Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám
m *í 9 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % Arc: so fiiiér j Vizsgázik a völgyzáró gát AZ MSZMP SOMOGY M E GYE I BIZOTTSÁGÁN AKI LAPJA XXXI. évfolyam 5. szám 1975. január 7., kedd Jugoszláviába utazóit Pula frigyes kiiliigyminiszter Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Milos Minicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa alelnöké- nek, szövetségi külügyi titkárának meghívására — hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. Czinege Lajos Moszkvában Tegnap a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának soron levő ülésére Moszkvába utazott Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár, Oláh István altábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes, valamint B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A vezető szervek úíiáválasztásáról határozott a SZ9I elnöksége *z újítási rende et és az ú/itási szabályzat Január 1-én lépett életbe az új újítási rendelet, amelynek végrehajtására a vállalatoknak, szövetkezeteknek új ítási szabályzatot kell kidolgozniuk. A szabályzatok elkészítésére, s általában az újítómozgalom vállalati irányítására az Országos Találmányi Hivatal elnöke a SZOT-tal és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel közösen irányelveket bocsát ki. Ezekről az irányelvekről tárgyalt hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az irányelvek részletesen foglalkoznak az újítás fogalmával, az újítási javaslatok bejelentésének, nyilvántartásának. elbírálásának rendjével, az újítók erkölcsi és anyagi elismerésével, az újítások értékesítésével. A többi között kimondják az irányelvek: a vállalati szabályozások akkor rendelkeznek helyesen, ha a pénzben kimutatható nyereségnövekedés mellett hasznos eredményként veszik figyelembe azt is, ha a javasolt újítás kimutatható nyere- ségnövek°déssel nem jár ugyan, de elősegíti például, hogy a vállalat az állandóan növekvő műszaki színvonallal lépést tartson, vagyis kiküszöböli vagy csökkenti a műszaki elmaradásból adódó veszteségeket. Az irányelvek értelmében a vállalati újítási szabályzatban meg kell jelölni, hogy az újítási javaslatokat a vállalat mely szervénél, hol, mikor és milyen tormai kellékekkel ellátva lehet benyújtani. Biztosítani kell a javaslatok gyors, akadálytalan bejelentését, nyilvántartásba vételét is. A kormányrendelet kimondja, hogy a pénzben mérhető hasznos eredmény esetén az újítási díj legkisebb mértéke általában a hasznosítás első éve alatt keletkezett eredmény két, beruházási újítás esetén egy százaléka. Az irányelvek rámutatnak: ez csupán a minimális újítási díj. Az újító és a vállalat megálKözművelődésünk fejlesztése A megye kulturális eredményei, gondjai a megyei tanács napirendjén Fontos témát tárgyalt tegnap a megyei tanács. Napirendre került a közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai Somogybán. A téma tárgyalása, az állami feladatok meghatározása időszerű, jelentős feladata volt a tanács tagságának. Hogy a közművelődés fejlesztésére hozott párthatározat megvalósuljon megyénkben is, szükség volt a széles körű, sok részterületet érintő kritikus szemrevételezés, egyben az eredmények megállapítása. A téma előadója Kocsis László volt, a megyei tanács elnökhelyettese. Rámutatott, hogy a továbblépés szempontjából döntő feladat most a szemlélet megváltoztatása. Az állami irányításnak oda kell hatnia, hogy valamennyi illetékes, aki közvetve vagy közvetlenül gazdája a köz- művelődésnek, letéteményese a dolgozók kulturálódásának. súlyának, jelentőségének megfelelően kezelje a közművelődés ügyét. Hangsúlyozta a munkásművelődés fontosságát, a lakóhelyi és munkahelyi közművelődés ésszerű arányainak meghatározását. Az amatőrmozgalom gondjait érintve megemlítette, hogy sajnos, az eredmények ellenére még mindig kevés a részt vevő munkásfiatal. A téma sokágú vitát váltott ki. Fórumot kapott ebben a vitában az előterjesztés több megállapításának bírálata csakúgy, mint a társadalmunk kulturális életének ideológiai igényű elemzése. Kis község gondjai, népművelők — tanácstagok útján tolmácsolt panasza jutott el a tanácstagság elé, s hallhattunk filozófiai, társadalomtudományi nézeteket is mai szellemiségünk meghatározásának igényével. Ügy véljük, érdemesebb ezúttal azokról a gondokról szólni, amelyeknek megoldását feladatként kezeli majd az állami irányítás, s hatáskörének megfelelően tárgyalja a közművelődési bizottság is. Ez nevezetesen az: miképpen és hol lendíthető tovább a köz- művelődés Somogybán. Válto- zik-e és mennyiben a káderhelyzet, gazdahelyzetüknél fogva a helyi tanácsok megfelelő módon ébrentartják-e a szemléletváltozást, s a lehetőségeknek, szükségleteknek megfelelően biztosítják-e a jó munkához szükséges anyagi alapokat. Érdemes idézni Böhm Józsefnek, a megyei tanács elnökének zárszavát, aki jogosnak nevezte a gondok felvetését, azokkal való szembenézésre buzdított, de türelemre is intett, hiszen Somogy közművelődése az országos képhez viszonyítva nem rosszabb az átlagnál, a sürgős tettekre szükség van, de nincs ok indokolatlan türelmetlenségre. Mindezekből kiindulva, úgy vélem, érthető, hogy ezúttal a fejlesztések feladatairól írva az idei, rövid távú feladatokról szólunk, mert ezek eredményes megvalósítása lesz a próbaköve annak, hogy a megye közművelődése olyanná váljon, amilyennek azt a középtávú és hosszú távú tervek körvonalazzák. Szükséges, hogy ezekben a hetekben minél több fórumon beszéljenek cselekvésre mozdító indítékkal a közművelődési párthatározatokról, s az állami és más társadalmi szervezetek (Folytatás a 3. oldalon.) lapodhat több év alatt keletkező haszon alapján történő díjazásban, illetve nagyobb százalékarányú újítási díjban is. Igen fontos annak helyes szabályozása, hogy a vállalat mikor, milyen feltételek alapján tesz javaslatot a kiváló újító kitüntetés adományozására. (E kitüntetést, amelynek arany-, ezüst- és bronzfokozata van, a kormány alapította.) Az irányelvek kimondják, hogy a kitüntetésre való előterjesztés alapja a rendszeres és eredményes újítótevékenység. Célszerű ugyan, ha általában például az egymillió, az 500 ezer, illetve a 250 ezer forint körüli újítási eredmény esetén terjesztik föl az újítót a kitüntetés arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatára, az ilyen értékhatárokat azonban nem szabad mereven kezelni. Figyelembe kell venni az újító emberi magatartását a munkában, a munkatársaihoz való viszonyában. Nem szabad ki- rekeszteni a kitüntetés lehetőségeiből például azokat a főként fizikai dolgozókat, akik nagy mérvű pénzben! megtakarítást nem érnek ugyan el újításukkal, de rendszeresen újítanak, hasznos javaslataikkal állandóan segítik a vállalat eredményes gazdálkodását, vagy akik pénzben nem mérhető, de igen hasznos újításokat dolgoznak ki a munka- és egészségvédelem javítására. A kormányrendelethez kapcsolódva az irányelvek azt is kimondják, hogy a vállalatok vezetői, a szövetkezetek vezetőségei rendszeresen — de legalább évente egy alkalommal — újítási feladattervet kötelesek készíteni, illetve pályázatot kell kiírni. Az irányelveket kidolgozó szervek célszerűnek tartják, ha a vállalati újítási szabályzatokat az 1975—80-as évekre legkésőbb 1975 március végéig mindenütt elkészítik. További napirendi pontként az elnökség a szakszervezeti vezető szervek újjáválasztá- sáról hozott határozatot. Eszerint 1975-ben újjá kell (Folytatás a 2. oldalon) A grúziai Inguri folyó vizét földuzzasztó 270 méter magas völgyzáró gátat földrengésektől veszélyeztetett területen építik. Mivel egy ilyen hatalmas építmény esetleges megrongálódása szinte beláthatatlan következményekkel járna, a le- ningrádi Hidrotechnikai Kutatóintézet szakemberei bonyolult modellkísérletekkel is ellenőrzik a szilárdsági számítások és tervek helyességét. Háromszázezer darab(!) — különleges műanyagból készült — kis kockákból fölépítették a völgyzáró gátat és annak a két hatalmas sziklatömbnek százötvenszeres kicsinyí- tésű makettjét, amelyre a gát támaszkodik. A »-téglácekák« közé másfélezer érzékelőt is beépítettek, hogy a terhelési próbák során ezek — a műszerekhez kapcsolva — számot adjanak az alakváltozások mértékéről, a feszültség eloszlásáról, a várható szilárdsági jellemzőkről. A napsugárzásnak a gáttestre gyakorolt hatását is kikísérletezték a laboratóriumban: hatalmas lámpákkal megvilágították a modellt, s megmérték a hőingadozás hatására előálló feszültségeket és deformációkat. A szénbányászat 1975. éri terveiből 335 ezer tonnával több szén A szénbányászat a I.V. öt éves terv első négy évében — a népgazdasági érdekeke szem előtt tartva — az elem csapások ellenére — lényegé ben teljesítette a vál.toz< igényekhez igazodó tervét. Ez vezérli az iparágat 1975-ben is. Az idei1 igények magasabbak, mint amennyit eredetileg — az ötéves terv készítésekor — erre az esztendőre terveztek. Ezért célul tűzték ki, hogy az előirányzott 25 millió 592 ezer tonnát túlteljesítik 335 ezer tonnával. A többletet a mély művelésű bányákból akarják felszínre Csaknem egymilliárd forint a Balaton környékének fejlesztésére Ctést tartott a Balaton-fejlesztési Tárcaközi Bizottság Levonulóban a téli árhullám Levonulóban van a rendkívül ritka — téli — árhullám a Bodrogon és a Tisza borsodi szakaszán. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság vasárnapra másodfokúra mérsékelte a készültséget a Bodrognak az országhatár és Sárospatak közötti szakaszán. Sárospatak alatt első fokúra mérsékelték a készültséget. A folyó mentén azonban vasárnap is még több százan, elsősorban a hullámverés ellen védték fóliázással, rőzsekötegekkel a gátakat. Javult a helyzet a Tisza borsodi szakaszán is: már a Taktaközben és Tiszakeszi térségében is megszüntették a készültséget. Továbbra is készenlétben vannak azonban a Tiszalöknél és Kiskörénél állomásozó jégtörők. A Balaton-fejlesztési Tárcaközi Bizottság tegnap Szilágyi Lajos építésügyi- és városfejlesztési miniszterhelyettes elnökletével ülést tartott. Megtárgyalta a balatoni központi fejlesztési program alapján végzett új üdülőterület-kialakítási munkálatok eddigi eredményeit és jóváhagyta az 1975. évi tervet. A bizottság megállapította, hogy a révfülöpi munkák kivételével a terv szerinti ütemnek és költségeknek megfelelően valósulnak meg a területelőkészítési beruházások. Balatonszárszón és Ba-laton- berényben már befejezték a magárunyaralók részére kialakított üdülőterület előkészi lését, így az idén sor kerülhet a beépítésre is. A balatoni üdülőterület idei fejlesztési tervét a korábbinál nagyobb anyagi hozzájárulással támogatja az Országos Idegenforgalmi Tanács. Ez tette lehetővé, hogy a központi fejlesztési alapból az eddigieknél nagyobb összeget — összesen 145 millió forintot — fordíthatnak az idén fejlesz- tésre. A távolabbi feladatokat, a következő tervidőszak fejlesztési programját is elő kell készíteni — kisajátítással és különböző tervezési munkákkal. Ezekre az előkészületekre az idén 12 millió forintot költenek. A központi fejlesztési alapból közvetlenül megvalósítandó beruházásokon túl gondosan összehangolják a balatoni üdülőterületeken azokat a fejlesztési munkálatokat, amelyeket a különböző tárcák, ágazatok,, tanácsok és vállalatok finanszíroznak. E beruházások értéke várhatóan mintegy 800 millió forint, s így végeredményben az idén t, balatoni üdülőterületet csaknem egymilliárd forint értékű fejlesztéssel gazdagítják. • Az idén számos vállalati, intézményi, és szakszervezeti üdülő építésének feltételeit teremtik meg a siófoki ezüstös aranyparton, valamint Keszthelyen. A tárcaközi bizottság részletesen foglalkozott a legjelentősebb új üdülőterület, a siófoki aranypart hasznosításával, beépítésével. A csaknem másfél kilométer hosszú. 22 hektárnyi vízparti terület 2500 válialati dolgozó üdülésére kínál kedvező lehetőséget, ugyanakkor elegendő hely marad a szolgáltató és ellátó létesítményeknek, a strandoknak és parkoknak is. A tervek szerint — a komplex közművesít issei egyidejűleg — méq az idén megkezdik az üdülők építését, s HZ első vállalati üdülőt előreláthatóan 1977-ben nyitják meg. hozni. A visontai Thorez kül- fejtésű bánya tervét ugyanis az őszi nagy esőzések okozta károk, valamint geológiai problémák miatt csak később tudják pontosan meghatározni. A véglegesen még jóvá nem hagyott beruházási program szerint mintegy 2 mil.iárd forintos fejlesztési lehetőséggel számolnak. Ebből a legtoobet gépesítésre, illetve szénva- gyon pótlásra fordítanák; folytatják a termelés korszerűsítését, növelik a koncentrációt. Gépbeszerzésekre mintegy 800 millió forintot költenek. Elsősorban a régi, már elhasznált gépeket pótolják, a zömét szovjet gépekkel. Az egyenletesebb szállítás érdekében korszerűsítik a szállítószalag-láncokat és növelik a bányák föld alatti tároló kapacitását. Az igényeknek megfelelően alakítják át a föld alatti energiahálózatot, önműködő szivattyútelepek létesítésével és más eszközökkel automatizálják a kiszolgáló folyamatokat. Az új gépek beszerzése mellett a meglevők jobb kihasználása a műszaki fejlesztés legfontosabb idei feladata. Közben megkezdik a nagyszabású tipizálási program végrehajtását. Teljes ütemben folytatják a i megkezdett beruházásokat. Befejezik a csordakúti bánya építését és belép a termelésbe a visontai külfejtés nyugati bányamezője. Bányatűz- védelamre, munkavédelmi beruházásokra, vízbiztonsági és vízvédelmi munkákra mintegy 200 millió forintot Irányoztak elő. Tudományos kutatásra 28 millió forint áll rendelkezésre. (MTI)
