Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám
Izrael sorozatos provokációi Libanon ellen Elllf3ZOtf Páncélos rohamegységek támadták a kgst«tki! a határmenti falvakat Az izraeli rohamegységek csütörtökön hajnalban ismét behatoltak Dél-Libanonba, és megkísérelték, hogy eljussanak Kfar Chouba körzetébe. A szemtanúk szerint ezúttal páncélos és motorizált egységekről volt szó. Előrenyomulásukat tüzérség fedezte, amely álandóan lőtte a falu környékét. A hírügynökségi jelentések szerint a Palesztinái ellenállási mozgalom csapatainak mintegy másfélórás harc után sikerült visszaverniük az ellenséget. Valamivel később izraeli naszádok behatoltak Libanon területi vizeire, és lőtték Ra- sidija Palesztinái menekült- tábor könyékét. A Libanon déli részén behatoló izraeli tankok Burdzs Al-Matalain határmenti hegység lejtőiről lőtték Kfar Choubat és há“rom más közeli falut. A Reuter hírügynökség helyszínről tudósító munkatársa azt jelentette: az jz' raeliek csak dél tájban hagy- I ták abba a falvak lövését. Bejrutban a libanoni had! sereg szóvivője azt közölte, hogy a falvak elleni támadásra válaszul a libanoni tüzérség reggel 20 percen át tüzelt egy izraeli gépesített egységre Burdzs Al-Matalain .köze-, lében. A Wafa palesztinai hírügynökség jelentése szerint az izraeli agresszorok a heves tüzérségi tűzzel le akarják rom- balni Kfar Chouba falut. A palesztinai ellenállók azonban mindeddig hősiesen tartják magukat, és megakadályozták, hogy az izraeliek behatoljanak a faluba. A libanoni • kormány rendkívüli ülésén úgy döntött: kérni fogja az Arab Liga védelmi tanácsának összehívását. Mint a kormány tájékoztatásügyi minisztere közölte: a kabinetülésen meghallgatták Takla külügymi, niszter jelentését a déli ha- [ tárkörzetekben az izraeli tá- ; madások következtében ki- ) alakult helyzetről. Ügy .határoztak, hogy a libanoni kor- í mány kötelessége tájékoztat- j ni az Arab Liga tagországainak külügy- és hadügyminisztereiből álló védelmi tanácsot, s ezzel a tagországokat, hogy azok kiállhassanak Libanon és a közös arab ügy védelmében. Elutazott hazánkból Nyiko- laj Faggyejev, a KGST titkára. Fogadta őt Lázár György, | a Minisztertanács elnökhelyettese, a végrehajtó bízott- : ság soros elnöke, akivel a í KGST végrehajtó bizottsága I közeljövőben sorra kerülő | ülésének előkészítéséről tár- | gyalt. Ny. Faggyejev. búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Papp László, hazánk állandó KGST-képvise- lőjének helyettese. (MTI) PÁR>ZS A magyar nagykövet a francia államfőnél Az európai ties országok kommunista és munkáspártjainak közös nyilatkozata Giscard d’Estaing francia államfő az Elysce-palotában fogadta Veres Pétert (baloldalt), a Magyar Népköztársaság franciaországi új nagykövetét. (Telefotó: AP—MTI—KS) Párizsban csütörtökön délután nyilvánosságra hozták az európai tőkés országok kommunista-. és munkáspártjainak közös. nyilatkozatát, amely a következőképpen hangzik: »Az Egyesült Államok elnöke megerősítette azt a készségét, hogy a Közel-Keleten olyan háborút folytasson, amely rendkívül súlyos veszélyekkel fenyegetné e térség valamennyi népét, országainak népeit, a világbékét- Az amerikai elnök fenyegetéseket hangoztat Vietnam ellen, s az amerikai imperializmus számára »az egész világ vezetését« követeli. A washingtoni vezetők — e vezető szerep nevében — új gazdasági és pénzügyi követelésekkel lépnek fel Nyugat- Európával szemben. Azt az akaratukat fejezik ki, hogy mindenáron fenntartsák a politikai status quo-t á világnak ebben a részében, a reakció és a konzervativizmus érdekében. A vezető Imperialista és kapitalista körök saját osztályérdekeiket elébe helyezik népeink és érdekeinek. ; Ebben a helyzetben* kijelentjük : — El kell torlaszolni az utat az Egyesült Államok tervezett közel-keleti katonai kalandja előtt, — Nyugat-Európának nem 1 szabad az amerikai birodalom j egyik térségévé válnia. — Népeinknek elidegeníthe- I teilen joguk, hogy maguk döntsenek arról, milyen gaz- ! dasági, társadalmi és politikai rendszert választanak, s hogy í a demokrácia és a szoeializ- ; mus felé vehessék útjukat, i — Felhívjuk a dolgozókat és népeket, hogy határozottan vegyék kezükbe függetlensé- | gük, szabadságuk és biztonsá- | guk ügyét, a béke ügyét. — Egyesülésre hívunk fel e j harcban minden demokratikus ■ erőt, aki hozzá akar járulni a j békés, demokratikus és füg- j getlen Európa felépítéséhez, az ! egész világra kiterjedő együtt- I működési politika megvalósításához, tiszteletben tartva valamennyi nép szuverenitását ! és egyenlő jogait.« Az FKP párizsi székházában Jean Kanapa, az FKP Központi Bizottságának tagja ismertette a közös nyilatkozatot, s hangsúlyozta annak nagy jelentőségét. Kanapa kiemelte, hogy e kollektív kezdeményezés e pártok tavaly januári brüsszeli konferenciájának folyománya, amelynek során az európai tőkés országok kommunista pártjai elhatározták, hogy magasabb szintre emelik együttműködésüket. (MTI) az JL—18-as Egy régebbi vesztegetés Az amerikai kongresszusnak azok a csoportjai, amelyek a szovjet—amerikai kapcsolatok sokoldalú fejlődése ellen oly makacs harcot vívnak — s ezzel voltakép- pén a békés egymás mellett élés egész politikáját támadják — méltó választ kaptak. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kénytelen volt bejelenteni: a szovjet kormány közölte az Egyesült Államok kormányával, hogy nem tűrheti el a kereskedelmi kapcsolatok olyan alapon történő szervezését, ami beavatkozást jelent a Szovjetunió belügyeibe, sérti szuverénitását és kísérlet a többszörösen csődöt mondott “diktátumpolitikához« való visszatéréshez. Ilyen alapon nem lehetséges az Amerikai Egyesült Államokkal 1972- ben kötött kereskedelmi egyezmény megvalósítása. Ezeket figyelembe véve ilyen szovjet állásfoglalásra természetszerűleg számítani lehetett. Mindenekelőtt azért, mert a szovjet állam elvi politikát folytat. A szovjet— amerikai kapcsolatok sokoldalú fejlődése éppen ezeknek az elveknek alapján történt. 1972 tavaszán ugyanis olyan dokumentum született a szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveiről, amely világossá tette, hogy minden területen a kölcsönös előnyök, a belügyekbe való be nem avatkozás és a szuverenitás elvének teljes tiszteletben tartása határozza majd meg a két ország viszonyát. Az amerikai törvényhozás egyes csoportjai viszont — amelyeknek nem volt elég erejük a történelmi folyamat egészének megtorpedózására — minden energiájukkal a szovjet—amerikai gazdgsá- gi és kereskedelmi kapcsola■ tok fejlődésének megbénítására törtek. Nem kevesebb, mint húsz hónapig gátolták és akadályozták a kereskedelmi szerződés létrejöttét, holott annak alapelveiben a két ország vezetői már a legfelsőbb szinten megállapodtak. Végül e koncentrált támadás eredményeképpen olyan eltorzított törvény született, amely jóformán példa nélkül áll a nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok történetében. A legnagyobb kedvezmény elvének hozzákapcsolása a Szovjetunió belső állami létét érintő rendelkezésekhez —^ az a példátlan feltétel, hogy másfél év múlva »felül kell vizsgálni« az egész kereskedelmi törvényt Példátlan Tragédia a Ferihegyen — A vizsgálat folytatódik A Magyar Légiközlekedési Vállalat IL—18-as típusú repülőgépe — mint bejelentették — Berlinből hazatérőben, .eszállás közben a Ferihegyi repülőtéren szerencsétlenül járt. A kilencfőnyi személyzet életét vesztette: Szerencsés András, 42 éves repülőgép-parancsnok, Lengyel György 32 éves másodpilóta, Szatmári István 49 éves rádiónavigátor, Ágoston Lajos 47 éves rádiónavigátor, Pogány Béla 44 éves hajózószerelő, Benköné • Varga Katalin 28 éves légi utaskísérő, Vána János 23 éves légi utaskísérő, Lichtblau Péterné Páljai Erzsébet 23 éves légi utaskísérő, valamenyien budapesti lakosok. A repülőgépen utasok nem tartózkodtak. A szerencsétlenség okának felderítésére hatósági szakbizottság alakult. Ma délelőtt a katasztrófa részleteiről kaptunk tájékoztatást. A rossz idő miatt napok óta Berlinben tartózko- lott a MALÉV két IL—18-as spülőgépe. Ismeretes, hogy ét-három napon át teljes ödpárna borította a Kárpát- nedencét. Tegnapra valamelyest javultak a látási viszoMcgyei vállalat telepőrzésre 6—18 hónapos farkaskutyákat vásárolna \z ajánlatokat 'rásban, írmeg j elöléssel,-Nagyvállalat« jeligére, a 369931. számra a hirdetőbe kérjük. (369931) nyolc, az ország több vidékén feloszlott a köd, s ezért engedélyt adtak a két berlini magyar repütögépnek a hazatérésre. Az egyik repülőgépet Debrecenbe irányítoták, a másikat Ferihegyre hívták. Az előző gép, fedélzetén 25 utassal rendben megérkezett Debrecenbe. A másik gép este fél 6 tájban érkezett a Ferihegyi repülőtér körzetébe, s megkezdte a leszálláshoz szükséges manőverezést. Nyolcvan méterre lehetett a leszállóhelytől, amikor a repülőgéppel megszakadt a kapcsolat. Ebben az Időtájban a Ferihegyi repülőtéren változó köd zavarta a látási viszonyokat, a repülőgép a köd folyosóin érkezett a légi kikötőbe. Hamarosan megtalálták a gép roncsait, amelynek tenyérnyi darabokra szakadt részei hatszáz méteres körzetben szóródtak szét. Minden valószínűség szerint tehát az IL—18-as leszállás közben felrobbant. Az már bizonyos, hogy nem a kifutópályán történt a szerencsétlenség, hanem a gurulópályán, s az is tény, hogy a gép propellerei forogtak, mert a nyomok ezt bizonyítják. Azt azonban nem tudják, hogy a futóművek kinyíltak-e vagy sem. Ma délelőtt a szakértő bizottság tovább folytatta a vizsgálatot, az ügyészség meghallgatta az irányítótorony és a gép között lezajlott párbeszédet, s a levegőből lefényképezték a repülőgéproncsokat. Bizonyosra vehető, hogy a gép úgynevezett fekete doboza előkerül, s talán pontosabb képet ad, tulajdonképpen mi okozta az IL—18-as tragédiáját. Thieu hétmillió dollárt kapott Saigoni ellenzéki körökben — Washingtonból érkezett dokumentumokra hivatkozva — bejelenteték: az Egyesült Államok gyakorlatilag megvesztegette Thieu elnököt. A két év múltán nyilvánoságra hozott adatok szerint Thieu 7 millió dollárt kért washingtoni partnereitől a megállapodás aláírása fejében. Egy meg nem nevezett amerikai tábornok két csekken föl is adta az elnök címére a hétmillió dollárt — | hangzik a. washingtoni székhellyel működő tengerentúli vietnami- diákzsövetség dokumentumára hivatkozó saigoni ellenzéki bejelentés. Hivatalosan ebből annyit ismertek el Saigonban, hogy Thieu feleségének címére utaltak át ötmillió dollárt — jótékonykodásainak honorálásaként. Tömegfelvonulás Lisszabonban az egység melleit Vörös zászlókkal és transzparensekkel több mint 100 ezer portugál dolgozó vonult fel Lisszabonban, hogy támogatását fejezze ki a szakszervezeti egység gondolata iránt A képen a felvonulók egy csoportja. _ (Telefotó: AP—MTI—KS) törvény a Szovjetuniótól igényelt lépések teljesítésének vagy elmaradásának fényében — brutális és megengedhetetlen támadást jelent a békés egymás mellett élés egész gondolata ellen. Nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatokat ilyen alapon nem lehet fenntartani, és a Szovjetunió ezt jóelőre az Egyesült Államok tudomására hozta- Andrej Gromiko külügyminiszter — ebben a szellemben — már ' októberben levelet intézett Kissingerhez. Ezt a levelet decemberben — még a törvény megszavazása előtt — nyilvánosságra hozták. És csaknem egyidejűleg a TASZSZ nyilatkozata félreérthetetlenül figyelmeztetett arra, hogy a törvény elfogadása »nyíltan ellentmondana a felek határozott kötelezettségvállalásának«. Senki sem számíthatott arra, hogy a Szovjetunió eltűri a nemzetközi kapcsolatok elemi normáinak ilyen durva megsértését, a belügyeibe való leplezetlen beavatkozást. Az előzmények és figyelmeztetések világossá teszik, hogy itt kezdettől fogva az Amerikai Egyesült Államok politikai életében dúló belső harc tükröződéséről van szó. Az utóbbi években a Szovjetunió és a szocialista világ gazdasági, politikai és stratégiai erősödése a nemzetközi erőviszonyok egész komplexumában rendkívül nagy változásokat eredményezett. Ezek a változások kényszerítették tárgyalásokra az Egyesült Államok reálisan gondolkodó politikai köreit. Voltaképpen ez a folyamat hozta létre a kapcsolatok enyhülésének azt a rendszerét, amely a sorozatos és eredményes szovjet— amerikai csúcstalálkozókban, a tömegpusztító fegyverek és rakéták számának korlátozása terén elért eredményekben, a gazdasági, tudományos és technológiai kapcsolatok sokoldalú fejlődésében mutatkozott meg. Miután a változást létrehozó okok történelmileg tartósak — és továbbra is fennállnak —, a kapcsolatok egészének fejlődése megállíthatatlan. A nemzetközi enyhülést ellenző kongresszusi csoportok mostani »kereskedelmi torpedójára« adott higgadt és egyértelmű szovjet válasz hozzájárul ahhoz, hogy ezt világossá tegye az amerikai közvélemény és minden józanul gondolkodó amerikai politikus előtt. A szilárd elvi alapon tett szovjet lépésnek ez a jótékony hatása már jóformán órák alatt megmutatkozott, mégpedig az amerikai politika legmagasabb szintjén. »Az Unió helyzetéről« mondott beszédében Geral'd Ford elnök rendkívül éles szavakat használva azt mondotta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország »megzsarolá- sával próbálkozó kongresszusi csoportokra« bumerángként ütöttek vissza a kereskedelmi kapcsolatokhoz fűzött diszkriminációs kikötések. Más helyütt arról beszélt, hogy az elnök cselekvési szabadságával és a tárgyalások vezetésével »nemigen féf össze« az ilyen korlátozások rendszere. Az Amerikai Egyesült Államok elnökének ezekből a megjegyzéseiből kiderül: a reálpolitikai alapon gondolkodó vezetők számára is gondokat, nehézségeket okoz az enyhülés ellenfeleinek ez az akciója. Ezeket a nehézségeket természetszerűleg az Egyesült Államok politikai vezetésének kell megoldania- A megoldás lehetősége és alapja advan van: hiszen a kapcsolatok széles frontján, számos politikai és stratégiai kérdésben tovább folytatódik az enyhülésnek az az irányzata, amelyet a nemzetközi erőviszonyok tesznek visszafordíthatatlanná.
