Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

& &« =■==== Somogyi Néplap FÓRUM Magyarországért harcoltunk Búcsú és kitüntetés A kórház dolgozói kérde- [ zik: A Központi Bizottság irány- j elveinek megfelelően mikor ér- 1 vény esül végre a vezetőknél a j hármas követelmény? BÍRÓ GYULA: Az MSZMP | Központi Bizottsága 1973. no- j vember 28-i ülésén értékelte | a párt káderpolitikájának , megvalósulását, és megjelölte a főbb feladatokat. A hatá­rozat megerősítette a káder­politika eddig is érvényben levő alapelveit, ugyanakkor a szocialista fejlődéssel, össz­hangban korszerűsítette, to­vábbfejlesztette azokat. A vezetőkkel szemben támasz­tott követelményekkel kap­csolatban a határozat megál- , lapította: »A politikai meg­bízhatóság, a szakmai hozzá­értés, valamint a vezetői rá- ■ termettség hármas követel­ménye a kádermunka alap­elveként bevált, egyre követ­kezetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásában.« Ebből következik, hogy a part a Központi Bizottság említett határozatát megelő- ' zöen is e hármas követel­ményt állította a káderek elé. A vezetők tevékenységét e követelmények tükrében vizs­gálja a Somogy megyei Párt- bizottság is. Az idei értéke­lésünk szerint a különbözői posztokon levő vezetők döntq többsége eredményesen dol­gozik, megfelel a követelmé­nyeknek. A kérdést tehát úgy feltenni, hogy »-mikor érvé­nyesül végre« — nem helyes, m,ert azt sejteti, mintha a káderek kiválasztásában és nevelésében az elmúlt idő­szakban nem is érvényesült volna a hármas követelmény. Valójában ennek az ellenke­zője igaz.- Ezzel nem azt aka- j rom mondani, hogy a káder- | munkában nem fordultak elő | hibák. Ezeki'ől a Központi i Bizottság határozata és a j megyei pártbizottság értéke­lése is nyíltan és őszintén ‘ szólt. Meg kell jegyeznem, hogy a káderek munkájának, magatartásának értékelése, minősítése, alkalmasságuk el­bírálása folyamatos, s nem felső utasításra elrendelt kamoánvszerű tevékenység. A KB határozata alapján sincs szükség általános felül­vizsgálatot tartani. A cél az, hogy minden vezető munká­iéval, magatartásával igye­kezzen még jobban eleget t°nni a követelményeknek. Azokat a vezetőket Dedig. akik tisztségük betöltésére alkalmatlanná válnak, megfe­lelő időben és módon, képes­ségüknek jobban megfelelő munkakörbe helyezik az il­letékesek. A Kaposvári Ruhagyár Radnóti szocialista brigádja kérdezi: Milyen fejlődés mutatkozik a megye községeinek művelődé­si életében (ifjúsági klubok). Adnak-e ehhez a különböző szervek anyagi és erkölcsi tá­mogatást? BÖHM JÓZSEF: Közsé­geinkben jelentősen nőtt a közművelődés egyes formái és alkalmai iránti érdeklődés. A fiatalok közéleti aktivitását jelzi, hogy a megyében több mint száz, működési enge­déllyel rendelkező ifjúsági klub működik. A kluboknak több mint a fele jól, fölsze­relt, ízlésesen berendezett. A klubok sokoldalú alkal­mat nyújtanak a fiatalok ál­talános, szakmai és politikai műveltségének gyarapításá­hoz, elősegítik a művészetek­kel való találkozást, az esz- j tétikai ízlés formálását. A klubközösségek nevelő hatása is erősödött, azok kedvezően befolyásolják a fiatalok gondolkodás- és cse­lekvésmódját. H »'fijwafl A különböző szervek erköl­csi és anyagi támogatása el­sősorban 'ott nyilvánul meg, ahol azt a fiatalok tenni aka­rásukkal, áldozatvállalásukkal, kezdeményezőkészségükkel ki­érdemlik. A tanácsokon és a művelődési házakon kívül a KISZ-bizottságok is jelentős anyagi támogatásban részesí­tik a klubokat. Megyei támo­gatásként a klubok évente közel félmillió forint anyagi támogatást kapnak, részint az Országos Ifjúsági Alapból, ré­szint a megyei tanácstól. Az ipari és a mezőgazdasági üze­mek egy része ugyancsak részt vállal a klubok működ­tetési költségeiből. Ezek az összegek azonban változóak. Helyenként találkozhatunk el­zárkózással is. Megyénk klubmozgalma az elmúlt öt évben a hiányossá­gok ellenére is dinamikusan fejlődött. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában ér­dekelt szerveknek még foko­zottabb felelősséggel kell fog­lalkozniuk a fiatalok közös­ségi" nevelését szolgáló klub­mozgalommal. segíteniük kell a klubok működtetését erköl­csileg és anyagilag is. Horváth Péter, 7511 Ötvös- kónyi; Kisgyura József, 7563 Somogy szob: A mai eseményekről hogyan tájékozódik a belpolitikai'ro­vat, miként tartja a kapcsola­tot a párt- és a tömegszerveze­tekkel? A pártalapszervezetek négyéves munkáját értékelő taggyűlésekről megjelent tudó­sításoknak kedvező visszhang­juk van. Várható-e, hogy más napirendek kapcsán is rend­szeresen írnak a taggyűlések­ről? LAJOS GÉZA: A belpoliti­kai rovat általában a párt­élettel, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak életével foglalkozik. Ezt a munkát csak úgy tudja elvégezni, ha állandó kapcsolata van a megyei, a városi és a járási, üzemi és községi pártbizott­ságokkal, ugyanígy a külön­böző szakszervezeti, KISZ-, népfront-, MHSZ-, Vöröske­reszt-szervezetekkel stb. Munkánkat segíti, hogy min­denkor megkapjuk a kellő tá­jékoztatást, részt veszünk a testületi üléseken, személyes tapasztalatokat szerzünk, örülünk, hogy kedvező vissz­hangjuk van a beszámoló tag­gyűlésekről írt tudósításaink­nak, hiszen szerkesztőségünk már az év eleje óta tervsze­rűen készült a XI. kongresz- szus előkészítésére. Ezt a tervszerűséget fogják érezni az olvasók ezután is, mikor a pártszervezetek második tag­gyűlésükön a Központi Bizott­ság kongresszusi irányelveit vitatják meg. és megválaszt­ják ,a vezetőségeket. Ezután hírt adunk a pártértekezle­tekről. Az ottani tapasztala­tok, a pezsgő pártélet bizo­nyára témát ad nekünk, ame­lyekre később is visszatérünk. A tapasztalatok arra az el­határozásra késztettek ben­nünket, hogy eey-egy határo­zat megtárgyalása kapcsán több alapszervezet taggyűlé­séről is beszámoljunk. A Magyar Nemzeti Bank dolgozóinak kérdése: Mikorra várható a belváros — és a külterület — közvilágí­tásának korszerűsítése? DR. ORMOSY VIKTOR: A város közvilágítási hálózrjtá- nak bővítését, korszerűsítését folyamatosan hajtjuk végre. A jövő évben sor kerül több belvárosi utca villamos háló­zatának korszerűsítésére (Má­jus 1. utca, Április 4. utca, Ady E. utca). Az itt beszerelt világító szerkezeteket a To- ponári út közvilágításának megjavítására használjuk fel. At útkorszerűsítéssel párhu­zamosan a közelmúltban épí­tették át a hálózatot a Zalka Máté utcában és az Arany A riportsorozat szerzője: Nyikolaj Zabelkin, a Szovjetunió Hőse. Jobboldalt: harminc esz­tendővel ezelőtt, Bicske határában. Baloldalt: ma, az APN hírügynökség budapesti főszer­kesztőjeként, dolgozószobájában. János utcában, 1975-ben a Honvéd utca útépítésével pár­huzamosán a közvilágítás rendezését is tervbe vettük. A Tanácsi Magas- és Mély- j építő Vállalat dolgozói kér­! dezik: \ A múlt évben mozgalom in­dult a hátrányos helyzetű gyermekek részére kollégium építésére. Mikorra várható en­nek megvalósulása? BÖHM JÓZSEF: A megyei I akció részeként folyamatban j van egy 120 személyes, me- I gyei beiskolázású általános is- j kólái kollégium építésének előkészítése. A diákotthon be­ruházási programja elkészült, a helykijelölés megtörtént. A társadalmi összefogás ered­ményeként 1977 végéig fel­épülhet. Ez év december 1-ig vala­mivel több mint 5 millió fo­rintot fizettél* be a kollégium építésére a tanácsok, a tsz-ek és a vállalatok. Ezenkívül másfél millió forint befizeté­sét ajánlották fel. A kollé­gium építéséhez ennek az ösz- szegnek körülbelül a kétsze­resére van szükség. A kollégiumi alapra való befizetések aránytalanságokat mutatnak a vállalatok, az üzemek és a termelőszövetke­zetek között. Ezért a társadal­mi felügyelő bizottság ismét levélben kérte ezek vezetőit, hogy támogassák az akció- programot. Gondot okoz, hogy me- I gyénk vállalatainak jó része úgynevezett leányvállalat, amely nem rendelkezik önálló fejlesztési kerettel. Ezért a munkásközösségekhez fordu­lunk, hogy kommunista mű­szakok szervezésével járulja­nak hozzá az akció sikeréhez. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelentős j része még nem váltott meg kollégiumi helyet, pedig a mozgalom elsősorban a távoli helységek gyengébben fölsze­relt iskoláiban, rosszabb kö­rülmények között tanuló, te­hetséges gyermekek támogatá­sát szolgálja. Ezért részükről is nagyobb aktivitást és jobb hozzáállást kérünk. Megjegyzem, hogy a fizi­kai dolgozók hátrányos hely­zetben levő gyermekeinek megsegítésére több más for­mát is kialakítottunk. Ilye­nek a középiskolai és egyete­mi előkészítő tanfolyamok, az ösztöndíjrendszer és a külön­böző szociális juttatások. 1944 márciusának végén ez* redünk Pusztaszabol.es határá­ban állomásozott. E napon kaptuk meg kitüntetéseinket a Magyarország területén foly­tatott harcokért, és ugyanez a nap a búcsú pillanatát is je­lentette az országtól. Ezredünk parancsot kapott, hogy vonul­jon az osztrák határ, majd Béos felé. Ezredünk felsorakozott a fa­lu szélén. A tábornokot vártuk a fronttörzstől. Amikor meg­érkezett, kíséretével együtt ki­szállt a gépkocsiból, és meg­kezdődött a kitüntetések ün­nepélyes átadása. A lista váratlanul az én ne­vemmel kezdődik, jóllehet az ábécében nem éppen az első helyen áll. Valószínűleg azért van így, ínért én vagyok, az ezrednél az egyetlen, aki a Szovjetunió Hőse. Utánam Viktor Bokov kerül sorra, ö már az ábécé szerint követke­zik. Egymás után lépnek az ez­red elé előbb a tisztek, majd az altisztek, tisztesek és harco­sok. Csak annyit mondanak: »A Szovjetuniót szolgálom!«, hátraarcot csinálnak, és már újra a sorban állnak. Ha most Vologva Anyiszi- mov szavai szerint filozofiku­san nézzük az előttünk leját­szódó eseményt, akkor képze­letünkben nagy és hosszú utat látunk, falvakat, városokat, egész országokat, amelyeken harcolva végigmentünk mind­azokkal, akik ma a tábornok kezéből átveszik a kitüntetése­ket. Sok bajtársunk nem ért el égnék az útnak a végére. S azokat, akik életben marad­tak, még erősebb barátság fű­zi egymáshoz. Néhány tisztet leszámítva, ! jóformán alig akadt köztünk j hivatásos katona. A háború | bonyolult tudományát a fron­ton, gyakorlatban szereztük meg. Megtanultuk ütni-verni a fasisztákat még akkor, ami­kor visszavonulóban voltunk. S amikor támadásba lendül­tünk, már úgy mértük rájuk a csapásokat, hogy ismertük a harc tudományát. Mégis, lélek­ben mindenki az maradt, aki a háború előtt volt, a legtelje­sebb civil. i Nézzenek csak Koskinra! Kilép a sorból, és komótos léptekkel halad, mint egy jól j képzett szakmunkás. Jól tudja, mit ér. S amikor a tábornok átnyújtja 'az őrmesternek a Vörös Csillag Érdemrendet, s kezet szorít vele, becsület sza­vamra mondom, az az érzésem támad, hogy nem a tábornok gratulál Koskinnak, hanem Koskin gratulál a tábornok­nak ahhoz, hogy ilyen nagy megtiszteltetés érte: átnyújt­hatja neki, az őrmesternek az érdemrendet. Vologya Anyiszimov, az egy­kori egyetemi hallgató kiváló, derék katonának akar látsza­ni. Kihúzza magát, mellét ki­domborítja, köpenye még fel­jebb szalad. Vologya legszíve­sebben letépné magáról. De most nem csinálhat ilyesmit. Szégyellj magát a szófogadat- lan köpeny miatt, szégyelli egész külsejét, s vagy emiatt, vagy attól a feszültségtől, amely lelkében tombol, elvö­rösödik, s mint mindig ilyen­kor, sűrűn pislogni kezd. De kár izgulnia. Köröskörül csu­pa jóindulatú arc. Megértik lelkiállapotát, s a tábornok oly vidáman es szívélyesen moso­lyog Vologyára, hogy az nyom­ban _ úgy érzi magát, mintha régi" ismerősével találkozott volna. Kissé himbálódzó járással közeledig Duskin. a favágók fia, a született szibériai. Én tudom róla, hogy nem szereti a katonai szolgálatot. Nem rejti véka alá. De Viktor az embereknek ahhoz a ritka ka­tegóriájához tartozik, akik még azt is alaposan és lelkiis­meretesen végzik el, amit nem szeretnek. Lassan a végéhez közele­dünk ennek a rövidke filmnek. S amíg Noszov kapitány ösz- szeszedi az okmányokat, amíg elviszik az asztalt, leszedik a vörös térítőt, s elteszik az újabb ünnepségig, addig néz­zünk be egy másik helyre. Oda, ahol most másmilyen asztalokat terítenek meg, de nem vörös, hanem egyszerű fehér abrosszal. Az asztalon feltűnnek a vizeskancsók, sö­rösüvegek, és még konyak is kerül valahonnan.---------------------------------------------- ... ... ----—— J avult a tanácstagok és a választópolgárok kapcsolata A tanácstag munkájának el­engedhetetlen feltétele a tájé­kozottság. Szükséges, hogy is­merje a tanács munkáját, dön­téseit, a város és a község helyzetét, gondjait. Ezáltal megalapozottan tudjon felszó­lalni a tanácsülésen, részt ven­ni a határozatok kialakításá­ban, tájékoztatni választóit, és körzetének gondjait ismerve kellően képviselje a lakosságot a tanácsban, illetve a szakigaz­gatási szerv előtt. Hasznos kezdeményezés Nagyatádon az az újságszerű tájékoztató, melyet nemrégiben adtak ki. Ebből nemcsak a ta­nácstag, hanem a város egész lakossága ismereteket kap a helyi közügyekről. A tanácstag és a választó- polgárok kapcsolata érdekes módon a községekben, a külvá­rosi településeken eleven, míg például Kaposvár belterületén lanyhább. Mindezeket a Haza­fias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöksége álla­pította meg az 1974. évi utolsó ülésén. A téma előterjesztője dr. Csapiáros Imre, a jogi bi­zottság elnökhelyettese volt A vizsgálódás során kiderült, hogy * falugyűlések sikeresek, míg a tanácstagi fogadóórák alacsony színvonalúak. Az állampolgárok fele-fele arányban magánpanaszaikkal, illetve közügyekkel fordulnak a tanácstagokhoz. Ez az arány az utóbbi időben a közügyek javára tolódik el. A tanácstagok élnek inter- pellációs jogukkal, kivétel nél­kül közügyben. A választ, ha lehet, már a tanácsülésen meg­kapják, ha ez nem lehetséges, akkor a törvényben biztosított határidő alatt írásban. Figye­lemre méltó kezdeményezés a megyeszékhelyi: ha a tanácstag két tanácsülés között, írásban fordul észrevételével a tanács­hoz, ezt interpellációnak te­kintik, s az érintett osztálynak írásban kell arra válaszolnia. A tanácstagok egyre több társadalmi munkára tudnak mozgósítani. Barcson például a lakosság természetesnek tart­ja, hogy saját munkájával is hozzájárul az eredményekhez. Egész utcák járdái készülnek úgy, hogy a tanács csak a 'be­tonkavicsot, a cementet és a munkát irányító szakembert adja. A saját portája előtt mindenki maga készíti el a be­tonjárdát, így ugyanabból a pénzből a tanács kétszer any- nyit tud építtetni. Fontos a tanácstagok szemé­lyisége, rátermettsége, agilitá­sa. Megfelelő képzésükről is gondoskodni kell. Ezenkívül nemcsak a választások előtt kell gondolni a tanácstagi »ká­derutánpótlásra«, hanem jóval előbb. Ne legyen ez kampány- feladat, hanem tudatosan föl kell mérni a lehetőségeket, s azokkal folyamatosan élni kel) Felvetődött a tanácskozáson, hogy a megyeszékhely köz­pontjában — például a Honvéd utcában — egy házba 300 em­ber beköltözik, s az egész ut­cának van egy tanács tagja. Természetes, hogy. nem tud minden lakóval kapcsolatot tartani. Megállapították, hogy a ta­nácstagi munka színvonala Somogy városaiban és nagy­községeiben emelkedett, de sok még a tennivaló. A munka- módszerek változatosak, a he­lyi igényekhez igazodnak. A légkör nyílt, s az állampolgá­rok tájékoztatása érdekében sok új vonás tapasztalható a tanácstagok munkájában is. A régi jó fronthagyomány szerint az érdemrendet le kell öblíteni. Ezt a hagyományt mindenki tiszteli — a közka­tonától a tábornokig. S ha az embernek nem sikerült maga köré gyűjtenie bajtársait, hogy leöblítse kitüntetését, akkor később, akár egy év múlva is. de meg kell tennie. Annak az­tán nincs semmi jelentősége, hogy milyen kitüntetést ka­pott. Lehet az a legegyszerűbb Harci Érdemekért Érem vagy a legmagasabb kormánykitün­tetés — a Szovjetunió Hőse Aranycsillaga —, barátok közt a legnagyobb tisztelettel ün­nepük meg. „Borvonat“ Egerből Tegnap százezer palack egri borral kigördült az egri vas­útállomásról az idei utolsó »borvonat«. Az egyidejűleg elkészült vállalati gyorsmér­leg szerint az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság 1974- ben kereken húszmillió pa­lack egri bort értékesített a hazai és a külföldi piacon, mintegy 30 százalékkal töb­bet, mint az előző évben. 16 féle kitűnő tájjellegű és desz- szertbort hoztak forgalomba, több mint ötvenféle töltésben, választékos palackozásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom