Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám
Világgazdasági ábécé Külgazdaság Ide tartozik minden olyan gazdasági tevékenység és ilyen tevékenységet szabályozó vagy elősegítő államhatalmi intézkedés, arhelynek tárgya vagy feltétele idegen országokkal kapcsolatos. A külkereskedelem, tehál áruk behozatala vagy kivitele, szolgáltatások adása vagy vétele külföldre vagy külföldről, ipari, gazdasági vagy műszaki kooperáció, külföldi kölcsönök, hitelek felvétele, vagy ilyenek adása külföldre, idegen fizetőeszközök vétele vagy eladása, nemzetközi turizmus, mindezek a külgazdasági tevékenység egy-egy ágát jelentik. A külgazdaság fogalmához tartozik minden olyan hazai törvény, rendelet vagy nemzetközi szabály, amely az itt . felsorolt tevékenységekre általában vagy közülük egyre- egyre vonatkozik, pl. a nemrégiben a Parlamentben jóváhagyott külkereskedelmi törvény külgazdasági jellegű, ugyanilyen az ún. devizakódex, amely külföldi fizetőeszközök eladását és vételét szabályozza Magyarországon. A külgazdasághoz tartoznak azok az államközi szerződések is, melyek a fönt felsorolt tevékenységre vonatkozóan egy- egy országgal kétoldalúan (bilaterálisán), vagy több országgal, több oldalúan, egyszerre (multilaterálisán) szabályozzák külgazdasági kapcsolataink egészét vagy annak egy-egy részét. Például a KGST-re vonatkozó szerződés, a Nemzetközi Posta Unió, a magyar—szovjet alumíniumegyezmény, a magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés stb. Mindenkinek többet keli tennie A négy pártcsoport megtárgyalta a kongresszusi dokumentumokat, s ez még inkább fokozta a párttagok aktivitását a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat vezetőségválasztó taggyűlésén. A vállalat új, nagyon szép pinceklubjában gyűltek össze a párttagok. Ez az alapszervezet — éppen a kereskedelem jellege miatt — többségében nőkből tevődik össze, ezért a taggyűlés elnöke is közülük került ki dr. Szőke Pálné személyében, aki nagyon határozottan és jól vezette a vállalati kommunisták e fontos fórumát. Papp József párttitkárhe- lyettes tartotta meg a vitaindítót a vezetőség nevében. A kongresszusi dokumentumok fő mondanivalójára, a fiatalokra irányította a figyelmet, hivatkozva a pártcsoportok vitájának tapasztalataira is. A vitaindítóból, s később a hozzászólásokból is az csendült ki, hogy o vállalat kommunistái egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel, a szervezeti szabályzat módosításának tervezetével. Különösen megragadott, hogy a szót kérő párttagok a végrehajtáson is gondolkodtak, s úgy ítélték meg: mindenkinek többet kell tennie, mert csak így valósíthatják meg a jó elképzeléseket, ha majd a kongresszus meghozza a határozatát. Az egyik párttag így fogalmazott: a párt politikája jó, van cél, terv, amiért érdemes tenni. Ha egységesen /lépünk fel, a mi hangulatunk, véleményünk szabja meg az egész közösségét. A kereskedelem munkája állandó reflektorfényben áll, hol jogosan, hol igazságtalanul bírálják. Sok szó volt erről a felszólalásokban, hiszen a kongresszusi irányelvek felvázolja a kereskedelmi dolgozók elé állított egyre nagyobb követelményeket is. A szakma, a vállalat szeretete érződött mindenki szavaiból. Bulecza Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy nyolc-tíz év múlva — szinte egyszerre — nyugdíjba mennek azok, akik most a vállalat gerincét alkotják. Éppen ezért a pártvezetőség, a vállalat vezetősége gondoskodjon az utánpótlás neveléséről, készítse föl azokat, akiknek majd átadják a stafétabotot. Jelenleg ugyanis még nagyon kevés azoknak a száma, akikre rá lehet bízni egy-egy üzlet vezetését. Molnár Attiláné a kongresszusi irányelveknek abból a megállapításából indult ki: az irányító posztok betöltésénél jobban számításba keli venni az erre alkalmas, nőket, fiatalokat. Igen ám, de sok nő ma még nem szívesen vállalja a nagyobb felelősséggel járó beosztást a második műszak, a gyermeknevelés miatt. _______________ V éleménye szerint sokkal j lasabb tananyagot kapnak. A mogy Áruház igazgatója, a vezetőség vitaindítójával egyetértve kiemelte a pártépítés fontosságát. Segítséget kért ahhoz, hogy elsősorban fiatalokból erős pártcsoportot alakíthassanak ki az áruházban, most ugyanis az öt kommunista közül kettő dolgozik a pult mögött. Völgyi István KISZ-titkár javaslata szorosan összefüggött ezzel az igénnyel, ugyanis az a tervük, hogy két alapszervezet tevékenykedjen ezután, ebből az egyik a Somogy Áruházban. Mészáros Ferencné az ideológiai és művelődési feladatokkal foglalkozott igen eí- mélyülten. Elmondta, hogy a marxizmus—Icniniznms propagandája akkor lehet még eredményesebb, ha színvonahatározottabb nevelő munkára van szükség, mikor a kiszemelt nő megfelel a hármas követelménynek, s akkor sikerül a vezető posztra állítása. Szabó lstvánné nyugdíjas, saját példáján bizonyította, hogy bátrabban meg kell bízni az embereket, hiszen ma- ' gától semmi sem megy. Tinusz Károly általában az utánpótlással foglalkozott. A I 44 órás munkahét bevezetése sem hozta meg azt, hogy a fiatalok a kereskedelembe áramoljanak. Sajnos, egyes szakmákban — s talán, az egész kereskedelemben — ugyanazok a módszerek, mint húsz évvel ezelőtt. Még mindig korszerűtlen az üzlet- és a raktárhálózat. A fizetéssel kapcsolatban az ösztönözne jobban, ha még nagyobb lenne az alapfizetés és kisebb a jutalék. Rajta Mihály igazgató különösen fontos feladatnak jelölte meg a kongresz- szusi irányelvek alapján, hogy elegendő olcsó fogyasztási cikk jusson a vásárlóknak. A vállalat munkája is elismertebb lesz, ha nem egysíkú a beszerzés. A kommunisták sok szempontból foglalkoztak a pártélettel. Kovács Ferenc, a Sopropagandistáknak szükségük van arra, hogy megismerjék az új elm életi kérdéseket, Sajnos, az utóbbi időben elmaradtak a politikai tájékoztatók. Nem kevésbé fontos a párttagok rendszeres tájékoztatása, a színvonalas pártnapok megtartása. Ezt a fórumot akkar hívják össze, amikor van mit mondani. Éppen mert sok nő van az alapszervezetben, a népesedéspolitikával is foglalkozott az egyik felszólaló, Kása Sándorné. Szóvá tette, hogy nincs megoldva a csecsemő- tej-ellátás. A taggyűlés megválasztotta a héttagú vezetőséget. Az alapszervezet titkára Papp József lett. L. G. MAI KOMMENTÁRUNK // Beutaló" Szegedre Az év első napjain jelent meg az Elnöki Tárnics törvényerejű rendeletes az alkoholisták munkaterápiás kezeléséről. Régóta hútzódó jogi. munkahelyi, egészségügyi és — talán a legfontosabb — családi gondokat old majd meg a rendelet nyomán született intézkedés. Ezentúl a visszaeső, s a magatartásával a társadalom, a; munkahely, a család nyugalmát veszélyeztető iszákost/egy vagy két évre, »beutalják« a szegedi intézetbe. Ott mezőgazdasági munkát végeznek, s mivel az egész országbólide kerülnek az arra okot miók — sajnos sok van belőlük —. gondoltak az intézet bővítésére is. A közeljövőberu ivari munka- részleget is létesítenek. Jelentős intézkedés ez. Miért? Mert nem volt hatékony eszköz az idült atitoholistákkal szemben mindaddig. amíg bűncselekményt nem követtek el. (A kényszer-elvonókúra általában csak kísérője volt az egyéb büntetésnek.) Az országban egyelőre csak Szegeden lesz zárt intézet, ahol a munka mellett orvosi kezelésben részesülnek az alkoholisták, pszichológusok és pedagógusok próbálják visz- szavezetni őket a rendes életbe. Az intézetbe utalás módja eléggé hosszadalmas: a társadalmi szervek, a munkahely közössége, a közvetlen környezetben élők tesznek feljelentést a garázda iszákos ellen, és ügyészi végzéssel jut az arra rászoruló a szegedi intézetbe. Az eljárás közvetítője minden esetheti a tanács. És itt kapnak nagy jogot a közigazgatásban dolgozók. Hiszen számtalan olyan esetről ' hat lőttünk, amilcor a részeges, a családját üldöző alkoholistára panaszkodó feleség a tanácsra ment védelemért, az ott dolgozók kezében azonban nem volt megfelelő eszköz. Gyakran halljuk igazgatási osztályok dolgozóitol, hogy családi belügyekbe flvatkozni a legnehezebb. Mert mivel lehetett büntetni a családfőit zaklatót? Behivatták a tanácsra. és figyelmeztették, hogy ez többet ne forduljon elő. Vagy mit tehetett a munkahely, ha a meggyötört feleség a férj főnökét kereste meg? Ha az üzemben nem volt vele baj, nem ment be ittasan, akkor a figyelmeztetésen kívül nem volt más eszleöz. A megyei kórház idegosztályától kapott információ szerint tavaly 53 visz- szaeső vett részt elvonókúrán. A visszaesést pedig nagyon gyakran a kollégák és főleg az ivócimborák segítik elő. A -beutaló« elválasztja az arra -méltókat« a környezettül. s reméljük, hogy sem a cimborák közé, sem Szegedre nem lesz visz- szaút. A rendelet nagyon jó. Akik végrehajtják, mindent megtesznek annak érdekében, hogy hátrább kerüljünk az alkoholistákat számon tartó dicstelen világstatisztikán, melyen sajnos még előkelő helyet foglalunk el. S. M. Új növényvédelmi technológiák Somogy mezőgazdaságában Még mindig nagyok a különböző kárlevők okozta terméskiesések Somogy mezőgazdasági üzemeiben. Ebből következik, hogy évről évre fontosabbá válik — s a termelés szerves része immár — a növényvédelem. Az új technológiák alkalmazásáról, az egyes szerek hatékonyságáról rendeztek tegnap továbbképzésnek is megfelelő tanácskozást a Somogy megyei Növényvédő Állomás kaposvári központjában a közép-somogyi termelőszövetkezetek növényvédő szakemberei részére. A MAE Somogy megyei szervezete növényvédelmi szakosztályának, a TIT megyei szervezete mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztályának, a közép-somogyi tsz-szövetségnek, a kaposvári AGROKER-nek és házigazda növényvédő állomásnak e közös rendezvényét Tóth József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese nyitotta meg. Hogy milyen nagy károkat | például elmondta, hogy 1954 okoznak megyénkben a rovar- óta főként Dikonirt-tartalmú és gyomkártevők a növényter- i szerek voltak itt a »főszerep- •mesztésben, azt jól tükrözi ez I lök«, aminek az lett a követ- a szám: évente mintegy nyolc- ! kezménye, hogy egyes gyomezer mezőgazdasági termelő- félék kipusztultak. viszont szövetkezeti dolgozó munkája j előjöttek olyanok, amelyek elmegy kárba az így keletke- I lenálinak az említett szernek. zett veszteségek, kiesések következtében. Ebből adódik a feladat, hogy mindenütt a növénytermesztés szerves részéígy a konkoly, a búzavirág, az acat helyére például a pi- pitérfélék, a tyúkhúr, az eb- székfű »lépett«, több helyen r vé kell válnia a növényvéde- ] károsít az egyszikűek közül a lemnek. Ehhez a nagy hatású szerek gazdag választéka és — most már — a hagyományos gépek mellett repülőgépek, helikopterek állnak rendelkezésre. A takarékosság követelményeinek megfelelően ügyelniük kell a mezőgazdasági üzemeknek arra, hogy a drága szerekből kevesebb menjen kárba. Éppen ezért pontos vizsgálatoknak, előrejelzéseknek kell megelőzniük .a kártevők elleni védekezést, s nem szabad hozzáfogni a munkához a növényvédő anyagok hatásfokának, a fel- használás módjának ismeret* *' nélkül Hoffmann László, a Somogy megyei Növényvédő Állomás szakmérnöke a tegnapi rendezvényen részletesen ismertette a termelőszövetkezeti szakemberekkel a kukorica, a cukorrépa, a búza és a szója vegyszeres gyomirtásában alkalmazott technológiák legújabb tapasztalatait. Kitért az eddig használt és az újonnan forgalomba kerülő növényvédő szerekre. Az őszi búza gyomirtásával kapcsolatban széltippan, az ecetpázsit. Hogy ezek ellen milyen szerek és hogyan alkalmazhatók eredményesen, az állomás szakmérnöke erről is részletes felvilágosítást adott. Tóth Lászióné, az állomás rovartanos szakspecialistája arról tartott előadást, hogyan alkalmazhatók sikeresen a talajlakó kártevők ellen a mikro- granulátumok. A granulált formában felhasznált növényvédő szerek hatása négy-hat hétig tart, jóllehet nem mindegyik bomlik egyforma gyorsasággal. A granulátum a megmérgezett növény útján vagy gázosodással pusztítja a talajlakó kártevőket. A fel- használás mikéntjéről tájékoztatást kaptak a tanácskozás részvevői, akik számos kérdésre kaptak választ az elhangzott előadásokkal kapcsolatban. „ F Kétszázan jelentkeztek 1971 júliusától működik a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola továbbképzési osztálya. Azóta évről évre számos tanfolyaméit szerveznek szakemberek részére. A közép- és felső szintű vezetők vesznek részt ezeken a tanfolyamokon, melyeknek egy részét bentlakásos formában a főiskolán rendezik. — Tanfolyamaink elsősorban állattenyésztési jellegűek — mondta dr. Papp Gábor, a továbbképzési osztály vezetője —, de szervezünk toUj telephely épül Megkezdték a Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi telepbe ivének építését, mely mintegy tizenegymillió forintba ke rül. A munkálatokat ez év végére fejezik be. Körülbelül ötszáz embernek tudnak itt munkát biztosítani. Bogdán Jánosné. • ábbképzést számviteli szakemberek, ellenőrző bizottsági elnökök részére is. A bentlakásos tanfolyamokra az ország különböző részeiből érkeznek a részvevők. Célunk az, hogy a somogyi gazdaságok vezető szakemberei közül minél többen jelentkezzenek. Ez a cél, úgy látszik, megvalósul. Korábban 250—350 termelőszövetkezeti vezető jelentkezett évente. Előfordult az is, hogy egy-egy tanfolyam elmaradt, mivel nem jött ösz- sze kellő számú részvevő. Az idén azonban úgy mutatkozik, más lesz a helyzet. A tsz-ek is nagyobb felelősséggel terveznek, a képzést pedig a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya koordinálja. Több mint hét- százan jelentkeztek megyénk gazdaságaiból. Most már csak az szükséges, hogy el is jöjjenek. — Milyen feltétele van a részvételnek? — Nem az iskolai végzettség azonos a tanfolyam hallgatóinál, hanem a munkakör, így előfordul, hogy egyetemet végzettek és esetleg felsőbb iskolai végzettséggel nem rendelkező, de nagy gyakorlati tapasztalatú szakemberek kerülnek egy tanfolyamra. Ezt jónak tartjuk, hiszen éppen a bentlakásos jellegből következik, hogy tapasztalatcserékre is bőven van lehetőség. — A tanfolyamok általában milyen időtartamúak? — Ez a jellegtől függően változó. Általában 2—8 hetesek. Ez idő alatt az elméleti képzésen kívül kerekasztal- beszéigetésekre is sor kerül Előadóink zöme országos szaktekintély. A szakmai képzésen túl politikai és vezetési ismeretekre is oktatjuk a részvevőket. — Milyen képesítést szereznek a hallgatók? — A kéthetesnél hosszabb tanfolyamok után vizsgát kell tenniük. Erről bizonyítványt kapnak, ami nem képesítés, inkább egy igazolás, hogy ilyen továbbképzésen részt vettek. Az első kéthetes tanfolyam — személyzeti vezetők részére — a napokban kezdődött. Harmincán vannak. Bogdán Jánosné a batéi TÖVÁL-tól érkezett. — 1970 óta dolgozom személyzeti vezetőként — mondja. — Korábban a személv- zeti munka mellett más feladataim is voltak, most már azonban kizárólag a TÖVÁL j személyzeti ügyeivel foglal- I kozom. Mikor a vállalatnál i elkészült a szakember-továbbképzési terv. engem is javasoltak. Én magam is tanulni akartam, alaposabban megismerkedni azokkal a dolgokkal, mezekkel munkám során nap mint nap találkozom. — Pénzben jelent-e valamit, hogy elvégzi a tanfolyamot? — Nem tudom, hogy emelkedik-e a fizetésem. Mindenesetre abban segít a tanfolyam, hogy könnyebben jobban, pontosabban végezzem a munkámat Wm. Zóka Ferenc. Zóka Ferenc a szennai termelőszövetkezetből érkezett Kettős feladatot lát el. — Biztonságtechnikai megbízott és személyzeti előadó vagyok egy személyben. Őszintén szólva, a termelőszövetkezetekben a személyzeti munka eddig nem volt valami magas szintű. Főállású személyzetis kevés van. Most már egyre inkább belátják, hogy ehhez a munkához is egész ember kell, olyan, aki csak ezzel foglalkozik. — Mit vár ettől a tanfolyamtól? — Hogy megfelelő alapot, szemléletet adjon, amelynek birtokában színvonalasabb munkát végezhetek. Különösen annak örülök, hogy eset- tanulmányok is szerepelnek a programban. Konkrét példákat elemezhetünk. mindenki elmondja, ő hogyan járt volna el. így sok módszert megismerünk. összesen 14 tanfolyamot tartanak az intézetben az idén. Főál lattenyésztők, szaktelepvezetők gyűlnek maid össze néhány hétre. Az előadások, a tapasztalatcserék, vagy akár az esti baráti beszélgetések, egyaránt azt a célt szolgálják, hogy hazautazva eredményesebb, hatékonyabb munkát végezhessenek. D. T.
