Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

Gaztett SterkesztÄiijy, ( Pozsegovics Béláné — Kaposvár, Honved u 45. sz. alatti lakos — december 21-én megjelent panaszara az alábbiakban válaszolok. A levélíró valószínűleg elnézte az OTP ügyintézésé­nek idejét, ugyanis — amint azt a felirat is igazolja — az első naptól kezdve 9 órától nem 16, hanem 18 óráig, az áruház pedig 19 óráig tart nyitva. Pozsegovics Béláné ama megítélése, miszerint nincs jelentősége annak, hogy az áruház tovább tart nyitva, mint ameddig az OTP ügy­intézés van, nem tartom helyesnek, hisz mindenki tudja, hogy nemcsak hitelbe kapható árut árusítunk, sőt a forga­lom mintegy 99 százalékát a készpénzvásárlások teszik ki. Igaza van a levélírónak abban, hogy jobb volna, ha az áruház egész nyitva tartása, idejére tudnánk biztosítani vevőink számára é szolgáltatást, hisz ezzel kényelmüket szolgálhatnánk. Csak tájékoztatásként közlöm, a kereske­delem nem kötelezhető e szolgáltatásra. Ezt — nem min­denütt — vásárlói helyett teszi, hogy kellemesebbé tegye a vásárlások lebonyolítását, ez azonban egyben — mint a fenti esel is igazolja — létszám-, bér és egyeb gondot is okoz. Aruházunk még nem tekint nagy múltra vissza, így tapasztalni való, szervezési probléma bőven akad. Ilyen többek között az OTP-ügyintézés is. Jelenleg az OTP- ügyintézés és a nyitva tartási idő közötti - időeltérés egy óra, de reméljük, hogy ez az idő is lerövidül vagy meg­szűnik. De addig is, amíg ez véglegesen megoldódik, kér­jük kedves vásárlóink türelmét, és reméljük, addig sem kell szabadságot kivenniük azért, hogy^hitelvásárlásaikat le tudják bonyolítani, hiszen a délutános műszakban dolgo­zóknak délelőtt, a délelőttös műszakban dolgozóknak pedig délután készségesen állunk rendelkezésükre. Tisztelettel: Jidda rPáJ. a Zselic áruház igazgatója Nagyobb támogatás a műemlékileg védett népi épületek megóvására r/nzM AZ MSZMP SOMOGY N E C VE I BI Z OTTS ÄG A N A K LAPJA tonon XXXI. évfolyam. 4. szám. Vasárnap, 1975. január 5. Gépírók edzőtáborozásán Kettős kaposvári siker palásra adott le- y a népi műem­A z országban alig több mint ezer műemlékileg vé­dett népi épületet tartanak nyilván, s ennek több mint a fele magantulajdonban van. Az épületek fenntartásához, felújításához 1971 óla az Or­szágos Műemléki Felügyelőség átalányként vissza nem terí­tendő támogatásban . részesít­hette a -magantulajdonban ál­ló műemlékileg védett népi épületek tulajdonosat. Az épí­tésügyi es varuslejles/tesi mi­niszter must módosította az 1971. évi jogszabályt nagyobb anyagi tárni Illetőséget. 1 leképületnel háromezer he­lyett 4-5 ezer. a műemlék) i jellegű épületnél kétezer he­lyett 3-4 ezer. a város-, illet­ve falukép-jelentőségű épü­letnél pedig ezer helyett 2-3 ezer forint lehet az éves fenn­tartási átalány, amit az épü­let rendeltetésének, értekének, nagyságának, fenntartási költ­ségeinek, továbbá a tulajdo­nos szociális, jövedelmi és "agyoni helyzetének figyelem- e vételével határoznak meg. Noteszlap Répával terítve Kaposvár cs Tálompuszfs közelében levő tárolóhely kö­zött cukorrépával vastagon te­rítse az út mindkét oldala. H> valaki venne a fáradságot, é összeszedegetné. két kocsim valót is hazavihetne. De ezt a fáradságot nem látiuk senki tői. Ellenben azt, hogy a szá­guldó kocsik mint zúzzák-ta- oossák a sárba, azt igen. Egy-cgy darab cukorrépa ér­teke nem nagy. Am igen nagy vesződségbe került, míg a mull év mostoha időjárási viszonyai között a répát felszedték s a tárolóhelyeken összegyűjtötték. Mennyi ember fáradozhatott — Inába —. mert a fölszedett ré­pából nagyon sou nem a cukor - gvárba került, hanem az út sa­rába. És nemcsak ez bántja az ar ra haladókat. Tudjuk, évente mennyi pénzt áldoznak arra hogy hazánk lakosságának cu­korfogyasztását exportból fe­dezzék. S a múlt év utolsó országgyűlésén arról is szó volt, hogyan növelhetnénk ha­zánkban a cukorrépa-termesz­tést, hogy czálln! csökkenteni lehessen a behozatalt. Ezért kellene nagyobb gond­dal végezni a szállítást. Hogy a már megtermelt s verejtékes munkával fölszedett répa ne az út sarába, hanem a gyárba ke­rüljön. Sz, L. j A magántulajdonban álló népi műemlék és műemlék- j jelelgű épületek gazdáinak ed­dig csak alig a fele élt a vissza nem térítendő rendsze- I rés támogatás lehetőségével. | Attól tartottak, hogy az át- i alany elfogadása csökkenti S tulajdonosi jogaikat, s ezzel j beleszólást engednek a müero- j lékvédelmi hatóságnak az , epület atalakításaba. Az ér­vényes műemlékvédelmi jog- i szabályok azonban nem az italanv elfogadásától függnek. 1 'leírásaik anélkül is kötele­zőek. tehát a műemlékvédel­mi hatóság engedelye nélkül műemléki vagy műemléki jel­legű épületeket lebontani vagy más módon megváltoztatni nem szabad. A fenntartási átalánynak egye­düli célja, hogy e támogatás­sal csökkentse a tulajdono­sokra nehezedő rendszeres í fenntartási és karbantartási I terheket. Általános törekvés ugyanis a műemlékvédelem­ben, hogy a megőrzendő épü- | ietnek legyen tulajdonosa, la­kója. mert éppen a rendsze- I rés használat ösztönöz a leg­jobban a fenntartásra, az épü- " let védelmére. A most meg- I jelent módosító rendelkezés j ezért intézkedett arról is. hogy i nagyobb felújításkor eseti tá­mogatást kanienak a masán- 'ulajdonban álló, műemlékileg j védett épületek gazdái, pénz­ben vagv sajátos de’.y stb. — építőanyagban Ennek értéke elérheti a ko­rábbi 25 ez.e- helyett a 30 ezer forintot is. Az új miniszteri utasítás •uLtar l-én lépett hatályba. — A megyei tanács műve­lődési osztályának segítségé­vel első alkalommal rendeztük meg Kaposváron három me­gye' Somogy, Tolna, Baranya tíz közgazdasági szakközépis­kolájának, illetve gyors- es gépíróiskoiájának legjobb ta­nulói — gépelői — részére az edzőtáborozást. Ezt a jövőben más-más megyékben is meg­rendezzük — így tájékoztatott az edzőtábor összehívásáról Pintér József, a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazda- sági Szakközépiskola igazgató­ja. A 30 tanuló három napon át napi 6 órát gyakorolt; el­sősorban a sebességet, a hi­bátlan gépelést. Dr. Kökény Sándor, az Országos Pedagó­giai Intézet adjunktusa az ed­zőtábor céljáról még a követ kezőket mondta el: — Az idén hazánkban tart­ják — július 18. és 25. között — a 31. alkalommal megren­dezésre kerülő gyorsíró-világ­kongresszust. 1913-ban és 1928-ban már volt ilyen kong­Megszólalnak a könyvek Hazánk fölszabadulása 30. évfordulójának előkészületei során fokozódik a figyelem a társadalomtudományi művek iránt. A múlt eszíendő legje- *átalakítani ! lentősebb, témába vago köte­teiből válogatott a megyei könyvtár és a Kossuth Könyv­kiadó, amikor elhatározta, I hogy társadalomtudományi előadássorozatot indítanak kö- I zösen, januártól .áprilisig. Négy előadás hangzik el. Azt is mondhatnánk: megszó­lalnak a könyvek., hiszen a tói- | választott kötetek szerzői tartják az előadásokat. Dr. Király Istváné az elsőség: ja­nuár 13-i előadásának címe Nemzet, haza, hazafiság es forradalmiság. Ezt követi dr. Jávorka Edit előadása a jö• védelemről, dr. Hermann Ist­váné a mai kultúra problé­máiról. A sort Szerdahelyi István előadása zárja, címe , Mindennapi életünk esztetika- nád. zsin- I ja. Az előadássorozatra bérle­tet lehet váltani a megyei könyvtárban, s az előadások ra külön-külön is vásárolhat nak jegyet az érdeklődők. resszus Budapesten. A kong- | resszusok idején 1954-től kezd- J ve gépíró-világbajnokságot is j tartanak, s ezeken az edzőtá borozásokon választjuk ki . azokat a húsz éven aluli fia­talokat, akik közül a legjobb eredményt elérőket meghívjuk ! a világbajnokságra. Dr. Kökény Sándor adjunk­tus. a budapesti gépíró-világ­bajnokság főrendezője elisme­réssel szolt az edzőtáborozá­son részt vevő fiatalok igye­kezetéről. Különösen a kapos­vári Csatári Erikát, a gyors- és gépíróiskola másodikos ta­nulóját dicsérte, aki az egy­perces hibatlansági gépelésen 590 leütéssel hívta föl magára^ a figyelmet. Véleménye szerint ha a tehetséges kislány fej­leszti állóképességét s leg­alább 30 percen át képes lesz erre a teljesítményre, a világ legjobb gépírói sorába kerül­het, mert ez az eredménye is világszínvonalúnak mondható. Csatári Erika — Major Sándorné tanítványa — az ed­zőtáborozást záró házi verse­nyen is igazolta tehetségét: el­ső lett. A második helyet is kaposvári fiatal szerezte meg: Bogdan Zsuzsa negyedikes közgazdaságis tanuló. A har­madik helyezést a pécsi Illés Éra érte el. A jelenkor januári számában Irodalmi riport egy szocialista brigádról Szalon az áruházban j férfi- és nöifodrászszalon. nyílt Kaposváron a Somogy áru- izban. A vendégek véleménye szerint a megye egyik leg- sebb fodrászt--talonjával dicsekedhet a kaposvári fodrász- cs fényképész ktsz. Gazdag, változatos tarta­lommal, értékes szépirodalmi- és tanulmanyanyaggal jelent­kezik a Pécsen szerkesztett irodalmi és művészeti folyó­irat új száma. Élén Beszélge­tés Keresztury Dezsővel cí­men a televízióban nemrég közvetített interjú szövegét olvashatjuk. A riporter Né­meth G. Béla irodalomtörté­nész. A januári Jelenkor lírai ro­vatában többek között Bár dö­fi Németh Janos, Bihari Sán- tor, Fodor András, Kalász dárton és Mészöly Miklós költeményeit találjuk, továb­bá a kubai Nicolas Guillén három versét Weöres Sándor fordításában. A prózai írások sorában Berták l.aszló a MÉV Szol­gáltató Üzeme öntödéjének egyik szocialista brigádjáról készített irodalmi riportját közli a folyóirat. Emellett Ko­lozsvári Grandpierre Emil „A család hivó szava- című kis­regényének újabb részletét olvashatjuk. A hagyományos Képzőmű­vészeti krónika sorozatban Miklós Pál ezúttal a budapes­ti iparművészeti kiállításról számol be. Tüskés Tibor míi- helysorozataban Kolbe Mi­hállyal készített interjút. Figyelmet érdemel a folyó­irat . két színházi jegyzete. Taxner Ernő írása a budapes­ti színházak új bemutatóit elemzi; Czimer József tanul­mányának második — befe­jező — része pedig az '-Egy örült naplója- előadásának történetét és dramaturgiai problémáit ismerteti. Buzsált és Táska í»azdai*odása A tavalyi év eredményeit foglalta össze Magyar Imre vb-íitkár a Buzsáki Közös Községi Tanácson Elmondta, hogy bővítették az orvosi ren­delőt, így most már a gyer­mekek is külön helyiségben várhatnak a doktor bácsi hí­vására. Buzsákon épült a múlt évben egy húsbolt is amely a lakosság igényéit elé giti ki. Ország-világ megis­merkedhetett a televízió s az országos lapok jóvoltából a gyönyörű házasságkötő terem­mel. amelyet szintén tavaly adtak at. A temetőt kerítéssel fonták körűi, s ravatalozót létesítet­tek. A beruházáshoz a lakos­ság pénzzel, társadalmi műn kával járult hozzá. A társ- , község, Táska főtere — más­fél holdnvi terület — rendkí- j vül elhanyagolt volt már évek j óta: tavaly ősszé! földgyaluk kezdtek ott dolgozni, egyenle­tesre rendezve a terepet. Ta­vasszal . füvesítik, majd parko­sítják a táskái főteret. A társ^ község egyébként új tűzoltó- saertárats is kap. a községi te­mető pedig kerítést — lakos­sági hozzájárulással. A tervek között említette Magyar Imre azt is, hogy az idén befejeződik a buzsáki új iskola építése, amely igen je­lentős beruházás. Régi alom a népművészeti ház létesítése is. Nem szenvedett sokáig — Mikor halt meg a férjed ? — Hárorrt nappal az esküvő után. — Nem szenvedett soké szegény ... Figyelmeztetés — Az én Markóm rá sem néz más nőre. — Olyan biztos vagy ebben? — Igen. mert Markó bo­londul értem. — Vigyázz, a bolondok­nak is vannak világos pillanataik! Az igazgatónál — Igazgató elvtárs, pa­naszt kell tennem: az ön helyettese megcsókolt. — Csak niem kivánja, hogy mindent magam vé­gezzek?! Ajtó — nehézséggel — Nem tudom mit csi­náljak; amikor beszélek, a szomszéd hallgatózik az ajtómon ... — Párnázd ki az ajtót! — Akkor meg én nem tudnék hallgatózmi. Üzleti fogás Két amerikai üzletem­ber beszélget. — Mivel foglalkozol mostanában? — Pástétomot gyártok fenyőrigóból. Dobozonként egy dollárért hozom for­galomba. — Egy dollárért? Az le­hetetlen! Akkor lóhússal kevered ... — Igen, de nem mérték­telenül. Fele-fele arány­ban: egy fenyőrigó, egy ló... „Enyhe" tévedés Két hajóskapitány be­szélget a kikötői csapszek- ben. — Hallottad, hogy Michaelesen kapitányt el­bocsátották? — Miért? — Kiderült róla, hogy szlnvak. — S ezért bocsátották el?! — Igen. A Fekete-ten­ger helyett a Vörös-ten­gerre hajózott... Nehéz ügy Kacsmurek az ügyvéd­hez fordul tanácsért: — Tegnap a szomszédom többek füle hallatára vén szamárnak nevezett — pa­naszolta. — Perelhetem én őt ezért becsületsértés címén ? — Nehéz ügy — vakarta fejét az ügyvéd. — Mert ön valóban nem valami fiatal már ... Ssímggi Néítíafl Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné» Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-51!. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Krposvár, postafiók 31. Telefon: U-516. Pelelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünlC meg és nem küldünk viaszát Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézUosltőknéU Előfizetési dij egy hónapra 20 FU index: 25 9Í7. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca Sándor u. «. ■ Felelős \nzető:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom