Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
Szabad szombaton Is fölkeresik Még mindig sok a kiesett munkanap ■ ■ Üdülő a Medve-folyó partján Kanyargó, két partján fákkal szegélyezett folyó. Közel Verhnyaja Troica városához, csodálatos környezetben egy üdülőközpont húzódik meg. Hatalmas, évszázados fe- nyőr, tölgy- és nyírfák között modern és fafaragással díszített épületek sora. A negyvenholdas parkban, a kellemes levegőn sokan sétálgatnak. — Három-négy hetet töltenek itt azok — évente összesen ötezren —, akik betegségben szenvedtek, s orvosi ellenőrzés mellett utókezelésre van szükségük. Moszkvából, Leningrádból, szinte a Szovjetunió minden részéből jönnek ide pihenni. Önellátók vagyunk, saját gazdasága van az üdülőnek — mondja N. Ny. Homotovics, aki tizenkét éve látja el az igazgatói tisztséget. Járjuk a hatalmas parkot. Csodálatos fák, bokrok, dísznövények. Szeretnénk nyáron látni, amikor nyílik a rózsa, a rengeteg virág. A folyó túlsó partjáról lövések hallatszanak. — Fácánra meg nyálra vadásznak. Korábban, amikor az első dácsák — kis pihenő házikók — épültek, még medvék is voltak a folyóparti rengetegben. Innen kapta nevét a folyó — tájékoztatnak kísérőink. A folyó partján lévő egyik épület előtt megállunk. Falún emléktábla jelzi, hogy régen ez volt M. I. Kalinyin dácsája. Azt is megtudjuk, hogy nagyon szeretett itt, a Medve-folyó párján pihenni, gyakran fölkereste ezt a helyet amikor ideje engedte. Különleges, gazdag művészi fafaragással dígzüett épület az I A folyóparti üdülő klubháza Tórészlet a balagojei erdőben — Könyvtárunk tizenkétezer kötetes. Megtalálhatják az olvasni szándékozók a hazai klasszikusokon, a ma élő írókon kívül az ismert külföldi írók regényeit is. A magyarok közül Jókai, Gárdonyi, Mikszáth, Illés Béla regényeit tudjuk ajánlani — mondja a I könyvtáros. A főépületbe találomra benyitunk néhány szobába: televízió, rádió, hűtőszekrény található a nagyon . szépen berendezett helyiségekben. Jártunk egy másik üdülőben is Balagoje város közelében. A környezet ott is elbűvölő.; hatalmas tavak, ahol csónakázni, horgászni lehet, végeláthatatlan . fenyőerdő. Éppen váltás van, üresek a szobák, de 1 az igazgató el- J mondja; várják | az új vendégeket. ! S reggel már tele volt az étté- j rém, új vendé- I gek foglalták el j Hét végén az egyik nagy le- ningrádi gyár autóbusza állít meg az üdülő előtt, szabad szombatos munkásokkal, illetve azok családtagjaival zsúfolva. Az igazgató nyomban mondja, hogy miért jöttek: — Hétvégi pihenőre. A beutaltakon kívül azoknak is lehetővé tesszük a pihenést, akik csak szombat—vasárnapra jönnek hozzánk, s ez így van még jó néhány más üdülőben is. Kapcsolatban állunk a nagyobb gyárak, üzemek szak- szervezeti bizottságaival, s azok jelzik: hány hétvégi üdülőre számíthatunk. Ugyanúgy használhatják a játékokat, horgászhatnak, csónakázhatnak, fürödhetnek, mint a beutaltak. Sőt a kifogott halat is elkészíthetik. Az általuk hozott nyersanyagból szintén főzhetnek, ha nem akarják az itteni étkezést igénybe venni. Gyakran — főként tavasszal és nyáron 1— nem győzzük a hétvégi kirándulókat, pihenőket fogadni. A szabad szombat haszpos eltöltése, megfelelő program ajánlása hazánkban is gond. Érdemes lenne ezt a jó példát figyelembe venni. Szalai László Csökkent az üzemi balesetek száma a megye termelőszövetkezeteiben Tavaly kevesebb hír jelent meg lapunkban a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben, a tsz-közi társulásoknál előfordult balesetekről, mint korábban. Csökkent a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma, mégpedig 1583- ról 1438-ra, ezen belül a halálos kimenetelű baleseteké kilencről nyolcra. A három napon túl gyógyuló üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok száma 46 226-ról 44 413-ra mérséklődött. Ami a járásokat illeti, a nagyatádi kivételével mindenütt kevesebb baleset történt, mint az előző évben; különösen a kaposvári és a siófoki járásban figyelemre méltó a javulás. Az adatok mögött könnyebben és súlyosabban sérült emberek, és — sajnos — elveszett életek vannak. Az a tény, hogy kevesebb a baleset és a kiesett munkanapok száma, örvendetes, de korántsem megnyugtató. Ugyanis még kevesebb lehetne, ha az emberek jobban vigyáznának önmaguk és társaik testi épségére, életére. Mint arról Riegler Tamás., a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa tájékoztatott, 1973-ban az egy üzemi balesetre átlagosan jutó munkanapok száma 29, 1974-ben 30 volt (úgy látszik, hogy a kevesebb baleset között több súlyosabb fordult elő, mint korábban), s ez az 1973. évi országos átlaghoz, a 23 munkanaphoz viszonyítva bizony elgondolkoztató. Hogy melyek az okok? A fölvett jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy nőtt az állattenyésztéssel összefüggő (288), az elvagy leeséssel kapcsolatos (230) sérülések aránya, kevesebb viszont a lófogatok körül előfordult balesetek száma. A munkagépeknél 139. a rakodásnál 144, a fogatoknál 88 baleset volt. ■ A nyolc halálos végű balesetre, ezek előidéző okaira külön is érdemes odafigyelni. Ráksiban egy 55 évesnél idősebb fogatos — alkalmassági orvosi vizsgával nem rendelkezett — szállítás közben leesett a kocsiról, s belehalt sérüléseibe. Hasonlóan végződött az a baleset is, mely Buzsá- kon, silókészítés közben történt: a pótkocsiról leömlő takarmány az egyik embert két méter magasról lelökte. Ugyanitt a balesetet kivizsgáló növényvédelmi szakirányító motorkerékpárral a leeresztett sorompónak ütközött, s meghalt. Vésén egy szolgálati lakás építésekor leesett az egyik dolgozó; Törökkoppányban fölborult motorkerékpárjával a növényvédelem szakirányítója, s átment rajta a tsz megrakott vontatója; Csurgón a kombájn egyik kerekének külső gumija fúvatás közben szétrobbant, és halálos sérülést okozott; Szennán homokfal dőlt az egyik rakodóra; Jákóban halálra taposták a bikák az éppen heljmttesítő dolgozót. Szabálytalanságok, hibák, melyek halálos kimenetelű üzemi balesetekhez vezettek. Megszívlelni ezeket, változtatni rajtuk — erre figyelmeztetnek. Már az idén tenni kell, méghozzá az eddiginél többet, a megelőzés érdekében! H. F. Betegségi biztosítás, családi pótlék az egyetemen tovább tanuló szakmunkásoknak A KÖZELMÚLTBAN jelent meg a Minisztertanács határozata a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányairól. Ennek kapcsán ismertetjük azokat a társadalombiztosítási szabályokat, melyek a felsőoktatású intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató, szakmunkás-képesítésű hallgatókkal kapcsolatosak. A hallgató betegségi biztosítási kötelezettsége a szünetelő munkaviszony alatt is fennáll. A jogosultságot az eredeti munkaviszony alapján bírálják _ | el, sőt a tanulmányok idejét a szolgáltatások szempontjából munkaviszonyban töltött jogszerző időnek tekintik, ezért figyelembe veszik mind a folyamatos munkaviszony megállapításakor, mind a 75 szá- | családi zalékos táppénzre jogosultság nál. ágyi segély nem jár. Ha a hallgató részére a tanulmányok megszakítását (a pénzbeli támogatás folyósításának beszüntetését) követően táppénz, vagy terhességi-gyermekágyi segélyt kell megállapítani, illetőleg folyósítani, irányadó bérként a pénzbeli támogatás is figyelembe vehető. A készpénzszolgáltatásokat a munkáltatótól kell kérni, ha ott üzemi kifizetőhely működik. Egyéb esetekben pedig a munkáltató szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól lehet a szolgáltatásokat igényelni. A hallgató a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges igazolásokat a munkáltatójától' kapja, azok egy évig érvényesek. A hallgató a gyermekei után pótlékot is kaphat. Ugyanis a tanulmányok alatt j fennálló munkaviszonya idejé- Természetes, hogy arra az ! re pénzbeli támogatásban ré- időre, melyre a hallgató .pénz- ; szesül, ezért az idő munkában beli támogatást kap, táppénz, J töltött időnek számít. A családi illetőleg terhességi-gyermek- 1 pótlékot szintén a munkáltatónál keil igényelni. Ha ott ki- fizetőhely nem működik, akkor azt a társadalombiztosítási igazgatóság folyósítja. Fontos tudnivaló, hogy az a baleset, melyet a pénzbeli támogatásban részesülő hallgató akár munkaviszonyban, akár tanulmányaival összefüggésben szenvedett el, üzemi baleset. Nyugdíj szempontjából szolgálati időnek számít az az idő, amikor a, hallgató munkaadójától pénzbeli támogatásban részesül. A nyugellátás alapját képező munkabérátlagba a pénzbeli támogatás beszámít. Tehát az üzemi baleset alapján járó baleseti járadék, vagy rokkantsági nyugdíj kiszámításakor a pénzbeli támogatást munkabérnek tekintik. A TANULMÁNYOK idejére folyósított pénzbeli támogatás után a munkáltató társadalombiztosítási, a hallgató pedig nyugdíjjárulékot fizet. S. Gy. A repülés századai A helikopter és a sugárhajtás A második világháború alatt és utána fejlődtek ki csaknem azonos szisztémában azok a ki- sebb-nagyobb helikopterek, amelyek jórészt részt vettek és ma is részt vesznek a légi közlekedésben és a háborúkban. üdülő klubháza. Biliárd és asztalitenisz, sakk és más játékok, 200 személyes színházterem — szélesvásznú film vetítésére is megfelel — száznál több napi- és hetilap, folyóirat áll az üdülők rendelkezésére. a szobákat. E balagojei üdülő romantikáját az adja meg, hogy az erdők által körülölelt domb tetején valamikor, évszázadokkal ezelőtt végvár állott, amelynek maradványai a régi harcokra, küzdelmekre emlékeztetnek. Ipari nagyvállalat KERES legalább ötévi gyakorlattal A századfordulóra tökéletesedtek a repüléssel kapcsolatos ismeretek, s ekkorra jutott el arra a technikai fejlettségre a benzinmotor, hogy valósággá válhasson maga a helikopter is. A helikopter ősét tekintve az első korszerű elképzelés Leonardo da Vincitől maradt ránk. Az őt követő századok lényegében semmit sem tudtak hozzátenni ahhoz az elképzeléshez, amely szerint elvileg megépíthető egy olyan szerkezet, amely helyből képes le- és felszállni, és a pilóta irányításával képes a föld felett egyhelyben lebegni. A bizonyító 30 centiméter működtetett légcsavar használatát javasolta. Ma is megfigyelhető némely helikopter farkán ez a kis légcsavar. A repülés fejlődésével előtérbe került a helikopterépítés is. 1907 novemberében a fraribia Cornu benzinmotorral hajtott helikoptert épített, amely fölemelkedett a földről — igaz, csak harminc centiméterrel, de az út járhatónak bizonyult. Érdemes megfigyelni a he- likopterkészítós fejlődésének állomásait: 1912-ben a dán Ellehammer I furcsa csodabogarat készített, amelynek 12 ágú szárnyai egymás fölött, ellentétesen forog- , tak. Az ő gépe már 50, azaz i ötven centiméterre emelkedett föl. rendelkező szakembert szállítási osztályvezetői munkakörbe Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: levélben — részletes önéletrajzzal — a 369928. számra a Magyar Hirdető Somogy megyei Központjába. (369928) Korábban is voltak modellkísérletek, például a francia j Launoy és Bienvenu bemuta- j tója 1784-ből, amelyek igazol- I ták az elméleti feltételezések i helyességét. Az 1860-as évek- i bői egy ma ismeretlen svéd feltaláló gázsugárral hajtott j rotor (a helikopter nagyméretű légcsavarszárnya) megvalósítását tűzte ki célul. A mo,- : dellkisérletek azt mutatták, hogy a rotor forgása bizonyos erővel forgatni igyekszik magának a helikopternek a törzsét is. Ennek ellensúlyozására 1874-ben a német Achen- .bach Isis méretű, oldalirányban A kísérleteknek az első világháború véget vetett. Számos konstruktőr pedig azért hagyta abba ezt a munkát, mert látva a motoros repülőgépek hatalmas arányú fejlődését, egyszerűen értelmetlennek tartotta a dolgot. Az üzletemberek sem reméltek valami nagy hasznot belőle. Mégis, 1920-ban az amerikai Henry A. Berliner helikoptere már 1,5 méter magasra emelkedett (a szerkezet 410 kg súlyú volt). Először emelkedett föl és haladt vízszintes irányban előre , 1921—1925 között épített helikopterével a spanyol Pateras de Pescara. Magyarország: egyórás helyben repülés Nagyon csendben, de Magyarországon is folytak kísérletek a helikopterépítéssel és -repüléssel kapcsolatban. 1918- ban a Petróczy—Kármán—Zu- rowetz félé rögzített, pilóta nélküli helikopter fél óráig lebegett 50 méter (!) magasban. 1923—24-ben a francia Oehmichen építette helikopter végzett először háromszögrepülést 1 'kilométeres távon, 16 méter magasban. A Szovjetunióban B. N. Jurjev mérnök vezetésével 1930-ban épült meg az EA—I jelű helikopter, amellyel 1932-ben 605 méteres rekordmagasságot értek el. A német Focke profeszor F—61 típusú gépe 3427 méterrel magassági világcsúcsot repült, időtartamban 2 óra 20 perces, távolságban 275 kilométeres távrepülési rekordot állított fel. Ezalatt Magyarországon is nagy eredmények születtek: az Asbóth Oszkár által kifejlesztett helikopter hajtott végre először a világon egyórás helyben repülést 1929 április 13-án. Ezenkívül még számos rekordot állított fel az Asbóth-féle helikopter, melyet a magyar hatóságok egyszerűen agyonhallgattak. Egy He 178-aa A rakétahajtóművek elméletét a harmincas évek végére nemzetközi méretekben kidolgozták. Stabilan működő hő- légsugármotort kaptak a szárnyasbombák, a hírhedt V—1- ek, melyekkel a németek Angliát bombázták. Németország- j ban már a háború kezdetén erőteljes kísérleteket folytattak | hőlégsugaras vadászgépek épí- í tésére. Az ellentmondó parancsok, más háborús erőfeszítések és az ellenállók tervszerű szabotázscselekményei azonban jelentősen hátráltatták a hőlégsugaras vadászgép megjelenését. Sőt, az első, valóban bevált hőlégsugaras gépet — a ME 262-est — egy esztendeig bombázóként használták fel. Persze a náci Németországon már a hőlégsugaras vadászgépek sem voltak képesek segíteni. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Angliában is folytak kísérletek a hőlégsugaras motorokkal és a velük hajtott vadászgépek gyártásával. Angliában Whittle mérnök tervei alapján, 1941. május elsején emelkedett a levegőbe az első angol hőlégsugaras gép, egy Gloster E—28/39. Egyébként a világon elsőként felszálló hőlégsugaras repülő egy Heinkel He 178-as volt (1939. augusztus 24.) Kő Tamás 1 (Folytatjuk)
