Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

A hét vécé baleseti krónikája Ittasan gázolt és továbbhajtott A szerencsétlenség híre tu­lajdonképpen senkit sem le­pett meg a faluban. Régóta tudják, hogy cir. Zsirmon Jó­zsef állatorvos akkor se mond le az italról, ha vezet. — Ügy tudjuk, a hatóságtól többször is megkapta a kellő figyelmeztetést. — Háromszor büntették meg ittas vezetésért, egyszer egy évre elvették a jogosítványo­mat. — Miért kockáztatott újra? — A kockázat eszembe se jutott. Nálunk a faluban az a szokás — iszunk, ha elénk rakják. Szombaton az elszállí­tásra váró marhákat oltottam, több helyen ' is megkínáltak. Az ilyesmit visszautasítani sú­lyos sértés . . . — Akkor is, ha esetleg ha­lálos következményekkel 'jár? — Nem mondhatok mást, mindenki iszik. Csurgón nincs olyan család, amelyiknek ne lenne bora. Az utóbbi esztendők mér­téktelen italozásai miatt az állatorvosnak elég két pohár­ral is, s már a világát se tud­ja. Ez történt szombaton, ami­kor ráadásul még a kocsmá­ban is sörözött. Szóltak, ne üljön a volánhoz, telefonálnak a feleségéért, ő majd hazavi­szi a Zsigulit. Dr. Zsirmon Jó­zsef legyintett — és pár má­sodperc múlva elgázolt egy kerékpárost, a negyvennégy éves Szalai Béla helybeli tar­goncavezetőt, aki szabályosan haladt. — Nem vettem észre, hogy elütöttem. A Csokonai étterem előtt fékeztem le, ismét ittam. Odajött értem a rendőr, hogy én embert ütöttem el, nem álltam meg, hanem segítség- nyújtás nélkül továbbhajtot­tam. Nem kétlem, hogy így volt, de esküszöm, nem vet­tem észre a kerékpárost. — Az intézkedő rendőrrel nem volt olyan csendes, mint most. összetépte a - vérvételi jegyzőkönyvet. — Ideges /oltam, akkor már láttam, minden összeomlik. Föl kell számolnom Csurgón min­dent, bárhogy végződik is az ügyem. Én ott senki szemébe se akarok nézni. A negyvennégy éves dr. Zsirmon Józsefet már szomba­ton őrizetbe vették és gyorsí­tott eljárást indítottak ellene. Szalai Béla állapota nem sú­lyos. Ugyancsak a hétvégén — sa­ját hibáján kívül — baleset érte a zamárdi állatorvost, a negyvenhárom éves dr. Szöl- lősi Mihályt. Balatonszárszó közelében haladt Wartburg személygépkocsijával, defek- tet kapott, és az út melletti több méter mély szakadékba zuhant. Szerencsére sem ő, sem a kocsiban helyet foglaló családja nem sérült meg, de az anyagi kár tetemes. Szántódon figyelmetlenül vezetett egy Moszkvics sze­mélyautót a tizenkilenc éves Belovai József kókai gépko­csivezető, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és össze­ütközött a negyvenhat éves Mátés Imréné galamboki bol­ti eladó Trabantjával. Mátés Imréné súlyosan megsérült, az anyagi kár 30 ezer forint. Be­lovai József ellen büntetőeljá­rást indítottak. Böhönyén gondatlanul ve­zette Trabantját a negyven­egy éves Varga Etelka kapos­vári vegyészmérnök, és össze­ütközött a harmincnégy éves Szalai Lászlóné budapesti pénzügyi előadó Zastavájával. A szerencsétlenségnél egy má­sik kocsi is megrongálódott. A Zastava vezetője és két utasa megsérült, az anyagi kár 10 ezer forint. Tart a nyomozás. P. D. A világ leghosszabb alagútja Immár tíz éve folynak a négy legnagyobb japán szige­tet: Honshut, Hokkaidot, Shi- kokut és Kyushut összekötő Seikan-alagút munkálatai, de még legalább tíz évre van szük­ség, amíg a japánoknak ez a nagy álma megvalósul. Két szigetet, Honshut és Kyushut már vasúti alagút köt össze, és vizsgálják a Honshut és Shi- kokut összekötő vasúti—köz­úti híd építésének lehetősége­it is. Ennél már előbbre tart a legnagyobb vállalkozás, a Honshu és a Hokkaido közötti víz alatti alagút építése. Már 1964 óta folynak az 52 kilomé­ter hosszúságú Seikan-alagút építésének előmunkálatai. Ennek víz alatti része a gyak­ran viharos Csugaru-szoros alatt halad majd át Honshu és Hokkaido között. Jelenleg 20 óra alatt lehet eljutni vasúton és kompon Tokióból Sapporóba. Hokkai­do sziget fővárosába. Az alag­út elkészülte után öt óra és ötven perc alatt teszik majd meg ezt az utat az expressz- vonatok. Jelenleg télen gyak­ran nem közlekednek a kom­pok a tájfunok miatt — nem utolsósorban a rossz összeköt­tetésnek tulajdonítható, hogy Hokkaidón nagy erdők és me­zők mtenekültek meg eddig az iparosítás területfoglalásától. Az optimisták remélik, hogy az. új alagutat, amelynek épí­tését mindkét oldalon meg­kezdték, részben már a köze­li jövőben használatba vehetik. / Több mint egy évtizede kertészkedik (Tudósítónktól.) A nagybajomí óvodában dolgozik Nagy Imréné. Ha hazamegy, jólesik munkálkod­ni a ház körüli kertben. Egy hold területe van, amelyből 400 négyszögölön kertészke­dik. Úgy tartja, érdemes ez­zel foglalkozni, kifizetődő. A múlt évben a megkötött szer­ződések alapján 20 mázsa uborkát, 10 mázsa paradicso­mot és 5 mázsa sárgarépát, petrezselymet adott el a nagy­bajomi áfész felvásárlójának. Szamócát is telepített, amely már 3 mázsa termést adott. Mindezért körülbelül 20 000 forintot kapott. Igaz, nemcsak egyedül dol­gozik, hanem ott hajladozott a kertben — különösen uborkaszedéskor — az egész család. Már több mint 10 éve foglalkozik a kertészkedéssel. Meg is van a látszatja. Üj la­kást építettek. A múlt évben fürdőszoba-berendezést vásá­roltak az eladott zöldség árá­ból. Ahogy az áfész felvásárlója tájékoztatott, Nagy Imréné az egyik legaktívabb zöldségter­melő a nagyközségben. 1975- ben 30 mázsa uborkát szeret­ne termelni. A Nagyatádi Konzervgyárral dohány ter­melésére is szerződött. Eredetileg nyolc méter át­mérőjű alagutat akartak építe­ni, ezt azután 11 méterre nö­velték, így két sínpárt helyez­hetnek majd el benne. Nagy gondot okoz az alagút megfe­lelő szigetelése. A problémák nehezek, de nem megoldhatat- lanok — jelentették ki a szak­értők. Az objektum beruházási költségeit 900 millió dollárra becsülik. Üjabb 4,4 milliárd dollárra lesz majd szükség a csatlakozások és a gyorsvasút kiépítésére. A költségek egy részét újabb gépkocsiadóval próbálják előteremteni Japán­ban. E terv ellen nem számol­nak tiltakozással, mert az új alagúton 15 millió utast és 30 millió tonnányi árut továbbít­hatnak majd évente. A japán vasutak kompjai alig négy­millió embert és hatmillió ton­nányi árut szállítottak az el­múlt évben Honshu és Hok­kaido szigetei között. Pintér István nemms elumallas TÖRTÉNETÉBŐL A Magyar Front A német megszállást köve­tően a magyar nép üldözött vad, szabad préda lett saját hazájában. A demokratikus pártokat, mindenekelőtt az SZDP-t és a náciellenes szer­vezeteket feloszlatták. Ezrek kerültek néhány nap alatt bör­tönökbe, internáló táborokba, majd a zsidóellenes rendele­tek megjelenése után százez­rek (a rendelkezésünkre álló adatok szerint 450 ezren), a náci haláltáborokba, főként az auschwitzi koncentrációs tá­borba. Néhány hét után a ga­líciai frontra dobták a rosszul felszerelt, szedett-vedett 1. magyar hadsereget is, hogy fegyver híján testével alkosson •'élő sövényt« a Vörös Hadse­reg előnyomulása elé. Somogyi Néplap Voltak — bár kevesen —, akik már ekkor fegyverrel el­lenálltak, köztük Bajcsy-Zsi- linszky Endre, és a sátoralja­újhelyi börtön kommun.sta foglyai. Utóbbiak kitörését a fasiszták kegyetlenül megto­rolták. Több mint ötvenen es­tek el a gépfegyverek tüzében, és tizenegyen a börtön udva­rán ácsolt bitón fejezték be életüket. A német megszállás után, ellenállásukkal elsőként ismét a kommunisták , jelentkeztek, ftöpi tataikban a megszállás katasztrofális következmé­nyeibe hívták fel a figyelmet, majd a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, a hazafiakhoz szólva új szabadságharcra hív­ták az egész népet, összefo­gásra, egy közös harci front megteremtésére szólítottak fel minden tettre kész, bátor ha­zafit a német megszállók és magyar cinkosaik ellen. A fel­hívásra elsőként a Szakasits Árpád körül tömörült balol­dali szociáldemokraták vállal­ták az együttműködést. Az egy nyelven beszélők gyorsan megtalálták a kapcsolatot a németellenes harcot latolgató polgári csoportokhoz. így jött létre 1944 májusában a Ma­gyar Front, a kommunisták, a szociáldemokraták, a kisgaz­da-, a nemzeti parasztpártiak és néhány polgári csoport Hitler-ellenes közös szerveze­te. »■Nem nézhetjük tétlenül, ölbe tett kézzel, hogyan sodor bennünket végső romlásba a németek oldalán néhány elva­dult kalandor és megvásárolt renegát — hangzott a Magyar Front kiáltványában. — Né­hány hetünk, legföljebb hóna­punk van, hogy együtt har­colhassunk szabadságunkért a jugoszláv, a lengyel, a francia és a többi leigázott néppel... Éppen ezért mi... az ország föld alá szorított pártjai új szabadságharcot, új néphábo­rút hirdetünk.« A Magyar Front hetek alatt vonzási központja lett a kü­lönböző Hitler-ellenes balolda­li és polgári erőknek, és mo­torja az ellenállási mozgalom­nak. Erre utalnak többek kö­zött a belügy-, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a honvéd vezérkar főnökének jelentései. 1944 szeptemberében Ma­gyarország maradt Hitler Új medence készül Igáiban Üj medencét építenek az igali termálfürdőnél. A másfélmillió forintos beruházást igénylő, olasz tervek alapján készülő, száznyolcvanhat köbméteres medencét a Fővárosi Mélyfúró Vállalat készíti. Az új létesítmény átadását április 15-re tervezik. Gyékényes, I97S. február Csendes nap a határon Kihalt az állomás. Néhány határőrt, szolgálatban levő vasutast látni, utast, csak ke­veset. A Jugoszláviába induló szerelvényen alig akad dolguk az okmányokat ellenőrző ma­gyar és jugoszláv határőrök­nek. , — Jóval kevesebb a dol­gunk, mint a tavaszi, nyári nagy forgalomban, amikor egy-egy nap 3000 okmányt ellenőrzünk. Ötödik eszten­dőbe lépett a közös határállo­I más, s együttműködésünk szomszédainkkal nagyon jónak mondható. Ezt jelzi, hogy ta­valy például tizenhét határ- sértőt lepleztünk le, aki ha­mis okmányokkal szándéko­zott külföldre távozni. Az együttműködés eredményét bizonyítja, hogy a közös ok­mányellenőrzés bevezetése óta összesen 107 határsértést aka­dályoztunk meg — tájékoztat Csete Károly főtiszt, a forga­lomellenőrző pont parancsno­ka. Mivel kevés az utas, gyor­sabban végeznek egy-egy ér­kező vagy távozó szerelvény ellenőrzésével. Ám tétlenke­désre most sincs idő. Tóth Zsigmond főtiszt, párttitkár így beszél munkájukról: — Ezt az időt használjuk a nyári forgalomra való alapos felkészülésre. Szocialista bri­utolsó csatlósa. Körülöttünk mindenütt magasra csaptak a szabadság máglyái. Augusztus­ban a román, majd a szlovák, szeptember elején a bolgár és a finn nép rázta le a fasiszta igát. A magyar kommunisták tömegsztrájkra, tüntetésekre és a fegyveres harc megkez­désére szólították fel a nem­zetet. A kommunista párt reá­lisan értékelte a kialakult helyzetet. A magyar nép nem elég erős ahhoz — olvashat­juk felhívásában —, hogy ön­erejéből képes volna Hitlerrel szembeszállni, ezért a legszé­lesebb körű, a vezető rétege­ket, esetleg még Horthyt is magában foglaló nemzeti ösz- szefogást kell megteremteni, hogy nemzeti szabadsághar­cunkat sikerre vigyük. Ugyan­akkor a Magyar Frontnak is nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a dolgozókat »a szervezett tömegakciók és tö­megharc útjára« vigye. 1944 szeptemberében a Ma­gyar Front Intéző Bizottsága memorandummal fordult Horthy hoz és javasolta, hogy a szomszéd országokhoz hason­lóan: a Magyar Front, a had­sereg és a németekkel szakí­tani kész uralkodó csoportok erőiket egyesítve, a Vörös Hadseregre támaszkodva for­duljanak szembe Hitlerrel. ••Magyarország számára elér­kezett az utolsó pillanat, ami­kor a magyar földön előrenyo­muló orosz hadsereggel egye­sülve megakadályozhatjuk, előző esztendőben. Legtöbben az NDK-ból, azután Lengyel- országból, Csehszlovákiából és persze hazánkból utaztak a szomszédos országba. Jöttek ezenkívül Ceylonból, Afga­nisztánból, Hondurasból, Mál­tából, Marokkóból, még a Fü- löp-szigetekről is. — Ne*>éz. de szép hivatás — mondja Nagy Jauos politikai helyettes. A határőrök ebben az idő­szakban képezik magukat szakmai, politikai szempont­ból, nyelvet tanulnak, egy­szóval készülnek a nyári for­galomra. Fontos, felelősség- teljes a munkájuk. Előfordult, hogy egy körözött bűnöző ha­mis útlevéllel akart a bünte­tés elől külföldre jutni, egy fiatal fiú pedig a nagybátyja útlevelébe ragasztott fény­kép segítségével. Persze le­leplezték őket. Bolgár János gádot alakítottunk, s legfonto­sabbnak tartjuk a szolgálat fegyelmezett ellátását, az ok­mányellenőrzés kulturált, ud­varias végrehajtását. Nagyon fontos ez, hiszen a világ min­den tájáról megfordulnak uta­sok a gyékényesi határátkelő- helyen. Tavaly összesen 220 000 hadnagy tavaly hét, Nagy Gá­bor határőr, útlevélkezelő pe­dig öt határsértést akadályo­zott meg éberségével. — Nehéz, de szép ez a •'hi­vatás — mondja Nagy János százados, politikai helyettes, aki tényleges katonai szolgá­lata során kapott e munkához személy adatait ellenőriztük,! kedvet, és választojta életűi ők kilencvenhárom országból érkeztek. Az utasok száma 21 000-rel volt több, mint az vatásul. — Azt mondhatom, hogy a fiatal határőrök és a hivatásos tiszthelyettesek, tisztek valamennyien becsü­lettel tátják el szolgálatukat, i működnek együtt a jugoszláv határőrökkel és vámőrökkel is. A közös határállomás meg­nyitása óta 2 millió forint ér­tékű csempészárut, valutát foglaltak le, tavaly csaknem félmillió forint értékűt. Két évvel ezelőtt egy olasz vasúti kocsiban 600 000 forint értékű aranytárgyat találtak elrejtve. Tulajdonosa — érthetően — azóta sem jelentkezett. Aranytárgy, értékes festmény, i antik tárgyak, nagy értékű ruha — sokan kísérleteznek hogy országunk földje had­színtérré váljék« szögezi le az emlékirat, amely egyben kö­veteli a munkásság felfegy­verzését is. 1944 szeptemberében Horthy is belátta: a »játszmát« el­vesztette, tenni kell valamit. Tárgyalt tehát a Magyar Front képviselőivel, Szakasits Ár­páddal és Tildy Zoltánnal, és megbízottja Rajk Lászlóval, aj kommunista párt főtitkárával. Fegyverszüneti delegációt kül dött Moszkvába, tájékoztatta megbízható főtisztjeit is kiug-J^ejj j^í- vagy becsempészésé­rási szándékáról, de a döntő pillanatban meghátrált. Hitle és magyar lakájai, a nyilasok ezt kihasználták, és 1944. ok­tóber 15-én átvették a hatal­mat. »Horthyék belátták ugyan a háború továbbfolytatásának, nemzetgyilkos jellegét... ka tonailag ki is akarták vezetni az országot a háborúból, de politikailag féltek a Vörös Hadseregtől és a magyar nép demokratikus erőitői... Ez, okozta szánalmas bukásu­kat ...« — állapította meg ta­lálóan a kommunista pártnak, a magyar néphez Intézett, nyílt levele. Ehhes. csupán azt, tennénk hozzá: ezzel maguk-, kai rántották és lehetetlen, vei. A forgalomellenőrző ponton — mint a politikai helyettes is elmondta — a XI. párt- kongresszusra való készülő­dés jegyében még lelkiisme­retesebb lett a munka. Ezzel érdemelték ki azt, hogy párt- szervezetük dicsérő okleve­let kapott fölöttes pártszerve­zetüktől. Boha József kiváló határőr, Kollár Sándor had­nagy pedig a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát kapta határsértő elfogásáért. Töb­ben jutalomutazáson vettek részt a Szovjetunióban. Csendes nap a határon .. Ezt tapasztaltuk a gyéké­helyzetbe hozták azokat a po-i nyesi vasútállomáson, a közös litikai és katonai erőket, ame­lyek nemcsak katonailag, ha­nem politikailag is szakítani! akartak a németekkel és a* múlttal is. (Folytatjuk.) határátkelőhelyen, ahol most arra készülnek, hogy az idei eredményeik alapján elnyer­jék az élenjáró alegység ki­tüntetést. Szalai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom