Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

Azonos mércével FELNŐTT EGY GYÁR Somogyi családi házak Illenek a környezethez vl Tegnap Ismertették a széle­Felnőtt egy fiutal gyár Ta- bon. A Budapesti Vegyipari Gépgyár itteni üzeme a:; idén arra vállalkozott, hogy a nagyvállalat termeléséhez a három gyár közül a legtöbbel járul hozzá. Az itt készített vegytanyagtartályok értéke a múlt évben 146 millió fo­rint volt. Az idei tervben 60 millió forintos emelkedéssel számolnak: ez év végéig 206 millió forint értékűt gyárta­nak. A gyors Ütemnövekedést az indokolja, hogy a két köz­ponti gyáregység termelése csökken. Az így keletkezett hiányt kell pótolni. A feladatok gyors növeke­dését meg­szokták már a ______________tabi munká­sok. A megoldáshoz a felté­teleket is biztosítja a nagy- vállalat.. A néhány éve épült gyárat marit bővítik. Mintegy'* 40 millió forintos beruházás­sal új gyártócsarnok és rak­terűiét épül. Az új üzemcsar­nok falai mér állnak, bekap­csolták a fűtést és a világí­tást, s elkészült a gépalapok nagy része.^ A munkások már a hatalmas vaslemezeket egyengető gépsorokat szerelik. A próbaüzem befejezése után — várhatóan július 1-én — megkezdi a termelést ez a csarnok is. A négyezer négy­zetméter új rakterűiét egy ré­szét máris használják: itt he­lyezik el a szállításra váró tartályokat. Csatornát, utakat építettek az elmúlt időszak­ban ezen a rakterűiden. A termelés növekedését azonban nemcsak az új beru­házás segíti: a szervezésre, a folyamatos munkavégzés fel­tételeinek biztosítására, az idő jobb kihasználáséra nagy gondot fordítanak. »A mi ter­mékeink — mondta Teleki Sándor gyárigazgató — rend­kívül nagy darabok. A tava­lyinál 60 millióval több ter­melés jelentősen növeli az anyagmozgatás ésszerűsítésé­vel kapcsolatos feladatokat.« S hogy miként sikerült ezt megoldani ? Szervezéssel, amely teljesítménynöveléssel is jár. A Budapesti Vegyipari Gépgyár időt hagyott a tabi üzemnek, hogy folyamatosan növelje szervezettségét. A tel­jesítménykövetelmény itt . a múlt évben a nagyvállalati átlagnak csak a 97 százaléka volt. (Az. itteni emberek tö­rekvésének eredménye, hogy 1974- ben 101 százalékot értek el.) Ebben az évben tovább emelkedik a követelmény: az 1975- ös tervekben már 102 százálékos teljesítményszínt szerepel. — Miként lehet ezt meg­oldani ? — Korsze­rűbb munka­eszközükkel, az új csarnok üzembe állításával és a mun­kaversenyben rejlő lehetősé­gek minél jobb kihasználásá­val. A magasabb termelés ugyanis nem jelenti azt, hogy arányosan növeljük a létszá­mot is. Az idén mindössze hússzal többen dolgoznak majd a gyárban, mint a múlt évben. Azt, hogy mit jelent a szervezés, egy példával jól" lehet szemléltetni. A szab­ványtartályok gyártásának el­ső negyedévi programját ‘már­cius közepére teljesíteni akar­ják. Harminchat ember eddi­ginél jobb munkáját igényli ez: a brigád azonban munka- verseny-felajánlésként vállal­ta. E részleg kapacitását fél hónapig olyan területen tud­ják felhasználni, ahol a fel­adatok jelentősen emelkedtek. A szerelvénygyártásban — e segítség folytán — a gyár túlteljesítheti első negyedévi programját. A brigádok vállalták azt is, hogy az itt készülő kazán­bojlereket határidő előtt ké­szítik el. Ez negyedévenként 7,5 ezer órás munkát jelent, jó szervezéssel azonban csök­kenteni lehet a ráfordított időt. A Budapes­ti Vegyipari Gépgyár tabi gyárában rész­letes takaré­kossági terv készült. Az üzem adottságait fölmérve határoz­ták meg, hogy miként lehet kevesebb energiával, anyag­gal teljesíteni a tervet. Az er­dő szélére települt üzemben a gépek üresjáratának csökken­tésével, az ésszerű világítás bevezetésével (-»akkor égjenek csak a lámpák, amikor szük­ség van rájuk«) Öt százalék­kal kevesebb villamos ener­giát fogyasztanak egymillió forint értékű termék előállítá­sánál. Ebben a gyárban évente 16 ezer tonna vaslemezt használ­nak fel. Ebből 1100 tonna a hulladékba kerül. Olyan anya­gok is, amelyeket hasznosíta­ni lehetne a termékek minő­ségromlása nélkül. Az anygg- takarékosság jelentőségét mutatja: ha egy százalékkal kevesebb alapanyagot hasz­nálnak ugyanannyi termék előállításához, egymillió fo­rint megtakarítást érne el a vállalat. De megoldható ez? A felelet: nemcsak ott kell Emelkedik a követelmény Ahol szorít a terv Takarékosan Csaknem egymilliárd forint beruházás négy év alatt Városi párt értekezlet Nagyatádon Vasárnap tartottak a városi pártértekezletet Nagyatádon. A negyvenegy pártszervezet száztíz küldötte gyűlt össze a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében. A pártérte­kezleten részt" vett és felszó­lalt Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára. Ott volt Honfi István, a megyei párt- bizottság propaganda- és mű­velődési osztályának a vezető­je. Gémesi Sándor, a városi pártbizottság első titkára tar­totta meg a pártbizottság be­számolóját a négyéves munká­ról. Hangsúlyozta, hogy a vá­rossá fejlődés időszaka volt ez, csaknem egymilliárd fo­rint értékű beruházással gaz­dagodott az 1971-ben városi rangra emelt Nagyatád. To­vább fejlődött az ipar is. a két pártértekezlet közötti időben telepedett meg a városban' a Danuvia telepe. Jelenleg több mint háromezer-ötszáz mun­kása van Nagyatádnak. A pártértekezlet úgy ítélte meg, hogy a városi rang to­vábbi fejlődésre kötelez, első­sorban a lakásépítést, az okta­tási intézmények fejlesztését, a szociális létesítmények bőví­tését szükséges szorgalmazni. A város pártszervezetei nagy felelősséggel tárgyalták meg a XI. kongresszus doku­mentumait, egyetértettek az irányelvekkel, sok javaslattal egészítették ki a vezetőségvá­lasztó taggyűléseken. A váro­si pértértekezlet szintén egyet­értett azzal, hogy a XI. kong­resszus erősítse meg a párt eddigi politikáját. A végrehajtó bizottság tag­jává választották: Hamvas Já­nost, a városi tanács elnökét, Dorcsi Sándort, Jégét Feren­cet, a konzervgyár igazgatóját, Ilícs Józsefet, az iparcikk-kis­kereskedelmi vállalat boltve­zetőjét, Szerecz Bélát, a Da­nuvia telepének munkását. Paizs Jánost, a Búzakalász Tsz főagronómusát, Horváth Érát. a eérnag.vár munkásnőjét, Kiss Jánost, a szakmunkás- képző igazgatóját, Uitz Ferenc- nét, a Magyar Nemzeti Bank fiókvezetőjét. A városi párt­bizottság-első titkára Hamvas János városi tanácselnök lelt. A városi pártbizottság titká­rának ismét Dorcsi Sándort választották meg. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Gémesi Sándort, a városi pártbizottság volt első titkárát nyugdíjba vonulása alkalmából. A kitüntetést Szi­geti István, a megyei pártbi­zottság titkára adta át. körülnézni, ahol az újonnan érkezett anyagot tárójuk, ha­nem ott is, ahol a hulladékot. A szállítmányokban nagy mennyiségű hibás lemez Is | érkezik: eddig ezt nagyrészt | selejtként kezelték. Tervük most az, hogy kidolgozzák a javítás technológiáját. —- Jelentős eredményt vé­rünk az anyagtakarékossággal kapcsolatos újításoktól — mondta a gyárigazgató. — Ezért döntöttünk' úgy, hogy magasabb díjat fizetünk érte, s a javaslatot gyorsított el­járással bíráljuk felül. sebb körű szakmai közön­ség előtt a Somogy me­gyei családi lakóház Című tervpályázat. eredményeit. A pályázat nyilvános ismerteté­sére és vitájára Kaposváron az MTBSZ-székházban került sor. Ugyanitt állították ki nagy méretű tablókon a leg­jobb terveket is. A pályázat célja az Volt, hogy figyelembe véve Somojsy megye táj- és terepadott,há­gait, a foglalkoztatottság sze­rinti rétegeződését, a somogyi családok jellegzetes életmód­ját, a pályázók annak leg­megfelelőbb épülettípusokat tervezzenek. A pályázatban takaré­es a bal líP*7tVÍÍ' kosság kap- l(C5í,'u csén vetődött fel a segéd- _______________anyagok ész­szerű felhasználása is: elekt­ródákból itt rengeteg' fogy, hi­szen kilométer hosszú hegesz­téseket végeznek. A tapasz­talat viszont az, hogy gyak­ran egészen nagy darabok ke­rülnek a szemétbe. Ösztönző jutalom bevezetésével kíván­juk a hegesztőket takaréko­sabb felhasználásra bírni, S még egy érdekes tapasz­talat: a vassal dolgozó embe­rek védőkesztyűjét mindig párban cserélték. Azt tapasz­talták, hogy a jobb kezes már rég elszakadt, amikor a bal kezes szinte új még. Fel­vetődött az Ötlet: mi lenne, ha több jobb kezes kesztyűt vá­sárolnának? Így csak azt cse­rélnék, amelyik valóban elsza­kadt. S hogy nem jelenték­telen összegről van s2ő, en­nek bizonyítására egy szám: a múlt évben 600 ezer forint értékű védőkesztyű fogyott el a gyárban. Az ésszerű takarékosságra még csak terv született, 8 ennek alapján csupán a kez­deti lépéseket tették meg a Budapesti Vegyipari Gépgyár" tabi gyárában. A terv végre­hajtása azoktól függ, akik készítették: a munkásoktól és a vezetőktől. K. I. kikötötték, hogy a tervek alapján építendő házak anya­ga a kereskedelemben kapha­tó és helyi építőanyagokból álljon. Előírták az épületek előtereinek jó hasznosítható­ságát, a további bővítésekre való alkalmasságát, a tiszta szerkezeti rendszereket és az egyes elemek előre gyártható- ságát. A gondos pályázati feltételek ellenére — szerin­tünk — csak nehezen valósít­ható meg egy valóban és tipi­kusan somogyi családi ház. hiszen megyénk földrajzi és terepadottságai, s bizonyos mértékben kulturális és népi építészeti hagyományai sem egységesek. A beérkezett 92 pályamű összesen négy kategóriába tartozik. Az első három in­kább ,a városias beépítésre alkalmas terveket gyűjti egy­be, míg a negyedik — a leg­nehezebb — a keskeny telek­re használható (somogyi sajá­tosság) falusias épületterve­ket tartalmaz. A bíráló bi­zottság megállapítása szerint a negyedik kategóriában szü­letett a legtöbb színvonalas munka, bár a feltételek miatt a feladatok nehezebbek vol­tak, mint a másik három ka­tegóriában. Ugyanakkor a lejtős telekre (szintén a dom­bos somogyi táj jellemzője) elhelyezendő épületek tervei­nek színvonala elmaradt a vá­rakozástól, A Somogyi családi ház pé* Ebe-. *, ,*M : :v" •! lyázat végül Is elérte a célját. A 92 pályamű igen sok hasz­nos ötletet, korszerű és prak­tikus megoldást hozott. A dí­jazásra javasolt 1 pályamunkák átdolgozásával, illetve az alapötletek és a részgondola- tok felhasználásával megfe­lelő, az építeni szándékozók­nak mindenkor ajánlható tervsorozatok készíthetők, az újonnan alkalmazható elgon­dolások, szerkezeti megoldá­sok, az épületek tömeghatása, s a telek célszerű beépítése — összhangban az életforma fo­kozatos megváltozásával — átalakíthatja a ma még talán sok helyütt egyhangú, unifor­mizált családi házas, kertvá­rosi lakótelepek képét. Nagy kérdés azonban, hogy a pá­lyázatokra kifizetett 220 ezer forint és az egyéb — nem ke­vés — költségeknek lesz-e látható eredményük majd a mindennapok építkezéseiben, s a sok jó és hasznos elkép­zelést síkerül-e a házépítésre gyűjtők, a kölcsönre várók szemléleti és ízlésbeli »véná­jába injekciózni«. Az építési hatóságok, a beruházók, kivi­telezők, s az építőanyag-ke­reskedelem képesek lesznek-e olyan feltételeket teremteni, hogy a házat építő munkás, tsz-gazda valóban szívesen Legfőbb értékünk a termőföld A mezőgazdaságilag haszno­sított' terület egyre csökken. Állattenyésztő télepek, majo­rok, szárítók, magtárak, utak épülnek. Nélkülözhetetlen ve­lejárói ezek a fejlődésnek, ám a művelt területek csökkené­sét ellensúlyozni kell. A me­zőgazdasági üzemeknek ehhez két eszköz áll rendelkezésük­re: a terméshozamok növelé­se és a melioráció, azaz a föld termőképességének megóvása, fokozása. A meliorációnak az egész gazdaság fejlődésében kiemelt szerepe van. S ha ez igaz általában, akkor még in­kább igaz Somogybán, ahol a mezőgazdaságilag hasznosí­tott terület több mint hetven­hét százalékán károsít az eró­zió, és 128 000 hektárra tehető a belvizek és káros vizek ál­tal veszélyeztetett terület. ‘ Az egyre nyomasztóbbá váló gondok megszüntetésére a har­madik Ötéves terv során tette meg a megye az első lépése­ket, de ezek egy sor hiányos­ság, probléma miatt csak rész­ben érték el céljukat. Igazi változást, céltudatos munkát a negyedik ötéves terv hozott. Eleve új alapokon indult a munka 1970-ben; kormányha­tározat írta elő. hogy talajvé­delmi, vízrendezési beruházást csak ott lehet indítani ahol az agronómiái előfeltételek biz­tosítottak, a feladat komplex végrehajtására körültekintő terv áll rendelkezésre. A ko­rábbi tapasztalatokból okul­va, az új körülményeknek megfelelően a megyei párt- és tanácsi vezetőség úgy határozta meg a mostani tervidőszakra vonatkozó meliorációs és gyepjavítási feladatokat, hogy a beruházásokat a jobb haté­konyság érdekében koncent­rálják, és a munkák végrehaj­tása során érvényesüljön a komplex kivitelezés elve. Szilárd alapokon indult meg a munka, és ez önmagá­ban Is a siker egyik biztosí­téka volt. De biztosítékot je­lentett az is, hogy az e^őző tervidőszaknál jóval nagyobb, mintegy 280 millió forint álla­mi támogatást juttattak a me­gyének. A céloknak megfele­lően a tervidőszak első három évében teljes egészében ren­dezték a Tetves-patak, a Zse- licség és a siófoki Járás vízfo­lyásait. Jelenleg öt vízgyűjtő területre koncentrálódik a komplex melioráció és a kor­szerű gyep javítás. A szervezettebb tevékenység eredményességébe vonatkozó­an hadd idézzünk néhány ada­tot. A tervidőszak négy éve alatt csaknem 264 kilométer hosszúságban végeztek üzemi vízrendezést, több mint tíz­ezer hektáron kémiai talajja­vítást, 13 395 hektáron pedig , korszerű gyep javítást, ez utóbbival kapcsolatban érde­mes megemlíteni, hogy a ja­vított területek hektáronként 225 mázsa zöldhozamot adnak, szemben a kontrollterületek.70 mázsás átlagával, Arra Is utal­ni kell, hogy a termelési szín­vonal fejlődése, az iparszerű termelési rendszerek beveze­tése új igényeket támasztott a komplex meliorációval szem­ben is; például a nyílt árkos vízelvezetéssel szemben elő­térbe került az alagesövezés. Ezzel az eljárással olyan völ­gyeket vontak és vonnak a szántóföldi növénytermelésbe, ahol azelőtt csak zsombék és nád »termett«. Ez pedig mó­dot nyújt a racionális föld­használat kialakítására, arra. fiogy meredek domboldalakról ••levonuljon« a gazdaságtalan növénytermelés a völgyekbe, az erősen lejtős területek pe­dig • elsősorban legelőként hasznosuljanak. Számos példát, számos bi­zonyítékot lehetne sorolni arra vonatkozóan, hogy a me­gye-fejlesztési céljaival össz­hangban jó úton indult el a korszerű termelés egyik felté­telét megteremtő meliorációs tevékenység, jól élt a megye a kapott támogatással, Ele­gendő ezt bizonyítva megem­líteni, hogy a tervidőszak négy éve alatt befejeződött a megye tervezett meliorációs beruhá­zásainak kilencven százaléka. Egy terület komplex rend­betétele, a korszerű gyepgaz­dálkodás kialakítása csak az első lépés Amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága a közel­múltban értékelte a tervidő­szakban végzett munkát, mindenekelőtt azzal a gonddal foglalkozott, hogy megoldat­lan a renbe tett területek kar­bantartása, fenntartása. Ha pedig e vonatkozásban nem történik változás, akkor való­jában hiábavaló Volt minden erőfeszítés, minden befekte­tés, mert a vízfolyások ismét eliszaposodnak, a termőföldek elzsombékosodnak, a beépí­tett műszaki tárgyak tönkre­mennek. És egy idő múlva Is­mét hatalmas költséggel elöl­ről lehet kezdeni a munkát. A meliorációs bepiházds csak úgy hozhat tartós eredményt, ha szorosan kapcsolódik hozzá a további rendszeres karban­tartás, fenntartás, Ahogy a testület megállapította: mi­előbbi országos intézkedés szükséges ahhoz, hogy ez a gond megszűnjön. Jelentős eredményeket ho­zott eddig ez a tervidőszak, de a jövőben legalább akkora feladat az eredmények megőr­zése, mint a melioráció céltu­datos továbbfolytatása. Vörös Márta ik pi!■ •,munkája, vásárolja, és meg is valósítsa ezeket a szép és praktikus terveket. Mindenesetre ez már áligha függ a pályázat kiíróitól és a tervezőktől. A bíráló bizottság három pályamunkának ítélte oda a 20 ezer forintos első díjat. Ebert Ágoston és Ebert Ágos­tonná két pályaművét is a legmagasabbra értékelték. El­ső dijat kapott még Nagyné Nagyhegyi Éva. Hat pályamű szerzőinek ítélték a 15 ezer forintos második dijat. Ezek: Kozma Sándor. Mezei Mihály és Marjai Sándor, Lőrincz Fe­renc és Puska Éva, Szanyi József, Rajkányi Lajos és Avar Györgyné, valamint Lő- riczné Szabó Tünde és Ma­gyar Gabriella. Négy pálya­munka tervezői részesültek a 10 ezer forintos harmadik díjban: Dobos László és Bauer Melinda, Kovács Antal és Vári Jenő, Dúl Rezső és Már­tonná Szabó M&ria, valamint egy öt főből álló munkaközös­ség: B. Mészáros Ilona, Hor­váth Lajos, Koltai Tamás. Ko­vácsáé Kiss Rózsa és Ladies Ilona. S végezetül az ötezer forintos negyedik díjat hat pályamunka építészeinek ítél­ték. Ezek: Albrecht László, Rantal János, Sebök József és Madarász József alkotta há­romtagú tervezőkollektíva, Gáts András és Egyed Tibor. Vértes Péter és Hegedűs G. Péter, Czeininger Jenő, vala­mint Illés Károly és Gáldi Gábor. A tervpályázat anyaga ezen a héten az MTESZ-székház- ban megtekinthető. , Cs. T. Világgazdasági ábécé Multinacionális vállalatok Multinacionális, vagyis ma­gyarul több nemzetiségű vál­lalat az, amelynek -tulajdona és valóságos igazgatási köz­pontja egy országban van, de pénzügyi és termelési dönté­seit más országokban működő fiókvállalatai hajtják végre. Ez a vállalati forma nem új, az ipari ‘kapitalizmus korsza­ka óla mindenütt és egyre sű­rűbben lehetett találkozni Ve­le. Újjá és hagy gazdasági le­hetőségűvé az teszi, hogy olyan hatalmas termelőerőket moz­gósít és irányít, melyek a ter­melt új érték nagyságát te­kintve gyakran meghaladják egy-egy fejlett tőkés ország teljes nemzeti jövedelmét is. E vállalatok döntései a magán- gazdaság területén maradnak, de éppen nagyságrenjük mi­att meghatározó befolyást gyakorolhatnak egy-egy ország gazdasági életére. Ezeket a döntéseket nehéz államhatal­mi eszközökkel ellenőrizni vagy befolyásolni. A legtöbb multinacionális vállalat dön­tési központja az Amerikai Egyesült Államokban találha­tó. A multinacionális vállalatok működése sok problémát okoz az egyes kormányoknak, a fej­lődő országoknak és a mun­kásosztálynak. A munkásosz­tály szakszervezfetel segítsé­gével ugyancsak nemzetközi síkon, helyesebben a több nemzetiségű munkások törek­véseinek egyesítésével egyfe határozottabban lép fel e vál­lalatok tőkéseivel szemben. BH8G5BB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom