Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

A kongresszusi irányelvek tük'é e ' Gazdasági egyensúly - társadalmi egyensúly ELŐADÁSOK A MEGYÉNK FEJLŐDÉSÉRŐL Üj kutatásokra ösztönöz a salgótarjáni emlékülés Két idézet. Az első: »Gaz­daságpolitikánknak az V. öt­éves terv időszakában a táv­lati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk terv­szerű és arányos fejlődését.<• A másik: »Az V. ötéves terv idején a felhalmozás és a fo­gyasztás olyan arányát szab­juk meg, mely egyidejűleg szavatolja a termelés bőví­téséhez szükséges beruházáso­kat és az életszínvonal rend­szeres emelkedését.« Mindkét citátum az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiből való. Kifejezője annak, hogy a gazdasági egyensúly szorgalmazása nem öncél, gazdasági törekvésünk­nek minden esetben társadal­mi, politikai indokai vannak. Az egyetlen forrás A magyarázat egyszerű. Akár társadalmi, akár gazda­sági teendők anyagi alapjáról legyen szó, egyetlen forrás áll rendelkezésünkre: a megter­melt, elosztható nemzeti jöve­delem, mely a dolgozó milliók munkája eredményeként lét­rejött anyagi javakban és szolgáltatásokban testesül meg. Ha a gazdaság terepén tartós zavarok keletkezhetné­nek — pl. nagymérvű és egy­re növekvő költségvetési hiány, a belföldi fogyasztás drasztikus korlátozása —, kö­vetkezményeik a társadalmi fejlődés sok összetevőjét sem hagynák érintetlenül. A bé­rek befagyasztása, a lakásépí­tés csökkentése, az egészség- ügyi, szociális gondoskodás megtorpanása a társadalom széles köreiben keltene elé­gedetlenséget, nyugtalanságot, s ezek hatására tovább rom­lana a gazdasági tevékenység. Szándékosan éltünk végle­tes példákkal,' igazolásául an­nak, hogy társadalmi cél­jainktól gazdasági teendőink nem választhatók el. Ha a külső hatások módosítják az elosztható nemzeti jövedelem nagyságát — a fogyasztás és felhalmozás viszonyát —, ak­kor súlyos hiba lenne tétlen­kedni. 1974-ben a világgazda­sági folyamatok hatására ez következett be. Az 1975-ös népgazdasági terv már ezt fi­gyelembe vevő intézkedések sorát tartalmazza. A tervezettet meghaladó költségvetési hiány mérséklé­se, majd fölszámolása hosz- szabb időt követel. Az első lépés megtörtént; 1975-ben a nemzeti jövedelem 5—5,5 szá­zalékos növekedésével a bel­földi felhasználás lassúbb, 3— 3,5 százalékos emelkedését ál­lítja szembe a népgazdasági terv. Ez célszerűbb, takaré­kosabb munkát igényel, né­mely tekintetben szerényebb haladást, ám éppen az egyen­súly javítása, azaz a távlati célok, érdekek teljesülése, fi­gyelembevétele miatt. Ha nem ezt cselekednénk, erősödne a feszültség — a gyarapodó költségvetési hiány növekvő hitelfelvétele külföldi eladóso­dással járna —, s végül mégis tenni kellene, de akkor már keserves lépéseket. Előtérben a tartalékok A gazdasági egyensúly javí­tása csakis úgy mehet végbe, komolyabb társadalmi feszült­ségek nélkül, hogy nem érinti az alapvető életszínvonal-po­litikai célkitűzéseket. Azaz a különböző megoldások elő­nyeinek minél jobb egyezteté­sével. Az idén 130 milliárd forin­tot fordíthatunk beruházá­sokra. Ezt az összeget túllép­ni nem lehet, ám öntevéke­nyen »megtoldhatjuk«, a tar­talékok segítségével. Hiszen a meglevő állóeszközök kihasz­nálásának egyszázalékos nö­Világgazdasági ábécé Vám, vámpolitika A vám olyan köztartozás, melyet a határon behozott vagy kivitt áruk után kell fizetni. A vámpolitika azokat a gazdasági és politikai célo­kat jelenti, amelyeknek érde­kében a vámokat alkalmaz­zák. Ha a vámok beszedése kizá­rólag az állami bevételek nö­velése céljából történik, ak­kor pénzügyi vámokról be­szélünk. Ilyen pl. a sóvám olyan országokban, ahol nincs sótermelés, vagy a csak im­portból beszerezhető fűszerek után kirótt vám. A vámok bizonyos gazda­ságpolitikai célok elérését is szolgálhatják. Pl. egyes ipar­ágak vagy az egész népgaz­daság védelme a külföldi áruk versenyével szemben, ekkor beszélünk védővám­rendszerről. Alacsony vámok­kal és a kereskedelmi akadá­lyok csökkentésével is érhető el gazdasági haszon akkor, ha az ország gazdasága erősen exportérzékeny, tehát jelentős érdekei fűződnek az export növeléséhez, és ezért abban érdekelt, hogy termelési költ­ségei olcsó nyersanyagok, fo­gyasztási cikkek behozatala révén alacsonyabbak legye­nek, mint a versenytársak termelési költségei. ’ A vámokat kereskedelem­politikai célokra is alkalmaz­zák. Kölcsönös vámengedmé­nyek révén előnyös feltétele­ket lehet szerezni egy ország saját exportja számára. A vámok tisztán politikai célok eszközei is lehetnek, mint pl. az Egyesült Államok sok éven át alkalmazott hát­rányosan megkülönböztető vámpolitikája a szocialista or­szágok ellen, vagy a fejlet­tebb országoknak az a dön­tése, hogy politikai meggon­dolásból a fejlődő országok áruira az egyébként érvényes vámtételeknél alacsonyabb, előnyösebb, ún. preferenciá- lis vámokat alkalmaznak. A vámpolitika általában valamennyi itt említett té­nyező figyelembevételével szabja meg a vámok alkal­mazásának mértékét és mód­ját. Termelőszövetkezeti elnö­kök és főagronómusok, járási tanácsi hivatali szakemberek, a bank, a beruházó és lebo­nyolító szervezetek képviselői vettek részt tegnap a megyei tanácson azon a megbeszélé­sen, melyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály ren­dezett a múlt évi termelőszö­vetkezeti épületberuházások tapasztalatairól, az idei építke­zések előkészítéséről. A ta­nácskozáson kiemelt helyen szerepelt a megyei szarvas­marha-program megvalósulá­sát elősegítő beruházások helyzetének értékelése. Végh Tivadar, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának cso­portvezetője arról tájékoztat­ta a részvevőket, hogy a so- mogyi termelőszövetkezetek­ben a IV. ötéves tervidőszak­ra előirányzott 2535 millió fo­rint értékű összes beruházás­ból a múlt év végéig 2290 mil­lió forint valósult meg, ezen belül az épületberuházások 1148 milliós előirányzatából 1046 millió teljesült. Mindkét esetben az időarányos teljesítés jóval meghaladja a tervezet­tet. Négy év alatt 1224 millió forintos saját erőt használtak velése az anyagi ágazatokban 15 milliárd forint értékű be­ruházás megtakarítását tenné lehetővé. S nem egy, nem két ilyen tartalék kínálkozik hasznosításra, látszatra puszta gazdasági feladatként, valójá­ban a társadalmi egyensúly anyagi feltételeit gazdagítva. Ebből azonban az is követke­zik, hogy a társadalom ki­sebb csoportjainak be kell lát­niuk különböző kérdésekben Felszabadult hazánk 30 éve címmel rendezte meg a Köz­ponti Bizottság agitációs és propagandaosztálya Salgótar­jánban az MSZMP megyei oktatási igazgatóságainak tu­dományos emlékülését. A há­romnapos konferencia mint­egy háromszáz részvevője kö­zött ott voltak Somogy megye képviselői is. Virányi~ István­nak, a megyei oktatási igaz­gatóság filozófiai tanszékének vezetőjével az emlékülésről, az ott tapasztaltak hasznosítá­sáról beszélgettünk. az összérdekek előbbrevaló- ságát. Kincs kétféle igazság Zsákutcába jutnánk ugyan­is, ha elvben elismernénk a hozott intézkedések jogossá­gát, de a gyakorlatban vitat­nánk azokat. Miért éppen a »mi« beruházásunkat nem en­gedélyezték. miért éppen a »mi« importgépeinkre nem adtak hitelt...? Ki ne mond­hatná el ugyanezt? Azaz az általányos érvényű igazságo­kat nem lehet fölszeletelni, s akként válogatni közöttük, ahogy a szűkebb érdek meg­kívánja. Egységes megítélés és cselekvés szükséges, ami megköveteli, hogv fölismerjük a gazdasági teendők társadal­mi hátterét, célját, s helyben is ez utóbbiakhoz igazodva készüljön el a feladatok fon­tossági rangsorolása. Ügy tűnik, mindkét kezün­ket elfoglalják a gazdasági intézkedések, rövid és hosszú távra szólóak. Mivel egyen­gessük akkor a társadalmi egyensúly javításának útját? Hiszen éppen elég feladatot ad a készletnövekedés lassí­tása, hogy az idén ötmilliárd forinttal kisebb legyen, mirit 1974- ben. Erőfeszítéseket igé­nyel a beruházások hatékony­ságának fokozása, a lakásépí­tés magas színvonalának — 1975- ben 90 ezer lakás — fenntartása ... Hol a kapock, mely összeköti gazdasági és társadalmi érdekeltségeinket? Feleljünk a kérdésre Németh Károlynak, a Központi Bizott­ság titkárának a Központi Bizottság 1974. december 5-i ülésén elhangzott szavaival. Azt mondotta: »A hosszú távú népgazdasági tervezőmunka feltárta és megerősítette, hogy a magyar népgazdaság növe­kedési üteme és ennek alap­ján az életszínvonal emelése alapvetően a termelés haté­konyságától, a termelékeny­ség fokozásától, a gazdaságos termékszerkezet kialakításá­nak gyorsításától, termékeink világpiaci versenyképességé­től függ.-* M. O. — A megyénkből meghívott vezetők, tanárok melyik szekció munkájában vettek részt? — Nyolcunkat hívtak meg, egy társunk azonban megbe­tegedett, így heten voltunk ott a háromnapos emlékülésen. Somogy megye a 4. szekcióban tevékenykedett a Győr-Sop- ron, a Vas, a Zala megyeiek­kel együtt. Az egyik előadást dr. Kovács László, a tanító­képző intézet tanára tartotta Somogy megye szocialista' iparosításának fő vonásairól. A beteg Vörös Imre helyett, aki a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola marxizmus—le- ninizmus tanszékének a veze­tője, én olvastam fel a korre­ferátumot, melynek témája a Somogy megyei termelőszö­vetkezeti parasztság közösségi tudatának erősödése az át­szervezés után. — Milyen képet alkothattak e tájról a szekcióban el­hangzott előadások és kor- referátumok alapján? — A4, szekció munkáiét Markó István, a Központi Bi­zottság agitációs és propagan­daosztályának munkatársa vezette. Általános4 értékelésé­ben kiemelte, hogy kialakult a kép a harminc év fejlődésé­ről, pedig a témákat sok rész­területre bontották fel. A négy megyéről elhangzottakból ki­tűnt, hogy vannak általános elméleti elemek* amelyek nemcsak e tájra jellemzőek. — Hogyan hasznosítható az emlékülés anyaga? — A három nap folyamán öt szekcióban húsz előadás és harminckét korreferátum hangzott el a megyék politi­kai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséről. Ezek tanulságait, tapasztalatait Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára értékelte. Na­gyon örültünk neki, hogy c két somogyi előadást is ki­emelte összegezésében. Az ok­tatási igazgatóságok feladatai­ról sok szó esett ezen a ple­náris ülésen. Az emlékülés anyagát kiadják a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Ezt mi is a tanáraink kezébe adjuk, hogy használják fel az oktatásban. Ez a más megyei előadásokra és a két somogyi­ra is vonatkozik. Az utóbbi pontosan beleillik az eddig' kutatások, kiadványok sorába. — ösztönözhet-e új kutatá­sokra a salgótarjáni emlék ülés? — Az egész tanácskozás gondolatokat ébresztett, s ar­ra serkent, hogy továbblép­jünk a kutatásban. A Köz­ponti Bizottság titkára össze­gezésében aláhúzta, hogy mi­lyen nagy a tényoktatás sze repe a párttagok képzésében Ezt mi is tapasztaljuk, hisze~ a párttagok fele 1916 után lé­pett be az MSZMP-be, élet koránál fogva sincs személyét élménye a felszabadulás utón­evekről. S mivel ez a fiata­loknak történelem, az a fel­adatunk, hogy a korábbi té­nyekkel gondosabban foglal kozzunk. Ez érzelmi szem pontból is lényeges. Az em­lékülés a helytörténeti—mun­kásmozgalmi kutatásra szin­tén felhívta a figyelmet. A plenáris ülésen néhány köve­telményről is szó esett. Győri Imre kiemelte a politikussá- got és a tudományosságot, hamadikként pedig a megyei sajátosságot. Egyetértettünk azzal, hogy fejezzük ki hűen mindazt, ami a megyére jel­lemző, ugyanakkor pontosan helyezze el az országos kép­ben. — E követelményeket állít­ják a jövendő munkásmoz­galmi és helytörténeti kuta­tások elé? — Természetesen. — Tervez-e emlékülést a megyei oktatási igazgató­sig a megye felszabadulása 30. évfordulójának alkalmá­ból? — Igen, márciusban rendez­zük meg. A Salgótarjánban tapasztaltakat azon már hasz­nosítani szeretnénk. . „ L. G. Iparszert7 feltételek újabb hal mi Hiúért Hat évvel ezelőtt határoz- | ták el. hogy Marcaliban ipar­telepet hoznak létre. A hely­beli Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet mintegy három hektárt foglalt le magának a kijelölt területen. Amikor át­tértek az iparszerű kukorica- termesztésre, beléptek a bá- bo'r ai CPS rendszerbe, elha­tározták, hogy a korszerű kö­vetelmények kielégítésére iparszerű feltételeket teremte­nek. Tavaly csaknem hatmillió forint értékű beruházást va­lósítottak meg első lépcsőként. Felépítettek egy B—15 típusú modern szárítót, egy előtárolót I és egy szociális helyiséget. A tervezett beruházás második lépcsőjében, az idén, újabb j hatmillió forintot használnak fel. Már épül egy ötszáz va- I gonos tároló, amelynek vas- i szerkezetét jelenleg szerelik. ' Rövidesen hozzálátnak egy óránként két és fél tonna tel­jesítményű takarmánykeverő felállításához is. A távlati elgondolások kö­zött szerepel, hogy itt tárol­ják n.ajd a műtrágyát is. A tizenkétmillió forintba kerülő komplexum a kukori­cabetakarítás kezdetén áll üzembe. FÁBÓL VASKARIKA? Késedelmes előkészítés Tanácskozás a tsz-ek épületberuházásairól itl a gazdaságok beruházási céllal. A múlt évben 674 mil­lió forint értékű összes beru­házás valósult meg — 24 szá­zalékkal több az 1973. évinél —, azonban számos gazdasá­got, néhány kivitelezőt bírált Végh Tivadar a múlt évi épít­kezések elhúzódása, a rendel­kezésre álló fejlesztési támo­gatás fel nem használása, a hiányos és késedelmes előké­szítés miatt. Az idén elsősor­ban az a cél, hogy befejeződ­jenek az 1973-ban indult be­ruházások, a tavalyiakkal előbbre jussanak, az ideiek késedelem nélkül kezdődje­nek, a jövőre indulókat pedig idejében és körültekintően előkészítsék. (A szarvasmarha­program keretében az idén kezdődik építkezés Szulokon és Batéban, jövőre pedig a Ubi, • kapói} i, a vízvári és a somogybabodi tsz-ben fognak hozzá telepépítéshez.) Sok munka vár a kivitele­zőkre, a TÖVÁL'okra és a házi brigádokra. Kapacitásuk az utóbbi években alaposan csökkent, s úgy tűnik, nem futja a beruházási igények ki­elégítésére. Éppen ezért elen­gedhetetlen, hogy ezek az épí­tőipari szervezetek teherbíró képességük teljes egészét a termelőszövetkezeti feladatok megoldására fordítsák: ki­használásukat a járási hivata­lok és a tsz-szövetségek kísér­jék figyelemmel, és koordi­nálják tevékenységüket. Fon­tos, hog> felkészülve várják az építkezések kezdését: a sa­ját erőről való gondoskodás éppen úgy nem késhet, mint a kivitelezők, a szükséges anyagok biztosítása, a tervek elkészítése. A tájékoztató után több szövetkezeti vezető, és a kivi­telezők képviselői általában azt a kérdést feszegették: miért nem sikerül — vagy nem sikerülhet? — a jó föl­készülés, azután a kivitelezés ütemének a gyorsítása. A ber- zenceiek például olyan tervet kaptak a 250 férőhelyes hí- zómarha-istállóhoz, melynek alapján nem kezdődhet a munka, mert nincs meg a szükséges anyag, vagy csak későbbre kapnak rá ígéretet. Az előkészítéssel volt kapcso­latban a barcsi TÖVÁL igaz­gatójának, Szabó Gyulának az észrevétele. Elmondta, hogy tőlük a tsz-ek tavaly 17 mil­lió forint értékű munkát kér­tek, azután év végéig mégis 38,6 milliót kellett megvaló­sítaniuk. Erre az évre 48 mil­lió a várható igény, de eddig mindössze 3,8(!) millióra kö­töttek velük szerződést. Ez már előreveti az árnyékát az idei feladatok esetleges késői megvalósulásának. Figyelem­re méltó — ez már az AGRO- BER tapasztalata — az a kö­vetelmény. hogy a mezőgazd a- sági beruházásokat ugyanúgy kellene előkészíteni, mint az ipariakat, máskülönben nem valósíthatók meg határidőre Tudatában vannak annak, hogy a most kiadandó típus­tervek alapján esetleg nem kezdődhet majd az építkezés, mert az abban szereplő szer­kezetekre, elemekre nem ta­lálni gyártót. Márpedig akkor a terv — fából vaskarika .. Bizonyos, hogy a tegnapi megbeszélés segített közelebb jutni a problémák megoldá­sához a termelőszövetkezeti építkezéseknél. Főként abban kell előbbre lépni — az eddi­gieknél jobb előkészítéssel"—, hogy kevesebb legyen a befe­jezetlen, csak pénzt »nyelő«, de hasznot nem hozó épület­beruházás megyénk termelő- szövetkezeteiben. H. F. Somogyi NéplapI 3 A r

Next

/
Oldalképek
Tartalom