Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
DEÁK FERENC. a Kaposvári Városi Pártbizottság első titkára Több segítség kell a ’ BŐGŐ LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság titkára Kaposváron a IV. ötéves tervben 3600—3800 lakás készül el. Ebből 589 tanácsi bérlakás, de a szanálás magas aránya miatt csupán 180 a felosztható tanácsi bérlakások száma. Ez pedig csak évi 36 lakás kiutalását teszi lehetővé. A IV. ötéves tervben a tanácsi bérlakások mellett 554 szövetkezeti és 682 OTP- lakást utaltak ki. Ez olyan arányeltolódást jelent a nagyobb pénzigényű lakások felé, amely politikailag nehezen tartható. Azért nem építettünk több családi bérlakást, mert nem volt elég építőipari kapacitás, nem volt kielégítő i területelőkészítés, és a város a IV. ötéves terv ideje alatt pénzhiánnyal küzdött. A célcsoportos lakásépítésre biztosított pénz egy részét elvitte az áremelkedés, a másikat pedig területelőkészítésre és a kommunális ellátásra kellett fordítani. Ez azt jelenti, hogy megközelítően 530— 550 ezer forintot fizetünk a bérlőnek kiutalt minden új lakásért. E rendkívül nagy összeg a következő évek lakásépítési programjában sem csökken. Következménye az, hogy a célcsoportos lakásépítés ütemét nem tudjuk növelni, és állandósul a tanács lakásfejlesztési alapjában az évi 50—80 millió forint hiány. A város lakáshelyzete rendkívül nehéz. Az évi 400 új jelentkezőt figyelembe véve 1980-ig 4000—4500 lakásigénylővel számolhatunk. Az V. ötéves előzetes terv pedig csak 2800 új lakást irányoz elő. Ez nem biztosítja a pártértekezlet előterjesztésében megfogalmazott városfejlesztési célok megvalósítását. Ezért Kaposváron meg kell oldani az ésszerűbb lakásgazdálkodást, a beruházások jobb előkészítését, s az e folyamatban részt vevő szervek együttműködésének összehangolását, a pártirányítás és pártellenőrzés megjavítását Javasolom a pártértekezletnek, bízza meg a pártbizottságot, hogy a megyei tanácscsal vizsgáltassa felül Kaposvár V. ötéves tervi lakásépítési programját. A megyéi tanács az anyagi eszközök összpontosításával, még rugalmasabb pénzügyi politikával tegye lehetővé a lakásépítésnél újabb összegek felhasználását. A rnunkásosztály helyzetének javítása érdekében tett intézkedések eredménye, hogy 1974-ben munkások kapták az elosztott lakások 73,5 százalékát. Felépítettünk 166 munkáslakást, és megkezdtük újabb 80 építését OTP-akció- ban. Az űj lakástulajdonosoknak nemcsak örömet, hanem gondot is okoz a vásárlás. Pontos számítások szerint egy kétszobás lakást igénylő munkáscsalád költségei a kö-, vetkezőképpen alakulnak, ha két gyermeket vállal: a költözés előtt be kell fizetnie 25 ezer forintot. A részlet és a fenntartási költség havi 1300 forint. A bútorvásárlással és berendezéssel kapcsolatos hitelek törlesztési összege pedig eléri a 800 forintot. Ez havonta 2000—2100 forintot tesz ki. Az öröm ilyen helyzetben könnyen keserűséggé változhat. Javasolom ezért, hogy az illetékes kormányzati és pénzügyi szervek vizsgálják meg, miként lehet a munkáslakásoknál progresz- szív törlesztést alkalmazni. A családalapítás első 5—10 évében csak az átlagos lakbérnek megfelelő összeget fizessenek, később, amikor csökkennek a családi kiadások, növekedjen a törlesztés összege. Gazdasági fejlődésünk egyik feltétele a tartalékok feltárása A beszámolóból és valamennyiünk tapasztalatából kitűnik, hogy a IV. ötéves terv fő célkitűzéseit megvalósítjuk, egyes területeken túl is teljesítjük, örömmel tapasztaljuk, hogy a termelő ágazatok tevékenysége alapján megvalósulnak az életszínvonalpolitika fő célkitűzései is. Szenvedélyes viták helyett politikai céljainkat kielégítő lakáspolitikát és gyakorlatot kell a következő években folytatni. A tavalyi sok munka és erőfeszítés ellenére az állami építőipari vállalat 1976-ra eddig csak 270 lakás építésére küldött szerződési ajánlatot. A tárgyalásokon mi 500 lakás építését kértük. Tudom, ilyenkor kész a magyarázat, de magyarázattal soha nem lehetett emberi szükségleteket kielégíteni. Drága magyarázat és vita az, melynek a város lakossága a vesztese. RÓNA IMRE ■'vugdí.jas, a megyei párt-vb tagja Foglalkozzunk a káderek nevelésével A beszámoló megállapítja, hogy a vezetők kiválasztásában, a nevelő munkában egyre következetesebben érvényesül a politikai megbízhatóság és elkötelezettség, a szakmai hozzáértés, valamint a vezetői rátermettség hármas követelménye. A káderkiválasztásban, a kádermunkában azonban hibákkal, egészségtelen jelenségekkel is találkozhatunk. Tapasztalataim szerint akadnak még olyanok, akik akarva-akarat- lanul megkérdőjelezik a hármas követelmény szükségességét, helyességét. Azt mondják, minek erről beszélni, hiszen a mozgalomnak mindig voltak kitűnő vezetői, derékhada akkor is, amikor még a hármas követelményről, meg a tudományos szempontokról szó sem eshetett. Ezt a szemléletet hibásnak, károsnak tartom. Mai követelményeink között a hármas követelmény elveinek alkalmazása elengedhetetlen. Ma olyan káderekre van szükség, akik hozzáértőek, felkészültek, élvezik a tömegek bizalmát, közmegbecsülésnek örvendenek, de ugyanakkor tudják és merik is képviselni az. egész társadalom érdekeit. Nem mindig mérlegeljük megfelelően, hogy a vezetők képesek-e a közösség érdekeit saját érdekeik elé helyezni. Vajon nem okoz-e 'ondot az, hogy némelyek többet várnak a társadalomtól, mint amennyit ők adnak? Vajon nem találkozunk-e olyanokkal, akik nem képesek alávetni magukat a választott testületi döntéseknek? Olyan vezetőkkel, akik Somogyi Néplap kiválasztás is csak akkor hatékony, ha a káderek nevelésével is megfelelően foglalkozunk. Minden vezető legyen tudatában, hogy a munkásosztály bizalmából került vezető pozícióba, és ennek a mindennapi tevékenységében is állandóan meg kell nyilvánulnia. Ez nagyon fontos követelmény, mert elsősorban a példás vezetői gyakorlat tömegessé válásával, a jó vezetők elvszerű támogatásával küzdhetünk leghatékonyabban a helyenként jelentkező vezetőellenes demagógia mindennemű megnyilvánulása ellen. Megyénkben a IV. ötéves terv időszakában jelentősen nőtt a könnyű- és az élelmiszer- ipar mellett a gépipar részaránya. Az építő- és építőanyag-ipar is jelentősen fejlődött annak ellenére, hogy a kivitelezés területén még gondok vannak. Megkezdődött és az V. ötéves tervben gyorsabb ütemben folytatódik a könnyű- és az élelmiszeripar rekonstrukciója. Jelentős eredmény az is, hogy a IV. ötéves tervben előtérbe került az intenzív jellegű fejlődés. A jövőben még inkább erre van mód: az V. ötéves terv termelésnövekedésének 80—90 százalékát a termelékenység emelkedéséből kell fedezni. Úgy kell összeállítanunk az V. ötéves tervet, hogy az hatékonyan szolgálja megyénk további fejlődését, segítse elő az itt fellelhető alapanyagok — többek között a fa, és a déli részen rendelkezésre álló víz — hasznosítását. A sikeres végrehajtás érdekében három, egymással szorosan összefüggő feladatot kell megoldani. Ezek: a termelés hatékonyságának a növelése; az iparszerkezet to- | vábbi korszerűsítése; a válla- j latok és a szövetkezetek ; gyártmányszerkezetének javítása, a piacképesség fokozása. Fontos az anyag- es energiatakarékosság, a dol- i gozók munkaidejének jobb : kihasználása, a produktív és improduktív eszközök arányának javítása. Az ipar szerkezetét tovább I korszerűsítjük, a vegyipar is megjelenik Somogybán: a Chemical barcsi gyára révén. [ Még határozottabb intézke- j déseket kell tenni a korsze- | rűtlen, a gazdaságtalanul I gyártható termékek csökken- í tésére, és nagyobb gondot j fordítani a technikai, techno- , lógiai fejlesztésekre. A piac- 1 kutatást nem szabad elhanyagolni. E feladatok megoldása ér- i dekében rekonstrukciókra es az üzemek további bővítésére, korszerűsítésére van szükség. A rekonstrukció csak esetenként jelenthet új üzemépületet vagy irodaházat. A gépiparon belül elsősorban a híradástechnikai, a mezőgazdasági gépalkatrész- és szerszámgyártás kapacitásának növelését tartjuk indokoltnak. Érdekünk fűződik a •vegyipari fejlesztések meggyorsításához. A megye adottságainak (víz és fa) hasznosítása az ágazathoz tartozó újabb vállalatok telepítésével oldható meg. A könnyűiparban, a textil- és textilruházati ipar rekonstrukcióját tekintjük kiemelt feladatnak. Jelentősen emelkedik fa építőiparral szemben a fizetőképes kereslet. A Balaton- parton és Belső-Somogyban mintegy 15 milliárd forint az igény. A kivitelező építőiparra vár a feladat, hogy megfeleljen a területfejlesztésből adódó építési és rekonstrukciós igényeknek. A kisebb építőipari szervezeteket centralizációval és az együttműködés fejlesztésével a korszerű technológia fogadására alkalmassá kell tenni. A hagyományos szerkezetek részaránya a jelenlegi 50 százalékról 25—30 százalékra csökkent. Az élelmiszeripar termelésének aránya 23,2 százalékról előreláthatólag 30 százalékra emelkedik. A Kaposvári Húskombinát teljes rekonstrukció előtt áll. Föl kell építeni a kaposvári és a balatonszárszói tejüzemet és tejporítót. Növelni kell a gabonafelvásárló vállalat tárolókapacitását. A mezőgazdasági beruházásoknál továbbra is az olcsó és korszerű megoldásokat kell keresni. A beruházások előkészítése sokkal nagyobb figyelmet igényel. A következő öt évben megvannak az adottságok, hogy a megye vezetői, kommunistái, dolgozói eleget tegyenek a követelményeknek. Ehhez a vezető szervek az ellenőrzés, a számonkérés révén megfelelő segítséget adnak. Ugyanakkor azt kérjük a Központi Bizottságtól, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához biztosítson mérsékelt iparfejlesztési alapot a megyének. Enélkül nagyon nehéz helyzetben lesz Somogy. KOVÁCS KATALIN. a Videoton tabi gyáregységének művezetője Munkásgondok Tabon szóban egyetértenek a határozatokkal, de a végrehajtás érdekében semmit sem, vagy nem sokat tesznek? Vagy olyanokkal, akik a saját véleményüket megföllebbez- hetetlennek tartják, s érvelés, meggyőzés helyett kinyilatkoztatnak, parancsolgatnak, utasítgatnak? Ezekre a jelenségekre nem egyszer csak olyankor gondolunk, amikor már nincs más megoldás, mint a leváltás, a bizalom megvonása a helytelen gyakorlatot folytató, a bizalommal visszaélő vezetőtől. Voltak olyanok, akiknek a megítélésében a végrehajtó bizottság sem volt mindig következetes, vagy némelyekkel túl hosszú ideig voltunk türelmesek, jóllehet egy megfelelő időben alkalmazott kritikával, az önkritika kikényszerítésével, a nemkívánatos jelenségeket ki tudtuk volna küszöbölni. Le kell vonnunk azt a tanulságot, hogy a leggondosabb káderDR NAVRACSICS LÁSZLÓNÉ. a Marcali Általános Iskola tanára Zsúfoltak az óvodák és a napközik A nők tömeges munkába állása megyénkben is hozzájárult a népgazdasági tervek teljesítéséhez, a családok anyagi helyzetének javításához. A munkavállalás kedvező hatással volt a nők politikai, a szakmai és a kulturális fejlődésére. Amikor lelkesen, aggódva, vagy szenvedélyesen beszélünk a nők helyzetéről, a jövő dédelgetett emberének szeretetéről is szó van. A bölcsődék, óvo- ' dák számának és helyeinek ; növelése, az iskolák körzete- j sítése, korszerűsítése, a szak- j oktatás a szakmunkásképzés I színvonalának emelése további fontos feladat a nevelés színvonalának emelésével, a lehetőségek kihasználásával, az előfeltételek megteremtésével együtt. Az óvodák és a napközik zsúfoltak vagy túlzsúfoltak. Sok helyen csak gyermekmegőrzők ezek, hiszen 40—50 tagú csoportokra csak vigyázni lehet, de nevelni, tanítani őket nem. Évről évre hiába tiltakozunk a nagy létszám miatt. Valamikor régen pénzügyi okokból ez volt a kifizetődő. De most is maradt a negyvenes keretszám. A nevelési intézményekben meg kellene változtatni ezt a szemléletet. Makarenko bölcs mondása, hogy a pedagógus nem csinálhat selejtet. Az ilyen körülmények viszont sok selejtet produkálnak. A nevelés hiányosságait később ritkán lehet pótolni. A szülők munkavállalása miatt csökken a családokban a nevelésre fordított idő. A kisgyermek érdeklődő kérdéseire otthon kevesebb választ kap. Ezért növelni kell az iskola, a napközi otthon és az iskolaotthon lehetőségeit. A segítségnek a mi járásunkban is sok szép példájával lehet találkozni. De sok még a rejtett tartalék: nagyobb figyelemre^ felelősségre van szükség, mert a gyermekek sorsa a társadalom egyetlen tagjának sem lehet közömbös. Tabon 1969 tavaszán kezdte még működését a Videoton gyáregysége. A termelés egyszerű munkafolyamatokkal kezdődött. Ma magas műszaki színvonalat képviselő, korszerű termékeket állítunk elő. Termelési feladataink végrehajtásához, termelőeszközeink kihasználásához jól képzett dolgozókra van szükség. Gondjaink enyhítése érdekében az 1974— 75-ös tanévben tanműhelyünkben elektrotechnikai műszerészképzést indítottunk. Jövőre megkezdjük a vasipari szakmunkásképzést is. A felsőfokú képzettségű szakemberek Tabra telepítésének az is feltétele, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítsunk a számukra. A munkahely hangulatát, j az üzemen kívüli körülmé- | nyék is jelentősen befolyá- j solják. Ilyenek a közlekedés, 1 a kereskedelmi ellátás, a | gyermekintézmények hálózata. Dolgozóink nagy része bejáró, s a második műszak indítását — amely termelő- képességünk jobb kihasználását jelentené — a rossz közlekedés teszi lehetetlenné. A Volánnal folytatott többszöri tárgyalás sem hozott eredményt. Tabnak körülbelül kétezer ipari munkása van: negyede a Videotonban dolgozik. A munkásoknak sok gondot okoz a nagyközség hiányos ellátása alapvető élelmiszerekkel. Húst például hetenként csak egyszer lehet kapni. A kenyérszállítás — a rossz minőség mellett rendszertelen, s nem kielégítő a zöldségellátás sem. A gyermekintézmények nyitva tartása pedig nem felel meg az ipari üzemek műszakbeosztásának. A helyhiány még ennél is súlyosabb gond.
