk eredményei figyelemre méltóak. Gyakori mostanában az időszerű elméleti problémák közös megvitatása. Sok tudományos munka jelenik meg a különböző szocialista országbeli szerzők közös munkacsoportjainak alkotásaként. Mind tevékenyebb a szocialista országok tudományos akadémiáinak együttműködése a történelem, a filozófia, a gazdaság- és a jogtudomány terén és a társadalomtudományok más ágazataiban. Egyre szélesebbek, gazdagabbak és színesebbek a szocialista országok közötti kulturális kapcsolatok. Gyakorlattá vált a munka olyan formája is, mint a testvérpártok központi bizottsági titkárainak tanácskozása nemzetközi és ideológiai kérdésekről, a pártépités problémáiról. Eredményesen fejlődik a testvéri országok együttműködése a gazdaságban is. Több mint negyed évszázada összehangoltan munkálkodik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Közös munka eredményeként jött létre a szocialista gazdasági integráció nagy jelentőségű komplex programja, s mi ezt a programot szilárdan es következetesen valóra is váltjuk, ha nem is mindig olyan gyorsan, mint szeretnénk. Az integráció minden testvéri országban évről évre fontosabb szerepet játszik a népgazdasági feladatok megoldásában. Jórészt ennek köszönhető, hogy a KGST tagállamai a világ legdinamikusabb ipari övezetét alkotják, és a növekedés ütemét tekintve megelőznek minden más államcsoportot. Különösen világosan mutatkoznak meg sokoldalú együttműködésünk gyümölcsei annak a mély gazdasági válságnak a tükrében, amely ma a kapitalizmus világát sújtja. Egyfelől a gazdaságnak és a dolgozók anyagi jólétének rendszeres növekedése a szocialista országokban, másfelől pedig a termelés 30 év óta példátlan méretű csökkenése, munkanélküliség és infláció a kapitalista országokban — íme, ez ma a két rendszer névjegye. Magától értetődik, hogy a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn a nem szocialista világgal. A szocializmus előnveire támaszkodva azonban nekünk megfelelő, szocialista módon közeledhetünk az e kapcsolatokban jelentkező olyasfajta problémák megoldásához, mint az árak kérdése vagy a növekvő energia- és nyers- anvagiyény kielégítése, s elérhetjük, hogy a testvéri országok gazdasága maximálisan védett legyen a kaoita- lista világban taoasztalható várnátok következményeitől. Az előrehaladás új problémákat vet föl. A soecializá- •lódás és az egvüttmüködés területének kiszélesedése szükségessé teszi az integrációs folyamat pontosabb irányítását, azt a képességet, hogv a termelést a növekvő külkereskedelmi kapcsolatok igényeihez igazítsák: szükségessé teszi. hogy sokoldalú alapon űj nversanyag-kitermelő és -feldől gozó komplexumok jöjjenek létre. Pártjaink és államaink vezetése e kérdésekre megkülönböztetett figyelmet fordít, folyamatosan konzultálnak egymással a legmegfelelőbb megoldások felkutatására. A testvéri országok együttműködése tehát, elvtársak, egyre szorosabbá és mélyebbé válik minden területen. Ez rendkívül fontos, mert a világban nem kevesen vannak, akik, mint mondani szokás, még álmukban is éberen lesik. miként gyengíthetnék egységünket. De minden ilyen irányú próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Közösségünk évről évre izmosodik. Nem is lehet ez másként, mert egységünk alapját a leghumánusabb, legigazságosabb eszmék képezik. Szövetségre léptünk egymással, mert célunk közös, — az, hogy az új élet építése nevében szavatoljuk népeinknek a nyugodt alkotó munkához szükséges valamennyi feltételt. Ismeretes, hogy a nagy cél nagy energiát szül. A magasz-, tos cél, a kommunizmus létrehozta, a szocialista internacionalizmus hatalmas energiáját. Magabiztosan, együtt menetelünk a haladás útján. Országaink együtt mind nagyobb mértékben járulnak hozzá a békéért, a biztonságért, a világ népeinek szabad fejlődéséért vívott harc ügyéhez. Az államközi kapcsolatokban — a társadalmi rendszerek különbözőségétől függetlenül —, mind gyakrabban és tartósan jelentkeznek olyan tényezők, mint az erő alkalmazásáról való lemondás, a határok sérthetetlenségének elismerése, a vitás kérdések tárgyalóasztalnál történő rendezése, az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres konzultációk, az átfogó, hosszú távú gazdasági együttműködés, a tudományos és kulturális eredmények cseréje. Egészében véve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak és a testvéri szocialista országok többségének a kapitalista világ vezető hatalmaival fennálló kapcsolatai már többé-kevésbé normális mederben alakulnak, a békés egymás mellett élés és a békés, kölcsönösen előnyös együttműködés szellemében. Ebből a szempontból különleges jelentősége van annak, hogy sikeresen végződjön az olyan nagy kollektív akció, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A Varsói Szerződés tagállamai, akcióikat egyeztetve, minden erőfeszítést megtesznek ennek érdekében. Most elmondhatjuk, hogy a tanácskozás más részvevőinek a többsége is hajlik rá, hogy az értekezlet munkáját a közeli hónapokban befejezzék, méghozzá a legmagasabb szinten. Ez, természetesen, örvendetes változás. Annál nagyobb felelősséget vállalnak magukra azok, akik makacsul igyekeznek akadályokat gördíteni az összeurópai értekezlet mielőbbi befejezése elé. Meg vagyunk győződve róla, hogy az értekezlet eredményei szilárd, jó elvi alapot adnak majd — Vlagyimir II- jics Lenin szavaival élve — az európai népek békés egymás mellett élésének fejlődéséhez. Ez már önmagában óriási eredmény lesz a béke és az értelem ama eszményeinek megvalósításában, amelyekről századokon át a legjobb elmék álmodtak. Erre a politikai alapra támaszkodva meg lehet majd oldani olyan, egyre nagyobb feladatokat, mint az európai államok közötti békés együttműködés és a sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok épületének felépítése. Az ilyen építés konkrét formáit és irányait majd az élet sugallja. Feltételezhető például, hogy más kérdések mellett előtérbe kerül a katonai enyhülés gyakorlati megvalósításának feladata. Ezzel nemcsak az államok fegyveres erői nagyságának és fegyverzetének korlátozására, hanem fokozatos csökkentésére is gondolok. Bár ez természetesen nem olyan kérdés, amelyet egy csapasra meg lehet oldani. Mint ismeretes azonban, ma már történnek erőfeszítések ebben az (Folytatás a 4. oldalon) Somogyi Népíapl 3
