Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

/ Waldheim ' A ciprusi válság megoldására Rómában tárgyal Svájci rendszerű szövetség létrehozását javasolja Makariosz Riadókészültség a nicosiai ENSZ-csapatoknál Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára vasárnap délután befe­jezte NDK-beli hivatalos látogatását és sajtóértekezletet tar­tott Berlinben. (Telefoto — ADN/ZB—MTI—KS) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, hétfőn az olasz fő­városba érkezett hivatalos lá­Makariosz elnök vasárnap délelőtt rendkívüli ülésre hív­ta össze a ciprusi nemzeti ta­nácsot, hogy' előterjeszthesse a válság megoldására kidolgo­zott rendezési tervét. A tes­tületben, amely Makariosz el­nök visszatérése után alakult a sziget minden politikai pártja — köztük a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) — képviselteti ma­gát. Az elnök által kidolgo­zott rendezési tervet Glafkosz Kleridesz, a ciprusi görögök képviselője a kétoldalú tár­gyalásokon hétfőn átnyújtotta török tárgyalópartnerének, Rauf Denktasnak. Az AFP francia hírügynök­ség megbízható forrásból szer­zett értesülés alapján úgy tudja, hogy a nemzeti tanács elé terjesztett Makariosz-terv kantonális rendezésű föderá­ció létrehozását indítványozza — egy erős központi kor­mányzat irányítása alatt. Kleridesz és penktas hét­tervezett találkozóját egyébként azért halasztották el, hogy időt adjanak Denk­tasnak a török javaslatok alapos kidolgozására. A két ciprusi közösség vezetője — a tervek szerint — pénteken vagy (ha a török fél javasla­tai addig nem készülnek el) a jövő héten találkozik. Nicosiában vasárnap közöl­ték, hogy körülbelül 7000 cip­rusi törököt, akit korábban a sziget nyugati részében levő brit katonai támaszpontról Törökországba szállítottak át, a napokban Ciprus északi tö­rök katonai ellenőrzés alatt levő körzeteibe telepítették le. A jövő héten Ciprusra szál­lítják a még Törökországban levő mintegy 2500 főnyi cso­portot is. A Cipruson állomásozó ENSZ békefenntartó erők szó­vivője vasárnap közölte: a le­zárt nicosiai repülőtér őrzé­sével megbízott ENSZ-csapa- tokat első fokú riadókészült­ségbe helyezték, hogy elejét vegyék az esetleges tűzszünet­sértéseknek. beszéléseket folytatott Aldo Moro miniszterelnökkel és I főre Rumor külügyminiszterrel. • I __ Waldheim az olasz diplo- togatásra. A főtitkár nem ; mácia vezetőjével folytatott sokkal megérkezése után meg- i eszmecserén vázolta azt a tö­rekvését, hogy az ENSZ-köz- i S2S*rr£S.g "SS a békés celu nukleáris robbantásokról :soPorthoz tartozó tagország; A Szovjetunió és az Egye Szovjet—amerikai tárgyalások iíu tátják u ,,halálháromszoo” rejtélyei Egy lialászhajó rejtélyes eltű­nése újból ráirányította a fi­gyelmet a »halálháromszögre«. Az Atlanti-óceánnak a kubai partoktól mintegy ‘<íuü—500 kilo­méterre elterülő, Bermuda, Puerto Rico es Florida által ha­tárolt zónáját nevezik így. 1945. december 5-én — hajózásra ki­váló időben öt amerikai ha­dihajó futott ki a tengernek erre a részére; két órával később je­lentették, hogy »valamiféle kü­lönös légkör vesz körül bennün­ket«. Hamarosan minden össze­köttetés megszakadt velük, és örökre eltűntek. Az őket kereső hat repülőgépnek szintén nyoma veszett. Később 300 repülőgép kutatott utánuk, de a legkisebb nyomot sem találták. Azóta eltelt három évtized. Ez idő alatt — a rendelkezésre álló adatok szerint — több mint ezer tengerész és pilóta tűnt el nyom­talanul ezen, a hajósok körében ►‘atlanti temetőnek« nevezett ten­gerrészen. A karibi világ klíma- tológusaiból most külön bizott­ság alakult, hogy tudományos magyarázatot találjon a rejtély­re. véleményét. Olaszország, mint a Biztonsági Tanács jelenlegi lnöke. támogatja az ENSZ főtitkárát e törekvésében. Konkrét nemzetközi problé­mákról is véleményt cserél­tek a felek, így szó esel^ a közel-keleti helyzetről, Cip­rusról, az indokínai és az af­rikai problémákról. I' sült Államok küldöttségei hétfőn Moszkvában fölújítot­tak tárgyalásaikat a békés cé­lú, föld alatti nukleáris rob­bantásokkal összefüggő kérdé­sekről. Mint ismeretes: a vlagyi­vosztoki szovjet—amerikai ta­lálkozón megállapodás szüle­tett arról, hogy a felek foly­tatják az említett kérdések kölcsönösen elfogadható meg­oldásának tevékeny keresését. A tárgyalásokon részt vevő szovjet delegációt Igor Moro­zov, az állami atomenergia­bizottság első elnökhelyettese, az amerikai küldöttséget pe­dig Walter Stoessel, az Egye­sült Államok moszkvai nagy­követe vezeti. Öt nap alatt öt ország Kissinger körútja a Közel-Keleten Henry Kissinger amerikai ülügyminiszter vasárnap éj­jel az Andrews légitámasz­pontról elindult — sorrendben tizedik — közel-keleti tár­gyaló kőrútjára. A búcsúzta­tásnál jelen volt Ford elnök, Rockefeller alelnök és a kor­mány számos tagja. Az ame­rikai diplomácia vezetője öt nap alatt kétszer keresi föl Izraelt, ezenkívül Egyiptom­ban, Szíriában. Jordániában és Szaúd-Arábiában is tár­gyal. Kissinger elutazása előtt — egy holland televíziós társa­ságnak adott nyilatkozatában — mérsékelt derűlátással szólt útjának . kilátásairól. I előtt pontos képet akar ki­alakítani a Közel-Keleten egy­mással szemben álló felek ál­láspontjáról, hogy Washing­tonba hazatérve kidolgozhas­sa az amerikai elképzeléseket. Azt is közölte, hogy március­ban újabb látogatást tesz a A nyergesuitaiui Magyar Viscosagyár AZ ORSZÁG EGYETLEN VEGYISZALGYARA AZONNALI BELÉPÉSSEL FOlVESZ VEGYIPARI SZAKMUNKASOKAT, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, Henry Kissinger búcsúztatására Ford elnök is megjelent az Andrews légitámaszponton. (Telefoto — AP—MTI—KS) A pokolgépes merénylet miatt i Jöjjön dolgozni e Duna menti nagyüzembe, Nyergesújfalura!- Korszerű, automatizált, klímatizált üzemek,- modern vegyipari technológia,- biztos megélhetés, kitűnő szociális ellátottság,- korszerű munkásszállás,- továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetősé­gek. Jelentkezés: minden íap 7-14 óráig, Nyergesúj­falun (Komárom m.) a Magyar Viscosagyár munka­ügyi főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosagyár, 2536. Nyergesújfalu. Pf.: 1. Bhutto elhalasztottá bukaresti és bGnni látogatását Zulfikar Ali Bhutto pakisz- ról is, hogy a gyilkossággal táni miniszterelnök — Hpjal Mohammad Khan Serpaónak, a nyugat-pakisztáni szind tar- | tomány belügyminiszterének, a központi kormány volt i.ag- j jónak meggyilkolásáról érte- I sülve — elhalasztotta terve- ! zett romániai és NSZK-beli I látogatását; vasárnap New i Yorkból egyenesen hazauta- I zott. \ Islamabadba érkezve Bhutto nyomban megkezdte tárgya­lásait a kabinet tagjaival és a belügyminisztérium tisztvi­selőivel a peshawari egyete­men szombaton elkövetett gyilkos merénylet nyomán ki­alakult helyzetről. Közben híreit érkeztek ar­kapcsolatban nagyarányú le­tartóztatások folynak az or­szágban. A letartóztatottak zöme az ellenzéki Nemzeti ! Avami Párt tagjai. Köztük j van a párt elnöke, Khan Ab­dái Vali Khan is, aki egyút­tal a pakisztáni parlamenti ‘ ellenzék vezetője. A pokolgépes merénylet ál­dozatául esett miniszter va­sárnapi temetésén több ezer gyászoló vett részt. A pakisztáni kormány Ha­jat Mohammad Khan Sherpao tartományi belügyminiszter szombati meggyilkolása nyo­mán hétfőn betiltotta az el­lenzéki Nemzeti Avami Pár­tot, s elkobozta a párt ingó és ingatlan vagyonát. A Jalta tanulsága Harminc évve! ezelőtt, 1M5. február 11-én írta alá Sztálin, Roosevelt és Churchill a jaltai értekezleten elfogadott megál­lapodást. • g\ ki járt már a Krím fél- szigeten s látta a mély­kék eget, szívta a tengerilla­tú levegőt, tanúsíthatja: esz­ményi hely ahhoz, hogy fele­lős emberek valamely villa teraszán a békéről tárgyalja­nak. Az első nemzetközi je­lent áségű találkozó 30 esz­tendővel ezelőtt zajlott le az élet szépségét sugárzó félszi­get legnevezetesebb helyén: »a három naßv« — Sztálin, Roosevelt és Churchill — ta­nácskozott egy héten át a jal­tai Livadia-kastélyban. Vegé­hez közeledett akkor már a második világháború, és a három hatalom — a Szovjet­unió. az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — vezetői­nek az volt a feladatuk, hogy összehangolják a harcok győ­zelmes befejezéséhez szüksé­ges katonai akciókat, körvo­nalazzák a háború utáni vi­lág szilárd békéje megterem­tésének részletes programját. Jalta neve bevonult a tör­ténelembe. A kérdés most mór az, hogy csak a történelem lap­jaira és a tankönyvekre tar­tozik-e. ami ott történt, vagy van mai, időszerű tanulsága is. Természetesen nem szabad történelmietlen párhuzamo­kat vonni. Nagyot fordult az­óta az idő kereke, s kétszer valóban nem léphetünk be ugyanabba a folyóba. De Jal­ta tanulságai máig is érvé­nyesek. Azok a megállapodások, amelyek a hadműveletek ösz- szehangolását, a megszállandó Németország közös igazgatá­sát vagy a Japán elleni szov­jet hadba lépés részleteit ille­tik. immár valóban a diplo­máciatörténeti munkákra tartoznak. De az ott hozott távlatokat körvonalazó hatá­rozatok hatása igen nagy volt, és soha sem voltak anv- nyira időszerűek a jaltai egyezmények általában az antifasiszta koalíció együtt­működésének politikai tanul­ságai, mint ma. A jaltai találkozó az anti­fasiszta koalíciós együttmű­ködésnek egyik demonstrá­ciója volt. A szovjet külpoli­tikában kezdettől fogva han­goztatták annak az elvnek első történelmi bizonyságát, hogy kölcsönös jóakarat ese-v tén lehetséges a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködése. Igaz, a közös ellenség, a fasizmus el­len fogtak össze. De vajon ma nem fenyeget-e közös nagy veszély, az atomhábo­rú? Akkor a világégés győ- zomes befejezéséért kellett ma ennek megelőzéséért kel! összefogni Az antifasiszta kceiicié volt. az együttműkö­dés első nagy pé!dája. a mos­tam szovjet—amerikai csúcs­találkozók pedig azt bizonyít­ják: az erősen változott nem­zetközi körülmények nem változtathatták meg az egész emberiség érdekét szolgáló összefogásnak lehetőségét és szükségességét. A három hatalom krími találkozóján megállapodáso­kat kötöttek valami ellen — ez volt a fasiszta Németor­szág — és valamiért, ez mái a béke időszakára vonatko­zott. Mondjuk meg mind­járt, hogy az utóbbi volt a nehezebb, mert ez a jövendő Európájának és más földré­szeknek politikai fejlődését illette. Ebben már elkerül­hetetlenül , kiütköztek a kü­lönböző társadalmi rendsze­rekből adódó nézeteltérések is. Ne csodálkozzunk tehát, ha ma — amikor nem szorít az akkori mértékben együtt­működésre a közös élet-halál harc — még nehezebben és A SOMOGY MEGYEI Állami építőipari vállalat nagyatádi blokküzeme fölvesz ebédosztöt napi 8 órás munkaidőre. Kereseti lehetőség: 1400 Ft körül. Jelentkezni lehet a blokküzemnél, Molnár István üzemvezetőnél. (7859 nem egy-két hónap alatt jön­nek létre lényegbe vágó meg­állapodások! Ma is arról van szó, hogy nemcsak valami el­len kell közös biztonságot teremteni, hanem valamiért is kell dolgozni. Ezek közül az egyik: a világ társadalmi, gazdasági és kulturális fejlő­déséért létre kell hozni a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének tartós rendszerét. Jaltában a három hatalom vezetői megegyeztek abban, hogy a békés viszonyok kö­zött is fenntartják és erősí­tik együttműködésüket. — Mi lett e szándékból? A Szovjetunió mindent megtett Jalta szellemének és betűjének megőrzéséért. Nem rajta múlt, hogy néhány év után már a hidegháború sze­le söpört végig Európán, és a világ más részein. De a törté­nelem végül is Jaltát igazol­ta. Sok mindennek meg kel­lett változnia ehhez, ót kel­lett esni az ötvenes-hatvanas évek hidegháborús időszakán. A fasiszta Németország meg­semmisítésével ugyanis el­múlt a nyugati polgári álla­mok feje fölül a veszély, és így uralkodóvá lett politiká­jukban a szovjetellenesség, a kommunistaellenesség. S az imperializmus, amelynek fő ereje az Egyesült Államok volt, amely szerette volna visszaszorítani, ismét elszige­telni a tekintélyében, nem­zetközi hatásában megerősö­dött Szovjetuniót, elfojtani a fiatal népi demokratikus ál­lamok sarjadó, új szocialista rendszerét. Egy-két évtized fejlődése, a Szovjetunió hal­latlan arányú megerősödése, az új szocialista államok megszilárdulása kellett ahhoz, hogy a nyugati hatal­mak belássák: nem lehet visszafordítani azt, ami a második világháborúban és utana történt. jaltai találkozó idején is, azuian is, máig is tá­rnán tan es támadjak oizonyos nyugiul politikai körök a ba­rom nagy találkozóján szüle­teti megállapodásokat, t1 o- keppen nooseveuet bíráljak, f amiért »tol engedékeny- volt a özovjeiuniuval szemben, - r, -túl nagy beioiyast engedett nem- isuropaoan. Meguub- ueiicoen na&uiiiiianaK. tztüc- nez a LamaaasuKiioz azoiv a vadaK, azuiv a KiiejezobeK, ameiye&Ktii a Hetvenes eveit tucai jLOiyamaiat iiieliK a mai int:^aiiapuaat>ük elienieiei fclb eiACi.iOvJc»CX. kxZ CbUlL XXI“ íaiiiAMvuau. »iagyszí v uneit« ne- vcziiv a mai eniuKOt, a nyu- ouintíinel juüuoiciaiiait »-iiaivi- taboax-«, a jxiÁiai VtíZciuK. »sya- va^a^^aivi vágóijait a i\y uta­lót, amiért e&yezmeny ez.et kui a özuvjciuiiiovai. ue mind a II. vnagnaooru, mind az ezt követő narom evuzed bebizonyította, nogy a szov- jeieUenesseg, a Koinmuiusla- elienessey veszedelmes uiyo- vanyokoa viszi a világot, bem a oeke vedelnie, sem a nemzetközi eg/uiiniukoües nem egyeztethető össze azzal. a kuionoozo társadalmi rend­szerű anaxnok békés egymás mellett eiese történelmi szuk- segesseg: csak így maradhat fenn az emberiség, csak így jarhatja a naiadas útját, isz a jaltai találkozó máig érvé­nyes tanulsága. Tatár Imre A Barcsi Építőipari Szövetkezet FOLVESZ bádogos és vízvezeték­szerelő szakmunkásokat. Fizetés teljesítmény szerint Jelentkezés: a szövetkezet elnökénél. BARCS, Nagyhid u. 1. ____________________(8945?

Next

/
Oldalképek
Tartalom