Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

Termelést segítő intézkedések Ezer hektárral nő Somogybán a cukorrépa termőterülete A mezőgazdaságban most — az ez évi feladatok­kal összefügésben — a cukor­répáról esik szó legtöbbször. A figyelem középpontjába ke­rült ez a fontos élelmiszeripa­ri növény, és nem holnap, nem a jövőben, hanem már ebben az évben határozott lé­péseket kell tenni, hogy a hazai termésből biztosítsuk az ország ellátását. Érthető és kézenfekvő, hogy tenni kellett valamit. Marad­junk a »magunk háza táján«, Somogybán, és vessünk egy pillantást a cukorrépa-ter­mesztés tapasztalataira. Me­gyénk, kiváltképpen a Kapos- vöigye mindig jelentős cukor­répatermelő körzet volt. Nem­csak a gyár közelsége, hanem a talaj adottságai miatt is. Tizenöt évvel ezelőtt még 6400 hektáron termeltek Somogy­bán cukorrépát, öt évvel ké­sőbb, 1965-ben már 5100 1 hek­tárra csőként a terület. 1970- et pedig a termelés mélypont­jaként lehet számon tartani: 69 gazdaság mindössze há­romezer hektáron termelt cu­korrépát. S nemcsak mély­pont, hanem a változás esz­tendeje is volt ez az év. Meg­alakult az Urebetin-társulás, és ez a vetésterületben némi, de rendkívül mérsékelt növe­kedést eredményezett. Az utóbbi négy évben összesen ötszáz hektárral emelkedett a termőterület: a múlt évben 43 üzem 3500 hektáron termelt cukorrépát. A termelés nagy fokú ha­nyatlásának legfőbb oka az, hogy jelentősen csökkent a mezőgazdaságban a kézi mun­kaerő, ugyanakkor sokáig vá­ratott magára a cukorrépa­termelés gépesítése, hiányzott az egymagvú vetőmag, nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű vegy­szer. Az is, tény, hogy az Urebetin-társulás létrejöttével, a cukorrépa-termelő gépsorok megjelenésével megindult a megyében bizonyos szakoso­dás, koncentráció: 1960-ban egy üzem átlag 27 hektáron termelt cukorrépát, tavaly az üzemenkénti átlagos termőte­rület 82 hektár volt. Ahogy Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője mondta: ma már egyértelmű, hogy cu­korrépát eredményesen és gazdaságosan ' termelni csak az erre szakosodott, nagyüze­mi gazdaságokban lehet, ott, ahol fő árunövénnyé válik ez a kultúra. Országos cél a tavalyinál mintegy harminc százalékkal több, 125 000 hektár cukorré­pa termelése. Az országos aránynak megfelelően növel­ni kell megyénkben is a ter­mőterületet: 1975-ben össze­sen 4450 hektár cukorrépa termését várja a népgazdaság Somogytól. A megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai , osz­tálya, a megyei tanács, a tsz- szövetségek, valamint a sár­vári és a kaposvári cukor­gyár körültekintő fölmérést végeztek, s a közelmúltban tanácskoztak a termelő üze­mek többségével arról, hogy melyik gazdaságban van meg a lehetőség a termőterület nö­velésére. A feladat végrehaj­tásánál elsősorban a hagyo­mányos répatermelő — a jö­vőben bázisgazdaságnak vehe­tő — üzemek jönnek számí­tásba. Azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol a feltéte­lek adottak, kialakult techno­lógia, a termőterület növelé­séhez csak kiegészítő gépesí­tés szükséges. De számítani kell és szükség van új üze­mek bekapcsolására is, ter­mészetesen ott, ahol az előze­tes fölmérések, tárgyalások alapján az ariyagi-műszaki és a szakmai fölkészültség ezt le­hetővé teszi. A népgazdaság a gondok megszüntetése érdekében nemcsak a termőterület nö­velését várja az üzemektől, hanem több oldalú intézke­désekkel is segíti a kitűzött cél elérését. Biztosítják az egymagvú vetőmagvat, vala­mint a termőterület túlnyomó többségére a teljes növény- védőszer-ellátást. A megnöve­kedett terület gépesítéséhez szükséges gépsorokra megkö­tötték a szerződést, és meg­állapodás született arra vo­natkozóan is, hogy az őszi betakarítás idejére a Volán gépparkjának egy része be­kapcsolódik a szállításba. A tavalyi ősz tapasztalata alap­ján a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium már most tárgyalásokat folytat a honvédséggel, hogy az őszi csúcsmunkában elsősorban szállítókapacitással segítsen a mezőgazdaságnak. Ugyancsak a múlt év hozta azt a tanul­ságot, hogy a torlódások elke­rülése érdekében meg kell nyújtani a répabetakarítás időtartamát. Ezért döntöttek úgy, hogy a szeptember 15-e előtt átadott cukorrépánál megemelik az átvételi fel­árat. Igen jelentős és minden­képpen ösztönzőleg hat az az intézkedés, hogy a megnöve­kedett termőterülettel járó többletmunkabér-költségek után nem kell a gazdaságok­nak regulativ adót fizetni. Említésre méltó az is, hogy a cukorgyárak nagyobb össze­get kapnak a rekonstrukció­ra, elsősorban az átvevőhelyek korszerűsítésére, az átvevő ka­pacitás növelésére. Az országos intézkedé­sek mellett a megye is igyek­szik segítséget nyújtani az or­szágos gondok mielőbbi meg­szüntetéséhez. Különösen fi­gyelemre méltó az az elhatá­rozás, hogy fejlesztési támo­gatást nyújtanak a műszaki fölszereltség biztosításához azoknak a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezeteknek, amelyek növelik a cukorrépa- termő területet. Mintegy ezer hektárral több cukorrépa elvetése, ápolása és betakarításra vár ebben az év­ben Somogy mezőgazdasági üzemeire. A feladat maradék­talan, hibátlan elvégzését szá­mos intézkedés segíti. A jó szándékú akarat, az ösztönző rendelkezések együttes ered­ményeként minden bizonnyal eleget tesznek a megye gazda­ságai a követelményeknek. Ez­zel hozzájárulnak az alapvető népgazdasági érdek érvénye­süléséhez, ahhoz, hogy hazai termésből fedezzük az ország cukorellátását. Vörös Márta Betartották szavukat: Megőrizték a serleget Éppen egy esztendeje annak, hogy a fennállása alatti leg­nagyobb sikert mondhatta magáénak a kaposvári Latin- ca Sándor munkásőrszázad: kiemelkedő kiképzési eredmé­nyeik, a szocialista verseny példás folytatásával kiváló címet érdemeltek ki, s vele a megyei parancsnokság­nak a legjobb egység részére járó vándorserlegét. Akkor az ünnepi egységgyűlésen megfo­gadták: úgy dolgoznak, úgy látják el feladataikat, hogy a serleget megőrizzék. Az 1974-es esztendőt záró, az eredményeket számba ve­vő tegnapi ünnepi egységgyű­lésen arról adhatott számot Pete Károly parancsnok, hogy betartották szavukat: másod­szor nyerték el a kiváló cí­met s vele a vándorserleget. örömmel hallgatták a pa­rancsnok szavait az egység munkásőrei, hiszen valameny- nyiük -helytállását, összefogá­sát, tenniakarását bizonyítja ez a nagyszerű eredmény. A tegnapi számadás, az ünnepi egységgyűlés azt jelezte: a La- tinca Sándor munkásőr egység minden tagja — parancsno­kok és beosztott munkásőrök — lelkiismeretesen, nagy fe­lelőséggel látják el pártmeg- bizatásukat. Valamennyien büszkék vol­tak a kaposvári munkásőrök nagyszerű eredményére, a Zá­rató cím és a vándorserleg másodszori elnyerésére. Ez lát­szott az elnökségben helyet foglalók arcán is. Megjelent az ünnepségen Barta Gyula, a munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese, Szi­geti István, a megyei pártbi­zottság titkára, Zsák Ferenc, a munkásőrség megyei parancs­noka, Évin Sándor ezredes, Deák Ferenc, a városi pártbi­zottság első titkára, Rostás Károly, a városi tanács elnö­ke és dr. Virág Ferenc alezre­des, járási-városi rendőrkapi­tány. Felszólalásában elismerését fejezte ki Deák Ferenc, Szige­ti István, tolmácsolta a megyei pártbizottság köszönetét a múnkásőregységnek. Külön köszöntötték a kitüntetésben, jutalomban részesülő, illetve leszerelő, tartalékállományba menő munkásőröket, köztük Tavalyi Lajost, az egység pa­rancsnokhelyettesét, aki má­sodszor kapta meg a Kiváló parancsnok kitüntetést és Vajda Imrét, aki ugyancsak Kiváló parancsnok kitüntetést vett át, mert szakasza tavaly a legjobbnak bizonyult az egységben. Azután Zajácz Györgyöt, Czink Jenőt, Nagy Istvánt, Laki Jánost és Doma Józsefet, akik most vették át a tizenötéves fegyeveres szol­gálatért érdefnérmet, illetve azokat, akik munkásőri emlék­érmet kaptak. Kűri Ferenc és Kiss István 18 évi szolgálat utná most búcsúzott el társai­tól. Kedves, megható pillanata volt az ünnepi egységgyűlés­nek. amikor a Szalma István Általános Iskola 537-es Petőfi Sándor úttörőcsapata Mindig szívesen emlékeznek 30 évvel ezelőtt alakult meg a Nemzeti Bizottság n lüi i « jm 1 miiig Böhm József megyei tanácselnök tájékoztatója a Nemzeti Bizottság egykori tagjait a vá­ros fejlődéséről. létében A. Levenkov alezre­des. Köszöntötte a kaposvári munkásőröket, és további sike­reket kívánt nekik. Ezen az ünnepi gyűlésen azt fogadták meg a kaposvári Latinca Sándor egység mun­kásőrei — akiknek' nevében Zajácz György tett ígéretet;—, hogy a megyei parancsnoktól másodízben átvett vándorser­leget megőrzik, s az idén vég­zett munkájukkal véglegesen kiérdemelik. Sz. L. Ma harminc éve, hogy meg­alakult Somogy megye és Ka­posvár város Nemzeti Bizott­sága. S milyen viszonyok kö-f zött! Az egykori híradások szerint »dörgő ágyúszó, fegy­verropogás és dübörgő tankok kísérőzenéje mellett". A me­gye történelmének kiemelke­dő eseménye volt és marad ez, s azokra, akik ott voltak az indulásnál, nagy tisztelettel te­kintünk. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a megyei ta­nács és az SZMT tegnap em­lékülést rendezett a Nemzeti Bizottság megalakulása 30. év­fordulójának tiszteletére a megyei tanács kistermében. Szinte »nyomozói« munkával kiderítették az egykori tagok hollétét, s így nemcsak a Ka­posváron, hanem a Budapes­ten élők is jelen lehettek ezen az ünnepségen. Böhm József országgyűlési képviselő, a me­gyei tanács elnöke nyitotta meg az emlékülést, amelyen ott volt Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára, vala­mint több megyei és városi vezető. — A felszabadulási ünnep­ségsorozatban kiemelkedő a mai — mondotta a megyei ta­nács elnöke, — hiszen a me­gyei szervek vezetői elszámo­lással tartoznak önöknek, akik előttünk jártak. Szeretnénk megmutatni, hogyan sáfár­kodtunk az örökségükkel s hova jutott a kezdeményezé­sük nyomán ez a megye. Mi szeretettel gondolunk azokra, akik a fát ültették, gyökerez- tették, ápolták. Becsüljük, tiszteljük ezt a munkát s önökét. És amilyen mértékben lehet, figyelemmel kísérjük életútjukat. Ezután Varga Károly or­szággyűlési képviselő, a Haza­fias Népfront megyei titkára mondott ünnepi megemléke­zést. Hálás szívvel szólt azok­ról, akik már nem lehetnek közöttük, de munkájukat őrzi a még élő kortársak, elvtár­sak és barátok emlékezete. őrzi egy szűkebb haza, a me­gye, a városi új és szebb éle­tet teremtő tevékenysége, s névvel vagy név nélkül mag­vetőkként, az új élet megkez­dőiként a helytörténetirás. A megye és a város Nemzeti Bizottságáról szólva kiemelte, hogy először 1919 után alakult meg egy közös vezető szerv, amelynek munkájában ér­vényre jutott a kommunisták következetessége és céltuda­tossága. A Nemzeti Bizottság egy sor államhatalmi és ál­lamigazgatási feladatot is el­látott, nehéz körülmények kö­zött, megfelelő tájékozottság és a kormánnyal való kapcso­lat hiányában is. Mint nép­fronttípusú szervezet tevéke­nyen közreműködött a nem­zeti függetlenség kivívásáért, a demokratikus szabadságjo­gok védelméért folyó harc­ban, a feudális maradványok felszámolásában, a demokra­tikus államhatalom és az ál­lamigazgatási szervek létreho­zásában. Tevékenysége jól szolgálta a háborús romok el­takarítását, az új élet meg­kezdését, a megye s az ország újjáépítését, a haza és a nép ügyét Köszönet érte. A megye ifjúsága, a KISZ- esek nevében Csuka Edit, a megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte a Nemzeti Bizott­ság egykori tagjait. Azt kérte, hogy ne utasítsák vissza a fia­talokat, amikor élménybeszá­molóra hívják őket. Ezután baráti beszélgetés bontakozott ki, hiszen a bi­zottság tagjai évtizedek óta nem találkoztak. Havas Bé­la, aki a Magyar Kommunis­ta Párt képviselőjeként a Nemzeti Bizottság második elnöke volt, emelkedett első­nek szólásra: — Nekünk nagyon jólesik az a szeretet, amellyel az em­berek bennünket körülvesz­nek. Addig szeretnénk dol­gozni értük, amíg erőnkből telik. Szívesen segítünk ez­után is. Dr. Vukovics István, majd Hajdók Béla is felszólalt, aki a mai értelemben vett első megyei párttitkár volt. — Végtelenül jó érzés, hogy meghívtak erre az ünnepség­re. S kiváltképp az, hogy az itteni elvtársaktól hallhattuk azokat a nagyszerű eredmé­nyeket, amelyeket harminc esztendő alatt elértek. Böhm József ezután meg­hívta a Nemzeti Bizottság egy­kori tagjait és hozzátartozói­kat, hogy nézzék meg a me­gyei tanács üléstermeit, majd pedig a várost. A buszban a megyei tanács elnöke töltötte be az »idegenvezető« szerepét. Közvetlen hangon tájékoztatta a városban és a Budapesten élőket a megyeszékhely har­mincéves fejlődéséről. Az ar­cokon nem egyszer a megle­pődés tükröződött, hiszen az egykori .vályogházak helyén »paloták«, a kukoricaföld he­lyén gyárak emelkednek, s akik évtizedek óta nem jártak arra, a fölfedezés örömével néztek mindent. — Óriásit fejlődött a város — mondta Havas Béla, ami­kor a Kalinyin városrészt néz­te társaival. Lehet-e visszaadni az érzé­seket, a gondolatokat? Sokan majd most rendszerezik ... Akik kezdték ügyünket, azzal az elismeréssel indultak haza, hogy jó kezekben van, amit ők olyan nehéz körülmények között elkezdtek harminc év­vel ezelőtt. L. G. Belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig A szocialista nemzeti egy­ség arra kötelez, hogy az együtt dolgozó, együtt élő, a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű, ér­dekeltségű emberek gondjai­val, sorsukkal ’ foglalkozzunk — jelentette ki egyebek kö­zött Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak hétfői ülésén, amelyen a XI. pártkongresszus irányel­veit vitatták meg. Foglalko­zott az irányelvekkel a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, és a nőtanács is — különös köszön- i figyelemmel a nők társadalmi tötte a munkásőröket. Ugyan­ilyen megható volt, amikor a csapatzászló előtt esküt tettek a fiatal munkásőrök. majd t Vidéki F.rnö a leszerelők ne- I vében átadta a fegyvert Lit- j ván Zoltánnak, aki társai ne­vében ígérte: a fegyvert be- csülett»! ő»zik, követik előde­ik példáját. Részt vett és felszólalt az ünnepi egységgyűlésen a ha­zánkban ideiglenesen állomá­helyzetére. Az a körülmény tehát, hogy a legfontosabb politikai-társadalmi szerveze­tek előzetesen megtárgyalják a hamarosan összeülő párt-; kongresszusra kidolgozott irányelveket, alkalmat ad a különféle rétegek sajátos kér­déseinek megvitatására. De hiszen ez is a cél. A Minisztertanács a héten igen elismerően méltatta a kö­zelmúltban megrendezett if­foglalt állást: a forma bevált, az elhangzott javaslatokat meg kell vizsgálni! S most néhány szót egy má­sik tanácskozásról. Hiába, év eleje van, sok még a vissza- és előretekintő összegezés. A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának ülésére bizo­nyára sokan odafigyeltek, még azok is, akik csak távol­ról ismerik mezőgazdaságun­kat. Megtudtuk, hogy a tsz-ek mezőgazdasági termelése — változatlan áron számítva — kilenc százalékkal nőtt az 1974-es, köztudomású nehéz esztendőben. De nyilvánvaló lett az is, hogy a műszaki fel­szereltséget javítani kell, mert rendkívüli időjárási viszonyok máskor is lehetnek, a társada elnöke hitelpolitikai tájékoz­tatójában kijelentette: a la­kossági takarékbetétek ez évi növekedése várhatólag vala­melyest meghaladja a múlt évit; a lakásépítési hitelek a tavalyinál is nagyobb mérték­ben nőnek; a fogyasztási hite­lek pedig azonos szinten ma­radnak. Néhány közérdekű tájékoz­tatóra is sor került a héten. Egyebek között jelentették, hogy elkészült az egyetemi- főiskolai felvételik idei rend­je. A részletes tájékoztató ha­marosan kapható lesz a köny­vesboltokban. Az »előzetes­ből« csupán arra hívom föl a figyelmet, hogy az idén is a felvételi tárgyaknak a közép­iskola utolsó két évében el­lőni ilyen mértékű mozgósítá- ! ért eredményeit veszik alapul. sa pedig mégsem válhat rend- | szeressé. Közérdeklődésre számot tartó sajtótájékoztató is egész sor volt a héten, talán meg­Az elérhető pontszámot az említett tájékoztatóban kö­zölt táblázat szerint lehet ki­számítani. Sikeres tanulást te­hát és sok szerencsét! Annál is inkább, mert a tapasztalat sózó szovjet csapatok képvise-1 júsági parlamenteket, s úgy bocsátja az olvasó, ha ezekre szerint egyre erősebb a ver itt külön-külön nem térek ki, seny! csupán némelyikre ’ teszek rö- A közlekedésben viszont vid utalást. A Nemzeti Bank | nincs szükség versenyre. An­nál inkább egyértelmű szabá­lyozásra és a szabványok fe­gyelmezett megtartására. Ezért is vezetnek be 1976 ja­nuárjától új KRESZ-t, amely­nek előírásai a hét végén ke­rültek nyilvánosságra. Jellem­ző rájuk a gyalogosok foko­zott védelme és a rendelkezé­sek korszerűsítése is; ez az autósoknak is jó és a közleke­dés egészének is javára válik. Néhány egészségügyi vonat­kozású hírt említek még: 2500 új gyógyintézeti ágyat állíta­nak föl az idén — ilyen mér­vű fejlesztésre még nem volt példa egyetlen év alatt! —, s ez a többi között érinti Nagy­atádot, Kisvárdát, Miskolcot, Karcagot, Zalaegerszeget, Sze­gedet. Itt írom meg azt is: dr. Hirschler Imre, a köztiszte­letben álló nőgyógyász főor­vos, akit népszerű felvilágosí­tó könyvek szerzőjeként is jól ismernek, nyugalomba vonul, s ebből az alkalomból a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. Végül — bár még nem mondhatjuk, hogy vége — immár egymil- lióan betegedtek meg influen­zában. Ezzel — úgy tűnik — a járvány túljutott a csúcs­pontján. Ennek ellenére ugyanannyi óvatosságra van még szükség! Balogh János 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom