Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
Bíró József nyilatkozata külkereskedelmünk helyzetéről és feladatairól A NÉP TULAIDONÁBAN A reakció igazi arca (Folytatás az 1. oldalról) ján jelentős túlteljesítésre is van kilátás. Tovább erősödnek a kapcsolatok perspektivikus elemei. A szocialista országokkal lebonyolított forgalomnak több mint egyötödét teszik ki az olyan áruszállítások, amelyek szerződéses együttműködés, szakosítás •vagy kooperáció eredményei. A megállapodások biztosítják legfontosabb importszükségleteinket. Jelentősen nő a gépek behozatala, ami nemcsak strukturális szempontból fontos, hanem nagyberuházásaink gépimoprt igényeinek kielégítése miatt is. Bővül a fogyasztási cikkek behozatala. A lakosság ellátása szempontjából jelentős, hogy a kiskereskedelmi forgalom 18 százalékos import arányát tovább növeljük. -27 százalékkal több fogyasztási cikk behozatalával számolunk, többek között 100 ezer darab széntüzelésű kályhát és 80 millió forintért bútort, 180 millió forintért villamos közfogyasztási cikket, gépkocsikat hozunk be. Külön kiemelem iparunk nyersanyagellátását, amely adottságaink mellett biztonságosan csak a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében oldható meg. A világpiacon nagymértékben emelkedtek a nyersés alapanyagárak. Hallhatnánk-e valamit arról, hogy milyen hatással van ez a szocialista országok egymás közötti kereskedelmére? Ismeretes, hogy az elmúlt években a tőkés világpiacon jelentős' mértékű és tartósnak mutatkozó áremelkedés történt Az energiahordozók, a könnyű- és nehézipari nyersanyagok nagy részének, valamint egyes mezőgazadsági termékeknek árszintje jelentősen megváltozott és új árarányok alakultak ki. Ezt a körülményt figyelembe kell venni a KGST-országok közötti áruforgalom áraiban is. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy kereskedelmünk reális árakon folyjék. Így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskedelemben a kölcsönösen előnyös kedvező feltételeket és a helyes orientációt a termelők és felhasználók számára. Azt, hogy a szocialista országok egymás közötti kereskedelmi forgalma dinamikusan növekedjék tovább. Az árak reálisabb megállapítása országunkban is ösztönöz az energiahordozók és nyersanyagok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarékosságra, a termelési szerkezet adottságainak jobban megfelelő gyorsabb átalakítására. A KGST-országok között több mint másfél évtizede olyan megállapodás van érvényben, amely szerint az egymással folytatott kereskedelemben az árak bázisa a világpiaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig meg kell tisztítani a konjunkturális spekulatív tényezőktől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentős szerepet játszanak. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megállapodtunk abban, hogy a jövőben évenként hozzáigazítjuk árainkat a világpiacon az előző öt évben kialakult átlagárakhoz. A Szovjetunióban most befejeződött kétoldalú tárgyalásainkon a megállapodások során rögzítettük azt is, hogy 1975-ben a világpiacon végbemenő folyamatok hatására, a kölcsönös érdekek figyelem- bevételével — mind az exportban, mind az importban — egyes cikkeknél árkorrekciókat hajtunk végre. Kölcsönösen figyelembe vettük az indokolt árváltozásokat. Emelkedik a magyar importban az energiahordozók és nyersanyagok árszintje. Az, új nyers- és alapanyagárak lényegesen kedvezőbbek a tőkés világpiac árainál. Például az új nyersolajár kevesebb, mint fele a tőkés országokból való beszerzés költségeinek. Hasonló a helyzet más alapvető nyersanyagok esetében. Ez a tőkés országokból való beszerzéshez képest nemcsak az előző, hanem a mostani árakon is tetemes megtakarítást jelent. Széles körben emelkedik a magyar exportban döntő szerepet játszó késztermékek árszintje is. Munkánkat javítva, kapcsolatainkat a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval tovább erősítve, a jövőben is biztosítani fogjuk népgazdaságunk tervszerű fejlődését, népünk életszínvonalának rendszeres emelését. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. Miben fejeződik ez ki? Magát a tényt a három évtized igén sok adata, kapcsolataink jellege és sokrétűsége bizonyítja. A kérdésre most elsősorban az 1975. évi kereskedelmi szerződésünk néhány jellemző mennyiségi mutatójának ismeretében kívánok válaszolni. A szerződés alapján ez évi forgalmunk meg fogja haladni a két és fél milliárd rubelt. Ezzel több mint egymilliárd rubellel túlteljesítjük az 1971—75. évekre előirányzott külkereskedelmi forgalmat. A magyar behozatal ebljen az évben is rendkívül változatos és gazdag. A Barátságvezetéken 6 millió tonna kőolaj érkezik és az idén megindul a 600 millió köbméter földgáz szállítása is. Üzemeink 750 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer tonna kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak. 4,2 milliárd kilowattóra elektromos áramot veszünk ebben az esztendőben. A Szovjetunió szállításai fedezik a magyar vasérc-szükségletnek több mint 90 százalékát, továbbá 250 ezer tonna nyersvasat és 44 ezer tonna különböző ferroötvözetet importálunk az idén. Több mint félmillió tonna hengereltáru is érkezik a Szovjetunióból, továbbá más, feldolgozásra alkalmas kohászati termékek, iónozott és horganyzott lemezek. Mezőgazdaságunk számára 1350 darab kombájnt, 5220 darab traktort — ebből 200 darab K 700-as nagy teljesítményű traktort — továbbá 238 ezer tonna kálisót, 250 ezer tonna foszfátot és 35 ezer i tonna nitrogénműtrágyát hozunk be. Félmillió tonna cementet, valamint kétmillió négyzetméter táblaüveget és 1,1 millió köbméter ipari fát és 885 ezer köbméter fenyőfűrészárut vásárolunk ebben az esztendőben. Gazdag a magyar szállítások listája is. Ez évi kivitelünknek mintegy fele gép és berendezés. 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Húsz százalékkal emelkedik majd a kötöttáru exportja. Számottevően bővül az élelmiszeripar kivitele. Exportunknak közei 7 százaléka a gyógyszeriparunk termékeiből áll. Néhány vállalat gépipari termelésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja, így például az Ikarus ösz- termelésének 53, a Magyar Hajó- és Darugyár 57, a Ganz-MÁVAG termelésének 14 százalékát exportálja a Szovjetunióba. A Szovjetunióval kötött 1975. évi megállapodásban jelentős súllyal szerepelnek a termelési együttműködés, vagy kooperáció alapján történő kölcsönös áruszállítások. Ismeretesek a korábban kötött egyezmények, különösen a timföld—alumínium egyezmény, az autóbusz és a Zsiguli kooperáció, a számítás- technikai gyártásmegosztásí együttműködés, a Barátság II. kőolajvezeték. Ami azonban az idei megállapodást illeti, ez az esztendő e téren is kiemelkedik. Átadásra kerül a közösen épülő Testvériség gázvezeték, amelyen májustól megkezdődnek a földgázszállítások a Szovjetunióból. A megvalósulás stádiumába lépett az olefinprogram. Ennek lényege, hogy Leninváros térségében megépült gazdaságos, nagy kapacitású olefinműben etilént | és propilént állítunk elő. E termékek egy részét, az etilént csővezetéken, a propilént vasúton kiszállítjuk a Szovjetunióba és műanyagokat, petrolkémiai termékeket, polietilént, polistlrolt, akrilnitrilt kapunk cserébe. Az együttműködés előnyei számunkra abban vannak, hogy az etilén és propilén további feldolgozásához szükséges beruházásokat megtakarítjuk, és hogy hosszú távra. 10—15 évre biztosítjuk a temiékek kölcsönös elhelyezését. Energiaellátásunk szempontjából döntő jelentőségű az Orenburg! gázvezeték megépítésében való együttműködésünk. Ezek teszik majd lehetővé, hogy egyre növekvő mennyiségben, hosszú távra biztosítsuk a földgáz és villamos energia behozatalát. A Szovjetunióval kötött ez évi megállapodás iparunk, mezőgazdaságunk fejlődése és a belső éllátás szempontjából elsődleges jelentőségű. Milyen feladatok állnak a külkereskedelem előtt 1975ben? Feladatainkat a Központi Bizottság múlt év decenjber 5-i határozata, az 1975. évi terv külkereskedelmi előirányzatai szabják meg. A nemzetközi gazdasági együttműködést a népgazdaság szükségleteivel összhangban úgy kell fejlesztenünk, hogy maximálisan biztosítsuk és kihasználjuk a külkereskedelmi lehetőségeinket. Az a feladatunk, hogy a népgazdasági tervet következetesen végrehajtsuk. Biztosítani kell a Szovjetunióval, a szocialista országokkal erre az évre előirányzott külkereskedelmi tervünk teljesítését és ezzel egyidejűleg jelentősen emelni kell a tőkés exportot. Ezt a termékek versenyképességének javításával, jobb é6 szervezettebb piaci munkával kell megalapozni. Ügyelni kell arra is, hogy a külkereskedelmi tevékenységünk a belföldi kereslettel összhangban történjék. 1975-ben növelni Ítéli a feldolgozóipari termékek exportját célzó kapacitásokat, elsősorban a gyorsan befejezhető vállalati beruházások útján. A külkereskedelmi vállalatok feladata, hogy kezdeményezzék és támogassák az ilyen jellegű fejlesztéseket. Biztosítani kell a fejlesztés politikai összhangját a külgazdasági követelményekkel. Indokolt a gazdaságossági számítások továbbfejlesztése, annak érdekében, hogy a világpiaci feltételek alapján megítélhető legyen, a beruházások gazdaságossága. Foglalkozni kell olyan nagyobb fejlesztési koncepciókkal, amelyek megvalósítása termelési együttműködéssel lehetséges. A gazdaságos és külkereskedelmet segítő fejlesztések megvalósítását, kezdeményezését szorgalmazni kívánjuk és változatlanul fontos feladatként kezeljük a külkereskedelmi tevékenységben a piackutató és piac- Eeltáró munkát. A minisztérium irányelve alapján a vállalatok vezetőinek ki kell dolgozniuk a távlati intézkedési terveiket a hatékonyság javítására, a tartalékok feltárására, az ésszerű takarékosság fokozott érvényesítésére, az ellenőrzés javítására, a munkamódszerek racionalizálására. Végül hangsúlyozni kívánom. hogy a külkereskedelmi feladatokat — munkánk állandó javítása mellett — csak úgy tudjuk megoldani, ha belső erőforrásainkat — különösen a termelés területén — a célkitűzéseknek megfelelően összpontosítjuk és kihasználjuk. Ehhez hozzásegít bennünket a szocialista országokkal való sokoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés, az internacionalista segítség, amely a szocialista országok együttműködésében megvalósul. Ez meghatározó tényező külkereskedelmi terveink teljesítésében, s ezt messze meghaladóan azért Is, mert csakis ez biztosítja az összes céljaink elérését, a szocialista társadalom sikeres építését hazánkban. A kisgazdapárt Nagy Ferenc vezette jobboldalának Igazi arca mindinkább leplezetlen formában mutatkozott meg. Nagy Ferenc a hároméves terv kérdésében hirtelen GYOSZ- (Gyáriparosok Országos Szervezete — a szerk.) -vezetőket hív meg tanácsadóként a kisgazdapártba. Fellner Alfréd iparbáró pedig így nyilatkozik: »A bankok államosítása a hároméves terv egyik alappillérét ingatná meg«. A harcot a végletekig kiélezi, hogy a szociáldemokrata jobbszárny is kiáll a bankok államosítása ellen. Saját pártvezetőségén belül azt az indokot hangoztatja, hogy »kommunista kezdeményezéshez nem csatlakozhatunk, mert az pártunk presztízsét veszélyezteti«. A valóságban persze a szociáldemokrata jobboldal elsősorban és mindenekelőtt a magyar nagytőkét védelmezi, mert benne látja a hátvédet ahhoz, hogy a Magyar Kommunista Párt által követett népi demokratikus irány helyett a polgári demokrácia irányába terelje a magyar fejlődést. A szociáldemokrata baloldal másként vélekedik: »A szociáldemokrata párt elsősorban és mindenekfelett szocializmust akar, és sohasem téveszti szem elől, hogy a szocializmus útja az államosításon keresztül vezet« — olvashatjuk a Népszava 1947. május 11-1 számában. Ezért voll az, hogy a MKP 1945 utáni első í kongresszusán nyomban hatá- I rozottan és félreértést kizáró módon állást foglal az egész hitelügy államosítása mellett A pártvezetőség és a tervbizottság elérkezettnek látja áz időt, hogy az elvileg hangoztatott követelést most már közelebbről megvizsgálja. Ehhez az szükséges — és mihelyt a hároméves terv előkészítői munkái befejeződnek, ez meg is történik —, hogy a kérdést annak jogi, technikai, nemzetközi és egyéb hatásai tekintetében behatóan megvizsgálja ... K edvező visszhangra talál az MKP követelése a dolgozók tömegei között. Május 21-én a Nemzeti Parasztpárt vezetősége Is állást foglal a nagybankok államosítása mellett. Eközben a szociáldemokrata jobboldal helyzetét egyre tarthatatlanabbá teszi, hogy Csepel és Diósgyőr vasasai. Pécs bányászai és általában a munkásság pártkülönbségekre való tekintet nélkül, tömegtüntetéseken felsorakozik az MKP követelése mögé. Az állásfoglalást nem lehet tovább halogatni. Levelek, üzemi határozatok' tömege sürgeti a kormányt. Diósgyőr dolgozói Nagy Ferenc miniszterelnöknek írják meg, hogy »elkeseredésünk és türelmünk végső határán vagyunk«. A címzett már nem kapta kézhez a munkásság követelését — megszökött! Ezzel a reakció fej nélkül maradt sorai megbomlottak. Nagy Ferenc, mint ismeretes, nemcsak az államosítás elől, hanem elsősorban az összeesküvésben betöltött szerepének lelepleződése miatt szökött külföldre. 1947. június 16-án pártközi értekezlet határozta el a bankok államosítását, és miniszteri biztosokat küldött a nagybankok élére. A Magyar Komi munista Párt és a nép megint megnyert egy csatát. Persze, más dolog megegyezni, más dolog a megegyezést végrehajtani, amikor még egyes pártokban a reak dónak nagy szava van. A? 1947-es országgyűlési választások után Ismét jobboldalt puccskísérletekkel kellett szembeszállni. Az MKP ezúttal is az építés programjával vívta meg az ütközetet. Szeptember 6-án, a választásokat követő héten, a Hősök terén hatalmas tömeggyűlésen ismertette kormányprogramját Az első pont így hangzott »Haladéktalanul be kell )ejezni, mégpedig október 31-ig, a Magyar Nemzeti Bank és a nagy magánbankok államosítását.,♦ Ismeretes, hogy az építő programra megmozdult tömegek ereje, elsöpörte a jobboldal akcióit. Október 24-én a minisztertanács elfogadta a bankok államosításáról szóló törvényjavaslatokat, amelyeket november 21-én, ugyanaznap, amikor az Országos Nemzeti Bizottság a Pfeiffer-párt feloszlatását javasolta, az ország- gyűlés is egyhangúan megszavazott. E zzel a legfontosabb pénzintézmények s velük több mint száz fontos iparvállalat mintegy 30 000 munkással, az állam irányítása alá került. Ez a kiemelkedő jelentőségű esemény, kapcsolatban a vele egyidőben lejátszódó politikai változásokkal, adta meg az alapot arra, hogy 1947 december 19-én az MKP Politikai Akadémiáján elhangozhassák: »Magyarország népi demokrácia Kőszegi Frigyes (Következik: Ez aztán az ünnep!) 350 ezer forint megtakarítás Ütemterv készül a marcali áfész-nél (Tudósítónktól.) A marcali áfész-néi azt akarják, hogy a szövetkezet | 650 dolgozójának mindegyike részt vállaljon a takarékossági célok megvalósításából. Ezért a legkisebb egységekre, üzletekre is meghatározzák a feladatokat.. A javaslatokat a szövetkezet termelési tanácskozása elé tárják, s azt vári ják, hogy a dolgozók a megállapított takarékossági céloknál többet érjenek el. Ilyen célokat szolgál pél- I dául a fűtőanyagokkal •— olajjal. szénnel —, az árammal, a papírral — csomagolóanyag gal, nyomtatványokkal — való ésszerűbb gazdálkodás. A szövetkezet évente 2.7 millió forintot fizet ki ilyen költséKutatók a tölgyerdőben Különös kutatóállomást ren-1 deztek be maguknak egy 27 méter magas tölgyóriás koronáján a leningrádi egyetem munkatársai. A tölgyfa a bel- gorodl terület égy 300 éves erdejének a közepén áll, ahonnan jól áttekinthető a környező terület. Az erdei kutatóállomás dolgozói — többek között — az egyes tölgy- fajták elhelyezkedését, növekedésük jellegzetességeit és annak az évszakoktól függő mértékét vizsgálják. Meghatározzák az erdei növényzet egészséges fejlődéséhez szükséges talajösszetételt és a megfelelő tápanyag-mennyiséget. A fakoronán levő meg figyelőhelyről a tölgyerdő felett uralkodó hőmérsékleti- és légnyomásviszonyokht mérik, különböző napszakokban, változó időjárási körülmények között. Köztudomású, hogy a Szovjetunió földjén hatalmas erdőségek találhatóit. Annak érdekében, hogy a jelentős mértékű fakitermelés mellett se csökkenjen a zöld növénytakaróval borított terület, sok oldalúan előrelátó erdőgazdái (kodásra van szükség. Nemcsak a Szovjetunió lakossága, hanem az egész földkerekség népeinek jqvőjc érdekében. j gekre, a készülő terv ennek 5—10 százalékos megtakarítását Irányozza elő. Tervek készülnek az élőmunkával való takarékosságra is. Eddig a szövetkezet a forgalomnövekedés 60 százalékát a munka termelékenységének javításával érte el. 1975-ben 70—80 százalékát szeretnék innen biztosítani. A szövetkezet 650 dolgozójából naponta hatvanan-het- venen hiányoznak a különböző üzletekből betegség és szabadság miatt. Mozgalmat indítanak elsősorban a többszemélyes üzletekben, szocialista brigádoknál arra. hogy a kiesett dolgozók munkáját a munka termelékenységével pótolják. Egy másik területe lehet a takarékosságnak az üzletekben a készletek forgási idejének gyorsítása. Ezt nem készletcsökkentéssel, hanem az utánpótlás jobb megszervezésével. a megrendeléseknek a nagykereskedelmi vállalatokhoz való gyors eljuttatásával kell elérni. Ez csökkentheti a bankkamatokat, az eszközlekötést. 1 A szövetkezet üzleteiben sok hulladék papír, kartondoboz halmozódik fel. amelyet eddig rendszerint megsemmisítettek A sorra kerülő termelési tanácskozáson javasolják: ezt a papírt gyűjtsék ősz sze, és adják át a MÉH-nek A kapott ellenértéket a brigádok. boltok dolgozói közösségi célokra fordíthatják: 15 ezer forint is összejöhet e hulladékok árából. A gondosan összeállított la karékossági terv a szövetkezet célját úgy határozza meg, hogy oz 1975. évre tervezett nyereségtöbbletnek — amely 700 000 forint — a felét ezeknek a takarékossági intézkedéseknek a teljesítésével érheti el a marcali áfész. Somogyi Néplap! 3
