Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
Mindig csinosan, újszerűén 1 Szobanövényeink Alkalmi ruhák farsangra Teli gondozás A hosszú farsangi, báli szezonban sok ötletre van szükség ahhoz, hogy mindig csinosan és újszerűén legyünk öltözve. A »kis fekete ruha-“ talán azért a leginkább közkedvelt, mert sokféleképpen lehet újjávarázsolni. Természetes az is, hogy sokan a színesebb öltözködést kedvelik. Míg valaki egészen fiatal, addig minden szín, forma szinte korlátlanul viselhető. Ma a fekete színt például szívesebben hordják a 40 éven aluliak, mint a náluk idősebbek. Ez a múltban épp fordítva volt. De a divatban semmi nem tilos, csupán az, ami nem előnyös. Rajzainkon néhány választási lehetőséget kínálunk ünnepi ruhákból. 1- es modellünk sokfajta divatos anyagból készülhet. Alkalmas rá a műszálas eta- min, a jersey vagy a lágyan hulló selyem, sőt a csipke is. A ruha derékban vágott, a szoknyája kicsit rakott és ferdébe szabott. A rövid ujjú, kifekvő gloknis sálgallérú ruhát egyszínű selyemből vagy puha bőrből készült öv is díszíti. 2- es modellünk kétrészesként vagy egybe szabottan is megoldható. Aki változtatni szeretné a ruháját, az a bole- rórészt különállóan készíttesse eV Ez a ruha lágy esésű selyemből vagy vékony szövetből készíthető. 3-as modellünk kétrészes, úgynevezett kazakos ruha. A felső rész a csípőig ér, derékban övét is hordhatunk. Az ujja pántba szabott és erősen puffos résszel csatlakozó háromnegyedes. Mély kivágását gallér keretezi. A szoknya körben egyfelé menő hajtásokkal bővül. IC. V. A lakásban nevelt növény ékessége a lakásnak. Gondozása, ápolása megéri a fáradságot, mert szebb dísz mint a »szobanövény« alig képzelhető el. A tél a szobanövények gondozásának legtöbb szakértelmet igénylő szakasza. A növények ugyanis ilyenkor kevés napfényt kapnak, és sokat szenvednek a fűtés okozta száraz melegtől, illetve a szellőztetéskor rájuk engedett hidegtől. A száraz meleget víz párologtatással jól tudjuk ellensúlyozni. Ha időnk engedi, ajánlatos a növényeket naponként vízzel megpermetezni. Ezt a munkát legegyszerűbb kölnifújóval végezni. Megfigyelhejtük, ha lakásunk levegője túl száraz, az minden esetben levéíhullást idéz elő és ez az állapot kedvez a kártevők elszaporodásának is. A pálmákon leggyakoribb kártevő száraz levegőjű helyiségekben a »pajzste- tü«. Szívása helyén sárgásbarna foltok keletkeznek. A pajzstetvek a levelekről szappanos vagy nikotinos oldattal könnyen lemoshatok, így megakadályozható a pajzstetvek további szaporodása is. (Vetőmagkereskedésekben külön böző növényvédőszerek is beszerezhetők.) Nagyon árt szobanövényeinknek az erős hőingadozás. Szellőztetéskor tanácsos a cserepes növényeket az ablaktól eltenni, mert a hideg levegő rövid idő alatt fagyást okozhat. A megfagyott levélen barna foltok keletkeznek, később a levél színtelen lesz, majd összezsugorodik és lehullik. Ez esetben ajánlatos a fagyott részeket visszavágni. (Folytatjuk.) A család kincse a gyermek Testvérkét szeretnék! Általános iskolásoknak Megjelent a Kincskereső Gazdag tartalommal, Banga Ferenc szellemes fllusztrációi- .val megjelent a Kincskereső februári száma. A 10—14 évesek irodalmi folyóiratában Nagy László négy versét találják a költészet kedvelői. A költővel Jankovics József folytatott beszélgetést a gyermekévekről. 1975-ben — felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére — minden számban közöl a Kincskereső olyan nagy íróktól alkotásokat, akik 1945 előtt átélték és műveikben megörökítették népünk életét s akik 1945 után írásaikban ábrázolták Magyarország föl- emelkedését. Az új számban Darvas József műveiből olvashatunk részleteket: az Egy parasztcsalád történetéből és a Város az ingoványon I című regényből. Jókai születésének 150. évfordulójáról több írás is megemlékezik. Fölhívjuk még a figyelmet Sánta Ferenc A csillagokig című művére, amely egy eleven eszű, mai falusi kislány portréja. Varga Domokos Dinnye és bolha című humoros csalimeséje is jó szórakozást ígér. A legtöbb gyermek türelmetlenül várja egyenI ' írmöffWF rangú kis tár- . sát. a testvér- kéjét. Már ismeretlenül is § szereti, és elképzeli, hogyan fog vele játszani. Azt is gyakran látni, hogyan szalad a kisebbik a nagyobb testvérhez segítségért, védelemért. És a nagy — sokszor az okok tudta nélkül is — védelmébe veszi. Irányítja, türelmesen válaszol a kérdéseire, játszik vele... Egyszóval: nagyon szeretik egymást. Az is igaz, hogy a gyermek féltékeny, Azt akarja, hogy csak vele foglalkozzanak. Ha például az édesanya és a nagymama beszélgetnek, s nem figyelnek rá, addig járkál, körülöttük, addig szólítgatja őket, amíg nem foglalkoznak vele. Ez a féltékenység a születendő testvérrel szemben is fennáll. Tehát a gyermek környezetében levő felnőtteknek, a szülőknek kell nagyon okosan viselkedniük. Ügy kell a kis jövevényről beszélniük, mint akire az egész családnak szüksége van. És tudatosítaniuk kell a gyermekkel: a testvérről való gondoskodás az ő feladata is. A testvér, mivel kicsi, ápolásra és gondoskodásra szorul. Vonjuk be tehát a kistestvér ellátásában! Bízzunk rá olyan feladatot, amelynek elvégzésével hasznosnak érzi magát! Például: készítse oda a tiszta pelenkát, tegye az asztalra a hintőport, majd pedig a helyére. Segítsen megigazítani a takarót... És közben magyarázzunk neki: Látod milyen jólesik a testvérkédnek, hogy gondoskodsz róla? Azért pihen olyan nyugodtan, mert érzi, hogy mindannyian szeretjük... Ha a család valóban nyugodt légkörben él, akkor a gyermek nagyon várja születendő testvérkéjét, megérkezésekor pedig büszkeség és boldogság hatja át. Hiszen sok kis társának van már testvére; és ő szinte már előre I tudja, milyen jó érzés az I együvé tartozás. Hadd álljon , itt példaként az elsős Laci, | aki nagyon örül kisöccse jöve- | telének. Az utcán sorban ha- | zatérő osztálytársait türelmet- j lenül otthagyva naponta fut- I va tette meg a hazáig vezető | utat. Társai utána kiáltottak: ! — Megmondunk a tanító né- | j ninek! — Mire ő: — Majd ha \ j nektek is születik kistestvére- í tek, akkor ti is szaladtok I ! haza, hogy minél előbb lát- j j hassátok!... — És a két test- j j vér egymást szeretve nő fel; ! nem érzik, hogy bármelyikü- j két valaha is mellőzték volna. Az így nevelt gyermekek [ segítik egymást a munkában, I a tanulásban és a bajban. ; Kevésbé alakul ki bennük az I önzés, erősebb lesz iskolában ! is a közösségi érzésük, foko- I zottabban érdeklődnek mások I problémája iránt. Természetesen nem sza- j bály, hogy a testvér nélküli | gyermek önzőbb, fékezhetet- lenebb, de náluk gyakrabban előfordulnak ezek a nem kívánt tulajdonságok, mint a több gyermekes családok körében. Az egyedüli gyermeket könnyebb is kényeztetni, anyagilag is többet lehet neki juttatni, és a család az egy gyermek dacos kitöréseit is könnyebben elnézi. A több gyermeknek viszont jobban kell egymáshoz alkalmazkodni, s ez egy egész sor szép tulajdonságot is kifejleszt bennük. Felelősségérzetet a maguk tetteiért, de mások boldogulásáért is. Ha jól neveltük őket, osztoznak a család gondjaiban, megosztják a munkát, önzetlenül segítene® egymáson; alkalmazkodnak a testvéreik és szüleik szokásaihoz. Ezeket a szép tulajdonságokat tapasztalhatjuk náluk a közösségben is. Szeretik társaikat is és minden közös megmozdulásban szíwel-lé- lekkel részt vesznek, gyakran vállalják a vezető szerepet, és tisztelik a felnőtteket. Alapjában véve minden gyerek széretetre vágyik és szíve egész melegét adja a szeretet minden megnyilvánulásáért. S vágyik a testvérke után, ha sokszor nem is vallja be hangosan, mert esetleg attól tart, hogy őt az újabb jövevény miatt mellőzni fogják ... Nem tudom feledni as ötödikes Karcsi tekintetét, amikor meglátta az iskolai nagy karácsonyfát és körülötte a sok boldog gyereket, önkéntelepül is büszkén szaladt ki a száján: »Nekem magam-; nak lesz ekkora karácsony-; fám!« Ám nagy barna szeműében ott ragyogott a vágy: szerette volna valakivel megosztani az örömet is. Valakivel — egy testvérkével. Dr. Cs. U-a« (Folytatjuk.) OTTHON Sikeres választást! A munka végigkíséri életén EZEKBEN A NAPOKBAN, hetekben a pályaválasztás gondjai foglalkoztatják az általános iskolák utolsó osztályát végző, mintegy 122 800 fiatalt. Nem kevésbé veszi igénybe a felelősségteljes döntés meghozatala szüleiket és tanáraikat sem. Sok esetben tanácstalanok maguk a pályaválasztási szakemberek is, hiszen százszázalékos biztonsággal nem könnyű egy 14 éves fiú vagy leány képességeit, tehetségét, készségét és alkalmasságát fölmérni, s ki- nek-kinek a legmegfelelőbb tanácsot adni. Csaknem másfél százezer család próbál tehát a továbbtanulási lehetőségek közt eligazodni, információkat várnak (elsősorban az iskoláktól). Már mindenütt találni a pályaválasztás segítésével megbízott, és a feladatra megfelelően fölkészített tanárt. Az ő tennivalójuk, hogy gyermek és szülő, népgazdasági lehetőségek és a családi elképzelések között összhangot teremtsenek. A szakmunkásképző iskolákba, a szakmunkáspályára 61 300 nyolcadikos jelentkezhet, tehát a pályaválasztóknak mintegy a fele. A lányok a szakmatanulás lehetőségeinek 32 százalékát vehetik RIPORTOK A SZOVJETUNIÓBÓL A Győzelem Kolhozban Mordvin rokonaink önmagukat erzeknek vagy moksák- nalc nevezik. A velük rokon népek közül ők vannak a legjobban szétszóródva. A Mordvin Autonóm SZSZK-ban — amelynek fővárosa Szaranszk — csak mintegy 40 százalékuk él. Többségük a Volga vidékén, Kazany, Kujbisev, Uljanovszk környékén található, de egyes csoportjaik fellelhetők Kazahsztánban, sőt Szibériában is. Az 1969-es adatok szerint 1 millió 263 ezer mordvin van. A magyar és a finn után a mordvin a legnagyobb lélekszámú finnugor származású nép. Mordvinokkal Uljanovszk környékén, a cserdaklinszki járásban, a Győzelem Kolhozban találkoztam. — Oroszok, csuvasok, tatárok, mordvinok élnek nálunk — mondotta Damir Iszmagilo- vics Sapirov, a járási pártbizottság első titkára. — Én tatár vagyok. Nem emlékszem rá, hogy nemzeti villongás lett vplna köztünk. Jól megférünk □ Somogyi Néplap I együtt. Sőt, most már keveredünk is; a fiatalok nem nézik, [ milyen nemzetiségű a párjuk. ! Mindegyik iskolánkban tanit- |ják a gyerekek anyanyelvét, a tatárt, a mordvint, a csuvaszt. Anyanyelvű újságaink, rádióadásaink vannak. Persze, oroszul is tanulnak a kicsinyek, már az első osztályban elkezdik. Ez a közös nyelvünk. Régi dokumentumot mutatott. A szocialista forradalom előtt ezen a vidéken a kisgazdaságok 70 százaléka ló nélkül vegetált. Az emberek 97 százaléka írástudatlan volt, és ha levelet akartak küldeni katona fiuknak, azért nagy | pénzt kellett fizetni az írástu- I dóknak. Mindössze 3 iskolájuk ■volt. A trachomát pedig népbetegségként tartották szá- j mon. 1 — Gigantikus lépést tettünk. Hogy csak néhány adatot soroljak: mezőgazdasági termelésünk 97 százalékos arányban gépesítve van, és minden gazdaságunk minden része villamosítva, 7 repülőgép látja el a növényvédelmi szolgálatot. Járásunk valamennyi családja újság, és folyóirat-előfizető, 42 klubunk, 28 könyvtárunk van és a járás kulturális életével 98 szakképzett népművelő foglalkozik. Az idén mintegy ötezren fizettek be személygépkocsira. Saripovics elvtárs fölajánlotta, hogy a járás 16 kolhoza közül bármelyikbe szívesen elkísér bennünket. A Győzelem Kolhozra esett a választásunk, itt dolgozik a legtöbb mordvin. Régi szokás szerint kenyérrel, sóval fogadtak bennünket. Alig 4 kilométernyire Uljanovszk városától 8500 hektárnyi földön gazdálkodnak. — Búza, árpa, rozs, borsó, kukorica és burgonya a fő terményünk — mondotta Ju- rij Ivanovics Fjesin, a kolhoz elnöke. — 56 traktorunk, 45 , tehergépkocsink, 29 kombáj- I nunk van. 1868 hízómarhát, j 660 tehenet, 2100 sertést, 17Ö0 1 juhot és 16 ezer baromfit tartunk. A sertéstartással például 57 ezer rubel nyereséget értünk el a múlt évben. A tejjel van a legtöbb bajunk, 100 literen mindössze 18 rubel a nyereség. Az utóbbi években egyébként 600—650 ezer rubel tiszta nyereségről adhattunk számot évzáró közgyűléseinken. . __. K étezer ember él a kolhozban. Közülük az állandóan dolgozók száma 520, a nyugdíjasoké pedig 300. Ez utóbbiak gyakran besegítenek a munkába, amikor szükség van rájuk. A gabonatermesztést már teljesen gépesítették, a burgonyatermesztést félig. Kézi munkát leginkább már csak a cukorrépa igényel. Hogy élnek az emberek? 350 családnak betétkönyve van, a betétek átlagösszege 950 rubel. Gáz, rádiókészülék, | tv,' jégszekrény, motorkerékpár minden háznál van. Sze- | mélygépkocsija ugyan egyelőre csak 17 tagnak, de majdnem 300-an várnak rá. Két klubjuk is működik. S nagy erővel építkeznek. Saját betonozott repülőterük — a növényvédelemhez és műtrágyázáshoz — már készen van. Tejüzemet építenek, ahonnét műanyag csomagolásban kerül majd a tej a városba. Az idén helyezik üzembe a tojáscsomagolót, innét évenként 1 millió 700 ezer tojást akarnak az üzletekbe küldeni. Éttermüket és óvodájukat most bővítik. A kolhoztagok régi házait — hét éve kezd-, ték ezt a munkát — fokozatosan újakkal váltják föl. Az új lakóházakban már mindenütt központi fűtés van, S hogy szállító járműveik köny- nyebben mozogjanak, maguk építettek három kilométernyi aszfaltozott utat a városig. A Qoigozo tagon navi auag jövedelme 200—220 rubel, eh hez jön még a háztáji. A 0,31 hektárnyi háztáji földet ; nyugdíjasok is megkapják, ; háztáji megművelésében pe dig a kolhoz gépi erővel szállítással segít. Havi 25—3< rubel segélyt is kapnak a kolhoztól. Még kenyérgabonát, a; állattartáshoz takarmányt é: havi 25—30 rubel segélyt i: adnak a nyugdíjasoknak. A kolhoz központjával szemben, az út túlsó oldalár fémipari üzem van. S a várói is közel. — A fiatalokat mindez nem csábítja? — Nem versenytársak ilyen szempontból az üzemek. Mi sok olyan pluszt adunk a fiataloknak, amihez az üzemekben nem juthatnának. — Például? — Amikor egy-egy legény bevonul, 2,5 mázsa kenyérgabonát és 50 rubel készpénzt kap. Leszerelésekor ugyancsak pénzt adunk,^ hogy ne üres zsebbel kezdje a civiléletet. Télen szaktanfolyamokat szervezünk a fiataloknak. Ha házasodnak, akkor is mellettük vagyunk. Színházba és moziba pedig autóbuszokkal visz- szük be őket a városba. Szóval a fémipari üzembe még tőlünk nem ment át senki, de onnan már jöttek hozzánk. Tímár Ede (Folytatjuk.) férőhelyet tartanak fenn. Ebben is kifejezésre jut a nőkről való messzemenő gondoskodás, hiszen egész későbbi boldogulásukra, párválasztásukra és családi életük harmóniájára is kihat, hogy a termelésben, munkában milyfen rangos helyet foglalnak el. Az élelmiszer- és a konzervipar 1700, a kereskedelem 6500, a vendéglátóipar 3000, a ruházati ipar 2700, a textilipar 2500 szakmunkástanulót vár, az építőipari szakmák 7000 tanulóhelyet kínálnak, de 1500 hegesztő, 4500 gépszerelő és szerszámkészítő, 3500 _ szerkezet- és karosszérialakatos tanuló fölvételét is biztosítják. A szakmunkáspályán egyre ! nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést élvez, az egyre korszerűsödő üzemekben a munka mind könnyebb és mind több alkotási lehetőséget kínál. Az iskolákban már szinte mindenütt megtartották a pályaválasztási szülői értekekleteket. Sor került a nyolcadi- I kosok gyárlátogatásaira és az osztályfőnököknek, a pályaválasztásért felelős tanároknak a különböző lehetőségekről tartott tájékoztatóira is. A családok — de a nyolcadik osztályt végzők is — tudják, hogy a gimnáziumok kifejezetten a felsőfokú, főiskolai és az egyetemi továbbtanulásra I előkészítő iskolatípusok. A PÄLYAVÄLASZTÄS ! döntő lépés, és nemcsak az I érdekeltek számára van nagy jelentősége, hanem az ország életében is meghatározó lehet. A jövő században is dolgoznak még azok a szakmunkásnak vagy technikusnak, mérnöknek és orvosnak tanulók, akik ma beadják továbbtanulási jelentkezési lapjaikat. Az embert a munka végigkíséri egész életén. Választott hivatásához a leghűségesebb lesz, hiszen általa valósítja meg önmagát s bontakoztatja ki egész személyiségét. Jól dönteni nem könnyű, mégis mind a 122 800 fiú és leány esetében erre kell törekedni. K. É.
