Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
irányban. Gondolok mind a vlagyivosztoki szovjet—amerikai találkozó eredményeire, mind a Genf ben és Becsben folyó tárgyalásokra. Szeretnék ehhez még valamit hozzáfűzni. Meg vagyunk győződve róla, hogy a békés európai fejlődés későbbi irányának meghatározásában — akárcsak korábban, a hidegháborúról az enyhülésre való áttérésért vívott harcban — ismét szerepe lesz a szocializmus országai, a kommunisták kezdeményezésének, a béke eszméihez való odaadásuknak, a néptömegek alapvető érdekeivel való elszakíthatatlan kapcsolatának. A közeljövőben sor kerül az európai kommunista és munkáspártok újabb konferenciájára. Ügy gondolom, hogy az értekezlet képes lesz méltóképpen hozzájárulni a soron levő feladatok kidolgozásához, melyeket a történelem tűz napirendre földrészünk életében. Magától értetődik, elvtársak, hogy az elért eredményekkel nem elégedhetünk meg. Az enyhülés folyamata, a béke megszilárdításának folyamata állandó előrehaladást követelő, szakadatlan folyamat. Ezen az úton megállni azt jelentené, hogy veszélyeztetjük mindazt, amit már elértünk. Annál is inkább, mivel jelenleg a kapitalista rendszer éles válságának feltételei között egyre aktívabbá válnak az enyhülés ellenfelei, a fegyverkezési hajsza és a hidegháború hívei. Ezek, a népek érdekeivel szemben ellenséges erők, korántsem tették le a fegyvert. Makacsul próbálkoznak azzal, hogy visszafordítsák a nemzetközi fejlődés menetét. Ezért a békeharcosok ébersége nem lankadhat, méltó választ kell adniuk a béke ellenségeinek mesterkedéseire, állandóan szem előtt kell tartaniuk az új feladatokat, állandóan gondoskodniuk kell a béke politikai horizontjának tágításáról. Nem feledhetjük el, hogy a világban még veszélyes gócai vannak a feszültségnek, a konfliktusoknak, a potenciális háborús. robbanásoknak, a Közel-Keleten, DélkeletAzsiában és a világ más térségeiben is. Nem lehet például tartós, szavatolt békét elképzelni csak Európában, miközben más földrészek felett viharfelhők tornyosulnak. A bélte oszthatatlan. Mi, kommunisták, fáradhatatlanul ismételjük ezt az igazságot, és ennek megfelelően cselekszünk. Ezért, amikor az európai szilárd békéért küzdünk, ugyanakkor a legnagyobb figyelmet szenteljük a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló kapcsolatok megerősítésének a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között, aminek oly nagy a jelentősége az általános béke szempontjából. Ezért a Szovjetunió és más testvéri országok változatlanul teljes állhatatossággal és energiával fellépnek a valóban tartós és valóban igazságos közel-keleti béke megteremtéséért; az ehhez vezető legbiztosabb útért, az erre a célra létrehozott fórum, a genfi tanácskozás munkájának mielőbbi felújításáért; az olyan alapvető problémák megoldásáért, mint az 196‘7- ben elfoglalt valamennyi arab terület felszabadítása; a Palesztinái arab nép törvényes jogainak érvényesítése, egészen saját államiságának megteremtéséig; valamennyi közel-keleti állam biztonságos, független és szabad létének és fejlődésének hatékony biztosításáért. Ugyanezért tartjuk fontosnak azt a munkát, mely az ázsiai országok kollektív erőfeszítéseivel Ázsia békéjének és biztonságának megszilárdítását célozza. A világban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben a potenciális agresszorok, a kalandorok és a kardcsörtetés kedvelői a népek mind határozottabb és együttes ellenállásába ütköznek. A béke, a biztonság és a békés jövőbe vetett meggyőződés valóban mind szélesebb tömegek közkincsévé válik a föld külön(Folytatás a 3. oldalrtX) t Tinnff -------- *------- ~-----—inu usö Pensegciücn — nme* be ars a cél, amely méltó rá, hogy erejét áldozza érte mindenki, aki szereti népét és szívén viseli az emberiség haladását. Kedves elvtársak! A magyar nép néhány nap múlva országának a fasiszta zsarnokság alóli felszabadulása 30. évfordulóját ünnepli. Erről a dicső dátumról önökkel együtt emlékeznek meg a Szovjetunió és más testvéri államok népei, az új Magyar- ország minden barátja. Azon az 1945-ös tavaszon az új élet hajnala virradt sok európai népre. A fasizmus feletti győzelem történelmi határkő lett az egész emberiség sorsának alakulásában. Legmélyrehatóbb következményei1: a világszocializmus mai sikerei, a forradalmi erők töretlen növekedése, a földünk szilárd békéjéért vívott harcban elért nagy eredményeink. A győzelem 30. évfordulójának nagy ünnepére a népek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának jegyében készülődnek. Mi, kommunisták, teljes meggyőződéssel jelentjük ki: a népek által oly forrón és szenvedélyesen óhajtott béke nemcsak fenntartható, hanem meg is szilárdítható. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, élve az alkalommal, forrón üdvözli a kongresszus küldötteit, az egész dolgozó Magyarországot a közelgő ünnep, a felszabadulás 30. évfordulója, a szabadság 30. születésnapja alkalmából. Éljen a szocialista Magyar- ország és nagyszerű élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és erősödjék a szovjet-magyar barátság! Éljen a béke! Éljen a kommunizmus! Leon vád nfles Brezsnyér beszédét a kongresszus hosz- szan tartó tapssal fogadta. Az SZKP KB főtitkára ezt köye- tően átnyújtotta a szovjet testvérpárt központi bizottságának a XI. kongresszushoz küldött üdvözlő levelét. Gáspár Sándor a kongresz- szus nevében megköszönte Leonyid Brezsnyev felszólalását, elvtársi, baráti szavait, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett jókívánságait. — Kérjük — mondotta —, hogy tolmácsolja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kommunizmust építő szovjet népnek a magyar kommunisták és népünk forró, elvtársi, baráti üdvözletét. Kívánjuk, hogy érjenek el további kimagasló sikereket az SZKF XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszerű program megvalósításában. Az SZKP KP főtitkárának beszéde után DOMÁN LÁSZLÓ, az Egri Dohánygyár igazgatója felszólalásában hangsúlyozta : a gazdasági építőmunka sikerének fontos tényezője az üzemi demokrácia szélesítése, tartalmasabbá tétele. — A szocialista vezető akkor tudja feladatait végrehajtani — mondotta —, ha beosztottai vagy még inkább munkatársai segítenek neki; a munkatársak viszont csak akkor segítenek, ha a vezetés céljait magukévá teszik. Képtelenség úgy tekinteni például egy ezer főt foglalkoztató vállalatot, hogy az száz fejből és kilencszáz pár kézből áll. A korszerű vállalat ma közös célra egyesül, és a cél érdekében szervezetten tevékenykedő emberek egysége. Jó példaként említette a »•Dolgozz hibátlanul« mozgalmat, kiemelve, hogy e mozgalom elterjedése népgazdaságunkban nem egyéb, misst a vállalatok egyik lehetséges válasza az új követelményekre. A vezetés »beavatja« a munkásokat és alkalmazottakat a vállalat terveibe, érdekeltté teszi őket e tervek hiánytalan végrehajtásában. — Vállalatunk — mondotta — a »Dolgozz hibátlanul« mozgalom alapelemei közé sorolja a hatékonyság és a minőség mellett az üzemi demokráciát is. Tudjuk, hogy a munkásosztály vezető szerepének, a dolgozók tulajdonosi érzésének és felelősségének erősítésében meghatározó jelentősége van az üzemi demokrácia fejlesztésének. Ebédszünet következett, majd dr. Pál Lénárd Kossuth- díjas akadémikusnak, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatójának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Pál Lénárd bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt és szervezet intézett üdvözletét. Levélben, illetve táviratban köszöntötte az MSZMP XI. kongresszusát a Chilei Kommunista Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Argentin Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, a Szíriái Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, az Egyesült Államok Kommunista Pá**tla. a Libanoni Kommunista Párt, az Uruguay-i Kommunista Párt, a Mexikói Kommunista Párt, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front, Jordánia Kommunista Pártja, az Izraeli Kommunista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt és a Nepáli Kommunista Párt. A jókívánságokért az elnök a kongresszus nevében köszönetét fejezte ki. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke szólalt fel. FOCK JENŐ A szocialista integráció létfontosságú népgazdaságunknak A kormány élnöke hangsúlyozta: munkánkban alapvető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre értékelték és elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajtásának menetét. Útmutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. Így a Központi Bizottság és a kormány 1971 augusztusában tartott együttes tanácskozása úgy ítélte meg, hogy 1970—1971ben a termelőágazatok fejlődése összességében megfelel a tervezettnek, az életszínvonal az előirányzott mértékben emelkedik; viszont megállapította, hogy népgazdaságunk egyensúlyát zavaró tényezők léptek fel a beruházási tevékenységben, és elsősorban önnek hatására a külkereskedelmi forgalom alakulásában. A tanulságokat és a szükséges tennivalókat az 1971 októberében tartott országos gazdasági aktíva is megvitatta. A tanácskozás nyomatékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetetlen, hogy központi irányító szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenkedjenek, amikor intézkedniük kellene. Az országos gazdasági aktíva és az utána hozott minisztertanácsi határozatok hiányosságainak kijavítása mellett azt a célt szolgálták, hogy egységes szemlélet alakuljon ki, és egységes cselekvés valósuljon meg a gazdasági élet egész területén. A hiányosságok, a feltárt feszültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülendő eredményeket. Ami azonban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott. Ennek következtébe« a gazdasági életben bekövetkezett kedvező változások tartósságáról ma sem lehetünk meggyőződve. Újra és újra azt tapasztaljuk, hogy több beruházást kezdenek el, mint amennyit határidőre, az anyagi eszközök hiánya vagy a kivitelező kapacitás elégtelensége miatt be lellet fejezni. A termelői árak változtatásának már a hírére is az üzemek jó előre készleteket gyűjtenek. Ez történt a múlt év végén is, és ezzel sok területen zavart okoznak a termelés folyamatosságában. És sorolhatnék még jó néhány, mindenki által ismert negatív jelenséget, amelyet el lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői összkormányzati fejjel gondolkodnának és ebben a szellemben irányítanák, ellenőriznék vállalataikat. A Minisztertanács elnöke ezután a kormányzat munkáját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtáséval, a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még sok a javítanivaló. A Központi Bizottság 1972. novemberi ülése összefüggéseiben, teljes mélységében elemezte a helyzetet, és mindenekelőtt politikai szempontból vtagalta a feladatokat. A Központi Bizottság határozatában feltárt fogyatékosságok rámutattak a kormányzati munka gyengeségeire, tevékenységének következetlenségeire. Ezután a kormány — bár véleményem szerint tevékenységében az említett hiányosságok továbbra is fennmaradtak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan végrehajtására összpontosítani. A munka jobb összehangolása és a tervszerűség erősítése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén belül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvonalának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lépéseket tettünk a jövedelemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkentésére, illetve fokozatos megszüntetésére. A munkások bérének növekedése mind az előirányzathoz, mind az ipari eredményekhez képest elmaradt, és ezért kiigazításra szorult. A kormány fontos feladatának tekintette a nők helyzetének megjavításáról szóló párthatározatok végrehajtásának elősegítését. Értékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény-fejlesztés és egészében véve a demográfiai helyzet alakulását, a lakásépítés helyzetét. A tények, a számszerű eredmények azt bizonyítják — úgy vélem, nem szerénytelenség, ha ezt megállapítom —, hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásainak megfeleltek. Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi feszültségek megszüntetésére. Ide sorolhatók a magas jövedelmek fokozott megadóztatása, a telek- és üdülőtulajdon korlátozása, a tisztességtelen haszonról, a gazdasági bírságról intézkedő jogszabályok, a büntetőeljárásban a vagyoni hátránnyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott árellenőrzésről szóló intézkedések. Határozatot hoztunk továbbá a munkás- lakás-épités fokozottabb segítésére, bérügyi es mas szociális kedveimén vek bevezetésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére. A gazdasági szerkezet folyamatos átalakítására törekedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési programok jobb műszaki-gazdasági előkészítéséről, a gazdaságirányítás szabályozó rendszerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati termékszerkezet gazdaságosságát javító lehetőségeket. Ezután a kormányzati munka fejlesztésének további feladatairól szólott, majd rátért az érdekviszonyok problémáira: — Pártunk felismerte, elemezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdekek egymáshoz való viszonyát, világosan megjelölte az ezzel kapcsolatos konkrét teendőket. E három érdek létezésével és egyidejű hatásával továbbra is számolnunk kell, ezért arra törekszünk, hogy közöttük megfelelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell vele, hogy a jövőben is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoportérdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Ilyen esetekben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét, hanem cselekedni kell érvényesítésükért. Az állami szerveknek mindig kötelességük megvizsgálni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az érdekek, és a kiváltó okokat kell megszüntetni. A párt- és a társadalmi szerveknek minden szinten olyan légkört kell kialakítaniuk, amelyben helyileg is eredményesen érvényesíteni lehet a népgazdasági, az össztársadalmi érdekeket. Azok ellen, akik a törvényes rendelkezéseket — csoportérdekekre hivatkozva — tudatosan megsértik, természetesen továbbra is a törvények szigorával kell eljárni. Nem kevésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzése nélkül, az össztársadalmi érdekekre hivatkozva elnyomják az egész társadalom érdekét jól szolgáló helyi, üzemi, vállalati, szövetkezeti kezdeményezéseket. Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összhangját A továbbiakban a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk. — A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának fontos eszköze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az előirányzott célokat sikerrel teljesítjük. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, öt év alatt várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1970 közötti tíz esztendőben. A növekedés extenzív forrásainak csökkenése mellett tehát nemcsak fenntartottuk, de némileg gyorsítottuk is a gazdasági fejlődést. Ez számottevő sikere pártunk gazdaság- politikájának. A népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal növekszik. Az ipari struktúra átalakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzatnak megfelelően teljesülnek. Javult a hatékonyság. A termelés növekedésének több mint 90 százaléka a munka termelékenységének növekedéséből ered. A mezőgazdaság termelése, az új termelési eljárások, az új fajták szélesebb körű elterjesztésével, az anyagi-műszaki bázis bővítésével, a mezőgazdasági dolgozók munkájának eredményeként a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal lesz magasabb, mint az előző öt évben. A lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy fontosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a városi közlekedésfejlesztés — aránya az összes beruházásból a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik. Az életszínvonal emelkedése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. Az egy keresőre jutó átlagos reálbér évről évre emelkedik. Számottevően növekszik a társadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmében. Jelentős a fejlődés az áruellátás választékában, a kereskedelem kulturáltságában, ami az e területen dolgozók jó munkáját dicséri. Legközelebbi feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése és következő ötéves tervünk részletes kidolgozása ebben az esztendőben. A világgazdasági helyzet nem könnyíti meg egyik feladatunkat sem. — A tőkésvilágban tapasztalható energiaválság, az energiahordozók emelkedő világpiaci ára nálunk is a figyelem középpontjába állította egész energiagazdálkodásunkat. A magyar energetikai rendszer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befejeződik Százhalombattán a Dunamenti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Le- ninvárosban a Tiszai Hőerőmű 860 megawattos fejlesztése. Mindkét erőművet szénhidrogénre terveztük. Űj fejezetet nyitunk a magyar energiatermelés történetében, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a paksi atomerőmű első 440 megawattos gépegységét. Atomerőmű-kapacitásunkat 1990-ig ennek mintegy tízszeresére kívánjuk emelni. Az erőműépítés és -fejlesztés mellett továbbra is fontos szerepe van energiagazdálkodásunkban az importált energiának. 1974-ben például 750 megawatt villamosenergia-tel- jesítményt vettünk igénybe a Szovjetuniótól. 1978 őszén az érdekelt országok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét, Vinyica— Albertirsa között. Ezen a vezetéken újabb 600 megawatt villamos energia áll majd rendelkezésünkre. A földgáztermelés az 1970. évi 3,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megközelíti a 6 milliárd köbmétert. A közeli hetekben üzembe helyezendő Testvériség gázvezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik hazánkba. A hazai gáztermelés a következő évtizedben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog kitenni. Javítja energiaellátásunkat a KGST-országok közt» erőfeszítésével épülő oren- burgi gázvezeték, amelyen — az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból évente csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importálhatunk. Mindemellett arra van szükség, hogy a hazai energiahordozók, közöttük a szén fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet A hazai széntermelés növelése az igényeket figyelembe véve mindenképpen indokolt és lehetséges. Meglevő bányáink egy része fejleszthető, s a még szabad szénva- gyonra új bányák telepíthetők. A szénbányászatnak van jövője, feladatunknak tartjuk tehát, hogy a bányászok munkáját ezután is kellő figyelemben részesítsük. Az új bányák megnyitása és néhány meglevő bánya rekonstrukciója lehetővé teszi további nagy teljesítőképességű széntüzeléses erőművek létesítését. Döntés van már arról, hogy Bükkábrány térségében új külszíni fejtéses bányát nyitunk, és 2000 megawattos erőművet létesítünk. Ennek előkészítése, tervezése megkezdődött. Új mélyműveléses bányák telepítésére alkalmas szénmezők is vannak az észak-dunántúli szénmedencében. A becslések szerint több mint 200 millió tonna kitermelhető szénvagyon húzódik meg e területen a föld alatt. 1500— 2000 megawattos gyűjtőerő- mü létesítését tervezzük erre a szénvagyonra. Figyelembe kell venni, hogy a földgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy a folyamatban levő erőműépítés befejezése után a következő két évtizedben (Folytatás az 5. oldalon.)
