Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
KAPOSVÁRI ZENEI ESTÉK Á budapesti filharmonikusok hangversenye Példáján nemzedékeket nevelnek Még Lendvay Kamillánál is érezhető volt ez a »halk- szavúság«, pedig a Négy invokáció ugyancsak csábított a hangszerek harsányabb, keményebb megszólaltatására. Kétségtelen: a műsornak ez a része kissé meghökkentette , a hallgatókat. Annyi biztoés ez elsősorban Korody And-1 nyOSj hogy az érzelmek széGazdag élményt nyújtott a Filharmóniai Társaság hétfő esti (kaposvári hangversenye. Talán, leginkább azért, mert a szimfonikus zenekar olyan bensőséges, szinte családias hangulatot tudott teremteni — és ez elsősorban Kóródy András vezénylésének köszönhető —, mintha nem is a színház hatalmas nézőterén, hanem intimebb környezetben, szűk baráti társaságban hallgattuk volna. Minden bizonnyal azért hatott így a zenekar műsora, mert mindvégig visszafogottan, árnyalt, finom játékkal tolmácsolta a műfajban és stílusban is jelentősen eltérő műveket. Még Lendvay Kamillánál is érezhető volt ez a »halk- szavúság«, pedig a Négy invokáció ugyancsak csábított a hangszerek harsányabb, keményebb megszólaltatására. Kétségtelen: a műsornak ez a része kissé meghökkentette a hallgatókat. Annyi bizonyos, hogy az érzelmek széles skáláját mozgatta meg: hol borzongatott, hol játszi könnyedséggel emelt a felhőtlen gondtalanságba. Bravúros formai játéknak tűnt, melyben — a szimfonikus muzsikánál szokatlan módon — a rézfúvók és az ütőhangszerek vitték a fő szerepet. Nekem egyébként W eöres Sándor költői játékait juttatta eszembe. Feketeügy A törvényszerű véletlen Beke György erdélyi író ] színhelyre, nem hisz a mikszátlii jóslat- i tésre. ban: »... az elbeszélő iroda- j lom még mindig megy előre, j Megy, de hogyan? Én úgy gondolom, hogy a hírlapírói riport felé. Itt fogja valahol megtalálni a tökélyt.« S, hogy Beke nem hisz Mikszáthnak, nem jelenti azt, hogy a riportban, mint irodalmi műfajban hitetlen. Különben nem írt volna a regényeken — köztük olyan jelentősön, mint a Vándorvillám — kívül semmi mást. Csakhogy őt az erdélyi irodalom mint kitűnő interjúkészítő mestert és riportert is számon tartja. »A riportnak mindig a va- I lóságot kell ábrázolnia, és j semmiképp sem úgy általáno- | sít, hogy a valóság imitációját i nyújtja« — így vall. S így I cselekszik. Alakjai, alanyai nem a tűnő képzelet ködfantomjai, hanem valóságos emberek. Az Eminescu Könyvkiadónál most megjelent riportkötete, a Feketeügy ezt igazolja. A Feketeügy folyóvíz, pa- lak. A szülőföld meghatározó j erősségű, élményének része, i összetevője. A gyűjtemény legszebb írásai közül való ez j a riport. Riport? Visszaréve- ! dés, rég holt kedvesek, szülők felidézése. Miért emeljük ki most mi is ezt az írást, mely tulajdonképpen felesel Beke György vallomásával? Mert célt jelöl, mert hűséget bizonyít: »Visszhangzik bennem az ének, s annyi mindent kell megírnom cserében. Ebben a versenyben tanultam meg, hogy a hűség egy életre kötelez. Nem a hivalkodó hűség, hanem a felelős emberek szép, egyszerű kötése.« Beke György új könyvében vallatja a sorsot, a történelmet. Riportjai nyomán sok új felismerés gyökeredzik meg bennünk. Egyforma szeretettel rajzolja hőseit, legyenek azok akár székelyek, csángók, románok vagy cigányok. Bizonyítja: az élet csak egymás tiszteletében teljesedhet ki. Szénrajzok című több részes riportjában valóban szénnel foglalkozó emberek portréját festi meg. Ügy tud beszélni az egyes emberről, hogy mögötte ott látjuk egy egész embercsoport és az életmód változását is. Módszeréről így ír: »Hálás lehetek a véletlennek, sokszor szegődik mellém riportűző útjaimon.-« A »véletlen« mint módszer. De az olyan lábát nem kímélő riporternél, mint Beke György, tulajdonképpen nincsenek is véletlenek. Aki sokat jár az »élet sűrűjét« alkotó emberek között, az törvényszerűen találkozik a leg- extrémebb és a legtipikusabb esetekkel, emberekkel is. Megírja a csángó Lakatos Demeter naiv verselő élethistóriáját, Kun Sándor brigádvezető esetét. S jó lesz ez utóbbit föleleveníteni eg^ kicsit! A megbecsült, tanító típusú brigádvezető leköszön a tisztségről, mivel fizetése nagyon »megszaladt« a társaitól. Jól döntött-e? Mi van a döntés hátterében? Ezt kutatja a riporter. S nem tartja fáradságnak, hogy egy hónap múlva újra visszamenjen a színhelyre, tisztázó beszélgetésre. Megrendítő erejű A duna lidérc című riportja, mely égj öregasszonyról szól, aki családját adta a íolyónak. Máskor meg a blokkházba költözés emberre gyakorolt hatásait méri fel az író. Egy közös a riportjaiban: nagy elődök szellemét keresi, mutatja ki a mában. ízes, sőt gyönyörű — nyelvezete röpteti írásait. Példaképe Móricz Zsigmond. Beke György jeles »tanítvány«. L. L. Másféle zenei élménnyel szolgált Mozart d-moll zongoraversenyének előadása. Ebben a pécsi származású, fiatal Jandó Jenőt köszöntötte a közönség, aki először mutatkozott be nagyobb nyilvánosság előtt Kaposvái’on. Hadd tegyem mindjárt hozzá: nagy sikerrel. Hallgatóit mélyen átélt, pózmentes, egyszerű játékával ragadta meg. Jandó Jenő tiszteletre méltóan szerény művész. Talán ennek is köszönhető, hogy elsősorban a zenekarral való tökéletes egysége valósult meg — valóban nagyszerűen simult bele játéka a szimfonikus muzsikába —, úgy tűnt, mintha kissé visszafogta volna saját egyéniségét. Lehet, ha szabadabban engedi érvényesülni művészi érzelmeit a zongoraverseny egyes tételeinél, jobban megismerhettük volna felfogását. Játéka igazán szép élménnyel ajándékozta meg kaposvári — és láttam: jó néhány, erre az eseményre vidékről ide utazott — hallgatóit! Beethoven egyik legkedveltebb és legismertebb művével, a VI. Szimfóniával (Pastorale! zárult az est műsora. A zenekar színesen és érzékletesen jelenítette meg a derűs, oldott hangulatú életképet, a természet, a romlatlan táj szépségét, melyben a művész mindig enyhülést talált. A negyedik bérletes előadás tovább folytatta az eddigi jó hagyományokat: kellemes estet adott a zenekedvelőknek. P. L. Az őrs udvarán emlékmű; rajta egy fiatal határőr, Szivák István fényképe. Előtte felsorakozva ismertetik az új határőrökkel parancsnokaik az őrs hősi halottjának történetét. — Messziről, a Salgótarján közelében levő Pásztó- ról vonult be határőri szolgálatra 1957- ben. Augusztus 16-án, amikor Szivák határőr magas- figyelői szolgálatra ment társával, hatalmas vihar vonult át a környéken. A fából , készült magasfigyelő nem tudott ellenállni a vihar erejének, egyre jobban ingott. Szivák határőr azonban még ekkor sem hagyta el szolgálati helyét, bátran ottmaradt, fegyelmezetten végrehajtva a parancsot. Szolgálatteljesítés közben szerzett súlyos sérüléseibe belehalt. Halála után törzsőrmesterré léptették elő... Azóta sok fiatal határőrben megfogalmazódott, hogy miért nem menekült, miért vállalta 1 iePosnek. a biztos pusztulást Szi ,'ák István? Erre feleletet csak az adhat, aki ismeri az 1957-es Az őrs udvarán. határviszonyokaf. csinyített mása, a napló, mely a hősi halált halt Szivák István tevékenységét örökíti meg. A leszerelők ezt mindig ünnepélyesen átadják a helyükbe 480 óra az iskolapadban Társadalmi és egyéni érdek A vizsgadrukkban ott rejtőzött annak a százhatvan órás kemény munkának az ünnepélyessége is, melyet a több tudás birtokában érez az ember. Munkások. A gyerekekhez szabott padokban egy kissé kényelmetlenül ülnek. Kérdéseimre — elsősorban arra, hogy nem szégyellnek-e idősebb fejjel iskolába járni? — nyíltan és feszélyezettség nélkül válaszoltak a Berzsenyi iskolában tanuló dolgozók. A KPM Közúti Igazgatóságának fizikai dolgozóiból egy külön osztályra is telt. j Kondor Józsefnét úgy befogadta a közösség, mintha ő is KPM-es lenne. Tiz éve betanított munkás, szalagcsiszoló a Bútoripari Vállalatnál. — Feljebb jut, ha elvégzi a nyolc osztályt? — Ilyen tervem már nincs. Talán innen megyek nyugdíjba. Mégis megérte. Tavalyelőtt végzett a férjem, tőle kaptam kedvet a tanuláshoz. A KPM-es csoport, illetve osztály átlagéletkora magasabb a többinél. Sorsukon a szocializmus változtatott. Go- gef György nehézgépkezelő így fogalmazta meg: — Most mondhatom el, úgy élek, ahogy egy embernek ma élnie szép. Sokat kellett dolgozni érte. Cseléd volt. Majd a kaposvári gépállomáson dolgozott, tizenhárom éve a mostani munkahelyén. Negyvenhat éves. Három fia, három unokája van. Fiainak szakmát adott a kezébe. — Az unokáimnak már nem kell olyan vargabetűt tenniük, mint nekem. Amit gyermekei már köny- nyebben megszerezhettek, a tudást, ő nem kis fáradsággal igyekszik pótolni. Miklós Lászlónak a köny- nyebb munkáért a nyolcadik osztályos bizonyítványt kell megszereznie. Gépkocsivezető. — ZIL-en dolgozom. Negyvennyolc éves vagyok. Érzem, hogy hamarabb elfáradok. Kisebb géppel jobban bírnék. De ahhoz tanulni kell. A D vizsgát szeretném letenni. Hat elemit Kaposfüreden végzett. zóknak szakmunkásképző tanfolyamot szerveznek. Kapitány Zoltán, a kapós- j vári Berzsenyi iskola igazga- j — A dolgozók általános is- | kólájában a tanítás különösen j körültekintő munkát követel a pedagógusoktól. A dolgozók élettapasztalata sok segítséget nyújt munkánkban. A kabinetrendszer pedig hatékonyabb eredményeket hozott a dolgozók általános iskolájában is. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a dolgozók olvasási készségét fejlesszük. Az ötödik, hatodik osztályban ez a legfontosabb. Tanulni csak az tud, aki nem bajlódik az olvasással. Közművelődési intézményeinknek az a feladatuk, hogy ezek a dolgozók tovább gyarapíthassák tudásukat. Horányi Barna — Emlékszik a régi tankönyvekre? — Kicsit. Volt egy olvasókönyvünk, abban minden benne volt... A mostani tan- I tója. könyvekből sokat lehet tanul- | ni. A kémia nehezen megy a fejembe. — A tv nem segít? — De, egy-egy népszerű tudományos filmből sokat tanulok. A fia könyvelő, ö is ösztönözte a tanulásra. Most éri utol magát Horváth István is. — Mi fűtötte, hogy tanuljon? — Tizenegy éve cukorbeteg vagyok. Bármikor elvehetik a jogosítványomat. Mit csináljak, ha még a nyolcadik osztályos bizonyítványom sincs meg? Szakmunkástanfolyamra se mehetek nélküle. Most megvan a reményem arra, hogy ha már nem vezethetek, lehet másik szakma is a kezemben. »Mihail Solohov 1905-ben a Don mellett egy kis kozák faluban született. Ma is élő szovjet író...« — olvastam bele Beczkó János kőműves dolgozatába. A Csendes Don cimü gényről írt. Olvasta, neki. Szereti a matematikát is. — A kőművesnek soka-t kell számolnia. — Áz osztályonkénti százhatvan órás tanulásnak a végéhez érkeznek, hogyan ünnepük meg? — Itt az iskolában, közösen. Az iskolapad egy kicsit diákossá teszi viselkedésüket. Visszafiatalodtak, tartják a nappali iskolások szokásait is. Társadalmi és egyéni érdek, hogy elvégezzék a nyolc osztályt. Megértették, hogy szakmunkástanfolyamra hat elemivel nem mehetnek. Vállalták előbb a tudás pótlását, hogy azután újra tanulhassanak. Az érdekük is. A KPM Közúti Igazgatósága a holnapra is gondolt, amikor dolgozóit beiskolázta. Nemcsak Kaposváron, hanem Nagyatádon és Fonyódon is. A műszaki fejlesztés szintén sürgette az intézkedést. A , nyolc osztályt végzett dolgo-j KISZ-tagunk szerezte meg kiemelkedő tevékenységével az élenjáró címet. Badinszky Nándor őrvezető pedig kiváló határőr kitüntetést kapott — mondja Mészáros Imre alhadnagy, politikai helyettes. Nemcsak az őrs határőrei nevelkednek Szivák István hősi példáján. A környék úttörői, a zákányi, a gyékényesi, a csurgói, a berzencei, az őr- tilosi cs más községek tanulói, akik úttörő-határőr zászlóaljat alakítottak, s fölvették Szivák István nevét. Ez a név olvasható a zákányi úttörőház homlokzatán. A gyékényesi termelőszövetkezet egyik szocialista brigádja elhatározta: fölveszi az őrs hősi halottjának a nevét. A határőrök rendszeresen eljárnak az iskolába. Osztályfőnöki órákon beszélgetnek a tanulókkal, megismertetik velük a határövezeti feladatokat, a nyomkeresést, a térképolvasást, a gyanús személy megfigyelését. Segítenek felkészülni egy nagyszabású tavaszi harcászati gyakorlatra, számháborúra. Amióta megalakult az úttörő-határőr zászlóalj, a gyerekek a Kék fény egyetlen adását sem mulasztották el, hátha egy körözött személy a környéken bukkan fel. — Határőreink valameny- nyien KISZ-tagok. A párt- kongresszus és a felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére indított szocialista versenyben mind részt vesznek. Az élenjáró és kiváló cím elérése a célunk — mondja Szűcs Árpád főtiszt, őrsparancsnok. || Augusztus fi 16-án ünnepséget rendeznek. Ekkor veszi fel az őrs KISZ- szervezete Szivák István nevét. Meghívják a szülőket, a pásztói KISZ- szervezetet meg az ottani úttörőcsapat képviselőit is. — Szivák István határőr törzsőrmester ... — Szolgálatteljesítés közben hősi halált halt... Ez hangzik el majd augusztusban, mind minden alkalommal az ünnepélyes névsorolvasáskor. i A. szülőkön kívül a pásztói [ fiatalok is megismerhetik, ho- . gyan ápolják a távoli határ mentén falubelijük emlékét, aki a legtöbbet, életét áldozta j a hazájáért. Szalai László klubban az cmléksarok. Az új óvodai rendtartás Az új óvodai rendtartás re- ! 1975. január 1-én lépett hatetszett I tályba. Az új alapdokumentum kidolgozásánál figyelembe vették a tanácstörvényt, a tanácsi irányítás új szerkezetét, az oktatásügy továbbfejlesztését szolgáló rendeleteket, ezenkívül a nőpolitikái és csá- Ládvédelmi határozatokat, a megváltozott társadalmi igényeket, az óvodai nevelés programjából adódó követelményeket is. Milyen új vonásai vannak a j rendtartásnak? Az eddigiek- I nél is nagyobb súlyt helyez a | vezető óvónő egyszemélyi fe- í lelősségére, irányító munkájának jelentőségére. Előtérbe ; került a demokratizmus ki- j alakítása és továbbfejlesztése. | A vezető testületek döntési és javaslattevő jogai bővültek, úgyszintén a szülői munkaközösség szerepe is. Előrelépést jelent ez a szervezeti változás, amely az óvodák önálló nevelési-oktatási intézményként való működését teszi lehetővé. A tanügy! lező minden. ol3ran szerv ré- I szére, melynek valamilyen j közvetlen vagy közvetett kapcsolata van az óvodával, j Új vonása még a rendtar- ; tásnak, hogy a tanácsi és üze- | mi fenntartású óvodákra egy- j aránt vonatkozik. ; Hogyan fogadták a rendtartást az óvónők? Az első benyomások kedvezőek. Több jogos kérésük nyert így orvoslást: a 3 csoportos óvodák vezetőinek függetlenítése, a szervezeti önállóság biztosítása, a nevelőtestületek jogkörének ) bővülése például. Az alapdokumentum feldol- ; gozása még hátravan. Az áprilisi nevelőtestületi értekezle- ! tek feladata, hogy -segítsék az óvónőket a dokumentum minél teljesebb megismerésében és végrehajtásában. A rendtartás bevezetését megyei és járási szintű ta- . nácskozások segítik. Dr. Vincze Tiborné gazgatási feladatok korszerűsítésének erre a lépésére már régóta vártak az óvónők, mert így az óvoda első száfnú tan- ügyigazgatási hatósága az arra legilletékesebb: a vezető óvónő lett (korábban az általános .iskolák igazgatói voltak). Új fejezetet nyitottak a rendtartásban az óvoda és a társadalom kapcsolatának, az óvoda belső rendjének és még más kérdéseknek. A társadalmi igényekhez való rugalmas alkalmazkodásra sok lehetőség nyílik, például az óvodai felvételt megelőző jelentkezések időpontját a vezető óvónő javaslata alapján a fenntartó tanács szakigazgatási szerve határozza meg június 1 és augusztus 20 között, 6 napban. Úgyszintén a nyitva tartási időt, a szüneteket i is nagyobb önállósággal szabhatja meg a fenntartó tanács. A rendtartás egyes feladatokban utasításokat, másutt keret jellegű rendelkezéseket tartalmaz. Az utasítások végrehajtása és betartása köte— ivimaen evDen megmvjuK a szüleit, s elmondjuk, hogyan ápoljuk fiuk emlékét. Az ő példája ösztönzi az őrs határőreit a fegyelmezett, példás szolgálatteljesítésre. Tavaly például huszonhárom
