Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-30 / 25. szám
A kongresszusi irányelvek tük'é e ' Gazdasági egyensúly - társadalmi egyensúly ELŐADÁSOK A MEGYÉNK FEJLŐDÉSÉRŐL Üj kutatásokra ösztönöz a salgótarjáni emlékülés Két idézet. Az első: »Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését.<• A másik: »Az V. ötéves terv idején a felhalmozás és a fogyasztás olyan arányát szabjuk meg, mely egyidejűleg szavatolja a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokat és az életszínvonal rendszeres emelkedését.« Mindkét citátum az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiből való. Kifejezője annak, hogy a gazdasági egyensúly szorgalmazása nem öncél, gazdasági törekvésünknek minden esetben társadalmi, politikai indokai vannak. Az egyetlen forrás A magyarázat egyszerű. Akár társadalmi, akár gazdasági teendők anyagi alapjáról legyen szó, egyetlen forrás áll rendelkezésünkre: a megtermelt, elosztható nemzeti jövedelem, mely a dolgozó milliók munkája eredményeként létrejött anyagi javakban és szolgáltatásokban testesül meg. Ha a gazdaság terepén tartós zavarok keletkezhetnének — pl. nagymérvű és egyre növekvő költségvetési hiány, a belföldi fogyasztás drasztikus korlátozása —, következményeik a társadalmi fejlődés sok összetevőjét sem hagynák érintetlenül. A bérek befagyasztása, a lakásépítés csökkentése, az egészség- ügyi, szociális gondoskodás megtorpanása a társadalom széles köreiben keltene elégedetlenséget, nyugtalanságot, s ezek hatására tovább romlana a gazdasági tevékenység. Szándékosan éltünk végletes példákkal,' igazolásául annak, hogy társadalmi céljainktól gazdasági teendőink nem választhatók el. Ha a külső hatások módosítják az elosztható nemzeti jövedelem nagyságát — a fogyasztás és felhalmozás viszonyát —, akkor súlyos hiba lenne tétlenkedni. 1974-ben a világgazdasági folyamatok hatására ez következett be. Az 1975-ös népgazdasági terv már ezt figyelembe vevő intézkedések sorát tartalmazza. A tervezettet meghaladó költségvetési hiány mérséklése, majd fölszámolása hosz- szabb időt követel. Az első lépés megtörtént; 1975-ben a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növekedésével a belföldi felhasználás lassúbb, 3— 3,5 százalékos emelkedését állítja szembe a népgazdasági terv. Ez célszerűbb, takarékosabb munkát igényel, némely tekintetben szerényebb haladást, ám éppen az egyensúly javítása, azaz a távlati célok, érdekek teljesülése, figyelembevétele miatt. Ha nem ezt cselekednénk, erősödne a feszültség — a gyarapodó költségvetési hiány növekvő hitelfelvétele külföldi eladósodással járna —, s végül mégis tenni kellene, de akkor már keserves lépéseket. Előtérben a tartalékok A gazdasági egyensúly javítása csakis úgy mehet végbe, komolyabb társadalmi feszültségek nélkül, hogy nem érinti az alapvető életszínvonal-politikai célkitűzéseket. Azaz a különböző megoldások előnyeinek minél jobb egyeztetésével. Az idén 130 milliárd forintot fordíthatunk beruházásokra. Ezt az összeget túllépni nem lehet, ám öntevékenyen »megtoldhatjuk«, a tartalékok segítségével. Hiszen a meglevő állóeszközök kihasználásának egyszázalékos nöVilággazdasági ábécé Vám, vámpolitika A vám olyan köztartozás, melyet a határon behozott vagy kivitt áruk után kell fizetni. A vámpolitika azokat a gazdasági és politikai célokat jelenti, amelyeknek érdekében a vámokat alkalmazzák. Ha a vámok beszedése kizárólag az állami bevételek növelése céljából történik, akkor pénzügyi vámokról beszélünk. Ilyen pl. a sóvám olyan országokban, ahol nincs sótermelés, vagy a csak importból beszerezhető fűszerek után kirótt vám. A vámok bizonyos gazdaságpolitikai célok elérését is szolgálhatják. Pl. egyes iparágak vagy az egész népgazdaság védelme a külföldi áruk versenyével szemben, ekkor beszélünk védővámrendszerről. Alacsony vámokkal és a kereskedelmi akadályok csökkentésével is érhető el gazdasági haszon akkor, ha az ország gazdasága erősen exportérzékeny, tehát jelentős érdekei fűződnek az export növeléséhez, és ezért abban érdekelt, hogy termelési költségei olcsó nyersanyagok, fogyasztási cikkek behozatala révén alacsonyabbak legyenek, mint a versenytársak termelési költségei. ’ A vámokat kereskedelempolitikai célokra is alkalmazzák. Kölcsönös vámengedmények révén előnyös feltételeket lehet szerezni egy ország saját exportja számára. A vámok tisztán politikai célok eszközei is lehetnek, mint pl. az Egyesült Államok sok éven át alkalmazott hátrányosan megkülönböztető vámpolitikája a szocialista országok ellen, vagy a fejlettebb országoknak az a döntése, hogy politikai meggondolásból a fejlődő országok áruira az egyébként érvényes vámtételeknél alacsonyabb, előnyösebb, ún. preferenciá- lis vámokat alkalmaznak. A vámpolitika általában valamennyi itt említett tényező figyelembevételével szabja meg a vámok alkalmazásának mértékét és módját. Termelőszövetkezeti elnökök és főagronómusok, járási tanácsi hivatali szakemberek, a bank, a beruházó és lebonyolító szervezetek képviselői vettek részt tegnap a megyei tanácson azon a megbeszélésen, melyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály rendezett a múlt évi termelőszövetkezeti épületberuházások tapasztalatairól, az idei építkezések előkészítéséről. A tanácskozáson kiemelt helyen szerepelt a megyei szarvasmarha-program megvalósulását elősegítő beruházások helyzetének értékelése. Végh Tivadar, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője arról tájékoztatta a részvevőket, hogy a so- mogyi termelőszövetkezetekben a IV. ötéves tervidőszakra előirányzott 2535 millió forint értékű összes beruházásból a múlt év végéig 2290 millió forint valósult meg, ezen belül az épületberuházások 1148 milliós előirányzatából 1046 millió teljesült. Mindkét esetben az időarányos teljesítés jóval meghaladja a tervezettet. Négy év alatt 1224 millió forintos saját erőt használtak velése az anyagi ágazatokban 15 milliárd forint értékű beruházás megtakarítását tenné lehetővé. S nem egy, nem két ilyen tartalék kínálkozik hasznosításra, látszatra puszta gazdasági feladatként, valójában a társadalmi egyensúly anyagi feltételeit gazdagítva. Ebből azonban az is következik, hogy a társadalom kisebb csoportjainak be kell látniuk különböző kérdésekben Felszabadult hazánk 30 éve címmel rendezte meg a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya Salgótarjánban az MSZMP megyei oktatási igazgatóságainak tudományos emlékülését. A háromnapos konferencia mintegy háromszáz részvevője között ott voltak Somogy megye képviselői is. Virányi~ Istvánnak, a megyei oktatási igazgatóság filozófiai tanszékének vezetőjével az emlékülésről, az ott tapasztaltak hasznosításáról beszélgettünk. az összérdekek előbbrevaló- ságát. Kincs kétféle igazság Zsákutcába jutnánk ugyanis, ha elvben elismernénk a hozott intézkedések jogosságát, de a gyakorlatban vitatnánk azokat. Miért éppen a »mi« beruházásunkat nem engedélyezték. miért éppen a »mi« importgépeinkre nem adtak hitelt...? Ki ne mondhatná el ugyanezt? Azaz az általányos érvényű igazságokat nem lehet fölszeletelni, s akként válogatni közöttük, ahogy a szűkebb érdek megkívánja. Egységes megítélés és cselekvés szükséges, ami megköveteli, hogv fölismerjük a gazdasági teendők társadalmi hátterét, célját, s helyben is ez utóbbiakhoz igazodva készüljön el a feladatok fontossági rangsorolása. Ügy tűnik, mindkét kezünket elfoglalják a gazdasági intézkedések, rövid és hosszú távra szólóak. Mivel egyengessük akkor a társadalmi egyensúly javításának útját? Hiszen éppen elég feladatot ad a készletnövekedés lassítása, hogy az idén ötmilliárd forinttal kisebb legyen, mirit 1974- ben. Erőfeszítéseket igényel a beruházások hatékonyságának fokozása, a lakásépítés magas színvonalának — 1975- ben 90 ezer lakás — fenntartása ... Hol a kapock, mely összeköti gazdasági és társadalmi érdekeltségeinket? Feleljünk a kérdésre Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának a Központi Bizottság 1974. december 5-i ülésén elhangzott szavaival. Azt mondotta: »A hosszú távú népgazdasági tervezőmunka feltárta és megerősítette, hogy a magyar népgazdaság növekedési üteme és ennek alapján az életszínvonal emelése alapvetően a termelés hatékonyságától, a termelékenység fokozásától, a gazdaságos termékszerkezet kialakításának gyorsításától, termékeink világpiaci versenyképességétől függ.-* M. O. — A megyénkből meghívott vezetők, tanárok melyik szekció munkájában vettek részt? — Nyolcunkat hívtak meg, egy társunk azonban megbetegedett, így heten voltunk ott a háromnapos emlékülésen. Somogy megye a 4. szekcióban tevékenykedett a Győr-Sop- ron, a Vas, a Zala megyeiekkel együtt. Az egyik előadást dr. Kovács László, a tanítóképző intézet tanára tartotta Somogy megye szocialista' iparosításának fő vonásairól. A beteg Vörös Imre helyett, aki a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola marxizmus—le- ninizmus tanszékének a vezetője, én olvastam fel a korreferátumot, melynek témája a Somogy megyei termelőszövetkezeti parasztság közösségi tudatának erősödése az átszervezés után. — Milyen képet alkothattak e tájról a szekcióban elhangzott előadások és kor- referátumok alapján? — A4, szekció munkáiét Markó István, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának munkatársa vezette. Általános4 értékelésében kiemelte, hogy kialakult a kép a harminc év fejlődéséről, pedig a témákat sok részterületre bontották fel. A négy megyéről elhangzottakból kitűnt, hogy vannak általános elméleti elemek* amelyek nemcsak e tájra jellemzőek. — Hogyan hasznosítható az emlékülés anyaga? — A három nap folyamán öt szekcióban húsz előadás és harminckét korreferátum hangzott el a megyék politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséről. Ezek tanulságait, tapasztalatait Győri Imre, a Központi Bizottság titkára értékelte. Nagyon örültünk neki, hogy c két somogyi előadást is kiemelte összegezésében. Az oktatási igazgatóságok feladatairól sok szó esett ezen a plenáris ülésen. Az emlékülés anyagát kiadják a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Ezt mi is a tanáraink kezébe adjuk, hogy használják fel az oktatásban. Ez a más megyei előadásokra és a két somogyira is vonatkozik. Az utóbbi pontosan beleillik az eddig' kutatások, kiadványok sorába. — ösztönözhet-e új kutatásokra a salgótarjáni emlék ülés? — Az egész tanácskozás gondolatokat ébresztett, s arra serkent, hogy továbblépjünk a kutatásban. A Központi Bizottság titkára összegezésében aláhúzta, hogy milyen nagy a tényoktatás sze repe a párttagok képzésében Ezt mi is tapasztaljuk, hisze~ a párttagok fele 1916 után lépett be az MSZMP-be, élet koránál fogva sincs személyét élménye a felszabadulás utónevekről. S mivel ez a fiataloknak történelem, az a feladatunk, hogy a korábbi tényekkel gondosabban foglal kozzunk. Ez érzelmi szem pontból is lényeges. Az emlékülés a helytörténeti—munkásmozgalmi kutatásra szintén felhívta a figyelmet. A plenáris ülésen néhány követelményről is szó esett. Győri Imre kiemelte a politikussá- got és a tudományosságot, hamadikként pedig a megyei sajátosságot. Egyetértettünk azzal, hogy fejezzük ki hűen mindazt, ami a megyére jellemző, ugyanakkor pontosan helyezze el az országos képben. — E követelményeket állítják a jövendő munkásmozgalmi és helytörténeti kutatások elé? — Természetesen. — Tervez-e emlékülést a megyei oktatási igazgatósig a megye felszabadulása 30. évfordulójának alkalmából? — Igen, márciusban rendezzük meg. A Salgótarjánban tapasztaltakat azon már hasznosítani szeretnénk. . „ L. G. Iparszert7 feltételek újabb hal mi Hiúért Hat évvel ezelőtt határoz- | ták el. hogy Marcaliban ipartelepet hoznak létre. A helybeli Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet mintegy három hektárt foglalt le magának a kijelölt területen. Amikor áttértek az iparszerű kukorica- termesztésre, beléptek a bá- bo'r ai CPS rendszerbe, elhatározták, hogy a korszerű követelmények kielégítésére iparszerű feltételeket teremtenek. Tavaly csaknem hatmillió forint értékű beruházást valósítottak meg első lépcsőként. Felépítettek egy B—15 típusú modern szárítót, egy előtárolót I és egy szociális helyiséget. A tervezett beruházás második lépcsőjében, az idén, újabb j hatmillió forintot használnak fel. Már épül egy ötszáz va- I gonos tároló, amelynek vas- i szerkezetét jelenleg szerelik. ' Rövidesen hozzálátnak egy óránként két és fél tonna teljesítményű takarmánykeverő felállításához is. A távlati elgondolások között szerepel, hogy itt tárolják n.ajd a műtrágyát is. A tizenkétmillió forintba kerülő komplexum a kukoricabetakarítás kezdetén áll üzembe. FÁBÓL VASKARIKA? Késedelmes előkészítés Tanácskozás a tsz-ek épületberuházásairól itl a gazdaságok beruházási céllal. A múlt évben 674 millió forint értékű összes beruházás valósult meg — 24 százalékkal több az 1973. évinél —, azonban számos gazdaságot, néhány kivitelezőt bírált Végh Tivadar a múlt évi építkezések elhúzódása, a rendelkezésre álló fejlesztési támogatás fel nem használása, a hiányos és késedelmes előkészítés miatt. Az idén elsősorban az a cél, hogy befejeződjenek az 1973-ban indult beruházások, a tavalyiakkal előbbre jussanak, az ideiek késedelem nélkül kezdődjenek, a jövőre indulókat pedig idejében és körültekintően előkészítsék. (A szarvasmarhaprogram keretében az idén kezdődik építkezés Szulokon és Batéban, jövőre pedig a Ubi, • kapói} i, a vízvári és a somogybabodi tsz-ben fognak hozzá telepépítéshez.) Sok munka vár a kivitelezőkre, a TÖVÁL'okra és a házi brigádokra. Kapacitásuk az utóbbi években alaposan csökkent, s úgy tűnik, nem futja a beruházási igények kielégítésére. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy ezek az építőipari szervezetek teherbíró képességük teljes egészét a termelőszövetkezeti feladatok megoldására fordítsák: kihasználásukat a járási hivatalok és a tsz-szövetségek kísérjék figyelemmel, és koordinálják tevékenységüket. Fontos, hog> felkészülve várják az építkezések kezdését: a saját erőről való gondoskodás éppen úgy nem késhet, mint a kivitelezők, a szükséges anyagok biztosítása, a tervek elkészítése. A tájékoztató után több szövetkezeti vezető, és a kivitelezők képviselői általában azt a kérdést feszegették: miért nem sikerül — vagy nem sikerülhet? — a jó fölkészülés, azután a kivitelezés ütemének a gyorsítása. A ber- zenceiek például olyan tervet kaptak a 250 férőhelyes hí- zómarha-istállóhoz, melynek alapján nem kezdődhet a munka, mert nincs meg a szükséges anyag, vagy csak későbbre kapnak rá ígéretet. Az előkészítéssel volt kapcsolatban a barcsi TÖVÁL igazgatójának, Szabó Gyulának az észrevétele. Elmondta, hogy tőlük a tsz-ek tavaly 17 millió forint értékű munkát kértek, azután év végéig mégis 38,6 milliót kellett megvalósítaniuk. Erre az évre 48 millió a várható igény, de eddig mindössze 3,8(!) millióra kötöttek velük szerződést. Ez már előreveti az árnyékát az idei feladatok esetleges késői megvalósulásának. Figyelemre méltó — ez már az AGRO- BER tapasztalata — az a követelmény. hogy a mezőgazd a- sági beruházásokat ugyanúgy kellene előkészíteni, mint az ipariakat, máskülönben nem valósíthatók meg határidőre Tudatában vannak annak, hogy a most kiadandó típustervek alapján esetleg nem kezdődhet majd az építkezés, mert az abban szereplő szerkezetekre, elemekre nem találni gyártót. Márpedig akkor a terv — fából vaskarika .. Bizonyos, hogy a tegnapi megbeszélés segített közelebb jutni a problémák megoldásához a termelőszövetkezeti építkezéseknél. Főként abban kell előbbre lépni — az eddigieknél jobb előkészítéssel"—, hogy kevesebb legyen a befejezetlen, csak pénzt »nyelő«, de hasznot nem hozó épületberuházás megyénk termelő- szövetkezeteiben. H. F. Somogyi NéplapI 3 A r
