Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársnők, elvtár­sak1. Tanácskozásunkkal lezárul a XI. kongresszust előkészítő több hónapos munka utolsó szakasza a megyében. Megva­lósultak azok a feladatok, amelyeket magunk elé tűz­tünk. A párt minden vezető szerve — az alapszervezetek­től a megyei partbizottságig — lelkiismeretesen számba vette a pártmunka valamennyi te­rületét, értékelte a X. kong­resszus határozatainak végre­hajtását, összegezte az ered­ményeket, feltárta a hibákat és meghatározta a feladato­kat. Az előkészítő munkában a part politikájánál való egyet­értés jutott kifejezésre. Is­mételten megnyilvánult a párttagság nagyfokú politikai érettsége, mély felelősségérze­te, aktivitása és tettrekészsé- ge. A megyei pártbizottság nevében ezúton is köszönetét mondok a megye kommunis- 'áinak áldozatkész munkáju­kért, helytállásukért. Felhasz­nálom az alkalmat, hogy kü­lön tisztelettel és szeretettel köszöntsem azokat a kommu­nistákat, akik hazánk felsza­badulása előtt, vagy harminc évvel ezelőtt léptek a párt soraiba, s kezdettől részt vesz­nek az új élet építésében. Kérjük, hogy velünk együtt továbbra is munkálkodjanak szocialista céljaink megvalósí­tásáért. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kongresszusi előkészü­letek során Somogybán is erő­södött a párt eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egysé­ge. Fejlődött a párttagság ön­kritikái, kritikai érzéke, ösz- szeforrottsága. Megyénk la­kossága tudatosan vallja, hogy eredményeinek, jólété­nek, biztonságos, nyugodt, ki­egyensúlyozott életének leg­főbb feltétele a pórt vezető szerepének minél hatékonyabb érvényesülése. Jelenthetjük a pártértekez­letnek, hogy a megye alap­szervezeteiben rendben zaj­lottak le a taggyűlések. A kongresszust előkészítő tag­gyűlések kétfordulós rendsze­re minden szempontból he­lyesnek bizonyult. A párttag­ság kifejezésre juttatta: érti, hogy a két taggyűlés egységes egészet alkot. Az elsőn a négyéves munka tükrében mi­nősítette a X. kongresszus ha­tározatainak helyességét, és szembesítette azzal saját tevé­kenységét. A másodikon pedig véleményével, javaslataival ;árult hozzá a Központi Bi- ottság XI. kongresszusi irányelveiben körvonalazott 'olitika alakításához, formálá­sához. A párttagság tanácskozása­in, a pártszervek fórumain, a pártértekezleteken a megye párttagsága egységesen tett litet amellett, hogy továbbra is követni kell a párt négy kongresszusa által megerősí­tett, csaknem ' két évtizedes irányvonalát. Ennek a népünk és a nemzetközi kommunista mozgalom áltál is helyeselt, ■lismert, bevált, történelmileg is igazolt politikának a meg­erősítését, folytatását kéri a XI. kongresszustól Somogy megye több mint huszonegy ezer kommunistája. A tanács­kozások aktívak voltak. A taggyűlések két fordulójában csaknem 9000 párttag fejtette ki a véleményét az alapszer­vezetek és az ' irányító párt­szervek munkájáról, a párt általános tevékenységéről. A taggyűléseken igen sok hasz­nosítható észrevétel es javas­lat hangzott el. Engedjék meg, hogy az ese­mények időrendi sorrendjét követve, először a beszámoló taggyűlések főbb tapasztala­tairól szóljak. A múlt év no­vember közepétől december közepéig megtartott taggyű­lések döntő többsége igen jó munkát végzett. A vezetősé­gek alaposan előkészítették a leszámolókát, jól hasznosítot­ok a párttagok és a pártcso- 'ortok előzetes javaslatait. 'nrgyilagosan, kritikusan, ön- 1’•itikusan, a korábbinál na- yobb igényességgel végezték cl az elmúlt négy esztendőről zóló számvetést; alkotó ja- 1 mslatokat tettek. A taggyűlé­sek tükrözték a társadalmi, po­étikai életre jellemző nyugodt, egyensúlyozott, szélsőségek- >1 mentes légkört. ASSISES Erősödött a munkás - paraszt szövetség Varga Péter szóbeli kiegészítője A beszámolási időszak egyik legjelentősebb eredményének azt tartjuk, hogy javult az alapszervezetek munkája, ha­tékonyabban töltik be irányí­tó, ellenőrző, segítő szerepü­ket, kezdeményezőbben, ön­állóbban érvényesítik terüle­tükön a pártirányítást. Sza­vuknak, véleményüknek na­gyobb a súlya. Eredménye­sebben befolyásolják az álla­mi, gazdasági döntéseket, ér­zékenyebben reagálnak a prob­lémákra. A társadalom leg­aktívabb erőire támaszkodva jobban fel tudják venni a harcot az eszméinktől idegen nézetek és jelenségek ellen. Egyre inkább a pártszerveze­tek, a kommunisták a közvé­lemény meghatározói. A taggyűléseken mindenütt kifejezésre jutott, hogy a me­net közben felmerült feszült­ségeket, ellentmondásokat le­küzdöttük, s a X. kongresszus határozatait a társadalmi élet főbb területein végrehajtottuk. A taggyűlések alkotó légköre jelezte, hogy a párttagságban növekszik a tettrekészség. A hozzászólásokban kifejeződött a párt politikája iránt meg- nyilváhuló bizalom és egyetér­tés. A felszólalók őszintén, szenvedélyesen mutattak rá a helyenként tapasztalható hi­bákra, a végrehajtás fogyaté­kosságaira. a politika alkalma­zásának gyakorlati torzításai­ra. Visszatért a felszólalásokban az az akarat, hogy tovább kell erősíteni a pártfegyelmet, a párttagság akcióképességét. Sok helyütt kérték a vezető­ségtől, fordítson nagyobb fi­gyelmet a párthatározatokhoz kötődő pártmegbízatásokra. Egyet kell érteni azzal a kí­vánsággal, hogy bővítsék, rendszeresen értékeljék, kérjék számon és ellenőrizzék a meg­bízatásokat, ismerjék el a jól végzett munkát, következete­sebben vonják felelősségre a mulasztókat. A kádermunkáról szólva sok helyen bírálták az állami, tár­sadalmi élet különböző terüle­tein dolgozó vezetőket. Egysé­ges a párttagság véleménye: következetesebben kell érvé­nyesíteni a vezetőkkel szem­ben a párthatározatokban megfogalmazott követelménye­ket. A párttagság joggal várja cl minden kommunista vezető­től, hogy pártszerűen, szeré­nyen éljen, dolgozzon és visel­kedjen, szolgálja a párt és a munkásosztály nagy ügyét, a szocializmus építését. Sok kritikai megjegyzés hangzott el — különösen a ter­melő jellegű pártszervezetek­ben — az üzem- és munka- szervezés fogyatékosságairól. A párttagok nem értenek egyet azzal, hogy egyes vállalatok a rossz munkaszervezés, a hiá­nyos anyagellatás következmé­nyeit a dolgozók fokozottabb igénybevételével — indokolat­lan túlóráztatással — akarjak leküzdeni. örvendetes, hogy a párttag­ság az említett hibák, fogya­tékosságok megszüntetésere nem központi, hanem helyi in­tézkedéseket sürgetett. Szinte mindenütt hangoztatták, hogy a pártirányitás, a pártellenőr­zés erősítésében jusson haté­konyabban érvényre az alap­szervezetek és a helyi pártszer­vek tevékenysége. Azt hiszem, valamennyien egyetértenek velem, amikor erről a fórumról is azt kérjük Somogy megye kommunistái­tól, a vezetőktől és a dolgozók­tól: emeljük magasabbra a mércét, mindenki állítson ma­ga elé nagyobb követelménye­ket, mindenki dolgozzon job­ban. A fejlődés ütemét úgy gyorsíthatjuk, ha egészséges türelmetlenséggel keressük: mit lehet jobban tenni. Az al­kotó nyugtalanság azt követeli tőlünk, hogy igényeién mérjük föl a megtett utat, munkánk eredményeit, A lóbbet és jobbat akarás szelleme hatot­ta át a januári vezetöségvá- lasztó taggyűlé­seket is. A kül­dött elvtársak is meggyőződhet­tek arról, hogy a taggyűléseken felszólalók fe­lelősségtől át­hatva fejtették ki véleményü­ket a kongresz- szusi dokumen­tumokról. Párt­tagságunk állásfoglalásá­val kifejezte, hogy egyetért a Központi Bi­zottság értéke­lésével, mely a X. kongresszus határo­zatának végre­hajtásáról, az eredményekről és feladatok­ról szól. A taggyűlések és a pártértekezletek a megtett út­ról szóló értékelést mértéktar­tónak, valósághűnek, igaznak tartják. A felszólalásokban, a beszámolókban és a helyi fel­adatok meghatározásában ki­fejezésre jutott, hogy a kom­munisták minden igyekezetük­kel. tettükkel a párt politiká­jának végrehajtását kívánják szolgálni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a bírálók a párt politi­kájáról elismerően, a végrehaj­tás gyengéiről, torzulásairól viszont néhány helyen igen határozottan és egészséges tü­relmetlenséggel szóllak. Ebből le kell vonnunk a megfelelő tanulságot. Azon kell őrköd­nünk és fáradoznunk, hogy a felszínre került hibák ne is­métlődjenek, ' újrakeletkezé- süket akadályozzuk meg. Varga elvtárs ezután a ve­zetőségválasztások tapaszta­latairól beszélt. Elmondta töb­bek között, hogy a jelölő bi­zottságok javaslatai — néhány kivételtől eltekintve — talál­koztak a párttagság vélemé­nyével. Több taggyűlésen két vagy három jelöltet állított a tagság titkárnak, vezetőségi tagnak. A párttagság ismét bizalmat szavazott mindazoknak, akik önzetlen odaadással, hozzáér­téssel dolgoztak a régi vezető­ségekben, vállalták és képesek is ellátni a párttisztséggel járó növekvő feladatokat. Aranyuk az új vezetőségekben több mint 56 százalék. Közöttük sokan vannak, akik kiemelke­dő közéleti, társadalmi tevé­kenységükkel az utóbbi evek­ben hívták fel magukra a fi­gyelmet. Nőtt a vezetőségekbe | beválasztottak között a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok száma. Ezzel együtt javult a titkárok és a vezetőségi tagok altalános és politikai művelt­sége is. A vezetőségi tagok 44 százaléka a munkásállomány- ba tartozik. Az összevont taggyűlések, a küldöttértekezletek és a párt­értekezletek is jól töltötték be szerepüket. A választások az előkészítő munka gondosságát, a párttagok felelősségét bizo­nyítják. A megyében 85 üze­mi, községi, hivatali, intézmé­nyi pártvezetőséget, 39 úgyne­vezett közbeeső és in járási jogú pártbizottságot választot­tak. Ebből 10 pártvezetőséget és 8 üzemi, községi pártbizott­ságot hoztak létre. A megválasztott több mint kétezer testületi tag ismeri és érti a párt politikáját, a pártmunkában jártasságra és tekintélyre tett szert. Túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy' a párttagság a legalkal­masabbakat jelölte és válasz­totta meg a vezető testületek­be. A megyei pártbizottság első titkára ezután az állami mun­ka, a szocialista törvényesség helyzetéről beszélt, majd rész­letesen elemezte a párt szö­vetségi politikáját. A kongresszusi irányelvek egyik fontos feladatként jelö­lik meg a szövetségi politika továbbfejlesztését, helyes gya­korlati alkalmazását, és ezzel szerves egységben az ideológiai nevelő munka fokozását — mondta. Mint az írásbeli be­számoló tartalmazza. Somogy­bán is egészségesen fejlődött a szövetségi politika alapja: a munkás—paraszt szövetség. Pártunk helyes politikája le­hetővé tette, hogy tovább ja­vult a .somogyi parasztság helyzete, s ez kedvezően ha­tott a munkások ellátására, életszin vonalának alakulására is. Ezt. a munkások es a Isz- parasztok többsége méltányol­ja. A munkás—paraszt szö­vetség lurtalmahak további gazdagodása fejlődésünk alap­vető feltétele. Ez a szövetség korábban csaknem teljesen a város és a falu viszonyát fe­jezte ki. Ma a falvak jelentős része megyénkben sem tiszta paraszti település. A munká­sok és a parasztok kapcsolata az együttélésből következően egyre közvetlenebb. A terme­lési folyamatban is szervesebb együttműködés jön létre, sőt egyre több a szociális szem­pontból vegyes család, amely­ben munkások, tsz-parasztok, egyes esetekben ugyanitt értel­miségiek és alkalmazottak is együtt élnek. A közvetlen kap­csolat fokozza a kölcsönös megismerést, es eloszlat sok korábbi téves hiedelmet. Erő­síti az egységet, az összefogást, és fejleszti a kölcsönös érde­keltség tudatát. Az együttélés azonban ön­magában nem hozza létre a szocialista tudatot. A tömeg­politikai munkával segítenünk kell, hogy a munkásokban to­vább erősödjenek, fejlődjenek az egész osztályra jellemző tu­lajdonságok, s ezek hatása ér­vényesüljön a parasztság tu­datának alakulásában is. A munkás—paraszt szövet­ség erősítésével együtt — eddi­gi eredményeinkre építve — tovább kell fejlesztenünk az értelmiséggel és az egyéb réte­gekkel való szövetségi kapcso­lat tartalmát is. A parasztság és a különböző rétegek köze­ledése csak egy módon lehet célravezető: ha a szövetsége­sek a marxizmus—leninizmus alapján kerülnek közelebb a munkásosztályhoz. Ezt a fo­lyamatot kell erősítenünk a pártmunkával és az állami, a társadalmi szervek összehan­golt tevékenységével. Csak így érhető el, hogy tovább szilár­duljon a csaknem minden ál­lampolgárt átfogó szocialista népi-nemzeti egység. A szocialista építésben ered­ményesen, nagy szorgalommal dolgozik megyénk nemzetiségi lakossága is. A pártszervek és a tanácsok nagy gondot fordí­tanak a párt nemzetiségi po­litikájának gyakorlati végre­hajtására. A nemzetiségi dol­gozók a magyar anyanyelvűek­kel minden tekintetben egyen­rangúak, megfelelő arányban vannak képviselve a párt-, a tanácsi és a gazdasági vezető testületekben. Élet- és munka- körülményeik javultak. Pár­tunk nemzetiségi politikájának megfelelően őrzik és fejlesztik nemzeti hagyományaikat. Ahol a nemzetiségi népesség száma indokolja, az iskolák­ban biztosítottuk az anyanyel­vi oktatást. Változatlanul fon­tos feladatnak tekintjük a nemzetiségi politika helyes al­kalmazását és megtartását. A szocialista termelési és tulajdonviszonyok szilárdulá- sa kedvezően hatott a társa­dalmi és az egyeni tudat fej­lődésére, a közgondolkodásra, a közéleti aktivitásra. Mind a közhangulatot, mind az embe­rek tevékenységét tekintve le­vonhatjuk a következtetést, iogy Somogybán is kiegyen­súlyozott az élet, a megye tár­sadalmának belső egysége szi­lárd. A közállapotot a jövőbe vetett hit és a meggyőződés határozza meg. A szocialista munka versen?- mozgalom jelentősen fejlődött. Eredményeink nemcsak a gazdasági célkitűzések meg­valósítását szolgálják, hanem a közgondolkodás fejlődését I is. Joggal állíthatjuk, hogy * szocialista brigádmozgalom a közösség ügyéért tenni kész szocialista ember kialakitásá- nak egyik leghatékonyabb műhelye. A szocialista brigá­dok nemcsak á munkaver- seny-mozgalom fontos bázisai, hanem számottevő politikai erőt is képviselnek. Varga Péter ezután Somogy gazdaságáról beszélt. Megálla­pította, hogy eredményeink alapján azzal a .jogos remény­nyél nézhetünk az 1975-ös évre, hogy a megyei pártérte­kezlet által meghatározott főbb feladatokat teljesitjük, néhány területen túlteljesít­jük. Az 1970 óta megtett utat abban összegezhetjük — mon­dotta —, hogy a gazdaság nagy részében megteremtettük vagy elősegítettük az alapve­tően intenzív jellegű gazdál­kodás feltételeit, s a termékek mind nagyobb részét korszerű eljárásokkal állítják elő. Az ipar és a mezőgazdaság helyzetének elemzése után a megyei pártbizottság első tit­kára a megye jövőjére irányí­totta a figyelmet. A gazdasági hatékonyság egyik legfontosabb eszköze, építőmunkánk nagy tartaléka a beruházási tevékenység ja­vítása. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a beruházási célok meghatározásánál a le­hetőségeinket, a körülménye­ket, a népgazdasági érdekeket, valamint a piaci szempontokat jobban figyelembe kell venni. Legalább olyan gondot kell fordítani arra, hogyan épít­sünk, mint arra, hogy mit építsünk. Meg kell állapítani az építkezések fontossági sor­rendjét. A beruházóknak, a tervezőknek, a lebonyolítók­nak és a kivitelezőknek na­gyobb együttműködési készsé­get kell tanúsítaniuk. Szüksé­gesnek tartjuk annak meg­vizsgálását, hogy a köztük lé­vő érdekellentéteket miként lehet gazdasági eszközökkel ; feloldani. Körültekintő és ta­karékos bcruházáspolitikát kell tehát kialakítani. Ez azonban nem jelentheti a I munkakörülményeket javító j létesítmények építésének az | elhagyását. A lakásépítés változatlanul kiemelt gazdasági és társada- j lompolitikai feladat. Már a ' tervezés időszakában gondos- | kodni kell a lakásépítés és a | hozzá kapcsolódó járulékos beruházások — gyermekintéz­mények, üzletek stb. — kö­zötti megfelelő összhang meg­teremtéséről. A megnövekedett feladatok végrehajtásának záloga a párt bevált politikájának követke­zetesebb érvényesítése. Ehhez egyrészt tovább kell növelni a kommunisták és a pártszervek szerepét, felelősséget a gazda­sági élet eseményeinek alaku- lasaban, másrészt korszerűsí­teni kell és operatívabbá kell tenni a pártmunkát, a párt- irányítást. A pártszervek és -szervezetek határozzák meg konkrétan a gazdaságpolitikai feladatokat, a végrehajtását, pedig ne csak utólag, hanem menet közben is ellenőrizzék. Ez hozzáértést és fejlett poli­tikai érzékel, nagy felelőssé­get követel. A partszervek és -szerveze­tek támogassák jobban a gaz­dasági vezetőket tervező, irá­nyító, szervező munkájukban, és segítsék őket a végrehaj­tásban is. A számonkérés le­gyen őszinte szándékú, hatá­rozott, következetes, és idejé­ben jelezze a gondokat, össz­pontosítsák jobban figyelmü­ket a legfontosabb és a leg­időszerűbb gazdaságpolitikai kérdésekre. Segítsék minden eszközzel a gazdasági haté­konyság növelését, a belső tartalékok feltárását, az ész­szerű anyag- és energiataka­rékosságot, szorgalmazzák a munkanormák korszerűsítését. Kedves elvtársak! Kérem a tisztelt pártérte­kezletet, vitassa meg és fo­gadja el a megyei pártbizott­ság beszámolóját a négyéves munkáról, vitassa meg és fo­gadja el az allasfoglaias-ter­vezetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom