Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
9 Simonék — Esküszöm . . . Ünnepélyes pillanatok, megilletődött csend. A teremben mindenki azokat figyeli, akik életük egyik állomásához érkeztek : eredményesen befejezték az előképzést, s most esküt tesznek, hogy munkásőrökként becsülettel, az eskü, az alkotmány szellemében teljesítik önként vállalt pártmegbízatásukat. Fiatal, szőke asszonyka áll előttem figyelmesen nézi az öklüket magasba tartó, s az eskü szövegét fennhangon mondó munkásőröket. Ügy fest, mintha ő is velük együtt mondaná a szöveget, mintha ő is fogadalmat tenne. Miha- lies István, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának pártbizottsági titkára megjegyzi róla: — A férje most tesz esküt... Mindketten nálunk dolgoznak, rájuk mindenben — pártfeladat, társadalmi munka — számíthatunk. Nagyon szeretnénk, ha jövőre ő is követné a férjét, s előkép* zőse, majd pedig munkásőre lenne a kaposvári Latinca Sándor egységnek. Simonék. A gyárban és a műszakban csak így hívják őket. Egy műszakban, egy szocialista brigádban dolgoznak. Együtt járnak a gyárba hol nappal, hol pedig éjszaka, ahogy azt beosztásuk éppen megköveteli. Fiatal házasok, tele terhekkel, elképzelésekkel. — Budapestéi jöttem Somogyba katonának. Egyik évben a fegyveres erők napja alkalmából a so- mogyjádi KlSZ-szerve- zet — ott lakott a feleségem — találkozót rendezett a községi - és a katonafiatalok részére. Egységem képviseletében én is ott voltam. Megismerkedtünk, s ebből a kapcsolatból lett azután a házasság. — Megszokta Kaposvárt a főváros után ? — Igen, meg is szerettem. Bevonulásom előtt én is a textiliparban dolgoztam lakatosként. Leszerelésem után előbb egy ideig másutt vállaltam munkát, majd a fonodába jelentkeztem. Így közösen járunk műszakba, egy üzemrészben, a fonó II-ben, annak Hámán Kató szocialista brigádjában dolgozunk. Befogadtak engem is. A feleség veszi át a szót: — En már tizedik éve dolgozom a gyárban, ez az első munkahelyem, örülök annak, hogy a gyár vezetői lehetöve tették: egy műszakban dolgozhassunk. Albérletben lakunk, s az, hogy egyszerre járunk dolgozni, megkönnyíti helyzetünket. Igaz az albérlet nagy gond — havi 600 forint —, legfőbb vágyunk egy lakás, erre gyűjtünk. Segítséggel re| méiem hamarosan sikerül I önálló otthont teremtenünk. Simon Jánosné Somogyvári j Gizella az eltelt tíz esztendő I alatt mint a gyári KlSZ-szer- | vezet tagja eredményesen dol- I gozott. Két esztendővel ez- I előtt a kommunisták soraiba | került. Ma már az alapszer- ! vezet taggyűlésein ott ül mel- i lette a férje is, őt a múlt év- i ben vették fel a pártba. Az , egyik ajánló mindkettőjüknél Halász Imréné volt, aki felelősséget vállalt értük a párt, a többi kommunisták előtt. Hogy minél eredményesebben dolgozhassanak, előbb a • férj, azután a felesége jelentkezett a textilipari technikum kihelyezett osztályába. Hetenként három nap. Amikor éjszakai műszakban vannak, bizony csak néhány órát pihennek, mert készülni kell az iskolába. Lj környezeti veszélyforrások a Balaton vidékén A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kutatói már hosszabb ideje tervszerűen azon dolgoznak, hogy részletesen feltárják a Balaton vízgyűjtő területén fellelhető veszélyforrásokat. Az ipar fejlődésével, az idegenforgalom növekedésével, és a fokozódó urbanizációval járó legismertebb veszélyeken kívül most újabb »tettes«, a mezőgazdaság áll a megfigyelés középpontjában. Ismeretes, hogy a lejtőre merőleges művelési irány, a helytelenül megválasztott növényi kultúra utat enged az nek a telepekhez közeli vízfolyások. A másik újabb veszélyforrás a koncentrált ál- j lattartó telep. Ezekről a tele- j pékről évente , 800—900 ezer j köbméter híg trágya kerül ki j a vízgyűjtő területre. Ez a mennyiség potenciális veszélyt j jelenthet a Balaton tisztaságára. A kutatók ezért külön vizsgálják a szakosított szarvasmarhatelepeknek a Balatonra gyakorolt szennyező hatását. j — További céljuk? — Ha a gyár vezetői alkalmasnak tartanak bennünket, az érettségi után szeretnénk folytatni a tanulást. Reméljük akkor már majd nem albérletben lakunk, s könyebb lesz a helyzetünk. S ha a párt javasolja, Si- mpnné követi férjét a munkásőrségbe is. Igaz, a tanulás meg-az otthoni feladatok így megsokasodnak, de majd ketten, közösen elvégzik a tennivalókat. És a gyár után a munkásőrségben is bizonyára így emlegetik majd őket: — Simonékra mindenben lehet számítani... Szálai László Téli vásár a Sió Házban 30—40 százalékos árengedmény Az utóbbi években leszoktunk arról, hogy a tél amolyan igazi tél legyen: sok hóval, fület-orrot pirosító hideggel. Elszoktunk attól a képtől, amely pedig együtt jár ezzel az évszakkal: a hóembert készítő, önfeledten szánkázó, korcsolyázó és síző gyerekek, a Balaton jegén fakutyázó üdülők. Ezúttal is őszi—tavaszi beütések jellemzik a telet, jóllehet ezen a héten is volt hószállingózás, és hajnalonként keményre fagytak a rö- i gok, jéghártya fedte a víztó- j csákat. Az idősebbektől gyakran hallható a figyelmeztető mondás: »A kuyta nem ette meg a telet!« így aztán hasznára válhat a vásárlóknak még ezen a héten mindaz a sok holmi, melyet a Siófoki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Sió Áruháza kínál holnaptól a téli vásár keretében, figyelemre méltó árengedménnyel. Ötödik alkalommal Bakonyi Lóránt, a Sió Áruház igazgatóhelyettese elmondta, hogy a hétfőn kezdődő téli vásár immár az ötödik az áruház történetében. A tavalyi azt bizonyította, hogy a téli vásár idején sókan keresik föl az áruházát nemcsak a siófokiak, hanem környékbeliek, sőt a Balaton túlpartjáról érkezők is. A múlt évi téli vásárba mintegy 1,5 millió forint értékű árut vontak be. ebből egymillió forint értékű portéka talált gazdára. A holnap kezdődő téli vásár: szezonvégi vásár. Hogy mit ad a Sió Áruház ebben az időszakban a vevőknek? Mindenekelőtt az érdekelheti a vásárlókat, hogy a 30—40 százalékkal olcsóbban megkapható cikkek nem elfekvő, hibás vagy szennyezett áruk, hanem olyan téli holmik, amelyeket haszonnal viselhetnek most vagy a következő télen. Mintegy két és fél — hárommillió forint értéket képviselnek azok a cikkek, melyek holnaptól 30—40 százalékkal alacsonyabb áron kínálják majd magukat a polcokon. Az áruház vezetőinek az a tapasztalatuk, hogy a téli vásárok kedveltek a vásárlók körében, az egész évben megrendezett vásárok közül ez a »legerősebb«. Különösen számíthatnak erre az idén. amikor sokan nem hisznek abban, hogy a tél már elmúlott. hiszen még csak február elején járunk . .. Mit ajánlanak’ Mint minden vállárnál, ez- I úttal is valószínűleg azok a vevők járnak jobban, akik az elején keresik föl az áruházat, mert nagyobb választék várja őket. Az idén azonban olyan bőséges árumennyiséget von- í I tak be a vásárba, hogy az igé- ! nyék kielégítésére nagyobb a lehetőség. Megkérdeztük: mit ajánlanak a Sió Aruház különböző osztályai a téli vásár alkalmából, ezzel a vásárlók dolgát igyekszünk megkönnyíteni. A divatosztályról Oláh Istvánná osztályvezető áruajánlata a következő: Sok színben és különböző fazonban kaphatók holnaptól 24 forinttól 45 forintig a gyermekeknek való kötött sapkák. Az ugyancsak sokféle színben és minőségben vásárolható sálak vasári ára 18 forinttól 60 forintig terjed. A kötöttáruk osztályán Pécsi Ferencné osztályvezető sorolta fel, milyen cikkek kaphatók a vásár idején kedvezményes áron. Ezek között található például a női chasmilon pulóver. zöld—sárga színben, 155 forintért: a női acril pulóver — több színben — 205 forintért; a bakfis bükié pulóver kék—fehér csíkozással, 166 forintért; a gyermek'mackó-gar- nitúra (fehér, világos- és sötétkék színekben) 287 forint helyett holnaptól, a vásár idején 172 forintért. Ez az osztály ajánlja a vevők figyelmébe a gyermekeknek való mini mellényt is, melynek az ára holnaptól 66 forint lesz. A mellényke ugyancsak több színben lesz kapható, tehát a szülők tetszésük szerint válogathatnak. Tavasszal is előnyös A női konfekció osztály vezetője. Frang Károlyné olyan árukból állította össze ajánlásait. melyek nemcsak télen, hanem tavasszal is előnyösen viselhetők. Itt van például a kockás gyapjúszövetből készült női tavaszi kosztüm, melynek ára a vásár idején 738 forint. A Siófok bakfis nadrágkosztüm (több színben. import jersey alapanyagból készült) ez idő alatt 792 forintért, a női átmeneti szövetkabát pedig (a modell neve: Ari) 984 forintért kapható a Sió Áruházban. A cipöosztály vezetője, Van- kó Ferenc ugyancsak felsorolta a vásár idején olcsóbban kapható gyermek-, női és fér- filábbeliket. Így egyebek között a divatos női csizmák 172 forint és 316 forint közötti áron. a gyermekcsizmák 69 forinttól 90 forintig beszerezhetők. Férfi bundacipöből kétféle kapható a vásár idején, ezek ára 131, illetve 194 forint. A méterosztály vezetője, Bíró István kabát- és öltönyszövetekre hívta fel az áruházba érkezők íigyelrúét. Megvételre ajánlotta az egyéb méteráruk mellett a kártolt gyapjú kabátszövetet, ez 172 és 272 forint közötti áron, illetőleg 346 forintért kapható. Kitűnő minőségű jersey anyagot is kínál az osztály, 242 és 291 forintért. Jelentős árengedménnyel kerül forgalomba a téli vásár idején férfi öltöny- szövet is: ezt ebben az időszakban 308 forint helyett 185 forintért adják. Számottevő az árengedmény azoknál a cikkeknél is, melyek a férfikonfekció osztály ajánlásaiban szerepelnek. Grátsman Jenő osztályvezető és munkatársai férfikabátokat és zakókat, továbbá fiúknak való holmikat tesznek a pultra, illetve mutatnak a vevőknek holnap az áruházban, közölve, hogy ezek mérsékeltebb áron szerezhetők be a téli vásár idején. Vegyünk néhány példát ezek közül. A férfi télikabátot, melynek ára egyébként 1860 forint, a vásárban 1116 forintért már megvehetik. Egy másik fazon 1570 forint helyett holnaptól 942 forintért vásárolható. A férfi jersey zakónak az ára a téli vásár időszakában 810 forint; nagykamasz kordbársony lember- dzsek 320 forint. A nagykamasz kapucnis télikabátot 2300 forint helyett 1380 forintért. árulják. Csizmák az állványon Egy-két »mintapéldányt« kerestünk a Sió Áruházban annak érzékeltetésére, milyen cikkeket talál holnap a vevő a polcokon, állványokon, pultokon. A cipőosztályon Ólait István és Szipola Józsefné osztályvezető-helyettesek készségesen megmutatták, melyek ezek a csizmák, cipők. Még az az árcédula volt rajtuk, mely a régi árat mutatta. Gyermek- és felnőttcsizmák, különféle minőségben és színben sorakoztak a tartópolcokon, s hallottuk a tájékoztatást; ez eny- nyivel, az meg annyival lesz olcsóbb hétfőtől. A cikklistát is átböngésztük, s kitűnt, hogy az engedmény ezeknél a lábbeliknél általában 40 százalékos! Hibátlanok, szépek. Február elején még nem szabad búcsúztatni a telet, y* Akik ezt vallják, és holnaptól fölkeresik a siófoki Sió Áruházat, kihasználva a téli vásár kínálta kedvezményes vásárlás lehetőségeit, azok kevesebb pénzért beszerezhetik azokat a cikkeket, melyek a múlt év őszén vett téli holmik kiegészítéséhez szükségesek. Mint az a felsorolásból kitűnik, egyik-másik ajánlásnál több száz forint különbség is mutatkozik a vásári és az azt megelőző, illetőleg követő ár között. Ugyanazt olcsóbban megvenni — ez mindenképpen előnyös »vásárt« jelent a vevő számára. (x) eróziónak, s esőzésekkor szennyezett talajtömeg zúdul le. A szőlőterületek néhol már a Balatonba nyúlnak. Itt jelentéktelen az ülepedési és szűrési távolság, a károsodás közvetlenül érinti a tavat. Megvizsgálták a szakemberek a különféle kemikáliák hatását. A foszfor- és a káliumműtrágyák kevéssé veszélyesek, de a nitrogénműtrágya használata — mint megállapították — túlzott, az igények és az ésszerűség határait jóval felülmúlják. A Balaton vízgyűjtő területén — a számítások szerint — évente 2000—3000 tonna nitrogén mosódik ki, amelynek útjáról még nincsenek adatok. Növekszik ezenkívül a növényvédő szerek felhasználása is. A talajerózió és a kemikáliák használata mellett újabb két nagy veszélyforrás jött létre a Balaton közelében. A nagyfokú gépesítettséggel kialakultak a mezőgazdasági szennyvíztelepek, s a gépek figyelmetlen ápolása következtében, egy-egy esőzés alkalmával olajjal szennyeződEl Somogyi Néplap RIPORTOK A SZOV/ETUNIÓBÓL Kazahsztán új arca Németország, Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britan- nia, Norvégia és Svédország területe — együtt -« pontosan elférne Kazahsztánban. Az OSZSZSZK után Kazahsztán a Szovjetunió második legnagyobb területű köztársasága: 2 millió 715 ezer négyzetkilométer. Ősi legenda: amikor Allah felosztotta a világot, akkor vette észre, hogy a ka- zahokról elfeledkezett. — Most mit tegyek veletek? — kérdezte a szerényen várakozó kazahokat. — Add nekünk a maradékot — felelték a kazahok. így aztán a kazahoknak mindenből jutott: vannak óriási hegyeik és végtelen síkságaik, dombjaik, völgyeik, nagy és kis tavaik, folvóik és szinte kimeríthetetlen ásványi kincseik. Itt van az 5 ezer méternél magasabb csúccsal, bíró Tien- San hegység, a Kazahsztánban található a Szovjetunió legalacsonyabban fekvő vidéke a Batiri-lapály, amely 132 méterrel mélyebben fekszik mint az óceán szintje. Kazahsztán természeti gazdagsága ellenére iparilag elmaradott terület volt Ma már más a kép. Kazahsztán ipari potenciálja a Szovejtunióban a harmadik, csak az orosz és 1 pítottak Csimkentben és az ukrán szocialista köztársa- j Dzsambulban. ság ipara előzi meg. . Csupán az SZKP XXIII. és XXIV. kongresszusa között eltelt időben 23,8 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra; 445 új iparvállalatot, nagyüzemet építettek itt. A köztársaság valamennyi vidékén — a korábban teljesen lakatlan vagy gyéren lakott körzetekben — új ipari központok születtek. Az előbbiekben említett időszakban 15 új, korszerű várost alapítottak. Kazahsztán nyugati részén hatalmas olaj—gáztermelő körzetet tártak föl; a mangis» laki olaj az Uzeny—Kujbisev közötti vezetéken át jut el a Szovjetunió központi részeibe. Megkezdték a Kazahsztán nevű nagy teljesítményű traktorok gyártását. Temirtaur- ban Európa és Ázsia legnagyobb oxigénkonverter-üze- me épült föl, Dzsezkazganban rézelektrolit gyár, s működik két olyan gigantuks méretű bánya is, amelynek — kapacitását és fölszerelését tekintve — még nincs párja a szovjet színesfémkitermelésben. Gazdag foszforitlelőhe- lvet tártak föl Karakauban, új vegyipari vállalatokat alaSokáig folytathatnám még ezt a felsorolást. D. A. Kuna- \ jev, a Kazah Kommunista J I Párt Központi Bizottságának 1 i első titkára mondotta: — Köztársaságunk jelen- j I leg csaknem tizenkilencszer i több ipari terméket gyárt ! mint a háború előtti utolsó esztendőben, 1940-ben. és más- j tél hónap alatt termel annyit, amennyit az egész 1950. évben előállított. Teljes joggal kijelenthetjük, hogy Szoviet- Kazahsztan fejlett szocialista köztársasággá lett. s méltó helyet foglal el szovjet hazánk testvéri népeinek egységes családjában. A rohamos fejlődés, a ha- I talmas erők kibontakozásának a lényegét akszakál Tulaba- j j jev, a Dzsambul környéki I idős kazah így fogalmazta meg , j nekem: — Tudod, madzsari testvér, ; régen a kazah teve nélkül nem volt semmi, nem élt meg. Ma kevés már a teve, mert lehet élni nélküle. Résen szegény kazah. ma gazdag kazah. Szovjethatalom van, a kazah ember szovjet ember. Alma-Ata gyönyörű város. Ha a drótkötélpályán fölmegyünk a város fölötti csúcsra, a Kok Tyübére — Zöld Tetőre — lenyűgöző panoráma tárul elénk. Az új cirkuszépület pedig, azt nagyvárosok új lakótelepeinek immár világszerte egyhangú uniíormizáltságától. Az épületeket színes, gazdag kazah népi motívumok díszítik. Az új cirkuszépület pedig, azt hiszem, a világon egyedülálló a maga nemében. Vasbetonból üvegből, színesfémekből komponáltak egy hatalmas sztyeppéi jurtát .. . Több üzemben is jártam Kazahsztánban. Közülük kettőt szeretnék bemutatni. Alma-Ata külvárosában működik egy betone! emgyár. Csatornázásokhoz itt készítenek különféle méretű beongyűrű- ket, átereszeket, zsilipeket, mezőgazdasági épületekhez elemeket. S van egy érdekes gyártmányuk: a falusi családi ház. A nagy kiterjedésű állami gazdaságokba, kolhozokba, meglehetősen körülményes a különféle építőanyag szállítása. S ha van is építőanyag, kevés a mester. Egy-egy állattenyésztő üzemegysége pedig, ahová csupán néhány családi ház felépítése szükséges. költséges építőipari vállalatnak felvonulnia. Nos. ezek a körülmények szülték az ötletet: kész házakat szállítanak a sztyeppékre. A házhoz különleges alap nem kell. Egyszerű, sima földterületre elhelyezhető. Az elemeket gépkocsikon szállítják a helyszínre. A nyolctagú szerelőbrigád — egy autósdaru és különleges szerszámok segítségével a házat két »nap alatt összeszereli. A ház tehát 48 óra múltán használatba vehető. Csimkentbe AN—24-es géppel repültünk át Alma-Atából. Ez a város is mindenütt magán viseli az ipari fejlődés jegyeit. Kicsiny mezőgazdasági központ volt, ma számos üzem működik itt. A csim- kenti gyógyszergyár a Szovjetunió határain túl sem ismeretlen. Ez a gyár 24 országba exportál. Főleg a fájdalomcsillapító szerek alapanyagainak, valamint a kodeinnek előállításával foglalkoznak itt. A Szovjetunióban ezek a gyártmányok kizárólag az övék. S az egész szocialista táborban is. csak egy ilyen gyár van még: nálunk, Tisza vasváriban. — Jó a kapcsolatunk a tiszavasvári alkaloidagyárral — mondotta Rasid Saripovics Ráfikor igazgató —, 1950 óta együttműködünk velük. — Technológiai és kutató problémáink azonosak — egészítette ki az előbbieket Vagyim Pavlovics Zaharov főmérnök. — Eredményeinkről kölcsönösen tájékoztatjuk egymást, gyártmányainkat analízisre kjildjük egymáshoz. S ez az együttműködés sikeres. Tímár Ede (Folytatjuk) í
