Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
/ GYURIS IÓZSÉF, VARGA ISTVÁN. a MEZŐGÉP mcrnyci gyáregységének vasesztergályosa a cukorgyár géplakatosa Szocialista Szerződést kötöttünk Napi 300 vagon répa feldolgozását tervezzük Nehéz szavakkal kifejeznem munkáséletünk hétköznapjait, mert az esztergapad mellett munkatársaimmal együtt hallgatag emberek vagyunk. A munkaszünetekben, a munkaidő után, a fórumokon azonban hallatjuk a szavunkat, véleményünket, és gyakran vitatkozunk is. Gyáregységünknél elsősorban az anyagi és az erkölcsi megbecsülés hatására 1970 óta megszűnt a vándorlás. Üzemünk létszámának több mint egyharmada törzsgárda- tag, rájuk a jövőben is számíthatunk. A négy évben termelésünk csaknem kétszeresére növekedett. A létszámunk ehhez képest csak 16 százalékkal emelkedett. Ezt a teljesítményt hatékonyabb munkával lehetett elérni. Jelentős a fizikai dolgozók száma a ve-, zető beosztásokban. A középvezetők közül nyolcán korábban szakmunkásként dolgoztak, majd tovább képezték magukat, és vezető munkakörbe kerültek. Javultak munkahelyi körülményeink, szociális ellátottságunk, azonban lényeges javulást várunk a nehéz fizikai munka megkönnyítésében, a belső anyag- mozgatás gépesítésében. Az összefogást jellemzi, hogy a mezőgazdasági pótalkatrészgyártás érdekében saját beruházásként határidőre elkészült a hőkezelő üzem. A XI. pártkongresszus és nazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére tizenegy brigádunk — az üzem dolgozóinak túlnyomó része — kiemelkedő munkát végzett. Tudjuk, hogy területünkön az ipari munkásságot képviseljük. Éppen ezért nemcsak üzemen belül, hanem községeinkben is igyekszünk élen járni. Az autóbuszvárók tatarozása, illetve korszerűsítése, közintézményeink felújítása, karbantartása társadalmi munkában, munkásaink keze munkáját dicséri. Augusztus 20-án az ünnepélyes munkás—paraszt találkozón a mernyei Üj Barázda Tsz dolgozóival szocialista együttműködési szerződést kötöttünk. Kapcsolatunk alapja a közös segítségnyújtás. Elsősorban a forgácsoló-, lakatosmunkákban, a Dieseladagolók soron kívüli felújításában segítünk. A szentgáloskéri IX. Párt- kongresszus Tsz-ben nyolcvanhármán a cukorrépa betakarításában vettünk részt. Az együttműködést a szentgáloskéri tsz dolgozóival is szélesíteni kívánjuk. Mintegy húsz dolgozónk szakmai, közép- és felsőfokú, illetőleg politikai tanulmányokat folytat. Üzemi, műszaki, természettudományi előadásokat, politikai vitafórumokat tartottunk, társadalmi ünnepségeket rendeztünk. KISZ-fiatalja'ink üzemi filmklubot alakítottak közösen a községi alapszervezettel. Az előadások, fórumok nyilvánosak; községünk lakosságát is mindenkor vendégül látjuk. Üzemi könyvtárunk látogatóinak mintegy 50 százaléka munkás. Pártépítésünk szintén tervszerű. A fiatal párttagok, fizikai munkások és nők aránya jó, pártalapszer- vezetünk az üzem hivatott politikai irányítója. Pák szóval meg kell említenem üzemünk közösségének becsületes, dicséretre méltó hozzáállását a kongresszusi munkaversenyhez. A fő helyet szocialista brigádjaink vívták ki maguknak. Az üzem dolgozói több mint hárommillió forint . értékű felajánlást tettek, ezek nagy- része a termelés növelésére irányult. Olyan feladatokat szabtak meg, mint a létTÓTH LAIOS. nvuadíjas Szebben él megyénk népe pontok stb. Egy új Kaposvár van születőben. Szebben, jobban, emberibben él megyénk népe'. Ahol csak járunk, mindenütt, a fejlődés, a gyarapodás jelével találkozunk. Nem volt hiábavaló az 1919-es Tanácsköztársaság dicső emlékű somogyi mártírjainak — köztük az én apámnak — a hősi halála. Fáj az emlékezés, mégis öröm tölt el, mert megvalósulóban látom mindazt, amiről a legjobbak is csak álmodtak. A beszámolóból csupán egyetlen mondatot emelnék ki: »A pártfegyelem erősítése csak a pártmunka valamennyi eszközének igénybevételével érhető el.« Úgy érzem, ezt valamennyiünknek meg kell szívlelnünk. Tóth Lajos ezután a párt- fegyelmi munka helyzetét elemezte és vázolta a feladatokat is. VALTER IMRE. A felszabadulás óta eltelt harminc év alatt a szemünk előtt szinte a földből nőttek ki az új gyárak, a lakótelepek, az iskolák, az egészség- ügyi intézmények, a kollé- i giumok, a kereskedelmi közszámgazdálkodás javítása, az anyagköltség csökkentése mi - nőségi romlás* nélkül, az energiatakarékosság, a szárított répaszelet exportjánál* növelése, a cukor minőségének javítása. Az összes teljesítés 168,5 százalék, értéke 5 250 000 forint. Ismeretes, hogy az 1960-as évek végéig cukorból önellátóak voltunk. Az alacsony világpiaci ár miatt azonban nem volt kifizetődő exportra termelni, a behozatal előnyösebb volt. Ezért csökkent a répa vetésterülete. • A csökkenés mértékét növelte a mezőgazdasági gépesítés alacsony színvonala és a munkaerőhelyzet kedvezőtlen alakulása. 1970-ben a hazai termelés már nem fedezte az ország igényét, a világpiaci árak viszont egyre emelkedtek. Ekkor a termelés fejlesztésére tett intézkea balatonszabadi November 7. Tsz elnöke dések hatására (az állami támogatással vásárol ható megmunkáló gépsorok, a betakarítás gépesítése, a vegyszeres gyomirtás stb.) növekedett ugyan a vetésterület és a termésátlag, a hazai cukor- termelés azonban még mindig nem fedezi a szükségletet. A cukorrépa termelése a mezőgazdasági nagyüzemekben gazdaság san növelhető, figyelembe véve. hogy a cukor jelenlegi világpiaci ára mintegy ötszöröse a belföidi előállítási költségeknek. A cukorrépa vetésterületét ösz- szehasonlítva Somogy jóval Baranya és Tolna megye mögött van. Jobb együttműködéssel talán még időben változtathatunk ezen. Igaz, hogy gondot okoz a korszerű termelési feltételek biztosítása és a munkaerőhiány is. Üzemünk munkásai más ipari üzemekhez képest mostoha körülmények között dolgoztak a 150 napos kampány alatt, hiszen folyamatosan termelő üzem vagyunk, a három műszak megviselt embert, gépet egyaránt. Nálunk a bérproblémák velejárója a munkaerőgond. Szeretnénk, ha a jövőben megoldódna ez, mert az iparág előtt álló követelményeknek eleget kell tenni. Reméljük, hogy gyárunkban az új olasz kazán üzembe állítása, a gépműhely megépítése és az V. ötéves tervben előirányzott beruházások is ezt szolgálják. A következő tervidőszakban napi 300 vagon répa feldolgozására tesz- szük képessé a gyárat. Célunk az, hogy munkánkkal hozzájáruljunk az országos gondok enyhítéséhez. KOPECSNI VINCE. Az egyesülés mindenkinek előnyös zőtlen adottságok között gaz- i dálkodnak. Az állattenyésztésben ered- [ ményeink nem érték el a kívánt szintet. Sem a lehetőségeink, sem az adottságaink nem voltak kihasználva, annak ellenére, hogy az állatlétszám járási szinten kedvezően alakult. A takarmánytermelés, be- I takarítás, tartósítás és táró- | lás jó megszervezése, a tartási feltételek javítása, a technológiai fegyelem betartása sokat javítana a jelenlegi helyzeten. I a Kutasi Állami Gazdaság igazgatója Terjesszük el a termelési rendszereket Járásunk mezőgazdasága az elmúlt négy évben a várakozásnak megfelelően fejlődött. A beszámolási időszakban a kaposvári járásban egy állami gazdaság megszűnt, a termelőszövetkezetek száma 21-ről 12-re csökkent, az egy termelőszövetkezetre jutó összes terület 4630 holdra emelkedett. Ez előírta a gyorsabb ütemű szakosodást, a vetésszerkezet egyszerűsítését és a korszerűbb állattenyésztési telepek építését, bővítését. A talajerő-utánpótlás fokozásának, a műtrágyaadagok növelésének, a talajjavítás folyamatosságának, az agrotechnikai eljárások javulásának, a korszerű gépek és vegyszerek alkalmazásának hatására nőtt a főbb növények átlagtermése. Állami gazdaságainkban a terméseredmények átlagosan 23— 30 százalékkal magasabbak. Még vannak kihasználatlan tartalékaink. Ez meghatározza az állami gazdaságok feladatait is: termelési tapasztalataik átadásával, termeléstechnológiák kidolgozásával segítsék a járás tsz-eit a magasabb termésátlagok elérésében, gazdálkodásuk színvonalának emelésében. Járásunkban is elterjedőben vannak a különböző termelési rendszerek. A Lábodi Állami Gazdaság Solanum zárt rendszerű burgonyatermesztésében egy állami gazdaságunk és négy tsz-ünk vesz részt. A rendszerben dolgozó mezőgazdasági üzemek burgonya átlagtermése 1974-ben elérte a hektáronkénti 273 mázsát, összes termésünk pedig az 1952 vagonnyit. Ebből 1091 vagon étkezési burgonyát értékesítettünk. A zárt rendszerű kukoricatermesztésben két állami gazdaságunk és nyolc tsz-ünk vesz részt. Az átlagtermések itt is 20—25 százalékkal magasabbak *a járás termésátlagainál. Járásunk termelőszövetkezeteiben a javulás ellenére sem kielégítő a szakember- ellátottság, egy egyetemi, főiskolai végzettségű szakemberre több mint 1300 hektár terület jut. Véleményünk szerint 600—800 hektár volna az ideális. A megoldásra legjobb módszer az arra érdemes fiatalok ösztöndíjjal való támogatása. az anyagi és erkölcsi elismerés, a megfelelő lakás- és munkakörülmény. Mezőgazdasági üzemeink továbbfejlődésének, termelési eredményeink növelésének, a korszerű rét- és legelőgazdálkodásnak egyik alapvető tényezője a talajjavítás gyorsítása. Feltétlenül indokolt, hogy a talajjavítás állami támogatását — ez jelenleg 70 százalék — megemeljék 90, esetleg 100 százalékra. így ténylegesen lehetne segíteni azokat az üzemeket, melyek a legjobban rászorulnak, illetve kedveTíz évvel korábban a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet Somogy szövetkezeteinek átlagos szintjén állt. Akkor a szövetkezeti tagok életkora 57 év volt, ma 40 év alatt van. Alacsony termésátlagok, szűkös eszközellátottság mellett egy munkaegység értéke 20 forint volt, egy munkanapra számolva ez 42 forint. Azután 50 va- gonnyi abrakhiány — több mint egymillió forint mérleghiány. Egyetlen lehetőség látszott célszerűnek: eredményesen hasznosítani az állam nyújtotta támogatást. Elsősorban a növénytermesztés teljes gépesítését, majd az állattenyésztési szaktelepek megépítését tűztük célul. Most már a lovábbfejlesz- • tésen dolgozunk. Amíg tíz évvel korábban hektáronként 17 mázsa termett búzából, tavaly már majd a háromszorosa, 50,15 mázsa. A kukoricát a CPS termelési rendszerben termeljük. A mi szövetkezetünk 1200 hektáron 64 mázsát tervezett átlagosan, ezt 18 mázsával túlteljesítettük. Az importcukor igen drága lett, hallunk olyat, hogy 200 millió dollárt fordítunk behozatalra. Ezt valóban nem nézhetjük tétlenül, amikor idehaza ma olcsóbban tudjuk megtermelni. A mi gazdaságunkban figyelembe vettük ezt. Ebben az évben 40 hektáron, jövőre pedig 150—200 hektáron termelünk cukorrépát. Az egyesülés gondolata a mi szövetkezetünkben tavaly érett meg. A termelés megA tanácskozás szünetében alapozását idejében elkezdtük, hogy a velünk egyesülő ádándi szövetkezet terméshozamait két-három év alatt azonos szintre hozzuk a ba- latonszabadiéval. Az egyesülés minden szempontból, mindenkinek előnyös. Számos példával bizonyítható a tulajdonosi viszony hatása, szerepe: különösen amikor rendkívüli időjárás vagy egyéb megpróbáltatás jön, amikor nehéz helyzetbe kerül a szövetkezet. A tagok nagyobb áldozatvállalásra hajlandók, és azzal is ragaszkodásukat fejezik ki a közös gazdasághoz. A balatonszabadi tsz-ben 11 felsőfokú, 11 középfokú végzettségű szakember dolgozik. A brigádvezetők a tagság körében elismerést szerezlek. Akit a szövetkezet tagsága így elismer, az felér egy diplomával. Száznegyvenketten szereztek szakmunkás-bizonyítványt a tsz-ben. Ök a sertéstenyésztésben, a szarvasmarhatelepen, a kertészetben, a műszaki, gépszerelő és építőipari szakmában dolgoznak. Ez a biztosítéka annak, hogy szövetkezetünkben a termelési színvonal tovább fejlődjön, tovább növekedjen.
