Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

Gazdálkodási feladatok 1975-ben Űj típusú uborkaszedő gép Az idei esztendő a negyedik ötéves terv utolsó éve: ez ket­tős feladatot állít a politikai és a gazdasági vézetők elé. Egyrészt biztosítani kell a ne­gyedik ötéves terv célkitűzé­seinek teljesítését, s ahol le­hetséges túlteljesítését, más­részt folytatni kell a követke­ző tervidőszak előkészítését. A megyei párt-végrehajtó­bizottság — a Központi Bi­zottság december 5-i határo­zata alapján — meghatározta a somogyi gazdaság idei fel­adatait. A testület megállapí­totta, hogy a fejlődés össz­hangban van a megyei párt­értekezlet és a negyedik öt­éves terv célkitűzéseivel. A feladatok teljesítése és a kö­vetkező tervidőszak megala­pozása azonban az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kíván. Ezért szükség van arra, hogy a célkitűzések megvalósításá­ra operatív intézkedési tervet készítsenek a gazdálkodó egy­ségek. A pártszervezetekre az a feladat hárul, hogy szervez­zék az intézkedési terv vég­rehajtását, politikai eszközök­kel segítsék és ellenőrizzék az ezzel kapcsolatos munkát. Az eredeti célkitűzéseket csak a gazdasági hatékonyság növe­lésével lehet az új körülmé­nyek között teljesíteni. Ez a vállalatokra, szövetkezetekre, az irányító és érdekvédelmi szervekre egyaránt nagy fel­adatot ró. A termékstruktúra további korszerűsítése, mely a piac- és exportképes áruk, va­lamint a tőkés importot he­lyettesítői cikkek termelésének fokozását, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását je­lenti, fontos része az intézke­dési tervnek. Az anyagi és munkaerőforrások hatékony felhasználása, az ésszerű ta­karékosság, a belső tartalékok feltárása ugyancsak halasztha­tatlan feladat. A költségcsök­kentés éppen úgy része ennek, mint a termelékenység növe­lése vagy a normák korszerű­sítése, a melléktermékek és a hulladékok jobb hasznosítása. A párt-végrehajtóbizottság sürgeti a beruházással kapcso­latos tevékenység javítását, az indokolatlan igények vissza­szorítását, a megkezdett beru­házások minél előbbi befeje­zését Szükség van a beruházások rangsorolására és a következő tervidőszak első két évében induló beruházások előkészíté­sének meggyorsítására is. Mindezt a beruházási folya­mat részvevőinek jobb együtt­működésével lehet elérni: arra van szükség, hogy a dönté■ seknél a népgazdaság érdekeit vegyék figyelembe, s mérle­geljék a piaci, gazdasági szempontokat. A végrehajtó bizottság hangsúlyozta: a ta­karékos beruháiáspolitika nem jelenti a munkakörülmé­nyeket javító létesítmények törlését Fontosnak tartja a munkaverseny további támo­gatását, a szervezettség foko­zását a munkaverseny célki­tűzései között pedig a minő­séggel kapcsolatos feladatok megvalósítását. Az életszín­vonal-politikának megfelelő­en — a gazdasági lehetőségek­kel összhangban — javítani kell a jövedelmi viszonyokat. Beruházások befejezés előtt A folyamatban levő ipari beruházások közül ebben az évben a Május 1. Ruhagyár marcali gyárát, a Mechanikai Művek marcali gyárának új 5. sz. csarnokát, a Budapesti Finommechanikai Vállalat ka­posvári gyárának második üte­mű fejlesztését, a kaposvári nyomda építését, a marcali kétezer vagonos silót, vala­mint a Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi gyárát kell be­fejezni. A megyei párt-végre­hajtóbizottság a megyei taná­csot kérte föl, hogy tegyen határozott intézkedéseket e beruházások befejezése érde­kében. Kaposváron készül a szövetkezetek közös ipartele­pe, első ütemének befejezése az év végére várható. A be­ruházásban érdekelt szervek­nek biztosítaniuk kell a ha­táridő betartását, a pénzt és a kiviteli kapacitást. Barcson a Chemical épít új gyárat. E beruházás ütemszerű megva­lósításához minden segítséget meg kell adni. Marcaliban arra van szük­ség, hogy a Mechanikai Mű­vek olajkályhagyára piacké­pes, a foglalkoztatást hosszú távon biztosító profilt kapjon. Ennek érdekében tárgyalást kezdeményeznek a Kohó- és Gépipari Minisztérium illeté­keseivel. A végrehajtó bizott­ság szorgalmazta a kulturális és egészségügyi jellegű beru­házások gyors megvalósítását is. Az általános iskolai fej-1 lesztési program keretében szeptemberig húsz tantermet kell megépíteni a ríjiegyében. Az idén be kell fejezni a sió­foki művelődési ház és a nagyatádi kórház építését, a kaposvári kórház rekonstruk­cióját pedig elő kell készíteni. Fonyódligeten arra van szük­ség, hogy az ifjúsági tábor fejlesztésének előfeltételeit megteremtsék, Kaposváron a gépipari szakközépiskola épí­tését kell gyorsítani. A sport- csarnok és a megyei ifjúsági ház építésének megkezdése is idei fpladat. Felkészülés a következő tervidőszakra Az idei esztendő az ötödik ötéves tervre való felkészülés­ben is jelentős. A végrehajtó bizottság ezért kérte föl a me­gyei tanácsot, a helyi tanácso­kat és az érintett vállalatok képviselőit, hogy tisztázzák a Barcsra települő új ipari léte­sítmények körét, Kaposváron pedig készítsék elő új, szak­munkásigényes üzem telepíté­sét. A húsipar rekonstrukció­jának megkezdéséhez és a li- zinüzem telepítéséhez szüksé­ges előfeltételek megteremté­se ugyancsak ennek az évnek a feladata. A Kaposvárt ellá­tó tejüzem megépítésén túl tej- és húsipari melléktermé­keket feldolgozó üzemek épí­tését az idén meg kell kezde­ni, jövőre pedig befejezni. A gabona tárolásának gondját csak a kapacitás bővítésével lehet csökkenteni. E munkák előkészítéséről a minisztéri­ummal és a tröszttel kezdemé­nyez tárgyalásokat a megye. Az erdő- és fagazdaság komp­lex fejlesztését szolgáló kon­cepció kidolgozása után a rendelkezésre álló pénz fel- használásával a végrehajtást is meg kell kezdeni. A taná­csi beruházások mielőbbi be­fejezése, az ötödik ötéves terv­ben kezdődő fejlesztések anyagi-műszaki előkészítése és a kezdés érdekében a megyei tanács készít intézkedési ter­vet. A városokban és a ki­emelt településeken biztosíta­ni kell a folyamatos lakásépí- . tést, s intézkedéseket kell ten­ni a munkáslakás-építés ará­nyának növelésére. összehangolt intézkedésso­rozatra van szükség a meg­kezdett és az újonnan induló beruházások megvalósításá­nak gyorsítására, az ötödik ötéves terv beruházásainak előkészítésére. Az építőipari szervezetriek az idén kell fel­készülni a következő tervidő­szak igényeinek kielégítésére. A párhuzamosságok elkerülé­se végett a fejlesztéseket a megyei tanács összehangolja, s fokozzák a különböző szekto­rok között az együttműködést. Azokra a területekre pedig, ahol a megyei építőipar nem képes az igényeket kielégíteni, biztosítja, hogy más megyéből építőipari kapacitást hozzanak be. a szövetkezetek együttműködése A mezőgazdaság a múlt ősszel sok gonddal küzdött: a munkák közül legjobban az őszi mélyszántással maradtak le a gazdaságok. Az áthúzódó feladatok mielőbbi elvégzése érdekében a téli gépjavításo­kat kell gyorsítani a szükséges anyagok és eszközök folyama­tos biztosításával. A megyei párt-végrehajtóbizottság úgy ítélte meg, hogy az állami gaz­daságok — felkészültségüknél fogva — alkalmasak arra, hogy a mezőgazdasági termelés irányításában és szervezésé­ben regionális feladatokat lás­sanak el: hozzájárulhatnak körzetük termelési színvonalá­nak emeléséhez, az eszközök jobb kihasználásához. Kezde­ményezni azonban a gazdasá­goknak kell. A párt-vb fontosnak tartja az egyesült tsz-ek gazdálkodá­sának magasabb szinten való i stabilizálását, a kedvezőtlen adottságú gazdaságok komp­lex regionális fejlesztési ter­véhez az előfeltételek megte­remtését és a tervek elkészí­tését. A szövetkezetek egymás közötti kooperációját bővíteni kell, s az eddigieknél határo­zottabban érvényt kell szerez­ni az állami gazdálkodó szer­vekkel történő szerződéses vi­szony szélesítésének. A vb kívánatosnak tartja, hogy nö­vekedjen a cukorrépa vetéste­rülete, az ipari és zöldségnö­vényeket meghatározott terü­leten termeljék a gazdaságok. A szaktelepek előkészített és megkezdett rekonstrukció­ját minél előbb be kell fejez­ni. Arra is szükség van, hogy saját pénzük és bankhitel igénybevételével szállítási és rakodási kapacitásukat minél gyorsabban fejlesszék. A vb határozata szól arról, hogy a szarvasmarhaprograrn időarányos előirányzatát tel­jesíteni kell. A szakosodást olyan ütemben lehet folytatni, hogy az ne jelentsen vissza­esést a tejtermelésben. A tsz- ek, a háztáji gazdaságok üzem­ágként való kezelésével is biz­tosítsák a háztáji gazdaságok­ban a szarvasmarha-állomány csökkenésének mérséklődését. Javítani az ellátást Kaposváron a Somogy Áru­ház megnyitása után megkez­dődött az iparcikkbolt-hálózat átszervezése. Az előkészítés el­húzódott, ezért az idén márci­us végéig kell befejezni ezt a munkát. Azokat a kereske­delmi beruházásokat, melye­ket a következő tervidőszak első éveiben kezdenek el meg­valósítani, az idén kell előké­szíteni. Ezek közül kiemelke­dik a FŰSZERT központi rak­tára, a Domus bútoráruház építése, a Sió Áruház bővíté­sének előkészítése, valamint a vas- és műszaki nagykereske­delmi vállalat raktárainak a kitelepítése. Az élelmiszer-el­látást termelői boltok nyitásá­nak szorgalmazásával is segí­teni kell. A lakosság áruellá­tásának javítása érdekében szorgalmazni kell a hosszú távú szerződések megkötését. A megyei párt-vb gazdasá­gunk 1975. évi feladatainak megvalósításához kérte a tár­sadalmi szervek segítségét, a pártszervezeteknek pedig feladatává tette, hogy az in­tézkedési terv célkitűzéseit saját eszközeikkel segítsék. Törekedjenek olyan közszel­lem kialakítására, melyben a fegyelmezett, odaadó munka, az energiával, az anyaggal, a pénzzel és idővel való taka­rékoskodás magatartásnormá­vá válik. Igényeljék követke­zetesebben a határozott, fe­gyelmezett vezetői magatar­tást. ösztönözzék arra a veze­tőket, hogy vonják be a helyi feladatok meghatározásába a dolgozókat. Helyezzenek na­gyobb súlyt a különböző ér­dekek egyeztetésére: biztosít­sák, hogy a társadalom, a nép­gazdaság , érdeke jusson ér­vényre. Lépjenek fel határo­zottan az anyagiasság, a jog­talan haszonszerzés ellen. Ér­tessék meg, hogy a párt alap­vető gazdaságpolitikai célki­tűzései változatlanok, de a feladatok végrehajtásának kö­rülményei nehezebbé váltak. Az ifién több és nehezebb feladatot kell megoldani. Ez pedig megköveteli saját lehe­tőségeink és tartalékaink fel­tárását, célszerű hasznosítását. K. I. Oj termék gyártását kezd-; te meg ebben az évben a Csokonyavisontai Termelő­szövetkezeti Gépjavító Társu­lás. Az UV típusú uborka­szedő gépből ez év áprilisá­nak végéig húszat gyártanak. Prototípus alapján készülnek a műhelyben az alkatrészek, ' amelyeket Makón szerelnek össze. Ez a húsz gép tulajdon­képpen kísérleti típus. Ha­zánkban és külföldön vizsgá­zik majd. Ha ez a vizsga si­kerül, jövőre megkezdődhet a sorozatgyártás. Sok javaslat a takarékosságra Üzemi pártbizottságot választottak a konzervgyárban (Tudósítónktól.) A jövőben üzemi pártbi­zottság irányítja a Nagyatá­di Konzervgyár négy alap­szervezetében tevékenykedő másfél száz kommunista munkáját. A pártbizottságot megválasztó összevont tag­gyűlésen Köves Ottó, a gyár pártvezetőségének megbízott titkára tartott beszámolót. A felszólalásokból a jól szerve­zett munkára irányuló törek­vés csendült ki. Takarékosság az anyaggal, energiával és a munkaerővel, a munkaidő' és a berendezé­sek jobb kihasználása, a gaz­daságosabb termelés, a jobb minőség — mindezek a ki­fejezések megtalálhatók vol­tak a taggyűlés besz’" ' ban és a hozzá s ­1 A kcnzervgyári kommunisták mindent elkövettek eddig is annak érdekében, hogy mi­nél jobb gazdasági eredményt érjenek el. Eredményeik iga­zolják, hogy a gyár közössé­gei lelkesen készülnek fel^ szabadulásunk 30. évforduló­jának méltó megünneplésére, valamint • pártunk XI. kong­resszusára. A felajánlások lelkiismeretes teljesítése azt bizonyítja, hogv az MSZMf politikájával' a pártonkívüliek szintén egyetértenek, s részt kérnek a párthatározatokból adódó feladatok megoldásá­ból. A gazdasági eredmé­nyekben megtestesül az a politikai munka, melyet a párttagság végzett. Vojkovics István főmérnök megfogalmazta az üzem előtt álló közvetlen feladatok egy részét is. Mint ismeretes, s MÉM korlátozta a konzerv­iparban felhasználható cukor mennyiségét. Bár ezt az in­tézkedést takarékossági szem­pontok tették szükségessé, a kisebb cukortartalmú termé­kek gyártását a korszerű táp­lálkozás is indokolja. Ebben az °vben az' üzemnek 30 va­gon cukrot kell megtakarita- nia. ez pedig csak úgy lehet­séges. ha új technológiákat alku mázunk — mondta a főmérnök. — Takalékosab- ban kell bánnunk az üzem- anvaggal is, meg kell szün- leir.i a járművek üresjáratait Sok csomagolópapír veszeti ccloig kárba, az egyszer fel­használt papírt eddig' nem gyűjtöttük össze. A jövőben ezeket kijavítjuk és ismétel­ten hasznosítjuk. További megtakarítás erhetc el a kon- zervek fém zárópántjainál is. A ráfordítás és a hozam viszonya Tanácskozás a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetéről, fejlesztéséről Somogy mezőgazdaságá­ban fokozott jelentőségű té­máról rendezett tanácskozást tegnap Kaposváron, a megyei könyvtárban az Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szerve­zete és a Közép-somogyi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége. Az országban le­vő kedvezőtlen adottságú me­zőgazdasági terület több mint hat' százaléka a mi megyénk­ben található, Borsod és Sza­bolcs megye után itt van a legtöbb kedvezőtlen feltételek között gazdálkodó termelőszö­vetkezet. Ez a tény hosszú idő óta egyik fő gondja a me­gyének. Jól nyomon követhe­tő az eltelt évek során az a sok irányú erőfeszítés, mely a kedvezőtlen adottságú szövet­kezetek helyzetének javítását célozta. Érthető, hogy a teg­napi tanácskozást fokozott ér­deklődés kísérte, hiszen a me­gye mezőgazdasági területe csaknem egy harmadának jö­vőjéről, a kibontakozás lehe­tőségéről esett szó. Solymossy Dezsőnek, a me­gyei pártbizottság gazdaságpo­litikai osztályvezető-helyette­sének megnyitója után Zsuf- fa Ervin, a Központi Bizottság alosztályvezetője tartott tájé­koztató, vitaindító előadást. Elöljáróban azokról a tények­ről, összefüggésekről szólt, melyek alapján alakították ki országosan a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek támo­gatási rendszerét. A szabályo­zó rendszer tapasztalatait ér­tékelve elmondta, hogy az ál­lóeszköz-ellátottságban 1968- tól 1973-ig fokozódott a kü­lönbség, jó néhány mutatónál az arányszámok változatlanok maradtak, viszont a személyes jövedelmekben jelentősen csökkent a differenciálódás. Ennek a kedvező tendenciá­nak a folytatása gazdaságpo- i litikánkban továbbra is cél, de mellette egyéb intézkedésekre is szükség van a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gaz­dálkodásának megszilárdítása végett. A következő években olyan gyakorlatot, olyan ter­melési módot szükséges ki­alakítani ezekben az üzemek­ben, mely az adott körülmé­nyek között a leggazdaságo­sabb, elfogadható, és stabil eredményt biztosít, így lehe­tőséget teremt nemcsak a sze­mélyes jövedelmek’ további növelésére, hanem a gazdál­kodás továbbfejlesztésére is. Ezt a célt szolgálta az 1059-es kormányhatározat, mely a jö­vedelemkiegészítő támogatás helyett a gazdaságok megszi­lárdítását, a rentabilitás foko­zását célozza. Ezért alapvető, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek olyan fejlesztési programot dolgoz­zanak ki, mely lehetőleg ke­vés eszközt igényel. Az előadásban is, az azt kö­vető eszmecserében is gyakran szóba került a gazdaságosság fogalma. Figyelemre méltó, gondolatébresztő volt a racio­nális földhasználat kialakítá­sával kapcsolatos megállapí­tás: a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben nem szüksé­ges mindenáron a termésátla­got növelni. A döntő szem­pont mindenekelőtt a ráfordí­tás és a hozam viszonyának az elemzése. A ráfordítások növelése ugyanis a kedvezőt­len adottságú szövetkezetek­ben egy bizonyos érték után gazdaságtalanná válik, a ter­mésátlagokban nem térül meg a befektetett érték. Huszonkét mázsás hektáronkénti búza­termésnél is lehet a ráfordí­tás és a hozam viszonya olyan gazdaságos, mint egy kedvező adottságú szövetkezetben negyvenmázsás átlagnál. Ez a tény szükségszerűvé teszi, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben megkülön­böztetett gondot fordítsanak a gazdaságossági elemzésekre. Az előadó hangsúlyozta, hogy a következő években a sza­bályozó rendszerben előtérbe kerül a fejlesztési hozzájáru­lás, mely arra ad módot, hogy ezek a szövetkezetek kialakít­sák és megszilárdítsák az adottságainak leginkább meg­felelő termelési módot. Fej­lesztési támogatást viszont csak az a gazdaság kaphat, amelyik megalapozott, célsze­rű, és jól áttekinthető fejlesz­tési programmal rendelkezik. Ezt a tervet az egész megyé­re, illetve az üzemekre vonat­kozóan az év végéig el kell készíteni. A sok Újat és számo: útmutató tanácsot tartalmazó előadást jól egészítette ki Körmendi Ottónak, a közép­somogyi tsz-szövetség munka­társának a korreferátuma, melyben a zselici, illetve a homokháti szövetkezetek hely zetét elemezte. V. M. I Jámbor László, az üzem fiatal közgazdásza az üzem- és munkaszervezés eddigi I eredményei mellett a továb­bi lehetőségeket, tennivaló­kat körvonalazta. ha csak 1—2 százalékos imjiakarítast ér el az üzem, ankor is tóba milliót tesz kt a megtakarí­tott összeg. Trabb keli ja­vítani a belső an van mozga­tást, célszerűbbe.i kell gaz­dálkodni a munkaerővel a meglevő bsreila-'.éa ckket. Mert a rosszul szervezett munka, a fölösleges állások, a kihasználatlan munkaidő a társadalom összjövedelmét csökkentik. Varga János munkás a Ill-as alapszerve­zet tagja azt kérte, hogy a párt tagjai legyenek a taka­rékosság, az ésszerűbb gaz­dálkodás példamutatói. Kez­deményezzenek, javasoljanak, és követeljék meg a fegyel- , mezettebb munkát mindenki­től. A párttagság elmondta vé­leményét a kongresszusi irányelvekről, a szervezeti szabályzat tervezett módosítá­sáról. Mindkét dokumentum­mal egyetértett\k. A kommunisták 25 tagú üzemi pártbizottságot válasz­tottak, valamint küldötteket a városi pártértekezletre. A pártbizottság titkára Köves Ottó villanyszerelő szakmun­kás ^ett, rajta kívül még ha­tan kerültek a végrehajtó bi­zottságba. Somogyi Niplapí 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom