Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

Eredményesebb vizsgálatok Sebők Józsefet, a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettesét-' kér­deztük múlt évi munkájuk­ról és az idei tervekről. — A megyei párt-végre­hajtóbizottság 1974 januárjá­ban határozatot hozott a né­pi ellenőrzési munka tovább­fejlesztésére. Ez nemcsak a népi ellenőrzési bizottságok­ra hatott serkentően, hanem a párt- és az állami szervek munkánkat támogató tevé­kenységére is. Mindez előse­gítette vizsgálataink eredmé­nyességét. — Hány vizsgálatot tar­tottak, s melyek voltak azok közül a jelentősebbek? — Népi ellenőreink ösz- szesen hatvankét ország.^, megyei és járási vizsgálatban vettek részt. — Milyen tapasztalatokat szereztek? — Évek óta nem kielégítő a zöldség-gyümölcsellátás, ta­valy még az árszint is emel­kedett. A hentesáru választé­kát az elégtelen hűtőipari kapacitás, a tej és tejtermék, a sütőipari termékek kínála­tát pedig szállítási gondok befolyásolták. A rögzített áras gyermekruházati cikkek értékesítésével kapcsolatos vizsgálatunk azt állapította meg, hogy az túlzottan Ka­posvárra összpontosul. Javas­latunkra a megyei tanács kereskedelmi osztálya újabb egységeket jelölt ki az érté­kesítésre. Megállapítottuk, hogy a gazdálkodó szervektől nem várható a fogyasztói ér­dekvédelem javulása, mert ez nem találkozik a kereskede­lem érdekeivel. Változást csak a rendeletek, utasítások következetesebb megtartása, illetve a vezetői felelősség érvényesülése hozhat. A ke­reskedelmi vállalatok a lel­tártöbbletek okát nem vizs­gálják, inkább tudomásul ve­szik. Több közérdekű bejelentés kapcsán megvizsgáltuk a la­kásárak alakulását. Siófokon példá' ' megállapítottuk, hogy a rostul előkészített beru­házás költségeit a lakókka.l fizettették meg! A nők hely­zetének vizsgálatánál arra fi­gyeltünk föl, bogy a bérezés­ben nem mindenütt érvénye­sül az egyenlő elbírálás. 4 szolgáltatás helyzetére visz- szatérve megállapítottuk, hogy a megyei tanács jelen­tősen segíti a lakosságot köz­vetlenül érintő szolgáltatási ágazatok fejlesztését, örven­detes és kedvező tapasztala­tokat szereztünk a marcali járás termelőszövetkezetei­ben: szociális, kulturális cé­lokra 10. illetve 20 százalék­kal többet fordítottak. A korábbihoz képest kétszeres összeget használtak fel a tsz- tagok szakmai képzésére. A beruházások előkészítésénél a kisajátítási eljárásokat talál­tuk túl hosszadalmasnak, 54 százalékukat bírói úton kel­lett érvényesíteni az utóbbi három évben. Javaslatunk, hogy gyorsabban intézkedje­nek. — Hogyan alakult a köz­érdekű bejelentések aránya? — Tavaly összesen 200 pa­nasz és bejelentés érkezett, hatvan százaléka volt közér­dekű, s mintegy hetven szá­zaléka bizonyult alaposnak. Növekedett az építésigazgatá­si engedélyekkel, valamint az építőipari garanciális javítá­sok késedelmességével, s né­hány kisiparos működésével kapcsolatos panaszok száma. Részben ez is oka annak, hogy a szabálysértési eljá­rásra tett kezdeményezésünk 80 százalékkal emelkedett ta­valy. Hatszor tettünk indít­ványt bűnvádi eljárásra, egy­szer pedig gazdasági bírság kiszabására. A bejelentések egyharmada jelenleg is ár­drágítással. súlycsonkítással x £ gy minőségromlással kap­csolatos. — Milyen jelentősebb vizs­gálatokat terveznek? — Tervünket a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, il­Nörényvédelmi tájékoztató A csonthéjasok téli permetezése Az őszi-, valamint a kajszi-• akadályozhassák. A permete­barackosok és cseresznyefák növényvédelmével kapcsola­tosan különösen fontos és időszerű növényvédelmi prob­lémára hívjuk fel a figyel­met. Főként aaokét a kiskert­tulajdonosokét, akik kertjük­ben a nyáron a klaszterospo- riumos levélfoltosság nagyobb mértékű fertőzését észlelték. A csonthéjasok gyakori ve­szedelmes gombabetegsége Ugyanis a klaszterosporiumos levélfoltosság. A kórokozó gomba a leve­leken jelentkezik kis. néhány milliméter átmérőjű piros foltok formájában. A foltok később megnagyobbodnak, kö­zepük bámul, leszárad, de a foltok piros udvara ^szegélye) megmarad. Tünetei könnyen összetéveszthetők a csonthéja­sok levelein levő egyéb lyu- kacsosodásokkal, amelyek azonban mindig piros udvar nélküliek, és többnyire a per- metlé perzselésére vezethetők vissza. A kórokozó megtámad­ja a hajtásokat és a vessző­ket is. Ezeken a vörös foltok megnyúltak, közepük kifakul, gyakran felrepedezik. Rügy­károsítás esetén a rügyalap­nál meginduló mézgafolyás is kísérő tünet lehet. Később megtámadja a gyümölcsöt is, amelyen kis piros foltok jel­zik a fertőzés helyét. A beteg fa levelei összezsugorodnak és lehullanak, gyümölcse keve­sebb és satnya lesz. Különösen erős károkat okozott ez a gombabetegség a múlt nyáron a Kaposvár kör­nyéki kiskerttulajdonosok gyümölcsöseiben. A kórokozó az enyhe téli napokon is ké­pes szaporítóképleteit kialakí­tani, vés tovább fertőzni. Mi­vel az idei tél eddig meglehe­tősen enyhe volt, ezért java­soljuk a kiskerttulajdonosok­nak a téli permetezést, hogy a kórokozó fertőzését meg­zést-0,3 százalékos töménysé­gű (10 liter vízben 3 dkg szer) rézoxiklorid hatóanyagú ké­szítményekkel — Cobox, Coprantol, Cupravit, Cupri­tox 50, Rézoxiklorid 50 WP, Vitigran — végezzék. A fákat lemosásszerűen, alaposan per­metezzék, fontos azonban, hogy a lehullott lombra és a fák alatti talajra is jusson permetlé. | letve a megyei párt-, állami, társadalmi szervek javaslatai I alapján állítottuk össze. Így I többek között vizsgáljuk a I városi és községi peremkerü- j leti lakosság ellátását, a kö- 1 zületi szervek gépjárművei­ről szóló jogszabályok végre­hajtását, az ipari és fogyasz­tási szövetkezetek személyzeti munkáját, az üzemi demok­rácia érvényesülését az ipa­ri üzemekben, a 44 órás munkahét tapasztalatait a kereskedelemben. Több té­mában, például az ifjúsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól, utóvizsgálatot tartunk. Szerepel tervünkben, a gyermek- és ifjúságvéde­lem, a társközségek tanácsi irányítása, a népességpolitikai határozat, a munka- és egész­ségügy, az állami vállalatok­nál dolgozó munkások lakás­építésének támogatása, a la­kóépületek minőségi hibái és a garanciális munkák el­végzése, a Kaposvár zöldség- gyümölcsellátásának javítá­sára hozott határozat végre­hajtásának ellenőrzése. A to­vábbiakban is következetesen vizsgáljuk a fogyasztói érdek-* védelmet és az áruellátást a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban. Tavaly vizsgáltuk a va­dásztársaságok alapszabály­szerű működését, az idén a horgászegyesületekét is ellen­őrizzük. Ezenkívül új téma a termelőszövetkezetek erdő- és fafeldolgozási tevékenysé­gének, valamint az általános iskolák szemléltető eszközök­kel való ellátottságának vizs-r gálata. Fontosnak tartjuk a Balaton-parti áruellátással foglalkozó nagykereskedelmi vállalatok nyári felkészülé­sének vizsgálatát is, ezért szerepel tervünkben. Ugyan­csak fontosnak ítéljük meg idegenforgalomból származó kiugró egyéni jövedelmek el­lenőrzését. A tavalyi vizsgá­latok során észlelt mulasztá­sok, jogszabálysértések, jog­talan haszonszerzési törekvé­sek ellenére azt állapíthatjuk meg: megyénkben is mind nagyobb mértékben érezhető a politikai munka erősödő, pozitív hatása. Törekvésünk, hogy leljünk azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket pártunk, társadalmunk állít elénk, s amelyek a XI. pártkongresz- szus irányelveiben így fogal­mazódtak meg: tovább kell növelni az egyre nagyobb szerepet betöltő népi ellen­őrzés hatáskörét. Sz. L Szakfilmek a mezőgazdasági továbbképzés szolgálatában Somogy nincs az elsők között.. ugyan-i Megyénkben mind több me­zőgazdasági termelőszövef zeti tag válik szakmunkássá és betanított munkássá az üze­mekben rendezett téli tanfo­lyamok nyomán. A múlt év novemberében 18 szakmun­kásképző tanfolyam indult a közös gazdaságok fizikai dol­gozói részére, s ez idő szerint több mint hatszázan tanulnák ebben az oktatási formában. A betanított munkások tanfo­lyamain körülbelül félezer hallgató van. Ez csupán a fel­nőttek képzésére vonatkozó adat, nem szóltunk a fiatalok­ról, a szakmunkásképző inté­zetek tanulóiról, akik ugyan­csak sokan vannak. Nemrég Tapsonyban az egyik tsz-tag elmondta: a fel­sőbb szintű vezetők rendsze­res továbbképzése intézményes keretek között folyik, ez azon­ban hiányzik a középfokú vég­zettségűeknél és főként a szak­munkásoknál. Pedig az egy­szer megszerzett tudás, az ép­pen legkorszerűbbet nyújtó is­meretanyag nem elegendő ahhoz, hogy évek múlva — erre támaszkodva — boldogul­jon, könnyűszerrel eligazod­jon a szakember. A tudomány újabb és újabb vívmányokkal szolgál a mezőgazdasági ter­melés segítésére, ezekkel meg kell ismerkedni, máskülönben nem válhatnak a termelés esz­közeivé. Nyilvánvalóan ebből indult ki a tapsonyi tsz-tag is, amikor kifogásolta a szak­munkások továbbképzésének hiányát. A továbbképzés egyik se­gédeszköze, mely jó szolgála­tot tehet a régi ismeretek föl­frissítésében, az új módszerek népszerűsítésében, gyakorlati alkalmazásában: a szakfilm. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium tá­jékoztatási főosztályának köz­leményéből tudjuk, hogy a múlt év végén értékelték a MÉM és a Kulturális Minisz­térium által 1974-re közösen meghirdetett szakfilmhaszno- sitási versenyt. A megyei ok­tatási és szakpropaganda-fel- űgyelők szervező munkájában Heves került az első, Vas a második, Szabolcs-Szatmár és Baranya pedig a harmadik helyre. A megyei film- és szemléltetőeszköz-tárak közül a legtöbb kópia kölcsönzéséért az első helyet Szabolcs-Szat­már, a másodikat Vas, a har­madikat Baranya és Csongrád megye filmtári dolgozói sze­rezték meg. 1973. november 1-e és 1974. október 31-e kö­zött az országban több mini | 31 ezer szakfilmkópiát mutat­tak bet, s ez meghaladja aj előző évek teljesítményét. Ebben a versenyértékelés­ben az első három helyen nem szerepel Somogy. Ami ebből megszívlelendő: többször és jobban kelleríe élniük me­gyénk termelőszövetkezetei* nek azzal a továbbképzési le­hetőséggel, melyet a sZakfil- mek nyújtanak. Ha a szak­könyvre azt mondjuk, hogí termelőeszköz, mert segít job­ban, eredményesebben végezn) a mezőgazdasági munkákat akkor ez a megállapítás talán még inkább érvényes a szak- filmekre. Növénytermesztő* sünkben teret hódítanak é zárt, iparszerű termesztési rendszerek, állattenyésztés sünkben szaktelepek sora ala­kult ki, és ennek a sornaB még nincs vége. Mondani sen» kell, milyen kitűnően haszno­sítható ezeken a területeken egyegy, a módszert rkár ered* menyesen alkalmazó gazda­ságról készült film. Tanul be­lőle az állattenyésztő, a nö­vényvédő, a traktoros, az ága­zatvezető, egyszóval mindenki^ aki közreműködik a javak elő­állításában. H. F. Boltot épít a brigád December végén találkoz­tam vele. Brigádjával együtt a belső vakolást végezte Ba­latonszárszón, az épülő taka­rékszövetkezeti székházban. A másfél milliós munkát Borbás Sándor brigádjára osztották ki a balatonszárszói áfész vezetői. A feladat nem könnyű. Az idegenforgalom szempontjából is megfelelő kis »-bankot« épít hat émber Borbás Sándor kőműves bri­gádvezető irányításával. A szövetkezet vezetőitől csak jót hallottam róla. Á közelebbi ismerősök csak Sa­nyinak szólítják, noha 40 éves. Jóindulatú, gyors be­szédű, rokonszenves ember. Egy balatonszárszói kisipa­rosnál tanulta meg a kőmű- | vesmesterség minden csínját- megfe- j bínját. Szakmunkás-bizonyít­ványát 1952-ben vehette kéz­hez. öt évig a helyi áfész-nél dolgozott, majd a Somogy megyei Magasépítő Vállalat­nál próbált szerencsét. Ott hat évig dolgozott, a szíve azonban visszahúzta a bala­tonszárszói áfész-hez. Az egyik kőművesbrigád vezeté- í sét bízták rá 12 esztendeje. A nevéhez, brigádjához sok fontos építkezés fűződik. Ók újították fel a balatonföld- vári 15. sz. boltot, a Tücsök vendéglőt, Balatonszárszón a vas-műszaki üzletet, Kötésén az iparcikk- és élelmiszer- boltot, italboltot, valamint a takarékszövetkezetet, Kőrös­hegyen az ÁBC-áruházat épí­tették stb. Kívülük a szövet­kezet másik kőművesbrigádja szintén kivette részét a mun­kából. Nagy feladatuk a ba- latonföldvári áruház építése, ez a takarékszövetkezettel egy fedél alatt kap helyet. Borbás Sándort munkájáért a szövetkezet vezetősége rend­szeresen megjutalmazta. Egy­szer a kiválódolgozó-jelvényt is a mellére tűzték. Amikor sikereinek titkáról faggattam, elmondta, hogy azért dolgozik eredményesen, mert jók a munkatársai. El­sősorban Békefi József se­gédmunkást említette, aki jó- ban-rosszban mindig vele volt, munkájára alapozni le-; hetett. — Az az igazi öröm mondotta Borbás Sándor —J ha egy-egy nagy munka mű­szaki átadásánál nem talál-« nak hibát. D. Z. A repülés századai A ina helikopterei A közelmúltban adták hírül az újságok, hogy Amerikában elhunyt Mr. Helikopter — a világ Igor Sikorskyként ismer­te —, akiiek sok tervezőtár­sával együtt nagy része volt abban, hogy ma korszerű he­likopterekről beszélhetünk. A helikopterkészítésnek — ha le­het ezt mondani számtalan ellenzője volt mindaddig, amíg a gyakorlat be nem bi­zonyította tévedésüket. A második világháború be­fejeztével a nagyhatalmak ve­zető katonai körei megbizo­nyosodtak arról, hogy a repü­lés nélkülözhetetlen a korsze­rű háború megvívásában. A technikai eszközök és a harci technika tömeges alkalmazása elképzelhetetlenné vált légi­erő nélkül. A látványos egyé­ni vadászpárviadalokat fel­váltotta a tömegbombázás és a földi csapatok légi támogatá­sa. A repülőgépek sebessége megsokszorozódott, tűzere­jűk összehasonlíthatatlanul nagyobb lett, mint valaha. A világméretű verseny a sebes­ség és a tűzerő fokozódására irányult, amikor megjelentek az első használható helikop­terekkel a tervezők. A''gyakor­lati eredmények azonban so­káig késtek. A lassan lebegő helikopterek sebezhetőbbek voltak, mint az első vüághá­o Somogyi Néplap poru lassú narci gépéi. Egy- egy légi szerencsétlenség ese­tén a személyzet aligha ma­radt életben. A helikopterek teljesítmény-hatásfoka elma­radt még a leggyengébb — ha­gyományos értelemben vett — dugattyús motorral rendelkező repülőgéphez képest is. Ugyanakkor a helikopter olyasmit tud, amihez hasonlót egy repülőgéptől soha nem várhatunk: hosszának megfe­lelő nagyságú körből függőle­gesen le- és felszáll. Terheket emel, és más közlekedési esz­közzel leküzdhetetlen terepen, hegyeken, vizeken és mocsara­kon át azokat célba juttatja. A helikopterek először, sajná­latos módon éppen a gyarma­tok felszabadítói ellen vívott igazságtalan háborúkban és harcokban csillogtatták meg »erényeiket«: megfelelő 'pán­célzattal és tűzfegyverekkel fölszerelve nagy harcászati erőt képviseltek. A Szovjetunióban neves ku­tatók egész sora foglalkozott és foglalkozik ma is békés és katonai célokra alkalmas heli­kopterek tervezésével. A nevé­nek kezdőbetűivel jelzett, vi­lághírű MI helikoptereket Mi­hail Mii szovjet konstruktőr a második világháborút követő években tervezte. 1947-ben megkezdték az igen jól bevált Mi—1 helikopter sorozatgyár­tását. A turbólégcsavar és a gázturbina gyakorlati megva­lósulása lehetővé tette, hogy az építendő helikopterek tel­jesítménye ugrásszerűen meg­növekedjék. A nehéz helikop­terek családjába tartozó Mi—6 és későbbi társai már ilyen motorokkal voltak fölszerel­ve. A szovjet helikopterek az elmúlt tizenöt évben számta­lan világrekordot értek el mind az emelési, mind egyéb teljesítménykategóráikban. A nagy építkezések számára ter­vezték a Mi—10K helikoptert, amely repülő emelődaruként szolgál olyan, népgazdasági- lag fontos munkáknál, mint a vízi erőművek, hatalmas ko­hók építése, távvezetékoszlo­pok szerelése. A V—12 óriás j helikopter igazi világszenzá- I ció: 40 tonna terhet képes sok száz kilométerre szállítani. Angliában. Amerikában és a többi nagyobb repülőgépgyár­tó államban ma már szép számmal állítanak élő heli­koptereket. Az amerikaiak fej­lesztették ki a »repülő harc- kocsi«-nak becézett, páncélo­zott helikopterek nagy család­ját. Ismert helikoptergyártó cégek: a Sikorsky, Bell, Lock­heed, Boeing-Vertol és a Hughes több ajánlott típusa közül választották ki az úgy­nevezett AAH programot kép­viselő gépeket. Ebben a prog­ramban egymotoros, páncélo­zott gépeket szándékoznak.ké­szíteni, amelyek átvennék a kétes hírnevet szerzett Bell Huey Cobra szerepét. Ezt a páncélozott helikopterfajtát az amerikaiak a dél-vietnami fronton vetették be tömege­sen, és a hazafiak ezeket lőt­ték le — ugyancsak tömege­sen! Érdekes azonban, hogy a nagy veszteség ellenére a stra­tégák meglehetősen kedvezően értékelték a harci helikopte­rek alkalmazását. Ezzel a tí­pussal mintegy új helikopter­fajtát teremtettek meg. A harci helikopterek erős pán­célzattal, valamint különféle rakétákkal, géppuskákkal és gépágyúkkal is rendelkeznek. A harci rakétákkal fölszerelt »repülő harckocsik« előállítá­sának a sürgősségét talán az magyarázza, hogy a szovjet csatahelikopter valamennyi jellemzője jóval kedvezőbb, mint az eddig bevált NATO- és amerikai típusok. A helikopterépítés a repülés történetének új szakaszába ér­kezett. Már nem »szegény ro­kon« többé, mindinkább köve-« teli a maga részét a békés és háborús felhasználás terüle­tén egyaránt. Békés felhaszná­lására szép számú hazai pél­da is akad: számos szovjet helikopter permetez földjeink, gyümölcsöseink és szőlőink felett. Kő Tamás (Folytatjuk.) Tarifaemelés a vasúti, a közúti és a vízi árufuvarozásban A január elején életbe lé­pett termelői árváltozások ki­hatottak a közlekedésre is. Az üzemanyag és bizonyos alkatrészek árának emelkedé­se a közlekedés önköltségét növelte. Ennek fedezetére részben csökkentették az esz­közlekötési járulékot, részben kisebb mértékű, átlagosan 5 százalékos áremelést engedé­lyeztek az árufuvarozásban. Elsősorban és nagyobb mér­tékben a veszteséges szállítási tevékenység árát emelték. Változatlanul hagyták vi­szont a — többségében építő­anyag szállítását szolgáló —■ súlydíjas árufuvarozás tarifá­ját. Nem változott a lakosság széles körét közvetlenül érin­tő fuvarozások — a szilárd tüzelőanyag, a propán-bután gáz, a tüzelőolaj, valamint a kereskedelmi házhoz szállítás díja sem. A vasúti áruszállítási tari­fák áruosztályonként belföl­dön 3—10 százalékkal, az expresszáru tarifa 50 százalék­kal emelkedett. A közúti fu­varozásban az órakilométeres szállítás díja átlagosan 18 szá­zalékkal, a tehertaxi tarifa 20 százalékkal, a darabáru-fuva­rozásé 50 százalékkal emelke­dett. A hajózás áruszállítási tarifája 5 százalékkal lett ma­gasabb. A Volánnak és a FÖSPED- nek körülbelül 1600—1700 ta- hertaxija van. A vállalatok fokozatosan állítják át az órá­kat az új tarifára — erre a munkára féléves türelmi időt kaptak —, addig hozzászámít­ják a gépkocsivezetők a 20 százalékot az óra által muta­tott összeghez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom