Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

fi szervezeti szabályzat módosításáról Híradástechnikai termékek exportra A kongresszusok hivatottak arra, hogy módosítsák a párt szervezeti életének, működésé­nek alapokmányát, a párt al­kotmányát, a szervezeti sza­bályzatot. Nem feltétlenül ve­lejárója ez minden kon.gresz- szusnak, de mégis csaknem ki­vétel nélkül napirenden sze­repel mindegyiken. Egyrészt a politikai feladatok újszerűsége és azok eredményes megvaló­sítása megköveteli, hogy az új követelményeknek megfelelő szervezeti életet, működési rendet biztosítsunk. Másrészt a párt szervezeti élete maga is szüntelenül fejlődik, új tapasz­talatokkal gazdagszik, ame­lyek közül a leglényegesebbe­két a kongresszusnak kell tör­vényesítenie. V A párt soron levő XI. kong­resszusának napirendjén is szerepel a szervezeti szabály­zat módosításának terve. A Központi Bizottság a közel­múltban nyilvánosságra hozta a módosításra vonatkozó ja­vaslatait azzal a szándékkal, hogy azt a párttagság tanul­mányozza, taggyűlésen megvi­tassa, és javaslataival kiegé­szítse, tovább gazdagítsa. A Központi Bizottságnak meg­győződése, hogy a párttagság kollektív bölcsessége e tekin­tetben is nagy hozzájárulást jelent a kongresszus feladatai­nak eredményes megoldásá­hoz. A szervezeti szabályzat ter­vezete nem tartalmaz a’apvető változásokat. Nem érii^i azo­kat az alapelveket, amelyek pártunknak és minden marxis­ta—leninista párt szervezeti életének alaptörvényei. Az ér­vényben levő szervezeti sza­bályzat minden fő vonásában összhangban áll a párt politi­kai feladataival, jól szolgálja azok gyakorlati megvalósulá­sát. j Magasabb követelmények A folyamatosság hangsúlyo­zása azonban nem kisebbítheti és nem csökkentheti a javasolt módosítások, jelentőségét. Ezeknek fő jellemzője a párt­tagokkal szembeni magasabb követelmény. A párt eddig is megkülönböztetett figyelmet szentelt tagjainak politikai, er­kölcsi magatartására, kommu­nista tudatosságuk és jellemük formálására. Ennek eredmé­nyeként soraiban tömöríti a magyar munkásosztály, a dol­gozók legjobbjait. Annál ki­rívóbb egyes párttagok olma- radása, kötelezettségük elmu­lasztása, kommunistákhoz nem ülő magatartása. A magasabb követelmények azonban mindenekelőtt a szo­cialista építés soron levő fel­adatainak bonyolultságával, nagyobb igényeivel függnek össze. Elsősorban a párt tag­jainak kell munkájukban, ma­gatartásukban a fejlettebb szo­cialista viszonyoknak megfe­lelniük. A 'tervezet ezért ki­egészíti, és bővíti a szervezeti szabályzat köveíeLményrend- szerét. így például a feddhe­tetlen előélet kitétel arra kész­tet, hogy a pártba jelentkezők­nél nemcsak a pillanatnyi er­kölcsi állapotot, hanem az egész életutat szem előtt kell tartani. Csak így lehet megfe­lelő erkölcsi alapot biztosítani a társadalomban előforduló immorális jelenségek elleni fo­kozott harchoz. Ugyanebben a pontban olvashatjuk kiegészí­tésként, hogy a párt tagja többek között az lehet, aki munkája, magatartása, társa­dalmi tevékenysége alapján megbecsülést élvez. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az élet egyre parancso- lóbban veti fel a párttagok marxista—leninista műveltsé­ge színvonalának emelését. A társadalmi, politikai kérdé­sekben való eligazodás, az ideológiai harc kiélezettebb körülményei közötti helytállás e nélkül elképzelhetetlen. Ezért a párttagok kötelezett­ségei között újszerű megfogal­mazást kap a párttagok elmé­leti tudásának fejlesztése. Ugyancsak új kiegészítés, hogy a párttag tanúsítson forradal­mi éberséget minden szocializ- musellenes jelenséggel szem­ben ; továbbá: következetesen szolgálja a szocializmus ügyét, és minden körülmények között álljon ki a szocialista társada­lom érdekeiért, védelméért. A párttagokkal szembeni magasabb követelmények álta­lános érvényűek; politikai, el­méleti — ideológiai, erkölcsi, magatartásbeli — vonatkozás­ban emelik a mércét, nagyobb helytállást, elvszerűbb és szi- j lárdabb viselkedést követel- : nek. A pártdemokrácia továbbfe/lesztése A módosításoknak egy má­sik része a pártéiet demokra­tizmusának fejlesztését szol­gálja. Többek között ide tar­tozik az is, hogy a párttagok nemcsak a felsőbb pártszer­vekhez fordulhatnak kéréssel, javaslatokkal, beadvánnyal, hanem az alapszervezethez is. Ez egyben az alapszervezetek szerepét, politikai súlyát is nö­veli, és közvetlenebbé teszi a párttagsággal való kapcsolatot. A magasabb követelmények­kel is összefügg a pártból való kilépésre vonatkozó módosítás. Ez egyrészt a saját elhatáro­zásra, másrészt az alapszerve- zet kezdeményezésére egy­aránt vonatkozik. Ahogyan a belépésnél szigorúan ügyelünk a párttagság önkéntes vállalá­sára, úgy biztosítanunk kell ezt a kilépésnél is. Ha a párt­tag úgy érzi, hogy valamilyen oknál fogva nem képes meg­felelni a megnövekedőit köve­telményeknek, joga van arra, hogy kérje a kilépést. A párt­t/3§ ÜiSScll járó 1­tő te.'esett ■;óo ;ek teljesítése nem mindig ku­iy­nyű, komoly he! IvtáUást, ni: i ii­den sze rr ponti: Dói biz OH) ms többlet vál tolást ­követel. V: m­nak esete k, ami! :cr ezek: nck r teljesítése saját vagy a SZÍ i > oltok ír tol Lt néni 1 'ÍV is s. A kü ö ’« kondi! '.tusuk cl k-r J­1 és*« és k iélczéd ' -:.ük me dályozása érdek ében cr: a kilépés kezdeményezés ?. A gyakorlat azt is mutatja. tie óv egyes párttagok nem mindig mérik fel kon-« !íV2‘'S' V.y e” szempontból a helyzetüket. A kilépést ezért nem lehet csak a párttag önkéntes elhatározá­sára bízni. Szükség van arra. hogy az alapszervezet is fel­léphessen kezdeményező«o, ha a párt érdekei ezt megkíván­ják. A demokratizmus erősítését szolgálja, hogy a módosítás egyértelműbbé teszi: mikor kell pártfegyelmi eljárást in­dítani, és kinél kell pártbün­tetést alkalmazni. Továbbá ha­sonló okokból kötelezi a párt­szerveket, hogy fegyelmi ügyé­nek tárgyalására meg kell hív­ni a párttagot, ami feltétlenül többet jelent az eddigieknél, amikor is csak a párttag sze­mélyes meghallgatása volt kö­telesé. A módosítások a fegyelmi eljárással kapcsolatban is na­gyobb szerepet biztosítanak az alapszervezeteknek, mert köte­lezik a felsőbb pártszerveket, hogy a fegyelmi döntés előtt meg kell ismerniük a taggyű­lés állásfoglalását. Az alapszervezeti munka erősítésére irányuló törekvés fejeződik ki abban a módosí­tásban is, mely az évenként tartandó beszámoló taggyűlé­sek feladatát bővíti a megvá­lasztott bizalmiaknak a tag­gyűlés által történő megerősí­tésével, valamint új megálla­pításként az alapszervezetnek a személyi és káderkérdések­ben gyakorolt jogkörében. A szervezeti szabályzat ter­vezete több fontos módosítást tartalmaz a párt működési rendjére, 15-röl 20 százalékra javasolja növelni a választott testületekbe való kooptálást;i javasolja a kongresszusok öt­éves időszakonként történő megtartását. E módosítást a gyakorlati tapasztalat indokol­ja. így jobban összehangolható a párt tevékenysége a terv- gazdálkodás ötéves ciklusai­val. Rákos Imre llaszonnyoleféír — gyárt a Int híradástechnikai temékof — va.*rv őrei h- M Kiradástc.rtv -lkai Szövetkezet lrdat-m: ínnes''!'' 'J ó '>é7nefvsÓ70l< r{ fi téT.iék sorozatgyártása is megkezdődött. Szalagon készül a képkor esős tv-kamera. Terméke javarészt exportálják. Kevesebb a kiskapu kel Egész társadaipiunk ügye, hogy határozottan harcoljunk a munka nélkül szerzett túl­zott személyi jövedelmek, a harácsolás, a spekuláció ellen. A közvélemény elítéli azokat, akik mindig a kiskapukat ke' resik, s nem riadnak vissza a csalástól sem. és azokat is, akik a szűk egyéni, csoportér­deküket az egész társadalom érdeke fölé helyezik. A X. kongresszus felhívta a figyelmet ezekre a negatív je­lenségekre, mert ellentétesek a szocializmus elveivel. A párt azóta is következetesen föllé­pett ellenük, s határozatainak szellemében számtalan rende­let, jogszabály jelent meg visz- szaszorításukra. A somogyi közalkalmazot­taknak nagy szerepük van ab­ban,- hogy a törvények szelle­mében lépjenek föl minden társadalomellenes jelenséggel Szemben Éppen ezért tárgyal­ta meg a közelmúltban a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­nek megyei bizottsága azt, hogy mit tett ennek érdekében a somogyi tagság, amelynek soraiban ott találjuk a taná­csok, a bíróságok, a népi el­lenőrzési bizottságok appará­tusait. Nem könnyű ez a mun­ka, hiszen közérthetően meg­fogalmazva: többségében kö­telezést, jogok elvonását, sza­bálysértési, büntetőjogi felelős­ségre vonást, adóemelést je­lent. Ez nagy politikai helyt­állást követel mindenkitől a maga posztján. Emeljük ki például a taná­cson dolgozókat. E feladatok megoldásában elsősorban azokra hárul nagy felelősség, akik a pénzügyi. igazgatási, kereskedelmi, ipari és mező­gazdasági szakigazgatási szer­veknél tevékenykednek, az­után a városi, a községi taná­csokon döntenek az ügyekben. Van-e előrehaladás a speku­láció, a harácsolás. a jogtalan vagyonszerzés visszaszorításá­ban? A még meglevő hézagok ellenére is van S ez a közal­kalmazottaknak is köszönhető. Érdemes egy-két területen nyomon követni a változáso­kat. A tanácsok igazgatási osz­tályai lényegesen szigorúbban marasztalták el azokat a sza­bálysértőket, akik megkárosí­tották a vásárlókat, rontottak az élelmiszer minőségét, enge­dély nélkül építkeztek, s ezzel többletjövedelemhez jutottak, így növelték vagyonukat. A pénzbírság összege a korábbi­nál jóval magasabb az eset sú­lyosságának arányában! A lakosság egyetértésével találkozik az, hogy a tanácsok pénzügyi szervei mintegy húszezer vizsgálatot, ellenőr­zést végeztek 1973-ban, s eb­ből tizenháromezer a közsé­giekre, a városiakra hárult. Nem maradt el az eredmény, hiszen pótlólag tizenhatmillió forint adót és illetéket vetet­tek ki az elhallgatott jövedel­mek után. Ezenfelül tizenhét esetben büntetőeljárást, hét­százhárom esetben szabálysér­tési eljárást javasoltak. Az utóbbiak elkövetőire több mint kétszázhetvenszer forint pénzbírságot szabtak ki. S még két olyan adat, amelyet érdemes kiemelni. Ötvenkettő­ről kilencvenhétre nőtt azok­nak a kisiparosoknak a száma, akiknek az adóját százezer fo­rint fölötti jövedelem után ál­lapították meg. Azokra, akik a jogszabályok kijátszásával feketén adták ki a házukat, az üdülőjüket, a Balaton-parton, egymillió-hétszázezer forint jövedelemadót vetettek ki. A példákat még lehetne so­rolni a gyakoribb és szigorúbb kereskedelmi ellenőrzésekről, a vállalatok szövetkezetek, kisiparosok termékeinek, sto'- gál tatása inak árellen őrzésé-"*' A mezőgazdasági termelő**-' * vetkezetekben tartott ellen":’ zések szerint sikerült megáll­tam a melléküzemági tevé­kenység színlelésével elköve­tett jogtalan munka nélkül' iövedelémszerzést. bár vissza­Elengedhetetlen az összehangolt műszaki fejlesztés leladatok, gondok a Gabonafelvásárló és t eldolgozó években erőteljes fejlődés in­— A megyei pártbizottság .azdaságpolitikai osztálya na- ;yon fontos témának tartja a iabonaforgalmi vállalat tevé- enységének, helyzetének ér- kelését, a műszaki fejleszté- ; célok megvitatását. A me- ógazdasági üzemek legna­gyobb partnervállalatáról van szó, s egyben arról az élelmi- szeripari vállalatról, ahol leg­nagyobbak a feszültségek ... — ... a vállalat egész tevé­kenysége közvetve és közvet­lenül befolyásolja a mezőgaz­dasági üzemek gazdálkodását, oredményét... következik eb­ből, hogy hatással van — ki­vált a csúcsmunkák, a csúcs­tárolás időszakában — a me­gye politikai hangulatára. Er­re a sokoldalú, igen nagy fe­lelősségre csak részben van­nak felkészülve a műszaki, technikai hiányosságok miatt. — A jelenlegi átvételi mód, tárolási feltételek fékezhetik a megye növénytermelésének további fejlődését. A mező- gazdasági üzemek hatékony gazdálkodása érdekében ezen mindenképpen változtatni kell. Kétségtelen, hogy az utóbbi dúlt, de ez egyrészt elmarad az igények mögött, másrészt a mai nehéz helyzet több évti­zedes. problémából, elmaradás­ból alakult ki... — Az utóbbi időben a sok gond ellenére javult a mező- gazdasági üzemek és a válto- lat kapcsolata. Nagyrészt kö­szönhető ez annak, hogy a vállalat dolgozói sokszor erőn felül dolgoznak, többletmun­kával, igen sok fáradozással próbálják valamiképpen ellen­súlyozni a kedvezőtlen körül­ményeket ... Ezek a mondatok a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésén hang­zottak el. Idézhetnénk tovább a felelősségérzettől, az egész­séges türelmetlenségtől átha­tott vitát, de úgy véljük, tz a néhány mondat is érzékelteti, hogy a mezőgazdasági üzemek egyik legfontosabb partner­vállalata sok gonddal birkó­zik, és igen fontos közös ér­dek . — megyei és népgazda­sági érdek —, hogy ezek a fe­szültségek mielőbb megszűn­jenek. A gondok elsősorban abból a — voltaképpen örvendetes — tényből származnak, hogy az utóbbi néhány évben u® rásszerűen emelkedtek a ga­bona- és a kukorica-termésat- lagok. Jól jeüemzi a helyze­tet, hogy amíg 1970-ben ga- bonaléléből és kukoricából 18 135 vagonnal vásárolt fel a vállalat, addig ebben az év­ben várhatóan mintegy har­minckét és fél ezer vagonnal vesz át. Ez idő alatt kilenc­ezerről tíz és fél ezer vagon­ra emelkedett a vállalat rak­tárkapacitása. Ha a két mu­tatót — a felvásárolt termés- mennyiséget és a raktározási lehetőséget —, összehasonlít­juk, már nyilvánvalóvá válik a súlyos feszültség. A vállalat a gondok enyhítésére két irányban tett nagy erőfeszíté­seket: egyrészt az üzemekkel bértárolási szerződéseket kö­tött, másrészt az elmúlt négy év alatt több mint hétezer vagonnyi ideiglenes tárolót épített. Ahogy a testületi tanácsko­záson is elhangzott, a javuló kapcsolatok eredményeként egyfajta kölcsönösség alakult ki az üzemek és a vállalat között, a gazdaságok megér­tették a nehéz helyzetet. Ám a megértésre hosszabb távon nem lehet alapozni, mert 1 végső soron ez a helyzet ká- roKtn hat az üzemek gazdál­Vállatainál kodására éppúgy, mint a vál­lalat gazdálkodására. Ráadá­sul a tárolótér hiánya csak a gondok egyike. Az átvevő vo­nalak korszerűtlensége, a gyors átvételt biztosító tech­nikai fölszereltség hiánya legalább ekkora probléma. De itt említhetjük meg a vállalat rendkívül alacsony szárítóka­pacitását is. Állást foglalt a végrehaj­tó bizottság abban, hogy az utóbbi években a nyomasztó gondok megszüntetésére, illet­ve enyhítésére igen nagy, el­ismerésre méltó erőfeszítése­ket tett a vállalat. De ez a jó szándékú erőfeszítés is kevés, kivált ha figyelembe vesz- szük, hogy a termelési színvo­nal, a termésátlagok tovább emelkednek a rendszerek ter­jedésével. Ezért a műszaki, technikai színvonal .javítása magas fokon szervezett, céltu­datos munkát kíván. Minden­képpen szükség van arra, hogy a tröszt — ismerve a somogyi gondokat, a több évtizedes le­maradást — hatékony segítsé­get nyújtson a megyének. Ez azonban c»ak akkor hozhat eredményt, ha a vállalat az eddiginél sokkal nagyobb fi­gyelmet fordít a mezőgazda­sági üzemekkel való együtt­működésre. Gondolunk itt el­sősorban a közös beruházások­ra, illetve a fejlesztési ter­vek összehangolására. Ez se­gítheti hozzá a megyét ahhoz, hogy megszűnjenek a fehér foltok, hogy egyes körzetekben ne épüljön a szükségesnél több raktár, szárító, míg másutt hiány van belőlük. Ál­lást foglalt a testület abban is, hogy a hatékonyabb trösz­ti támogatáson kívül szükség van a vállalatnak a megyei vezetés segítségére is, elsősor­ban annak érdekében, hogy a most folyó beruházások — a marcali kétezer vagonos, il­letve a siófoki és a kapolyi 600—600 vagonos siló —, ha­táridőre, a jövő év végére el­készüljenek. Nemcsak a gondokat, a .ne­hézségeket, hanem az áldoza­tos erőfeszítéseket is mérle­gelte a testület. Ezért foglal­ták határozatba, hogy a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága elismerését és köszöne­tét fejezi ki a vállalat veze­tőinek, dolgozóinak a nehéz körülmények között végzett, az idei őszön tanúsított oda­adó, felelősségteljes munká­jukért. V. M. élesek tavaly is előfordultál?. Következetesen alkalmazz. az utóbbi években megjcle: i illetékjogszabályokat is, s ev jól szolgálja a muruca nélkül szerzett., vagy azzal arányba’: nem állá Jövedelmek elve sát. Tavaly nyclcvanegymi'l forint volt a vagyonátmház" a illetékek összege s többségü­ket a Balaton-parti telek- és üdülőforgalom tette ki. Az á' lampolsárok telek-. i.akás- és üdülőtulajdonának korlát«--. . sát szolgáló jogszabályok hatá­sára tizenöt százalékkal csök­kent az ingatlgnügyletek szá­ma 19?3-ban. 1974. augusztus 31 -i adatok szerint a megyé­ben 3374 szeméivnek 433'’ többletingatlana volt, ebből 971 ingatlan 763 somogyi la­kos tulajdona. Az. utóbbi tob’’*, letingatlanok úgynevezett kö­telező elidegenítése már meg­kezdődött. Nagy felelősséggel, körültekintéssel foglalkoznak mindenütt a tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentéssel. Mit tehetnek a közalkalma­zottak, hogy még következete­sebben valósuljanak meg a he­lyes elvek? Elsősorban az el­lenőrzések rendszerességével szigorításával a közérthet "> jogpropagandával lehelnek a- ügyért. Vannak emberek, akik a jogszabályok hézagait ki­használva jutnak jogtalan jö­vedelemhez, éppen ezért fon­tos ennek a "joghézagnak<* a gyors jelzése az elavult jog­szabályok módósításának key- j deményezése. Az ügycsked lába alól így csúszik ki a la | la]. ■ Lajos Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom