Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
A hét vécé baleseti krónikája Ittasan gázolt és továbbhajtott A szerencsétlenség híre tulajdonképpen senkit sem lepett meg a faluban. Régóta tudják, hogy cir. Zsirmon József állatorvos akkor se mond le az italról, ha vezet. — Ügy tudjuk, a hatóságtól többször is megkapta a kellő figyelmeztetést. — Háromszor büntették meg ittas vezetésért, egyszer egy évre elvették a jogosítványomat. — Miért kockáztatott újra? — A kockázat eszembe se jutott. Nálunk a faluban az a szokás — iszunk, ha elénk rakják. Szombaton az elszállításra váró marhákat oltottam, több helyen ' is megkínáltak. Az ilyesmit visszautasítani súlyos sértés . . . — Akkor is, ha esetleg halálos következményekkel 'jár? — Nem mondhatok mást, mindenki iszik. Csurgón nincs olyan család, amelyiknek ne lenne bora. Az utóbbi esztendők mértéktelen italozásai miatt az állatorvosnak elég két pohárral is, s már a világát se tudja. Ez történt szombaton, amikor ráadásul még a kocsmában is sörözött. Szóltak, ne üljön a volánhoz, telefonálnak a feleségéért, ő majd hazaviszi a Zsigulit. Dr. Zsirmon József legyintett — és pár másodperc múlva elgázolt egy kerékpárost, a negyvennégy éves Szalai Béla helybeli targoncavezetőt, aki szabályosan haladt. — Nem vettem észre, hogy elütöttem. A Csokonai étterem előtt fékeztem le, ismét ittam. Odajött értem a rendőr, hogy én embert ütöttem el, nem álltam meg, hanem segítség- nyújtás nélkül továbbhajtottam. Nem kétlem, hogy így volt, de esküszöm, nem vettem észre a kerékpárost. — Az intézkedő rendőrrel nem volt olyan csendes, mint most. összetépte a - vérvételi jegyzőkönyvet. — Ideges /oltam, akkor már láttam, minden összeomlik. Föl kell számolnom Csurgón mindent, bárhogy végződik is az ügyem. Én ott senki szemébe se akarok nézni. A negyvennégy éves dr. Zsirmon Józsefet már szombaton őrizetbe vették és gyorsított eljárást indítottak ellene. Szalai Béla állapota nem súlyos. Ugyancsak a hétvégén — saját hibáján kívül — baleset érte a zamárdi állatorvost, a negyvenhárom éves dr. Szöl- lősi Mihályt. Balatonszárszó közelében haladt Wartburg személygépkocsijával, defek- tet kapott, és az út melletti több méter mély szakadékba zuhant. Szerencsére sem ő, sem a kocsiban helyet foglaló családja nem sérült meg, de az anyagi kár tetemes. Szántódon figyelmetlenül vezetett egy Moszkvics személyautót a tizenkilenc éves Belovai József kókai gépkocsivezető, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és összeütközött a negyvenhat éves Mátés Imréné galamboki bolti eladó Trabantjával. Mátés Imréné súlyosan megsérült, az anyagi kár 30 ezer forint. Belovai József ellen büntetőeljárást indítottak. Böhönyén gondatlanul vezette Trabantját a negyvenegy éves Varga Etelka kaposvári vegyészmérnök, és összeütközött a harmincnégy éves Szalai Lászlóné budapesti pénzügyi előadó Zastavájával. A szerencsétlenségnél egy másik kocsi is megrongálódott. A Zastava vezetője és két utasa megsérült, az anyagi kár 10 ezer forint. Tart a nyomozás. P. D. A világ leghosszabb alagútja Immár tíz éve folynak a négy legnagyobb japán szigetet: Honshut, Hokkaidot, Shi- kokut és Kyushut összekötő Seikan-alagút munkálatai, de még legalább tíz évre van szükség, amíg a japánoknak ez a nagy álma megvalósul. Két szigetet, Honshut és Kyushut már vasúti alagút köt össze, és vizsgálják a Honshut és Shi- kokut összekötő vasúti—közúti híd építésének lehetőségeit is. Ennél már előbbre tart a legnagyobb vállalkozás, a Honshu és a Hokkaido közötti víz alatti alagút építése. Már 1964 óta folynak az 52 kilométer hosszúságú Seikan-alagút építésének előmunkálatai. Ennek víz alatti része a gyakran viharos Csugaru-szoros alatt halad majd át Honshu és Hokkaido között. Jelenleg 20 óra alatt lehet eljutni vasúton és kompon Tokióból Sapporóba. Hokkaido sziget fővárosába. Az alagút elkészülte után öt óra és ötven perc alatt teszik majd meg ezt az utat az expressz- vonatok. Jelenleg télen gyakran nem közlekednek a kompok a tájfunok miatt — nem utolsósorban a rossz összeköttetésnek tulajdonítható, hogy Hokkaidón nagy erdők és mezők mtenekültek meg eddig az iparosítás területfoglalásától. Az optimisták remélik, hogy az. új alagutat, amelynek építését mindkét oldalon megkezdték, részben már a közeli jövőben használatba vehetik. / Több mint egy évtizede kertészkedik (Tudósítónktól.) A nagybajomí óvodában dolgozik Nagy Imréné. Ha hazamegy, jólesik munkálkodni a ház körüli kertben. Egy hold területe van, amelyből 400 négyszögölön kertészkedik. Úgy tartja, érdemes ezzel foglalkozni, kifizetődő. A múlt évben a megkötött szerződések alapján 20 mázsa uborkát, 10 mázsa paradicsomot és 5 mázsa sárgarépát, petrezselymet adott el a nagybajomi áfész felvásárlójának. Szamócát is telepített, amely már 3 mázsa termést adott. Mindezért körülbelül 20 000 forintot kapott. Igaz, nemcsak egyedül dolgozik, hanem ott hajladozott a kertben — különösen uborkaszedéskor — az egész család. Már több mint 10 éve foglalkozik a kertészkedéssel. Meg is van a látszatja. Üj lakást építettek. A múlt évben fürdőszoba-berendezést vásároltak az eladott zöldség árából. Ahogy az áfész felvásárlója tájékoztatott, Nagy Imréné az egyik legaktívabb zöldségtermelő a nagyközségben. 1975- ben 30 mázsa uborkát szeretne termelni. A Nagyatádi Konzervgyárral dohány termelésére is szerződött. Eredetileg nyolc méter átmérőjű alagutat akartak építeni, ezt azután 11 méterre növelték, így két sínpárt helyezhetnek majd el benne. Nagy gondot okoz az alagút megfelelő szigetelése. A problémák nehezek, de nem megoldhatat- lanok — jelentették ki a szakértők. Az objektum beruházási költségeit 900 millió dollárra becsülik. Üjabb 4,4 milliárd dollárra lesz majd szükség a csatlakozások és a gyorsvasút kiépítésére. A költségek egy részét újabb gépkocsiadóval próbálják előteremteni Japánban. E terv ellen nem számolnak tiltakozással, mert az új alagúton 15 millió utast és 30 millió tonnányi árut továbbíthatnak majd évente. A japán vasutak kompjai alig négymillió embert és hatmillió tonnányi árut szállítottak az elmúlt évben Honshu és Hokkaido szigetei között. Pintér István nemms elumallas TÖRTÉNETÉBŐL A Magyar Front A német megszállást követően a magyar nép üldözött vad, szabad préda lett saját hazájában. A demokratikus pártokat, mindenekelőtt az SZDP-t és a náciellenes szervezeteket feloszlatták. Ezrek kerültek néhány nap alatt börtönökbe, internáló táborokba, majd a zsidóellenes rendeletek megjelenése után százezrek (a rendelkezésünkre álló adatok szerint 450 ezren), a náci haláltáborokba, főként az auschwitzi koncentrációs táborba. Néhány hét után a galíciai frontra dobták a rosszul felszerelt, szedett-vedett 1. magyar hadsereget is, hogy fegyver híján testével alkosson •'élő sövényt« a Vörös Hadsereg előnyomulása elé. Somogyi Néplap Voltak — bár kevesen —, akik már ekkor fegyverrel ellenálltak, köztük Bajcsy-Zsi- linszky Endre, és a sátoraljaújhelyi börtön kommun.sta foglyai. Utóbbiak kitörését a fasiszták kegyetlenül megtorolták. Több mint ötvenen estek el a gépfegyverek tüzében, és tizenegyen a börtön udvarán ácsolt bitón fejezték be életüket. A német megszállás után, ellenállásukkal elsőként ismét a kommunisták , jelentkeztek, ftöpi tataikban a megszállás katasztrofális következményeibe hívták fel a figyelmet, majd a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, a hazafiakhoz szólva új szabadságharcra hívták az egész népet, összefogásra, egy közös harci front megteremtésére szólítottak fel minden tettre kész, bátor hazafit a német megszállók és magyar cinkosaik ellen. A felhívásra elsőként a Szakasits Árpád körül tömörült baloldali szociáldemokraták vállalták az együttműködést. Az egy nyelven beszélők gyorsan megtalálták a kapcsolatot a németellenes harcot latolgató polgári csoportokhoz. így jött létre 1944 májusában a Magyar Front, a kommunisták, a szociáldemokraták, a kisgazda-, a nemzeti parasztpártiak és néhány polgári csoport Hitler-ellenes közös szervezete. »■Nem nézhetjük tétlenül, ölbe tett kézzel, hogyan sodor bennünket végső romlásba a németek oldalán néhány elvadult kalandor és megvásárolt renegát — hangzott a Magyar Front kiáltványában. — Néhány hetünk, legföljebb hónapunk van, hogy együtt harcolhassunk szabadságunkért a jugoszláv, a lengyel, a francia és a többi leigázott néppel... Éppen ezért mi... az ország föld alá szorított pártjai új szabadságharcot, új népháborút hirdetünk.« A Magyar Front hetek alatt vonzási központja lett a különböző Hitler-ellenes baloldali és polgári erőknek, és motorja az ellenállási mozgalomnak. Erre utalnak többek között a belügy-, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a honvéd vezérkar főnökének jelentései. 1944 szeptemberében Magyarország maradt Hitler Új medence készül Igáiban Üj medencét építenek az igali termálfürdőnél. A másfélmillió forintos beruházást igénylő, olasz tervek alapján készülő, száznyolcvanhat köbméteres medencét a Fővárosi Mélyfúró Vállalat készíti. Az új létesítmény átadását április 15-re tervezik. Gyékényes, I97S. február Csendes nap a határon Kihalt az állomás. Néhány határőrt, szolgálatban levő vasutast látni, utast, csak keveset. A Jugoszláviába induló szerelvényen alig akad dolguk az okmányokat ellenőrző magyar és jugoszláv határőröknek. , — Jóval kevesebb a dolgunk, mint a tavaszi, nyári nagy forgalomban, amikor egy-egy nap 3000 okmányt ellenőrzünk. Ötödik esztendőbe lépett a közös határálloI más, s együttműködésünk szomszédainkkal nagyon jónak mondható. Ezt jelzi, hogy tavaly például tizenhét határ- sértőt lepleztünk le, aki hamis okmányokkal szándékozott külföldre távozni. Az együttműködés eredményét bizonyítja, hogy a közös okmányellenőrzés bevezetése óta összesen 107 határsértést akadályoztunk meg — tájékoztat Csete Károly főtiszt, a forgalomellenőrző pont parancsnoka. Mivel kevés az utas, gyorsabban végeznek egy-egy érkező vagy távozó szerelvény ellenőrzésével. Ám tétlenkedésre most sincs idő. Tóth Zsigmond főtiszt, párttitkár így beszél munkájukról: — Ezt az időt használjuk a nyári forgalomra való alapos felkészülésre. Szocialista briutolsó csatlósa. Körülöttünk mindenütt magasra csaptak a szabadság máglyái. Augusztusban a román, majd a szlovák, szeptember elején a bolgár és a finn nép rázta le a fasiszta igát. A magyar kommunisták tömegsztrájkra, tüntetésekre és a fegyveres harc megkezdésére szólították fel a nemzetet. A kommunista párt reálisan értékelte a kialakult helyzetet. A magyar nép nem elég erős ahhoz — olvashatjuk felhívásában —, hogy önerejéből képes volna Hitlerrel szembeszállni, ezért a legszélesebb körű, a vezető rétegeket, esetleg még Horthyt is magában foglaló nemzeti ösz- szefogást kell megteremteni, hogy nemzeti szabadságharcunkat sikerre vigyük. Ugyanakkor a Magyar Frontnak is nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a dolgozókat »a szervezett tömegakciók és tömegharc útjára« vigye. 1944 szeptemberében a Magyar Front Intéző Bizottsága memorandummal fordult Horthy hoz és javasolta, hogy a szomszéd országokhoz hasonlóan: a Magyar Front, a hadsereg és a németekkel szakítani kész uralkodó csoportok erőiket egyesítve, a Vörös Hadseregre támaszkodva forduljanak szembe Hitlerrel. ••Magyarország számára elérkezett az utolsó pillanat, amikor a magyar földön előrenyomuló orosz hadsereggel egyesülve megakadályozhatjuk, előző esztendőben. Legtöbben az NDK-ból, azután Lengyel- országból, Csehszlovákiából és persze hazánkból utaztak a szomszédos országba. Jöttek ezenkívül Ceylonból, Afganisztánból, Hondurasból, Máltából, Marokkóból, még a Fü- löp-szigetekről is. — Ne*>éz. de szép hivatás — mondja Nagy Jauos politikai helyettes. A határőrök ebben az időszakban képezik magukat szakmai, politikai szempontból, nyelvet tanulnak, egyszóval készülnek a nyári forgalomra. Fontos, felelősség- teljes a munkájuk. Előfordult, hogy egy körözött bűnöző hamis útlevéllel akart a büntetés elől külföldre jutni, egy fiatal fiú pedig a nagybátyja útlevelébe ragasztott fénykép segítségével. Persze leleplezték őket. Bolgár János gádot alakítottunk, s legfontosabbnak tartjuk a szolgálat fegyelmezett ellátását, az okmányellenőrzés kulturált, udvarias végrehajtását. Nagyon fontos ez, hiszen a világ minden tájáról megfordulnak utasok a gyékényesi határátkelő- helyen. Tavaly összesen 220 000 hadnagy tavaly hét, Nagy Gábor határőr, útlevélkezelő pedig öt határsértést akadályozott meg éberségével. — Nehéz, de szép ez a •'hivatás — mondja Nagy János százados, politikai helyettes, aki tényleges katonai szolgálata során kapott e munkához személy adatait ellenőriztük,! kedvet, és választojta életűi ők kilencvenhárom országból érkeztek. Az utasok száma 21 000-rel volt több, mint az vatásul. — Azt mondhatom, hogy a fiatal határőrök és a hivatásos tiszthelyettesek, tisztek valamennyien becsülettel tátják el szolgálatukat, i működnek együtt a jugoszláv határőrökkel és vámőrökkel is. A közös határállomás megnyitása óta 2 millió forint értékű csempészárut, valutát foglaltak le, tavaly csaknem félmillió forint értékűt. Két évvel ezelőtt egy olasz vasúti kocsiban 600 000 forint értékű aranytárgyat találtak elrejtve. Tulajdonosa — érthetően — azóta sem jelentkezett. Aranytárgy, értékes festmény, i antik tárgyak, nagy értékű ruha — sokan kísérleteznek hogy országunk földje hadszíntérré váljék« szögezi le az emlékirat, amely egyben követeli a munkásság felfegyverzését is. 1944 szeptemberében Horthy is belátta: a »játszmát« elvesztette, tenni kell valamit. Tárgyalt tehát a Magyar Front képviselőivel, Szakasits Árpáddal és Tildy Zoltánnal, és megbízottja Rajk Lászlóval, aj kommunista párt főtitkárával. Fegyverszüneti delegációt kül dött Moszkvába, tájékoztatta megbízható főtisztjeit is kiug-J^ejj j^í- vagy becsempészésérási szándékáról, de a döntő pillanatban meghátrált. Hitle és magyar lakájai, a nyilasok ezt kihasználták, és 1944. október 15-én átvették a hatalmat. »Horthyék belátták ugyan a háború továbbfolytatásának, nemzetgyilkos jellegét... ka tonailag ki is akarták vezetni az országot a háborúból, de politikailag féltek a Vörös Hadseregtől és a magyar nép demokratikus erőitői... Ez, okozta szánalmas bukásukat ...« — állapította meg találóan a kommunista pártnak, a magyar néphez Intézett, nyílt levele. Ehhes. csupán azt, tennénk hozzá: ezzel maguk-, kai rántották és lehetetlen, vei. A forgalomellenőrző ponton — mint a politikai helyettes is elmondta — a XI. párt- kongresszusra való készülődés jegyében még lelkiismeretesebb lett a munka. Ezzel érdemelték ki azt, hogy párt- szervezetük dicsérő oklevelet kapott fölöttes pártszervezetüktől. Boha József kiváló határőr, Kollár Sándor hadnagy pedig a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát kapta határsértő elfogásáért. Többen jutalomutazáson vettek részt a Szovjetunióban. Csendes nap a határon .. Ezt tapasztaltuk a gyékéhelyzetbe hozták azokat a po-i nyesi vasútállomáson, a közös litikai és katonai erőket, amelyek nemcsak katonailag, hanem politikailag is szakítani! akartak a németekkel és a* múlttal is. (Folytatjuk.) határátkelőhelyen, ahol most arra készülnek, hogy az idei eredményeik alapján elnyerjék az élenjáró alegység kitüntetést. Szalai László