Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
Veszprémtől Somogy megyéhez. Egy évvel később pedig, a tanácsok megalakulásakor, járási székhely lett. Történelme során közigazgatási feladatokat ekkor kapott először a település. Aztán ide települt a Magyar—amerikai Olajipari Rt kirendeltsége, s ebből alakult meg később a Kőolajvezeték Vállalat. A háború nemcsak a hidakat döntötte romba. A Balaton fehér testű gőzösei is víz alá kerültek. Az utolsó hajó 1944 decemberében ment át Siófokról Füredre, s ott — többi társával együtt — hullámsírba került. A siófoki hajósok — a szovjet parancsnokság segítségével — a vízi járművek megmentésére indultak. Farkas János, a kiemelés egyik irányítója ma galambősz, szikár ember. Tőle hallom a történetet: — Technikai fölszerelés nélkül, kézi erővel ment a kiemelés. A balatoni hajókat az idős emberek szeretete és szaktudása mentette meg. Nem ismertele lehetetlent. A Tünde és a Kelén robbantás nélkül került víz alá: csak a fenékcsapját nyitották ki. A felrobbantottak viszont olyan Ä kétarcú mer az ember. Pedig a munka mindig nehezebb volt: iszap rakódott rájuk a víz alatt. Amikor emelni kezdtük, mindig a legkönnyebbet választottuk ... A kiemelést közvetlenül Avancsics' Antal, az akkori igazgató és Borbély József hajóvezető irányította. Hogyan ment a munka? Vettünk egy mély lélegzetet, alámerültünk a három méteres vízben, s megpróbáltuk áthúzni a hajótest alatt a kötelet.... A karcsú testű balatoni hajó, a Tünde először szovjet parancsnokság alatt szelte a vizet. Az első hajópénztár. 1946 nyarán nyitott ki, s ezzel megkezdődött a rendszeres forgalom is. Egy évvel később — 1947 nyarán — már 14 járat indult naponta a különböző balatoni kikötőkbe. Ma — a kompokat nem számítva — egy-egy főidényben 116 hajójárat szeli a vizet a Balatonon. A hajók újjáépítése — nehéz, megfeszített munkával — 1954-ig tartott. 1952-ben már megkezdődött a fejlesztés: megépült a legnagyobb vízi jármű, a Beloiannisz, 1956-ban pedig megjelent a tavon az első vízibusz, a Lelle. Ma 27 hajó és három komp birkózik a mind nagyobb forgalommal. Az öreg hajók fiatal segítőtársakra várnak. A városban ma az idegen- forgalom a meghatározó. Ebből, s a vele kapcsolatos szolgáltatásokból él a lakosság 47,5 százaléka. (Az ipai’ban 34, a mezőgazdaságban pedig a lakosság 18,5 százaléka dolgozik.) A part mentén négyezer apró üdülő áll. A legjelentősebb beruházások is a növekvő idegenforgalmat szolgálják. A siófoki szállodasor elkészítése volt ebben az első nagy lépés. Aztán jött az Ezüst-part beruházása. A víztől visszahódított területen szakszervezeti üdülőszállók állnak. Egy időben 1500 embert tudnak itt fogadni. Az itt épült szakszervezeti üdülők vezetője dr. Vida Kocsárd. Az energikus, fiatal közgazdász az üdültetésből írta doktori disz- szertációját. ‘— A szakszervezeti üdültetés 1949-ben kezdődött Magyarországon — mondotta. — Akkor 85 ezer ember pihent évente az 'ország üdülőiben. A hajómentő: Farkas János. vasas szakszervezethez tartozó 26 vállalat adta össze a pénzt. S ennek fejében a szobák egy részét a dolgozói kapják meg. A fenntartással járó költségeket természetesen a SZOT viseli. Az Ezüst-parton május elejétől október végéig tart az idény. Az még ma is szenzációnak számít, hogy a szállodasoron minden hely • elkelt. Erről, mint idegenforgalmi csúcsról megemlékeznek az újságok is. Az viszont, hogy a szakszervezeti üdülők a nyitástól a zárásig tele vannak, természetes. — Az Ezüst-part üdülőinek befogadóképessége nagyobb, mint a siófoki szállodasoré, és évente több ember is pihen itt, talán kevésbé zsúfolt körülmények között, mint a város központjában. Nyaranta Siófok szinte élet-halál harcát vívja a nagy forgalommal, s a vendégsereg támasztotta igényeket csak nagyon bátor kezdeményezésekkel, sok jó ötlettel tudja kielégíteni a város vezetése. Siófoknak nagy neve van nemcsak az országban, hanem a határokon túl is. Akik ide jönnek hozzánk, egyszer mindenképpen bemennek a város központjába, aztán örülnek, hogy nem kell naponta bemenni és elviselni a zsúfoltságot. Az üdülő itt város a városban, hiszen mindent megtalál a vendég, amit csak keres. A beutalóval érkező, munkában elfáradt embert olcsó klubok, sokféle szórakozási lehetőség várja. Sétahajózásra visszük a vendégeket. kirándulásokat szervezünk. , A vita arról, hogy nagy üdülőszállók épiiljenek-e vagy kis, családias jellegű üdülők, sok éve folyik. A szakember, dr. Vida Kocsárd véleményét kérdezem. — Akik a kis üdülők mellett érvelnek, azt mondják: ott családias a hangulat. Az én tapasztalatom viszont az, hogy a nagy, üdülőszállókban jobépítése, az autóbusz-pályaudvar kitelepítése a következő tervidőszakban minden jel szerint megkezdődik. Az M— 7-es autóút megkerüli a várost, zsúfoltságán azonban alig enyhített valamit. A szakemberek most újabb csatlakozó út építését javasolják. A gondok egy része csak ez, amelyekkel mindig találkozik az alkalmi látogató is. Dr. Gáti István tanácselnök szintén- a közlekedéssel kezdi, amikor á város gondjairól kérdezem. Aztán a városközpont kereskedelmi ellátottságának hiányát mondja (a Sió áruház bővítéséről tárgyalnak már). Kevés a művelődési célokat szolgáló létesítmény is: mindössze egy mozija van a 17 kilométer hosszú településnek. öt éve épül — várhatóan az idén fejeződik be — a művelődési ház; nincs megfelelő múzeuma. És az őslakosság gondja a lakás is: a tanácson 629 igénylőt tartanak nyilván. Célcsoportos állami beruházásként a negyedik ötéves tervben összesen 140 épül. Dinamikusan, arányosan és célszerűen fejleszteni egy várost csak jól átgondolt rendezési terv alapján lehet. Siófokét ezután készítik el. A terv hiánya miatt nagy terület — a belvárosnak mintegy a negyede — építési tilalom alatt áll. A gondok egy gyorsan fejlődő város dinamizmusát is jelzik: harminc év alatt a négyszeresére nőtt itt az állandó lakók s2áma: alapvetően megváltozott — s változik. korszerűsödik ma is — a város képe. Szép tervek születnek s válnak itt valóra. Siófok évről évre alkalmasabb lesz arra, amire fekvése, a Balaton közelsége determinálja: Budapest után az ország egyik legnagyobb idegenforgalmi központja. Dr. Kcrcza Imre Fényképezte: Grábner Gyula A mostani ötéves tervidőszak alatt 335 óvodai hely épfiit a városban. Siófok i Ma csak egyedül Siófokon negyvenezer embert fogadunk nyaranta. A vendéglátás kö1 rülményeinek alapvető változása mindenki előtt közismert. Az üdülőfejlesztési program nem ért véget: terület itt az Ezüst-parton is van még, pénz kell csupán az építéshez. Az itteni üdülőszállók már a válr lalatok összefogásával készültek. Az országban elsőként a ban érzi magát az ember. Mert — bármilyen furcsán hangzik — itt maga maradhat, na akar, és társaságot is talal, iia keres. Egy kis üdülőben mindenki tuuja, hogy ki honnan jött, mit csinál és hányszor vette már föl ugyanazt a ruhát. Itt, . ha valaki nem akarja, hogy ismerjék, két hétig einapoznat egy für- dőruaúbán, és senki sem figyel rá. Az Ezüst-part megvalósult terv. A város másik oldalán az Európa-s/.álló ’ mögött az Aranypart tervei most vannak a megvalósulás kezdetén. A négy kilométer hosszú föld- nyelven már közművesített területeket adtak el vállalatoknak. hogy saját pénzükből — a tájhoz — üdülőket építsenek. A közművesítés sok pénzbe került, s a milliók itt az őslakosság kényelmét is szolgálják: hiszen nemcsak a partmenti sáv kapott víz. és szennyvízvezetéket. korszerű utat, hanem a mögötte már beépült területek is. Siófok szorosan kapcsolódik az idegenforgalomhoz. Fejlődése is ebből ered, s ez okozza gondjainak többségét is. Ebben: a, városban ha terveznek, soha sem a húszezer lakosú Siófokot tartják szem előtt, háíiem a gyakran százezer lelket számláló, zsúfolt nagyvárost. A vízműveket éppen úgy a néhány hónapos csúcsra kell tervezni, mint az utakat vagy a vasutat. A közlekedés régi gondja • városnak. Tervek sora született már: a vasútállomás atban növekvő városa. Egyik nyárról a másikra újabb villák, üdülők nőnek ki a földből, s gyorsan formálódik a város képe is. Ősztől tavaszig itt majdnem mindig bontanak, és mire megérkezik a vendégsereg, valahogy eltűnnek a bontás nyomai. Valaha a középosztály nyaralóhelye volt ez a település. Parti magánpanzióit azok bérelték, akik már megengedhették maguknak a pihenést, de nem hódolhattak még főúri kedvtelésnek. »A gazdagok — mondják a siófokiak — soha nem ide, hanem Földvárra, vagy Füredre jártak.« Az utolsó előtti békeévben, 1937-ben — egy megsárgult statisztikai kiadvány tanúsága szerint — 10 200 hazai és 395iJ külföldi vendége volt a városnak. A kát éve városi rangot kapott településen egy nyári hétköznapon 40—80 ezer emberről kell gondoskodni. Vasárnap pedig 80—140 ezer ember tartózkodik a városban. A város állandó lakóinak száma az 1949-es népszámlálás adatai szerint 5026 volt. Az idén pedig már 20 ezer állandó lakost tartanak nyilván. Régi bulvárlapok minden évben visszatérő szenzációja volt az első elcsattant házastársi pofon. Az üdülő férjhez vagy feleséghez hétvégén ide látogató házastárs taslija az idénykezdetet is jelentette. A Siófokról keltezett újságtudómaradt raktáraiból — búzát lehet vásárolni. Kilitiben pedig tejet is mértek. Oda jártunk, mert Siófokon nem nagyon maradtak állatok. Később közmunkát végeztünk: romot takarítottunk a Sió-híd környékén. Az élet lassan konszolidálódott. Siófokot 1949-ben csatolták állapotban voltak, hogjf sírni tudtunk volna... Kenyéren és vöröshagymán éltünk, de keményen dolgoztunk. Először a Tündét emeltük ki, aztán ez hordta az embereket Siófokról Füredre, menteni a hajókat. Egy jármű helyreállítása olyan őrömet okozott, amelyhez foghatót sűrűn aligha isA változó Siófok. L ent a néptelen parton tarajos hullámokat ver a kövekhez a szék Szürkület után kevesebb a fény Siófokon: a város téli álmát alussza, s közben a nyárra, a vendégsereg fogadására készül. Az utazási irodákhoz egymás után érkeznek a hely- foglalások, javítják a szállodákat, s a magánházak kapuira is kitettók az újrafestett táblákat: szobát egész nyárra kiadnak, s a vállalatokat előnyben részesítik. Vendége most is van Siófoknak: á télen is nyitva tartó üdülők ilyenkor elsősorban a pihenni és nem1 szórakozni vágyó embereket fogadják. Az idegenforgalom, a vendéglátás az egyik arca Siófoknak. A másik az ipar. Nagyrészt szolgáltató vállalatok székelnek itt, s közvetlen vagy közvetett kapcsolata csaknem mindegyiknek van az idegenforgalommal. A 70- es úton túl — ahol már nem villák, hanem családi házak sorakoznak — dolgoznak ezek a nagyvállalatok. Akad közöttük, amelyik az egész országot átfogja, a másik hatóköre a Dunántúlra terjed ki. Ezek a vállalatok létükkel vannak hatással Siófokra. Munkásaik jelentős része itt él a városban, és fejlesztési törekvéseik valóra váltása is ezt a települést gazdagítja. Példaként a múlt évben kettévált Kőolajvezeték Vállalatot érdemes idézni. A felszabadulás óta — ahogy összeszámoltuk a városi tanácson — legalább 150 lakást épített. Any- nyit, mint amennyit egy ötéves terv időszaka alatt cél- csoportos beruházásként kap a város. Ipartelepe, amely kétszáz- millió forintos' költséggel készül, egy közepes nagyságú Volán-vállalat javítóbázisának is megfelelne. A Balaton mellett 17 kilométer hosszan elnyúló település az ország legdinamikusabsítások ma másféle szenzációkkal szolgálnak: új létesítményekről, beruházásokról adnak hírt. Siófok Európa-szerte ism ért üdülőhely, és a lokálpatrióták nagyon büszkék erre. A város felszabadulása 1944. december 3-tól 1945. február 8-ig tartott: ez alatt az idő alatt többször cserélt gazdát. A felszabadulást követő évek történetét nagyrészt még mindig az emberek emlékezete őrzi. írásos dokumentumainak feldolgozása a következő évek feladata lesz. Golub gárdaezredes neve azonban mindenkinek ismerős. A Szocsi- ban • élő, kemény tartású katona legutóbb a múlt évben volt Siófok vendége. Először akkor látta meg a települést, amikor a visszavonuló németek megrongálták a Sió-hida- kat és a zsilipet. Szemtanúkat hallgatok: Kiss Tibornét és Sütő Károlynét. — Siófok, a balatoni csata egyik végpontja volt: 1944 telén és 1945 elején kétszer telepítették ki az embereket. Először csak pár napra, másodszor három hétre. A felszabadult községben csak az öregek maradtak, s azok, akik valamiképpen segíteni tudták a katonákat: a pékek, a hentesek és a kovácsok... A háború okozta sebek gyógyítása itt még 1944 decemberében a vasúti híd építésével megkezdődött. Ez a faszerkezet ma is áll, és nyikorogva ugyan, de bírja a rohamosan növekvő forgalmat. — A front után hogyan kezdődött itt az élet? Kiss Tiborné válaszol: — Az apámnak az volt az első dolga, hogy kiment a földekre, megnézni, milyen a vetés, lesz-e kenyér. Egyszer csak hallottuk, hogy a Balázs Károly pékmester az Üj utcában (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) befűtött a kemencébe és kenyeret süt. A Weisz László és a Krausz-testvérek kinyitották a boltot. Lehetett lisztet, sót, petróleumot kapni, s néha vetőmagot is .. . Aztán elterjedt a hír, hogy Űjhelyen — a veszprémi káptalan épen
